Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-19 / 42. szám
NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. tekintélyes kinézésű, értelmes ember csak borbély. Lánczszem, ehhez a lánczszernhez az is, mikor az egyszeri paraszt dicsérgette az Isten háta mögött fekvő falut, ahova való és a mely sem nem nagy, sem nem szép, de csupa becsületes ember lakja és bepókhálósodott a kaloda. A maga falujára, ha csupa bogárhátu apró kunyhókból állt is, büszke volt és a legszebbnek tartotta a magyar s még a legény is úgy dalolt, ha betyár is, betyár a falujában. Az is megesett, hogy az érzékeny halotti beszéd alatt mindenki sirt, csak egy ember nem, aki, mikor a pap megkérdezte: Miért nem sir kend atyafi? ezt felelte: Azért kérem alásan tiszteletes uram, mert nem idevaló vagyok. Ez a büszke önérzet, a tisztességes, becsületes kincsnek tartó gondolkodás nem halt még egészen ki, csak aluszik. Ebreszszük fel, támaszszuk fel, mert a szülőföld szeretetéből fakad a hazaszeretet is, amiről ma nem igen beszélhetünk. Támasszuk fel a régi jó szokásokat és feltámasztottuk a hazát, a hazafiságot. Ne legyenek nekünk idegen bálványaink. Nagy-Károly rendezett tanácsú város szabályrendelete az iskolarend védelme tárgyában. 1. §. Amennyiben súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekmény nem forog fenn, kihágást követ el és 1 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : 1. a ki valamely nyilvános iskola tanhelyiségeibe a tanítás ideje alatt en- j gedelem nélkül bemegy és a tanítást az által, hogy onnét az illető tanár, tanító vagy helyettessének fölhívására azonnal nem távozik, vagy a tanítást szándékosan bármely más módon megzavarja ; 2. a ki az iskola bármely helyiségében a tanulók előtt erkölcstelen, vagy oly kifejezést használ, illetve oly magaviseletét tanúsít, mely a tanári vagy ta nitói tekintélyt sérti, vagy kisebbíti. 2. §. Kihágást követ el és 1 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a szülő, gyám vagy a tanulásra felügyeletet gyakorló más személy, a ki a tanulásra vonatkozó jogos tanítói intézkedést tudva meghiúsítja, vagy a tanítványt az ily intézkedés iránti engedetlenségre rábírja. 3. §. A pénzbüntetés a sérelmezett iskola alapja javára fordítandó és behajthatatlanság esetén az 1879. XL. t.-cz. 22., 29. és 30. §-a szerint elzárásra változtatandó át. 4. §. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálására illetékes hatóság elsőfokban a rendőrkapitány vagy a tanács által megbízott helyettessé, — másodfokban az alispán, — harmadfokban a m. kir. Belügyminiszter; a büntető eljárás az ügyre nézve érdekelt tanár vagy tanító bejelentése folytán az illető tanintézeti igazgatóság vagy iskolaszéki elnök feljelentésére indítható meg. 5. §. Ezen szabályrendelet jóváhagyás és szabályszerű kihirdetés után azonnal életbe lép. Kelt Nagy-Károly város képviselő- testületének 1898. évi deczember hó 4-én tartott közgyűlésén. Néma Gusztáv, m. k. Debreczeni István, m. k. v. első aljegyző. polgármester. (P. H.) 25,078—899. sz. M. kir. Belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet az 1879. XL. t.-cz. 5. §-a alapján ezennel megerősítem. Budapesten, 1899. évi márczius 31. Miniszter helyett: iakabfy Imre, m. k. (P. H.) államtitkár. 