Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-28 / 52. szám
NAGY-KAROLY és VIDÉKE. latának, mert megvagyunk győződve, hogy feladatának mindig megfelelni törekedett. Nagy-Károlv város és vidékének érdekeit képviselte mindig; híven, önzetlenül, igaz meggyőződése szerint, nem tekintve a mellékérdekeket. Ugyanez érdekeket fogja képvi- í selni a jövőben is s teljesíteni mind- | ama feladatokat, melyeknek betöltése a köz- és társadalmi élet terén reá vár. Szépirodalmi közleményeiben igyekezni fog megtartani ama színvonalat, a melyen eddig állott. Egyszóval lapunk iránya, béltartalma változni miben sem fog s meg fog felelni azon követelményeknek, melyek a t. olvasó közönség pártfogását részére eddig is biztosították. Bizalommal fordulunk tehát a t. olvasó közönséghez, hogy lapunkat támogatni s pártfogásába venni szíveskedjék. Lapunk előfizetési ára helyben házhoz hordva, vagy vidékre postai küldéssel: Egész évre . . 4 frt. Félévre ... 2 frt. Negyedévre . . I frt. A Nagy-Károly és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREK. — Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év deczember 31-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. deczember 27-én. Debreczeni István, polgármester. T á r g y : Vármegyei alispán ur 36123—99. sz. rendeleté folytán a képviselőtestületnek az 1886. évi XXII. t.-cz. 53. §-a értelmében megalakítása. — Személyi hir. Főispán ur ő méltósága tegnap este városunkba érkezett és holnap ismét visszautazik Budapestre. — A Kölcsey-Egyesület a legközelebbi felolvasó-estélyét tekintettel az újévi ünnepségekre — nem deczember 31-én, hanem 1900. január első hetében tartja meg. A teljes programmot következő számunkban fogjak közölni. — Megfelebbezett választás. A folyó hó 7-én az I-ső választó kerületben megej- tet városi képviselőtestületi tagok választása ellen felebbezés lett beadva. A választás érvényessége fölött az igazoló választmány lesz hivatva határozni. — Gyászeset. Özv. Ilosvay Gáspárné szül. buji Jékey Erzsébet f. hó 21-én élte 75-ik, özvegységének 33-ik évében hosszas szenvedés után Máté-Szalkán elhunyt. A megboldogult a régi jó anyáknak valóságos mintaképe volt; áldott lelkű matróna, a ki nagy- kiterjedésű rokonságának minden egyes tagján, atyafiságos szeretettel és a nemesi család hagyományaiból folyó vérségi összetar- tozandósággal csüggött. Benne Ilosvay Ferencz megyei árvaszéki elnök, Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabíró édes anyjukat vesztették el. Több rokon család u. in. Jékey, Szerdahelyi és más családok gyászolják elhunyták Temetése f. hó 23-án d. e. 11 órakor ment végbe Máté- Szalkán. A Család a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak úgy a maguk mint a számos rokonok nevében is fájdalommal tudatják a szeretett anya. nagyanya, anyós, és testvérnek özv. nagyilosvai Ilosvay Gáspárné szül. buji Jékey Erzsébetnek élte 75-ik, özvegységének 33-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi deczember hó 21-én történt gyászos elhunvtát. A szeretett halott földi maradványai folyó évi deczember hó 23-ik napján d. e. fél 11 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint Mátészalkán a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat, — tekintettel a közbeeső ünnepekre — folyó évi deczember hó 23-án d. e. 9 órakor fog a boldogult lelki üdvéért az Egek Urának bemutattatni. Mátészalka, 1899. deczember 21. Áldás és béke poraira! Nagyilosvai Ilosvay Ferencz s neje Wouvermans Leona és gyermekeik. Nagyilosvai Ilosvay Julia Szabó Antalné, Nagyilosvai Ilosvay Sándor s neje Rozenauer Zsófia és gyermeke. Nagyilosvai Ilosvay Endre s neje Jeszenszky Erzsébet s gyermekeik, mintáz elhunyt gyermekei, menyei és unokái. Buji Jékey Mór, Buji Jékey Terézia, özv. Ilosvay Lőrinczné, Buji Jékey Anna, Rácz Miklósné, Buji Jékey Klementin, özv. Balika Károlyné mint testvérek. Jeszenszky Sándor és gyermekei. Szabó Antal mint vők. — Szilveszter-estélyt rendez a Kereskedő Ifjak köre f. évi deczember hó 31-én vasárnap a kör helyiségében. (Kossuth-utcza, Schusterits féle ház.) Ez alkalommal Dr. Lúcz ígnácz „A pénz“-ről fog