Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-19 / 42. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. tekintélyes kinézésű, értelmes ember csak borbély. Lánczszem, ehhez a lánczszernhez az is, mikor az egyszeri paraszt dicsérgette az Isten háta mögött fekvő falut, ahova való és a mely sem nem nagy, sem nem szép, de csupa becsületes ember lakja és bepókhálósodott a kaloda. A maga falujára, ha csupa bogárhátu apró kuny­hókból állt is, büszke volt és a legszebb­nek tartotta a magyar s még a legény is úgy dalolt, ha betyár is, betyár a falu­jában. Az is megesett, hogy az érzékeny halotti beszéd alatt mindenki sirt, csak egy ember nem, aki, mikor a pap meg­kérdezte: Miért nem sir kend atyafi? ezt felelte: Azért kérem alásan tiszteletes uram, mert nem idevaló vagyok. Ez a büszke önérzet, a tisztességes, becsületes kincsnek tartó gondolkodás nem halt még egészen ki, csak aluszik. Ebreszszük fel, támaszszuk fel, mert a szülőföld szeretetéből fakad a hazasze­retet is, amiről ma nem igen beszélhetünk. Támasszuk fel a régi jó szokásokat és feltámasztottuk a hazát, a hazafiságot. Ne legyenek nekünk idegen bálvá­nyaink. Nagy-Károly rendezett tanácsú város szabályrendelete az iskolarend vé­delme tárgyában. 1. §. Amennyiben súlyosabb beszámí­tás alá eső bűncselekmény nem forog fenn, kihágást követ el és 1 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : 1. a ki valamely nyilvános iskola tanhelyiségeibe a tanítás ideje alatt en- j gedelem nélkül bemegy és a tanítást az által, hogy onnét az illető tanár, tanító vagy helyettessének fölhívására azonnal nem távozik, vagy a tanítást szándékosan bármely más módon megzavarja ; 2. a ki az iskola bármely helyisé­gében a tanulók előtt erkölcstelen, vagy oly kifejezést használ, illetve oly maga­viseletét tanúsít, mely a tanári vagy ta nitói tekintélyt sérti, vagy kisebbíti. 2. §. Kihágást követ el és 1 koro­nától 40 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő az a szülő, gyám vagy a tanulásra felügyeletet gyakorló más személy, a ki a tanulásra vonatkozó jogos tanítói intézkedést tudva meghiúsítja, vagy a tanítványt az ily intézkedés iránti engedetlenségre rábírja. 3. §. A pénzbüntetés a sérelmezett iskola alapja javára fordítandó és behajt­hatatlanság esetén az 1879. XL. t.-cz. 22., 29. és 30. §-a szerint elzárásra vál­toztatandó át. 4. §. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálására illetékes hatóság elsőfokban a rendőrkapitány vagy a tanács által megbízott helyettessé, — másodfokban az alispán, — harmadfok­ban a m. kir. Belügyminiszter; a büntető eljárás az ügyre nézve érdekelt tanár vagy tanító bejelentése folytán az illető tanintézeti igazgatóság vagy iskolaszéki elnök feljelentésére indítható meg. 5. §. Ezen szabályrendelet jóváha­gyás és szabályszerű kihirdetés után azonnal életbe lép. Kelt Nagy-Károly város képviselő- testületének 1898. évi deczember hó 4-én tartott közgyűlésén. Néma Gusztáv, m. k. Debreczeni István, m. k. v. első aljegyző. polgármester. (P. H.) 25,078—899. sz. M. kir. