Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-14 / 50. szám
XVI. évfolyam. Nagy-Károly, 1899. deczember ^L4. 50-ik szám. NAGY KÁROLY VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNY Megjel en minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre . . 2 frt. Egyes szám 10 kr Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. 25 %. (A pénzintézetek részvényeseinek figyelmébe.) A helybeli Kereskedelmi és Iparbank e hó 10-én nagyfontosságu közgyűlést tartott, melynek tárgyát az alapszabályok módosítása képezte. A módosítások egyik leglényegesebb része az volt, hogy az intézet az évi tiszta nyereményből az igazgatóság és felügyelőség részére alapsza- bályszerüleg kötelezett 25% jutalékot 15 %-ra leszállította. A nevezett pénzintézet ezzel azt dokumentálta, hogy a jutalékoknak ily magas százalékban való megállapítása ellenkezik a pénzintézetek czéljával és a részvényesek érdekeivel. A kereskedelmi bank által indított eme kezdeményezés folytán mi is foglalkozunk a kérdéssel. Városunkban az igazgatósági jutaléknak 25 %-bah való megállapítását a legrégibb pénzintézet kezdeményezte s ez utón haladva a többi pénzintézet is ily összegben állapította meg s ily összegben áll fenn ma is. Másszóval az évi tiszta nyereménynek egy negyed része az igazgatóságot és felügyelőséget illeti s csak azután következnek — a részvényesek. Hát mi a pénzintézeti alapszabályoknak ezt a rendelkezését helyesnek és méltányosnak nem tartjuk. Megvolt annak régebben az értelme, midőn a pénzintézetek még oly nagy számban nem alakultak s a verseny oly nagy nem volt, midőn tehát a magas jutalék daczára is a részvényesnek oly osztalék jutott, mely nemcsak befektetett tőkéjének busás kamatait hozta meg, de a részvény névértékét többszörösen meghaladó forgalmi érték növekedés által is nagy hasznot nyújtott, de ma, midőn az újabban alakult intézetek a részvénytökének csupán tisztességes, de nem busás kamatait nyújtják osztalék gyanánt; a 25 % igazgatósági jutalék határozottan túlin agas. S a mi áll az újonnan keletkezett intézetek részvényeire, az áll a régibb intézetek részvényeire is. Mert ezen részvények már elenyésző csekély számban vannak az eredeti tulajdonosok kezében, a jelenlegi tulajdonosok pedig ahhoz már forgalmi értékben jutván, joggal várhatják, hogy részvényeik után oly osztalékot kapjanak, mely azok forgalmi értékének megfelel. De eltekintve ettől, kétségtelen, hogy az intézetek nem azért alakultak, hogy az igazgatóságnak magas jutalékot biztosítsanak, hanem első sorban azért, hogy a részvényesek érdekeit előmozdítsák. S bár kétségtelen, hogy az igazgatóság és felügyelőség, mely munkája által a részvényeseknek a jövedelmet tulajdonképpen megszerzi, a dijjazásra kétségtelenül igényt tarthat és érdemes, mindazonáltal a megváltozott viszonyok, a nagyobb verseny s különösen a pénzpiacz ingadozása folytán hovatovább bizonytalanabbá váló jövedelmezőség tekintetbe vételével, eme jutalék oly összegben határozandó meg, mely minden bekövetkezhető esetlegességgel szemben is a részvényesek érdekeit tartja első sorban szem előtt. Nem czélunk az egyes intézetek beléletével foglalkozni, nem kívánunk a jövedelmezőség tekintetében statisztikai adatokat felhozni, sem a jutalék leszállítás czéljából tanácsokat osztogatni, — csupán a felmerült konkrét eset alkalmából hívjuk fel arra a pénzintézetek részvényeseinek figyelmét. Mert a mint a kereskedelmi bank módját találta annak, hogy az igazgatósági jutalékot 25 %-ról 15 %-ra leszállítsa, úgy bizonyára a többi intézetek is megtalálják a módot, hogy a jutalék leszállítása által is előmozdítsák részvényeseik érdekeit, ennek folytán nagyobb osztalékot adhassanak részvényeseiknek s ekként emeljék a részvények forgalmi értékét. És ezt az adott példa után joggal elvárhatják a többi pénzintézetek részvényesei is. —P>— g'stzd.áils: "biztositó szöT7-etls:ezeteLíipunk folyó évi november 9-én megjelent 45. számában foglalkoztunk a gazdák biztositó szövetkezetének kérdésével, mely kérdés élénk támogatásban részesül a kormány és hatóságok részéről is. Vármegyénk főispánja megkereste a vármegye területén lévő főszolgabirákat és polgármestereket az iránt, hogy a szövetkezetet üzletrészek jegyzése és szerzése által támogassák. Legutóbb városunk közgyűlése jegyzett két üzletrészt, s miután azon nézetben vagyunk, hogy az eszmét városunk polgárai s különösen a gazdaközönség is meleg érdeklődéssel fogadja, közöljük a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége“ által kiküldöttek erre vonatkozó felhívását, mely igy szól: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, úgy is mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatása mellett, általunk, mint alapítók által Budapest székhelylyel „Gazdák Biztositó Szövetkezete“ czéggel tűz- és jégkár ellen biztositó szövetkezet létesül. A szövetkezet biztosítási alapja alapítványok (összevont üzletrész) és üzletrészek jegyzése után szereztetik be. Tetszés szerint jegyezhető alapítvány, vagy üzletrész, vagy mind a kettő. Egy alapítvány 1000 korona (azaz 50 üzletrész.) Az alapítványok száma korlátlan s mindenki tetszés szerinti számú alapítványokat jegyezhet. Az alapitváy összegének 40°/0-a készpénzben, 60%-a kötelezvényben fizettetik be. Ha a tartalék - alap az egy évi díjbevételt meghaladja, az alapítványoknak kötelezvényeikkel befizetett része sorsolás utján visszaadatik az alapítóknak. A készpénzzel befizetett 40% azonban állandóan a tartalék-alapban marad és annak legfeljebb 5%-os kamatai az üzleti tiszta jövedelemből az alapitó okirat szelvényeinek beváltása mellett fizettetnek ki az alapítvány tulajdonosának. Az alapítványok tulajdonosait különleges jogok illetik meg, melyüket az alapítók gyűlése utján gyakorolnak (ha- sonlólag mint a Magyar Földhitelintézetnél). Az alapítványok a szövetkezet igazgatósága, illetve az alapítók gyűlése engedélye nélkül másra át nem ruházhatók s T A RÓZA. Fényes utcza sarkán Fényes utcza sarkán Gazdag, rakott bolt van : Meleg téli ruhát Árulnak a boltban! Künn az utcza sarkán Didereg az árva: Várja, talán akad, Lesz a ki megszánja! Naphosszanta veszik, Ki olcsót, ki drágát: De észre sem veszik Az utszéli árvát! . . Sóhajtva tekintget Be a fényes boltba: „Istenem ! ha nekem Édes szülém volna !“ (Csenget'.) Baka Elek. Hivatalvizsgálat. Megyeszerte folynak a hivatalvizsgálatok, a melyekről a lapok igy értesítik olvasóikat : „A főispán titkárja kíséretében megvizsgálta az x-i szolgabirói hivatalt és mindent rendben talált.“ No hát ez édes-kevés. — Hogy miként folynak le nálunk a hivatal vizsgálatok, azt egyelőre nem árulhatom el; de hogy mint estek meg azok Pityeré vármegyében: arról szól e közlemény. A főispán titkárja kíséretében rendesen reggel 7 óra tájban érkezett meg a vizsgálandó hivatalba, a hol ajtó, ablak tárva-nyitva volt, — sepertek. A megriadt hajdú szaladt fellármázni az urakat. Mig ezek előkerültek, a főispán fejét csóválta s a titkár szintén. Az előkerült főszolgabíró óriási fej - görcsökről panaszkodott s a szolgabiró hat lépésről jelentette, hogy gyermekei dyphtherytisben feküsznek. A főszolgabíró — ha akart, — jelen lehetett, a szolgabiró azonban feltétlenül haza küldetett, igy aztán a vizsgálat az Írnok s dijnok jelenlétében a következő eredménynyel foganatosíttatott. A határidőnaptár pontosan vezettetik. Hogyne, mikor még a váltólejáratok s a birkanyirás ideje is fel volt a kalendáriumban jegyezve. A kihágási iktatóba 173 ügydarab van bevezetve; az indexben azonban csupán az O betűnél van bejegyezve „Összes iratok 1-173.“ A közigazgatási iktatókönyv indexe is helyes vezérszavak szerint vezettetik, a miről alapos meggyőződés szereztetett. Igaz ugyan, hogy Ripinye községnek ebadótartozása a P. betű alatt tartatik nyilván azon indokolással, hogy a veszett ebek által megmartak a Pasteur-intézetbe szállíttatnak. A kihágási ügyekről vezetett nyilvántartás a kihágási esetek szabatos minősítéséről tesz tanúságot. Egy kihágás például igy volt megjelölve: „Saját pénzének eltagadása.“ Az eset az volt, hogy egy kofának egy suhancz lyukas hatossal fizetett s a feljelentésre előhívott ficzkó azt konokul tagadta. Egy fegyelmi ügyet kizárólag egy ügyvéd tárgyalt be, sőt a kiszabott bírságot is lefizette. Szerencse, hogy fegyelmi utón szabadságvesztés nem szabható ki; mert még talán ezt is leülte volta az ügyvéd ur. Egy éves önkéntesekre s póttartalékba való áthelyezésekre vonatkozó ügyiratok női kezek által szerkesztvék. A dajkaságba adottakról vezetett nyilvántartásban négy bitangsángban talált fecskehasu malacz is szerepelt. A mozgósítási iratok záros helyen s rendben őriztetnek. E szekrényben két kilogramm szűz dohány s egy bütykös törköly ügyelt arra, hogy az iratok ne nagyon keveredjenek össze. A tanügyi statisztikai adatok a legkisebb részletekre is kiterjednek. Meglehetett tudni azt is, hogy a járásban 1 tanítónőre 3'7 tanító esik. Az utak adminisztratója kívánni valót nem hagy fenn. Sub rosa meg kell jegyeznem, hogy a vasúti állomástól a hivatalba könnyebb eljutni gyalog, mint kocsin. Az elkobzott hamis mértékek elárverezéséből befolyt pénz szabályszerűen van elszámolva; különben pedig a hamis mértékeket ugyanaz a szatócs vette meg, a kitől a csendőrség elkobozta. Az adóbefizetés kedvező eredményt tüntet fel, a miben nagy része van a főszolgabíró amaz intézkedésének, hogy kidoboltatta, hogy a járásban hamis koronák vannak forgalomban s mindenki sietett túladni rajtok, de csak adóban fogadtattak el azok. Az adóbehajtási tevékenység állandóságát s éberségét jellemzi a következő eset is. Samu Dánielnél úgy szaporodott az adóhátralék, mint a gyermek. Egyszer oly időben jelent meg a végrehajtó exe- kutióra, a mikor Samuéknál nagy takarítás volt s hogy az apróságok ne lá- batlankodjanak, a Samu felesége az egy sarokba halmozott dunyhákba két-három gyermeket befektetett. Miután fizetni nem tudtak ; a végrehajtó elvitette a dunyhákat s az azokban alvókat is. Samuék csak este vették észre a vacsoránál, hogy 3 tányérhoz 3 gyermek hiányzik s csak ekkor szaladtak lelkendezve a községházához reclamálni a dunyhában még mindig nyugodtan alvó csemetéket. Egy néhány ebmarási esetben kiszabott Ítéletben enyhítő körülményül következetesen ki volt tüntetve, hogy azért volt a büntetés enyhén kiszabandó, Olcsóbb, mint bárhol! m r OS -ujeTT-i s-ja-rid-efeofc továbbá női- és férfi-ingek, nyakkendők, olcsó téli ruhák, keztyük, erszények, kézimunkák és hozzávalók, kalapok, sapkák, muffok és sok itt fel nem sorolható czikkek 3W“ a ley olcsóbban csakis Friedmann ém FolH*er-czégnél kapható Nagy-Károlyban, Eigner Simonná házában. SŰST* Folyó hó 24. és 31-én vasárnap az üzlet egész nap nyitva! ‘“•»Tg;
