Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-23 / 47. szám

N AGY-KAROLY és VIDÉKÉ.

pályáján semmi akadályozást nem lel. A legkisebb impulzus azonban, mely a pályáján haladó égi vándort éri, sebességét megmásítja és vagy hevesebben lö- ketik ki a végtelenségbe, ha sebessége csak egy gondolatnyival is megnövekedett, vagy visszatérő pályába kényszerittetik, ha ez a sebesség, a legkisebb mértékben is, megkisebbedett. Ez utóbbi esetben az üstökös, a bolygók módjára, állandó tagjává lett rendszerünknek.

Krisztus születése óta mintegy 700 üstökös megjelenéséről tud a történelem és ezek között legalább ötven van, mely már állandóan a Nap családjába tartozik.

A csillagász nagyon jól ismeri a nagy bolygók üstökösvadászó kedvét és majd minden visszatérő üstökösre nézve megtudja mondani, melyik bolygó hol és mikor fogta meg. Egyike-másika valóságos regényt mondhatna el amaz üldözésekről, melyeket szenvednie kellett.

A megfogott és rendszerünkbe bekebelezett égi vándorra nem jó sors vár. Minden, de minden az üstökös vesztére tör s a hajsza csak végenyészetével szűnik meg. Engesztelésnek tartsuk-e, hogy az üstökös halála mindig költőiieg szép'?

A nap heve megfosztja lassan-lassan \ legjellemzőbb ékességétől, az első látogatása alkalmával legnagyobb pompájában diszlett csóvájától. A bolygók vonzása, mely a nagyterjedelmü égi test feléjük i fordított oldalán érezhetően nagyobb, mint az elfordított oldalon, apró részecskékből összerakott, laza testüket széjjel- huzta s anyagukat a századok folyamán egész pályájuk menten teríti el. Ugyan- ama hatás ez nagyban, melyet kicsiny- í ben a Hold gyakorol a Föld vizére, anélkül persze, hogy azokat a föld hatalmas vonzása mellett, tőlünk elidegenithetné.

Az üstökös e stádiumában pályájával összeeső, laza gyűrűt képez a Nap körül, mely nem reflektálhat már elég fényt arra, hogy láthatóvá válnék s nem fejthet már magából gázokat, miket a Nap elektromos távolbahatása izzóvá tehetne.

S most bekövetkezik a régente olyannyira rettegett pillanat, hogy az üstökös valamely bolygóval, vagy éppen a Földdel összetalálkozik, akkor anyaga izzó csillagok alakjában hull le. A csillaghullás pompás látványossága mellett ki gon- dolná, hogy a Föld egy üstökös testét gázolja? Az ártatlan babona, hogy valamely hullócsillag fölvillanásánál az éppen felmerült kívánság teljesül, a sóhaj, inely- lyel ily pillanatban kedvesünkre gondolunk, kiséri az üstököst sírjába. Hattyúdala a legpompásabb tűzijáték, melyet a csillagos ég rendezhet.

Az augusztus 8-ik és 12-ike között fölvillanó hullócsillagok egy ősrégi üstökös maradványai, melyek már az egész pályán egyenletesen terültek el; hasonlóképpen a november 12. és 14-ike között látható csillaghullás egy még nem túlságosan régen létezett üstökös bomlása, mely még nem volt képes teljes gyűrűt alkotni. Innen amaz ismeretes tény, hogy az augusztusi jelenség évről-évre ugyanazon szaporaságban mutatkozik, míg a novemberi tünemény csak mintegy 33 évenkint különösen fényes. Ily időközben találja ugyanis a Föld legsűrűbb részét annak a pálya mentén elterülő hosszú felhőnek, mely a régi üstökös helyét foglalja el s melyből évenkint megszámlálhatatlan ezer hullócsillagot emészt.

A törmelékanyag, a föld méreteit messze túlhaladó vastag rajban, párhuzamos pályákon kering a Nap körül. Amint a Föld ez anyag közelébe ér, mindinkább érvényesül a távolság kisseb- bedésével rohamosan megnövekedő vonzóereje, és az apró testecskék, a helyett, hogy utjokat folytathatnák a Nap körül, 42 kilométernyi kezdősebességgel hullanak a Földre le. Ám az óriási sebességnek ép oly óriási ellentállást állít elébe a levegő, még azokban a nagy magasságokban is, melyekben sűrűsége kissebb, mintáz amelyet legjobb légszivattyúinkban elérhetünk. A megakadályozott mozgásban elveszett energia hővé alakul át, és a hullócsillag meggyulad, ég, és alig grammnyi tömege mellett elhamvad, még mielőtt a Föld felületét érve kárt tehetne bennünk.

Pompás csillaghullás az is, mely évenkint november 27-ike és 29-ike között az idén ugyan nem a legnagyobb pompájában és bőségében észlelhető. Az egyes csillagok látszólag az Andromeda csillagkép keleti részéből sugárzónak ki és maradványai a hires Biela nevű üstökösnek, mely 1832-ben jobban mint eddig bármilyen égitest, keltette a Föld végpusztulásának félelmét.

Mig földünket viz borítja, az oczeán minden teremtett dolognak közös temetője, de méhében uj szárazföldek is nőnek folytonosan. Ami nem hull e sírjába magától, azt oda viszi szél, eső és folyóvíz. A hullócsillagoknak a Földre lehulló törmeléke és hamva, az a mágneses por, mely az oczeánok fenék iszapjának alkotó része s mely Grönland jégmezein is elterül, az üstökösök hamva s az égitestek, melyekre egynéhány század előtt, még a tudós is rettegve nézett, a helyett, hogy a Földet végromlással fenyegetnék, óczeán- jaiban találnak csendes sirt. Ez sem feltámadásnélküli enyészet: jövendő szárazföldek nem legkisebb részükben üstökösök testéből épülnek fel.

HÍREK.

— Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év november hó 26-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. nov. hó 21-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Nemestóthi Szabó Antal megkeresése Nagy László alispán ur 10 évi szolgálata alkalmából a vármegye közönsége által rendezett ünnepélyein részvételre. 2. Csenger-Bagos és Domahida községek megkeresése a Nagy-Károly—Csenger- Bagosi-ut kiépítésének támogatása végett.

— A nőegylet által folyó hó 2G-án rendezendő hangverseny programmja végleg megállapítva ma sincs. Értesülésünk szerint Küry Klára közbejött akadályok miatt nem vehet részt, ellenben Gönczi Mór miniszteri titkár, a kiváló zongoraművész, kinek művészi és elragadó zongorajátéka bizonyára kimagasló pontja lesz az estének, egész bizonyossággal megígérte közreműködését. A concerten való közreműködésüket a lapunk múlt számában említett szereplőkön kívül Ludmann Ilonka k. a. Ludmann Gyula szatmári honvédezredes kedves leánya, Dr. Vajay Imre (Szatmárról) és Nagy Dezső (Debreczen- ből) Ígérték meg. Említik még, hogy Békey Józsa hegedüművésznőt is megnyerte a renEz volt az egész. Ez a kis burleszk a gyűrűvel. Egy betűvel sem több. S ime a merre csak laktak Pál urnák maradékai Nógrádból, Gömörből, megszólaltak sorjában nagy aprehensive, hogy az ősüket gúnyolom, vagy czáfolva, hogy az egész gyűrű, légből kapott koholmány, az öreg ur soha nem is volt Bécsben, vagy pedig kíváncsian, hogy hiteles-e valóban a leirt jelenet? (Feleltem is egyiknek tréfásan: „Nekem maga Ludovika császárné beszélte.“)

De hogy még teljesebb legyen a bűn- hödésem, megjelent nálam egy úri ember a családból s kívánta, nyilatkoztatnám ki nyilvánosan az adat alaptalanságát. Próbáltam mentegetőzni:

— De ez nem történelem, uram, engedje meg. Én mindössze egy szép gyűrűt húztam fel a fantáziámmal az ön nagyapja ujjára; ez csak nem nagy vétek s ez is úgy van előadva, hogy nem vehető komolynak. Azért van ott zárjelben: „Pál ur előadása szerint“.

— Annál rosszabb, mert ha maga nagyatyám állítja, csak annál jobban hiszi a rokonság.

— Hát aztán, ha hiszi is?

De már erre felpattant az én látogatóm és az üstökébe kapott.

— Ej uram, az én apám osztotta fel a hagyatékot és a maradékaimnak is a szemére hányhatnák a mellékágak, hogy

az eltitkolt drága gyűrű az én ágamban kallódott el.