121—1899. kgy. szám. Kihirdettetett Nagy-Károly város képviselőtestülete által 1899. évi október hó 1-én tartott közgyűlésén. Néma Gusztáv, m. k. városi első aljegyző. HÍREK. — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete nagyfontosságu közgyűlést tartott e hó 15-én Debreczeni István polgár- mester elnöklete alatt. Ekkor tárgyaltatott ugyanis a város több utczájának köves úttal ellátása s e czélból 150,000 frtos kölcsön felvétele, ennek a vasúti árukra vetendő vámjövedelemből fedezése s a vámdijtételek megállapítására vonatkozó polgármesteri javaslat. A javaslatot bőven ismeri márlapunkolvasó közönsége s igy elégnek tartjuk csupán azt jelezni, hogy a közgyűlés a polgármesteri javaslatot egyhangúlag elfogadta. Tavaszszal tehát a következő utczák lesznek újabban köves úttal ellátva: A kálrnándi-utcza kiszélesítés mellett 5 méter széles koczkakő burkolattal s ettől jobbra és balra 31/2 méter széles cyclops- burkolattal fog elláttatni. Uj makadám rendszerű köves utak építtetnek a Kaplony-ut- czán, Zsinór- és Tábla-utczákon, Mezőteremi4 Dohánybeváltó, Szőlő-utczákon, Nagy-utczán, Veselényi, Ref. templom, Külső- és Nagy- Somos-utczákon, Nagyárokparton, Lakatos- és Kossuth-utczákon a börvelyi útnak a vasúti átjáróig terjedő részen és a Császársoron. A gyűlés általában emelkedett hangulatban folyt le. Dr. Adler Adolf indítványára a polgár- mesternek és Kacsó Károly államépitészeti főmérnöknek a munkálatért köszönetét szavaztak, a polgármestert pedig többször lelkesen megéljenezték. — Személyi hir. Főispán ur ő méltósága, nejével a grófnéval együtt ma reggel Szatmárra utazott. Holnap délelőtt Pettyénbe mennek, ifj. Böszörményi Sándor látogatására, délután pedig Dobrács-Apátiban megtekintik a Mikolics Szeréna vezetése alatti szövöttes gyárat. 22-én 4—5 napi időzésre Nagy-Bányára utaznak. — Á Kölcsey-egyesület irodalmi bizottsága f. hó 20-án pénteken délután 5 és fél órakor gyűlést tart a vármegyeház kistermében. A gyűlés tárgya tanácskozás, a téli felolvasások ügyében, esetleges indítványok. Mint értesültünk, a felolvasások sorozata már október hó utolsó vasárnapján kezdődik. Tervbe van véve egy gyászünnepély Erzsébet királyné emlékére, mely Erzsébet napján tartatnék. félkézzel, az urra pedig csak ráfuvok és vége! Érti? Az a leány nekem nő. Most mondom, mig szépen van. Ott hagytam a csatateret, nem akartam még a szerelem vértanúja lenni. Végül is csak úgy véletlenül jutottam bé egy. nyugalomba vonult fejérnép- szabóhoz. Öt leánya volt és mindenik nagyra vágyott, csak úri emberhez és máshoz nem. Ez volt a jelszó. A nagyobbik szerencsésen már fogott is magának egy végrehajtót, a másik is jól volt már egy diurnistával, a harmadikhoz én is jó lettem volna. Hát legyen jó. Tisztességes hely volt; ha hetenként kétszer, háromszor összeverődtünk, tisztességes vacsorák kerültek ki. így aztán köztem és Lujza közt is egy csendesebb lefolyású szerelem. Tartott és tartott mindig, mig csak végkép el nem kellett jönnöm Enyedről. Váltunk, de a viszontlátás reményében. (így szokott minden szerelmes egymástól megválni.) Megható is volt. Oda ültem a lábaihoz egy kis sámel- lire. Sohajtgattam egy darabig és egyszer csak megkapott valami a szivemnél fogva és elkezdtem kimondhatatlan érzelemmel dalolni: „Óh babám, én elmegyek, Jaj, a szivem megreped ; Jaj, a szivem, jaj, a szivem, Oh, a szivem megreped." Éreztem, hogy peregnek a könnyei fejemre, azt meg láttam, hogy a balkeze növendék ujjúról csendesen lehúzta a gyűrűt és reá húzta az én kis ujjamra és igy szólt: — Örök szerelem zálogául ! (vagy szerelem örök zálogául, — nem tudom még most sem bizonyosan, hogy hogyan mondta.) Elváltunk. * Másnap a Miki czimborámrnal és kollegámmal útban voltunk haza felé, de az útiköltséget addig-addig számitgattuk ott Enyeden, hogy épen csak Kolozsvárig futotta ki. Eddig járt még abban az időben a vasút. Kolozsvártól bizony csak az apostolok csikóin indultunk tovább. De hát két hosszú nap, mig haza érünk, mit eszünk és mit iszunk ? Miki czimbora reám nézett hosszan és szomorúan úgy, hogy a szivemig hatott. Csendesen húztam le ujjaráról az örök szerelem zálogát (vagy a szerelem 1 örök zálogát) s odaadtam neki. — Nesze, keress ki egy alkalmas pihenő helyet. Keresett és vissza jött. Kérdeztem : — Na? A kezembe nyomott két pengő frtot, én pedig egy hosszú sóhaj után egészen megkönynyebbülve kiáltottam fel: Ha csak ennyit adtak rá, nem érdemelt örök életet. — Hivatalvizsgálat. Főispán ur ő méltósága titkárja Steinkogler János kíséretében folyó hó 16-án megvizsgálta a város ügyes pénzkezelését s azt teljesen rendben találta. — Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja Földváry Sándor mátészalkai ügyvédet tiszteletbeli főszolgabírónak I nevezte ki. — Gyászeset. Súlyos csapás érte dr. ; Somosy Ignácz vármegyei alorvost, egyetlen I leánykája, a 11 éves kis Edith folyó hó 16-án agyhüdés következtében megszűnt élni. Temetése folyó hó 17-én délután 3 órakor történt meg. Őszintén részt veszünk fájdalmában. — Vármegyei virilis bizottsági tagok városunkból. A vármegye igazolóválasztmánya közzétette a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékét. E szerint városunkból a következők tagjai a vármegyei bizottságnak : Gróf Károlyi István, Nagy László, dr. Serly Gusztáv, dr. Aáron Sándor, Berger Armin, Nonn Gyula, id. Wagner Lajos, id. Zanathy Mihály, Sternberg Sándor, Péchy László, Kaufmann Adolf, Kaufmann Ignácz, Wéber Pál, Friedl János, dr. Áldor Adolf, N. Szabó Antal, Rótli Károly, Cservenyák Antal, Kalafoni Jenő, ifj. Wagner Lajos, Kaufmann Jakab, dr. Czukor Lajos, Csőkör Ferencz, Spitz Antal, Bing Mór, Báthory István, Schiffbeck Mátyás, Schiffbeck Károly, Vetzák Ede, Fitos Ferencz, dr. Sternberg Géza, Palczer Ernő, N. Szabó Pál, Pazucha- nics Ignácz, dr. Somossy Ignácz, Papp Béla, Bagossy Pál, Nonn Ferencz, dr. Adler Adolf, Debreczeni István, dr. Jászi Ferencz, Sternberg Dénes, ifj. Zanathy Mihály, Schiff Abrahám, Rooz Samu, Bunda Miklós, Friedl István, Schusterits Ferencz, dr. Jékel László, Kaufmann Márton, itj. Hahn János, Stuller Sándor. — Eljegyzés. Ifj. Csepreghy Antal bankhivatalnok folyó hó 15-én tartotta eljegyzését Szokolovszky Margitkával, — Szokolovszky Lajos vármegyei árvaszéki nyilvántartó kedves és szép leányával. j Sok szerencsét kívánunk ! — Alapítvány. Kosztra Ignácz esperes, csomaközi plébános lelkészkedésének 25 éves jubileuma alkalmából ezer korona alapítványt tett a csomaközi szegények számára. — Szüret. Kedden, folyó hó 17-én tartatott meg városunkban a szüret. Megélénkült a szőlőskert s mindenütt vidámság, I élénk sürgés-forgás keletkezett a máskor sem i néptelen kertben. A szőlősgazdák vendég- 1 szerető házait sokan keresték fel, mozsár- durrogatás, czigányzene hangzott mindenfelé s habár a termés mennyiség tekintetében nem is felel meg a várakozásnak, azért az nem volt befolyással a szüretelők kedélyére. Gróf Hugonnai Béláné és gróf Károlyi Istvánná ő méltóságaik is kimentek