felolvasni, Makai Bella k. a. szavalni, Csipkés Jenő és Fógel Károly urak egy-egy monológot fognak előadni. — A közreműködők után Ítélve igen kellemes estélyre van kilátás. A fölolvasást táncz követi. — Kezdete este 8 órakor. — Karton bál. A polgári olvasókör f. hó 26-án tartotta meg karton bálját saját helyiségében. Az idei mulatságok között ez volt a legelső, a mely azonban kevés számú résztvevőt tudott vonzani. De daczára annak, kedélyesség tekintetében kitünően sikerült a mulatság, s a résztvevők hizonyára kellemesen fognak reá visszaemlékezni. A négyeseket mintegy 20—25 pár tánczoíta. A mulatság csak a reggeli órákban ért végett. — Közgyűlést tart f. hó 29-én d. a 10 órakor városunkban a vármegyeház nagytermében az ecsedi-láp lecsapoló társulat. A közgyűlés 17 pontból álló tárgysorozatából felemlítjük a következőket: Elnöki előterjesztés a munkálatok műszaki felülvizsgálásáról s egyéb társulati ügyekről. Igazgatófőmérnöki jelentés. Számvizsgáló bizottsági jelentés az 1898. évi számadások megvizsgálásáról. Jelentés a műszaki ártérfejlesztési művelet jogerőre emelkedéséről. Jelentés a társulat kötelékébe eső árterület kataszteri azonosításáról. Jelentés a társulat részére az 1881. évi 42. t.-cz. 15. §-ában biztosított adóvisszatérités ügyében. Két uj gátbiztosi állás szervezése és ezen állások betöltése iránt intézkedés. Az 1900. évi költségvetés letárgyalása. Bizottsági jelentés Cs. Lázár Elemér vasúti engedményesnek a Kraszna- csatorna töltéseinek az általa tervezett vasút czéljaira leendő átengedése ügyében. Szám- vizsgáló bizottság választása az 1899. évi számadások megvizsgálására. Az 1896. okt. hó 24-iki közgyűlés 9. sz. határozata folytán, amennyiben a műszaki ártérfejlesztés jogerőre emelkedett, a Homoród ártér képviselete érdekében három választmányi tag választása. A felső-szamosi töltések kiépítésének mellőzése ügyében hozott felsőbb- hatósági határozatok. — A főgimnáziumi önképző kör folyó hó 21-én a magyar nemzet lánglelkü költője Petőfi Sándor iránt érzett kegyeletének disz- gyülésben adott kifejezést, mely nem annyira a nyilvánosságnak, mint inkább az ifjúságnak volt szánva s igy a tanári karon kívül alig pár érdeklődő jelenlétében folyt le a minden tekintetben igen szépen sikerült ünnepély. Elsőnek a kör ifjúsági elnöke Altmann István VIII. o. t. tartott igen csinos megnyitó beszédet, mely után Tőtős János VIII. o. t. szavalta el szépen Pósa Lajos „Nászutazás* czimü költeményét, Majd Gottlieb F. VIII. o. t. méltatta irodalmi szempontból szép készültséggel Petőfi „János vitéz“ czimü tündérregéjét, melyet a főgymn. zenekar által előadott „Elveszett szerencse“ couplet követett. Utána Papp György V. o. t. szavalta el lelkesen Petőfinek „A hazáról“ czimü költeményét. Makoldy Sándor VIII. o. t. nagy hatást keltő emlékbeszédével igazán megragadó módon szép hasonlatokkal ékeskedő beszédben méltatta a nagy költőt, melyet Szintay L. VI. o. t. szavalata követett, ki „A jó öreg korcsmárost“ adta elő. Azután ismét a zenekar játéka következett ; végül Csóti Márk a kör vezető tanára pár lelkes szóval buzdította az ifjúságot Petőfi emléke iránti tisztelet és lelkesedésre. — A legényegyesület szokásos szilveszteri mulatsága — a szent év alkalmából Szilveszter éjszakáján tartandó éjféli mise következtében — elmarad. — Gyászeset. Megrendítő csapás érte Csorba Gyula rendőralkapitányt. Neje, szül. Novák Helén, kivel 25 évig élt boldog házasságban Karácsony másodnapján megszűnt élni. Családja a következő gyászjelentést adta ki: Mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a forrón szeretett hü nő, a legjobb anya, testvér és rokon Csorba Gyuláné szül. Novák Helénának folyó évi deczember hó 26-án este fél 8 órakor, életének 42-ik, boldog házasságának 25-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 28-án délután 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a mesterrészi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 29-én reggel 8 órakor fog lelkiüdveért az egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1899. deczember hó 27-én Áldás" és béke poraira! Csorba Gyula, férj. Ifj. Csorba Gyula, Piroska, Irén, Erzsiké, Janika gyermekei. Láng János testvére. — Felhívás és kérelem. A nagykárolyi izr. nőegylet hiven 10 éves múltjához a humanitás szolgálatában kifejtett áldásdús működését kibővíteni akarván, múlt évben város innen a kalendárium név, — vagyis elsejével kezdődött volna, ámde a hónapok s igy az év hosszát sem tudván teljes pontossággal meghatározni, márczius ka- lendája, vagyis az év kezdete sem esett pontosan mindig ugyazon napra. Az egyik év nem olyan hosszú volt, mint a másik. Az év kezdetét évről-évre a római főpapok határozták meg; ők hirdették ki; önkényök azonban a nép babonás hite folytán oly nagy volt, hogy egyedül tőlök függött, bevégződjék-e valamely év vagy sem. Ha érdekükben állott, hogy ez vagy amaz a konzul vagy más hivatalnok még tovább is hivatalban maradjon, tetszésük szerint megnyujtották az évet s márczius kalendájának kihirdetését elhalasztották. Nagy uralkodójuk Julius Caesar nem változtatta meg az év kezdetét, hanem Sozigenes egyiptomi csillagászszal egyetértve pontosan meghatározta annak hosz- szát. Szerintük 365 és egy negyed nap van egy esztendőben. Ez okból úgy rendelkezett, hogy három egymásután következő év 365 napos, a negyedik meg mindig 366 napos legyen. Ez utóbbi lett a szökő év. így számították az időt Rómában a Krisztus születése előtti 46-ik év óta, s tulajdonképen az egész akkor ismert világon, minthogy akkor Róma volt a világ középpontja. Ez az év volt a tudományos alapon nyugvó időszárnitási egység a mai tizenkét hónappal, s a hónapoknak ugyanannyi napjaival, mint ma is. Ez az év nem volt többé holdév, mint a régi, mert hossza nem a Hold, hanem a Nap járásától fügött. Azt az időt akarta mindig kifejezni, a mely alatt a tavaszpontban álló Nap oda ismét visz- szatér, s ami e szerint az évszakokkal szoros összefüggésben van. Ezen időszámítás szerint a tavaszi napéjegyenlőségeknek mindig márczius 2l-re kell vala esnie. Az oroszok, s a már fentebb említett többi népek, a törökök és zsidók kivételével, a kiknek még mindig holdévük van, ma is szigorúan ez időszámítást használják, s azzal élnek nálunk egy házilag a görög szertartást követők is. A szerint szabják meg ünnepeik idejét. A többi czivilizált népek és vallásfelekezetek azonban, bár az ő időszámításuk alapját is a Julius Caesar-féle év képezi, attól részben eltértek ; illetőleg a számítást megjavították. Idővel ugyanis kitűnt, hogy Sozi I genes és Julius Caesar az év időtartamának hosszát, valami csekélységgel, körülbelül tizenkét perczczel a valódinál nagyobbnak vették. Tekintve a régi időket és az akkori hiányos mérőeszközöket, nem ront le ugyan ez érdemökből semmit, sőt nagyon is méltó munkájuk elösmerésre, hanem azért a minden évben elkövetett 12 percznyi hiba idővel mégis csak napokat tett ki. A tavaszi napéjegyenlőség a tizenötödik században már nem márczius 21-re, hanem márczius 11 és 13-ika közé esett. f Mivel pedig a pápával szorosabb vagy tágabb összeköttetésben élő népek, a husvét ünneplésének idejét s ezzel együtt a többi változó ünnepek napjait is a tavaszi napéjegyenlőség szerint tűzték ki, belátván, hogy ha az időszámítás igy halad tovább, később az akkor nyárra eső ünnepek télére jutnak és megfordítva, a pápához fordultak, mint legfőbb tekintélyhez s attól az időszámítás reformálását kérték. Pietro di Alliaco bibornok a con- stanzi zsinaton már 1414-ben nyújtott be javaslatot XXIII. János pápának a naptár javítása iránt, hanem azért csak 168 év múlva 1582-ben sikerült XIII. Gergely pápának Lilio calabriai csillagász segélyével a rég-várt javítást végrehajtani. Mivel ekkor a tavaszi napéjegyenlőség ideje már márczius 11-re esett, a pápa legelőször is azt rendelte el, hogy abban az évben a naptárból 10 napot hagyjanak ki. Ki is hagyták. Október 4-ke után másnap október 15-két Írták, a mivel aztán a tavaszi napéjegyenlőség ideje rögtön visszazökkent márczius 21-re. Hogy pedig a jövőben is ott maradjon, vagy ha 20-ra esik is mint az idén, oda megint csak visszajusson, elrendelte, hogy ezután kevesebb 366 napos, kevesebb szökő év legyen. Nevezetesen, hogy a százas évek közül a melyek mint