. . . Gondolhatják, hogy ez az eset is mélyen bántott és most már beláttam a gyökeres intézkedések szükségét. Rögtön behittam a két miniszteremet, elmondtam nekik a fentebbi három esetet.

— Lássák az urak, önök nekem sok bajt csinálnak azzal, hogy egyik a másiknak a ressortjába beleszól és én aztán összekeverem a dolgokat. Vegyék tekintetbe, hogy csak olyan eseteket hoztam most föl, a hol mi adtunk valamit az embereknek, de hátha olyan esetekre gondolok, a hol elveszünk valamit az emberektől? Ez, uraim, egyenesen a forradalomra vezetne én ellenem.

Ezeket előre bocsátva szigorúan meghagytam, hogy ezentúl, mikor az egyik miniszter nálam van kihallgatáson, a másik ne merje az orrát beütni a kabineté mbe,..

Ok maguk is helyeselték ezt (a minthogy ők még sohasem helytelenítettek semmit) s kimondtuk közös egyetértéssel a következő rendszabályt:

hogyT költött dolgokhoz a regényekben nem szabad élő embereket állítani;

s hogy élő emberekre az újságokban nem szabad költött dolgokat feltüz- delni.

Mikszáth Kálmán.

dezőség. Mint már jeleztük, az ünnepélyen a nőegylet volt elnöke, özv. Gróf Károlyi Viktorné is jelen lesz, aki vasárnap a délutáni vonattal Sárközről érkezik városunkba. A hangverseny műsorát legközelebb megállapítani és közölni fogják.

— Meghívó. Nagy László alispánságá- nak tiz éves jubileuma alkalmából a megyebizottsági tagokból alakult jubileumot renr dező bizottság 1899. évi november hó 30*án, csütörtökön a vármegyei székház nagytermében megye-bált rendez. A háziasszonyi tisztet Kende Zsigmondné és Nagy Béláné úrnők szíveskedtek elvállalni. A rendezőbizottság nevében: Ilosvay Aladár, b. b. elnök. Bál kezdete este 9 órakor.

— A Kölcsey-egyesület Erzsébet gyászünnepe. Erzsébet napján délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében díszes és előkelő közönség jelenlétében ünnepelte a Kölcsey- egyesület Erzsébet királyné emlékét. Bevezetőnek a dalárda énekelte Mosonyi „Szentelt hantok“ czimü énekét, úgy ezt, mint Erkelnek záradékul előadott „Gyászdal“-át a dai lárdánál megszokott szabatossággal és érzéssel.

| Nagy László, az egyesület elnöke nyitotta meg rövid beszéddel az ünnepet, kiemelve | a kapcsolatot Erzsébet napja és e gyászünnep között. Utána Dr. Péchy Péter mondotta el emlékbeszédét a királyné fölött. Egy rendkívül magvas és a mellett költői szárnyalása beszéd volt ez, mely mintegy szebbnél-szebb virágból mesterileg összefűzött koszorú, igazi díszét képezi a mi gyász pompánknak. Végül Veres Gusztáv szavalta Pósa Lajosnak „Gödöllői erdő“ ez. remek költeményét. A gödöllői erdő siratja felséges király asszonyát, jelképezve a nemzet fájdalmát a nagy veszteség fölött. Oly nagy szeretet, oly igaz hűség hangzik felénk a sorokból, oly igaz érzés hatja át minden szavát, minővel csak Pósa Lajos tud Írni. És Veres Gusztáv, kinek kitűnő orgánuma, alakja és gyakorlottsága van, teljesen érvényre emelte e szép költeménynek úgy alaki, mint belső szépségeit. A közönség könyekig meghatva hallgatta a magas színvonalon álló előadásokat, s bizonyára édesbus érzéssel fog visszaemlékezni e napra, melyen osztozott a nemzet legnemesebb és legőszintébb gyászában.

— A honvédség köréből. Hadusfalvi Ludmann Gyula ezredes folyó hó 16-tól 18-ig bezárólag Levendovszky Ferencz százados kezelőtiszttel az állomáson gazdászatkezelési szemlét tartott. Egyúttal a csapat felett is szemlét tartott.