megnézni a nagykárolyi szüretet, — mindketten Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvosnak voltak kedves vendégei. Még tegnap is javában tartott a szüretelés és a szives vendéglátás ! — Megszűnt sertésvész. Értesittetik a város közönsége, hogy Nagy-Károly városban | a sertésvész úgy a bel, mint a külterületen teljesen megszűnt. Felhívom ennélfogva a város közönségét, hogy sertésólaikat kívül- belől bemeszelve fertőtelenitsék, hogy a sertésvész zárlat feloldható legyen ; egyben figyelmeztetem, hogy a fertőtelenités elmulasztása esetén a mulasztók ellen a törvény szigora szerint fogok eljárni. Nagy-Károly, 1899. október 18-án. Demidor Ignácz, rendőr- kapitány. — Ujonczok bevonulása. F. hó 6-án ismét megkezdődött az ujoncz kiképzés. Amilyen nagy hanggal jöttek a fiatal hadfik, ép oly csendesek most a fegyelem még eddig nem ismert határai között. Az itteni zászlóaljhoz körülbelül 140 ujoncz vonult be, kik a kaszárnya kapuit csak a kiképzés 4-ik hetében hagyhatják el. — Tanári gyűlés. A Szatmárvármegyei Tanári Kör e hó 8-án tartotta rendes őszi gyűlését Szatmáron, a kir. katli. íőgym- náziumban. A szatmári tagokon kívül jelenvoltak : Nagy-Károlyból Hám József igazgató, Holczinger Imre és Poór János, Nagy-Bányáról Kiss Gábor. Ratkovszky Pál elnök az ülést megnyitván üdvözli az egybegyült tagokat s néhány kisebb fontosságú előterjesztés után fölkérte dr. Schöber Emil tanárt, hogy „A természetrajz revidiált tananyagának ismertetése s nevelő értéke“ czimü értekezését tartsa meg. A rendkívül érdekes és fontos értekezést nagy figyelemmel kisérték s a jelenvoltak közül hozzá szóltak, Kurtz Sándor dr. aki egyrészt védi a philogia mai módszerét az ósdiság vádja ellen. Poór János teljes mértékben elfogadta a Schőber álláspontját. Ratkovszky Pál elnök szerint nincs a felolvasásban semmi polemikus elem, a mely kihívná az ellenvéleményt. Kívánja, hogy minden tanárban legyen meg azon ügyszeretet tárgya iránt, mint megvan az értekezőben. A pénztáros számadása tudomásul vétetett. A központi választmányba Orosz Alajos és Poór János tanárok választattak meg. A tisztikar következőleg alakíttatott meg: elnök : Ratkovszky Pál, alelnök : Jaskovics Ferencz, titkár : Orosz Alajos, pénz- - táros : dr. Kurtz Sándor. Gyűlés után a társaság a kath. kaszinóba gyűlt társasebédre. Az első pohárköszöntőt Ratkovszky Pál mondotta a püspökre. Ezután még igen számos | szellemes tószt hangzott el. — Ellenőrzési szemle. A honvédségi ellenőrzési szemle a nagykárolyi járás területéhez tartozókkal folyó hó 23., 24., 25. és 26-án fog a városházánál megtartatni. — Családi ünnepély. Szép családi ünnepély folyt le folyó hó I7-én vasárnap Papp István városunk tekintélyes polgára és a kath. legényegyesület érdemdús, buzgó al- elnöke házánál. Ugyanis ekkor ünnepelte 50-ik születésnapját. Este az ünnepelt házánál vidám baráti kör gyűlt össze vacsorára, megjelentek a legényegyesület tagjai is, kik! nek nevében Sallay Lajos mondott szép beszédet, kiemelte a legényegyesület érdekében teljesített buzgó munkálkodását és sike- ; reit s kérte, hogy továbbra is ugyanazon szeretettel, szorgalommal és jóakarattal vezesse az egyesület ügyeit, melylyel azokat eddig vezette, — egyben az egyesület nevében egy szép csokorral lepte meg. A szerénységéről ismert polgár meghatva köszönte meg az óvácziót, ígéretet tett, hogy az újonnan kinevezett elnökkel együtt mindent el fog : követni az egylet további felvirágoztatása érdekében. Vacsora közben Timár Péter kegyesrendi tanár szellemes beszédben éltette az ünnepelt polgárt, kinél a társaság — Jónás Gyuri zenéje mellett — a reggeli órákig maradt együtt. — Országos vásár. Városunkban az úgynevezett Mindszentnapi országos vásár e hó 30-án hétfőn fog megtartatni. — Eljegyzés. Luczay Mihály helybeli borbély-iparos folyó hó 11-én jegyezte el Rácz Bálint polgártársunk leányát Herminát. Boldogság kisérje frigyüket! — Halálozás. Néma Dánielné szül. Kaposi Zsuzsánna folyó hó 17-én életének 64-ik évében meghalt. — A „Nagykárolyi-kör“ Budapesten. Az együvétartozás érzete ma hozta össze a helybeli gymn. volt növendékeit egy szerény vendéglő külön termében, hogy a jelenlegi 1899—1900. tanévre ismét tisztikart szervezzen a körnek. Nyolcz óra tájban este megnépesült a kis terem s barátságosan üdvözölték egymást a szép számban megjelent tagok. Jóleső érzés fogott el bennünket, látva azt, hogy ifjúságunk komolyan fogja fel körünk nemes hivatását s pártolásával közelebb viszi körünket a kitűzött czélhoz. S kell is, hogy egyszer fel virágozzék e kör, kell, hogy egyszer megszüntessük egyeseknek elfogult nézetét s megmutassuk, hogy e kör igenis (!) életrevaló, mely gondoskodik mindarról, a mi tagjainak hasznára válik, tudományos, szakkönyvekkel látja el tagjait, a mint lehet segít tagjain s a mellett igyekszik ápolni a barátság, a szeretet nemes érzelmeit. E tényekről számolt be egyszersmind ez alkalommal a volt tisztviselőség s igy az ülés kettős jellegű volt: záró- és alakuló gyűlés. Külön-külön tették meg jelentéseiket, elnök, alelnök, jegyző és pénztáros. E közben három tagú bizottság (Schil- lervein J., Tóth Zoltán és Schöberl K.) megvizsgálták a napló tételeket s szabályszerű elismervényt adtak ki az alelnöknek és ellenőrnek. Az alakuló gyűlés gyorsabb lendülettel telt le. Elnök egyhangúlag Papp Ferencz IV. é. m. e. h. lett; alelnök egyhangúlag ifj. Kovács István joghallgató; jegyző és könyvtáros egyhangúlag ez idén is Tátor- ján István Il-od é. m. e. h lett; aljegyző egyhangúlag Szilányi Péter I. éves tanárjelölt, pénztáros ugyancsak egyhangúlag Csipkés József II. é. tanárjelölt, s ellenőr egyhangúlag Schillervein József Il-od éves m. e. h. lett. A tiszikar ezzel megalakult. Ezután az ügyek elintézésében activ szerepet vivő bizottság alakítására került a sor. Szabály szerint titkos szavazás utján r. bizottsági tagok lettek: Boross József II. g. m. 12, Schöberl Károly III. g. in. 11, Papp Aurél I. é. rajztanárjelölt 11, Labdavszky János II. rajztanárjelölt 10 és Tóth Zoltán II. joghallgató 10 szavazattal; rendes póttag: Stroh- májer József III-ad é. m. lett. Az uj tisztikar megköszönte a bizalmat; elnök beszédében biztosítja a tagokat, hogy tehetségéhez képest igyekszik a kört czélja elérésében elősegíteni. E buzgóság mindnyájunk részéről megvan, ennek lankadni nem szabad, ha azt akarjuk, hogy egyszer... bár sok idő telik el addig, s igy ifjúságunknak otthona is legyen körünknek e közönyös nagy városban. Ez idő igaz, hogy még messze van, de évek során a buzgó munkálkodás meghozza gyümölcsét; csak a pártolás ne hiányozzék s Isten áldása. Az első tőlünk s városunk nemeslelkü közönségétől függ : pártoljuk tehát e zsenge kört s úgy a siker el nem marad. Adjon Isten sok sikert! — A helybeli községi mezőgazdasági ismétlő-iskolába a beírások az 1899—1900-ik