a számsorban negyedikek, a juiianus naptár szerint mindig szökő évek voltak, ezután csak azok legyenek szökő évek, a melyeknek két első számjegye 4-eI maradék nélkül osztható. Tehát 1600 szökő év volt, mert 16 négygyei maradék nélkül osztható, s az lesz 2000 is. De már 1700, 1800 nem volt, s nem lesz 1900 sem, pedig mint negyediknek a régi számítás szerint annak kellene lennie, s az oroszoknál az is lesz, 366 napból fog állani, a miért is aztán már nem 12 hanem 13 nappal fognak elmaradni a mi időszámi- tásunktól. íme a jövő évnek ez is egyik érdekessége ! Az uj és javított időszámítás nem ^lynn gyorsan terjedt el, mint gondolni lehetne. A már említett népeken kivül, a kik ma sem fogadták el, különösen a pro- ;estánsok nem akarták elfogadni. Inkább ikartak — mint Aragó mondja, ellentét- oen lenni a Nap járásával, mint egyetértésben a római pápával. De még mikor már elfogadták volna ! s, nem tudtak megegyezni az év első napját illetőleg. Németországban csak 1500 óta kezdődik az év január l el, Fran- jziaországban meg 1563 óta. Azelőtt decz. 25-ke, sőt egyideig márcz. 1 -je volt az év kezdete. Némely országokban a 12-ik és 13-ik században husvéttal kezdették az ; évet; de mert a husvét bizonyos határok között változik, az évek hossza sem volt 3gyenlő. A görögök és oroszok Nagy Péter ;zár koráig szeptember elsejével kezdették íz évet, a 18 ik század kezdete óta jan. L-sejével; de saját naptáruk szerint, te- íát eddig akkor mikor mi január 13-át rtunk, ezután pedig január 14-én. Angliában 1752-ig márcz. 25-ke volt íz év első napja. Akkor fogadták el az nj naptárt, s az évet jan. 1-vel nyitották meg. Elvették tehát az ó évből január, 3 február havát egészen, márcziusból 24 napot, s mert mig e két naptár közötti I különbség miatt 11 napot is ki kellett bagyniok, az évet több mint három hónappal megrövidítették. Volt is e miatt nagy elégedetlenség a hitelezők, adósok, s különösen azok között, a kik azt hitték, hogy őket igy három hónappal megöreg- bitették. Chesterfield lord az újítás legbuzgóbb harczosa a tettleges bántalmazás elől csak szökéssel menekülhetett meg. Ma már a müveit világ minden népénél január 1-je az uj év kezdete, csak a holdévet használó, s külön időszámítással élő zsidók és mahamedánok kezdik azt más napon, megfelelőieg vallásos ünnepeiknek. Az esztendő mint időmérték épen oly fontosságú, mint a többi mérték ; a közös mérték pedig okvetlenül megkö- nyiti az embereknek egymással való érintkezését, közelebb viszi azokat egymáshoz. Megmondani azonban feltétlen pontossággal a pillanatot, amikor az egyik év végződik, s a másik kezdődik, nekünk nem adatott. Nem mig kimondjuk, hanem csak meggondoljuk, hogy most, a pillanat már elmúlt, beszélhetünk a múlt időről, beszélhetünk a jövőről, de a jelent rögzíteni nem tudjuk. Összefolyik minden, az élet halad tovább s az idő rohan. Mßr. MjÚcs Ignácz. Előfizetési IMs! Lapunk január 1-én XVII-ik évfolyamába lép. Eddigi működését teljes bizalommal adjuk át a nagy közönség birámegmertem kontrázni, annyi jót kívánt nekem, mint Luegernek. A nyári fegyvergyakoi latok alatt az ezredes azért szidott össze, mert a legénységet sík mezőn hasaltattam, holott a közelben krumpli földek voltak, a melyek az ellenséges golyókkal szemben igen jó fedezetet nyújtanak s a mikor a krumpliba vezényeltem a szakaszt, az elővágtató dandárnok kiparuncsoli onnan; mert a beültetett földeket kímélni kell. Kezdeményeztem valamit, azt mondták, hogy minden léhen kanál vagyok s ha nem csináltam semmit, az is baj volt, elhíresztelték, hogy nem értek semmihez. Kerestem a társaságot., lump volt a nevem s ha visszavonultam: a lelkiismeret mardosásának tulajdonították, hogy kerülöm az embereket. Ha kocsin mentem a vasúthoz, hen- czegésnek mondták azts megrongált vagyoni viszonyaimról beszéltek, ha gyalog sétáltam ki. Próbáltam én már éjfélkor jónapot mondani s fényes délben jó estét kívánni: nem volt jó sehogy. Egy barátomnak elpanaszoltam az én siralmas históriámat, azt mondta rá: „Keresd az arany közép utat.“ No! Az utat megtaláltam, már eljutottam a közepéig is s most még csak az aranyat keresem.