— A dalegyesület köréből. A nagykárolyi dalegyesülel f. hó 17-én pénteken délután 5 órakor választmányi gyűlést tartott. A jegyzőkönyv hitelesítése után Demidor Ignácz elnök bemutatta a nov. 5-én tartott szinielőadásra vonatkozó számadást, melynek összes jövedelme 167 frt 30 kr. volt. A számlákkal és nyugtákkal igazolt kiadás 54 frt 03 kr. volt, melynek levonása után az egyesület pénztára javára maradt 113 frt 27 kr. A választmány a számadás beterjesztőinek a felmentvényt megadta. Bródy Lajos egyesületi ügyész szép szavakban méltatta Demidor Ignácz elnök odaadó fáradozásait, s indítványozza, hogy az elnöknek, akinek legfőképen köszönhető a legutóbb elért szép eredmény is, jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák. A választmány örömmel tette magáévá az indítványt. Ezután Demidor Ignácz elnök indítványozza, hogy mind azon hölgyeknek és uraknak, kik mint szereplők a műkedvelői előadásban részt vettek, a darab betanulása és előadása által az egyesület érdekében oly önzetlen áldozatot hoztak, jegyző- könyvi elismerés és köszönet szavaztassék. A választmány szívesen járult hozzá az indítványhoz, azon hozzáadással, hogy a gyűlésről szóló hírlapi tudósításba a gyűlés ezen mozzanata okvetlen felvétessék. Elnök jelenti, hogy a Kölcsey-Egyesület meghívására és az alispáni jubileumot rendező bizottság felhívására utólagos jóváhagyás reményében intézkedett, hogy a dalárda megfelelő ének számokkal az Erzsébet gyászünnepen és a jubileumi ünnepségen részt vegyen. A választmány mind a két intézkedést készséggel hagyja helyben. Szóba került ezután egy dalestély megállapítása. A választmány úgy | intézkedett, hogy a legközelebbi dalestély a polgári kaszinóban lesz, 1900. január 13-án, terített asztalok mellett 1 korona belépődíjjal. Az ujjabban jelentkező működő tagok felvétele után elnök előterjeszti Czimbolinecz János működő tag és választmányi jegyző levelét, melyben elfoglaltságát és egyéb okokat hozva fel az egyletből való kilépését és igy tisztéről való lemondását jelenti be. Hosszabb eszmecsere után a választmány abban állapodott meg, hogy miután a lemondó levélben a lemondás okai megnevezve nincsenek, azok felett nem is határozhat, s óhajta, hogy azok tudomására hozassanak, s ha netalán valamelyes félreértésből származó okok volnának. azok a kölcsönös felvilágosítások megadása után, az egyesület ezen jeles tag! jának szándéka megváltoztatása volna re- I mélhető. Egyébb csekélyebb jelentőségű előterjesztések után, miután indítványok nem tétettek a gyűlés az elnök éltetésével véget ért.

— Főgimnáziumi ünnepély. A főgimnázium iljusága által f. hó 20-án Erzsébet királyné emlékére rendezett ünnepély egyike volt a legszebb ünnepélyeknek, melyekkel ifjúságunk bennünket meglep. Sajnáljuk, hogy a közönség oly csekély számban jelent meg, a mit legkevésbé sem vártunk. A közönség sorai között megjelent Gróf Hugon- nai Béla főispán is kedves nejével s több ízben adtak kifejezést tetszésüknek. A Programm első pontját az énekkar éneke képezte, mely Erkel „Király himnusz“-át adta elő Gsilléry Ferencz V. o. t. zongora kísérete mellett igazán meglepő tökélylyel. Ezt követte Szintay Lajos VI. o. t. szavallata, ki Mészáros Armand „Erzsébet napján“ czimü szép költeményét adta elő nagy hatással. Utána egy zongora duett következett. Gsilléry Ferencz V. o. t. és Adler Ernő IV. o. t. adták elő Veber „Preciosáját“ igen ügyesen és szépen. A főgymn. énekkar által énekelt „Szendergő“ után Makoldy Sándor VIII. o. t. szavalta el szép hanghordozással és igen értelmesen Ábrányi Emilnek „A kapuczinusok templomában“ czimü költeményét, melyet Ziering Béla VIII., Katz Ferencz VIII., Gsilléry András VII., Taub Ignácz

VII. és Preisz Miklós V. o. t. által előadott quintett követett. Ezután az ünnepély fénypontja, Hám József igazgató emlékbeszéde következett. Az igazgató úrtól sok szép beszédet hallottunk már s ez alkalommal is csak elismeréssel adózhatunk ama mély hatású és tanítói tisztéből folyó erkölcsi irányú szép beszédért, melyet az egész közönség nagy figyelemmel hallgatott meg. Nem pusztán történelmi tényekre hivatkozott, hanem kereste az erkölcsi okokat, melyek az embert vadállati tett elkövetésére vezetik s megmutatta az utat, melyen haladni kell, hogy az ifjú a társadalomnak hasznos tagja lehessen. Zugó éljenzés kisérte a szeretett igazgató beszédét, mely után Gzukor István

VI. o. t. zongora szólója következett. Végül az énekkar énekelte el Kölcsey Hymnusát, melyet a közönség állva hallgatott végig.

— Eljegyzés. Csonkatebei Viczenty Pál j alsókubini kir. pénzügyigazgató, volt nagykárolyi pénzügyigazgató-helyettes f. hó 11-én jegyet váltott Alsó-Sebesen késmárki és lefkóczi Moes Anna úrnővel.

— A kath. legényegyesület gyászünnepélye. Megható volt a maga egyszerűségében is a gyászünnepély, melylyel f. hó 19-én a kath. legényegylet adózott az üdvözült

í Erzsébet királyné emlékének. Az egybe- gyült közönség a gyászba borított városi tornatermet majdnem egészen megtöltötte s városunk több előkelősége is emelte megjelenésével az ünnepély díszét, a „Hymnusz“ elhangzása után elsőnek T i e t z Sándor, egyleti elnök „Emlékbeszédében“ adott kifejezést a megdöbbentő fájdalomnak a pótolhatatlan veszteség fölött, meghatott szavakkal ecsetelve a feledhetetlen nagy királynénak hű magyarjai iránt érzett szeretetét a magyar nemzet iránt táplált anyai jóságát. Majd Sal lay Lajos a már tőle megszokott ügyességgel, remekül szavalta el Ábrányi Emil „A kapuczinusok templomában“ czimü remek költeményét, mely szavalat a közönséget könnyekig megindította. Mire Simkó Géza „Felolvasása“ következett, ki fényes tollának minden értékes tulajdonságát ragyog- tatta a megdicsőült királyné alakjának ecsetelésében, megható színekkel tüntetvén fel a dicső elhunytat boldogságában . . . szenvedésében . . . különösen a magyarokhoz való jóságos anyai viszonyában. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után a „Szózat“ eléneklése fejezte be a megható ünnepélyt. Dicsérettel kell megemlékeznünk az alakulóban levő egyleti énekkarról is, mely mostani fellépésével szép reményekre jogosít. —dór.

— Kérelem. Azon tisztelt hölgyeket, kik a nőegylet által, folyó hó 26-án rendezendő közvacsorán a háziasszonyi és liázi- kisasszonyi teendőket szívesek voltak elvállalni, felkérem, hogy a mulatság rendezése körüli végleges megállapodások megbeszélése tárgyában a régi kaszinó társalgó termében folyó hó 25-én szombaton délután három órakor tartandó értekezleten részt venni szíveskedjenek. Dr. Serly Gusztávné, nőegyleti I. alelnök.

— Eljegyzés. Juhász Károly m. kir. honvéd-százados e hó 18-án váltott jegyet özv. Gödé Györgyné szül. Kofranek Erzsébet úrnővel Szatmáron.

— Uj orvos. Brugós Gyulát, Brugós Gergely polgártársunk fiát f. hó 18-án a budapesti egyetemen az orvosi tudományok tudorává avatták. Gratulálunk !

— Uj közjegyző. A m. kir. igazságügyminiszter Nagy Bertalan szatmárnémeti kir. közjegyző-helyettest Szinér-Váraljára kir. közjegyzővé nevezte ki.

— Tűz. Folyó hó 19-én este 10 órakor a nagymajtény-uteza végén Weisz Herman szatócsüzlet-tulajdonosnak a háza leégett. — A tűzoltóság két fecskendővel jelent meg a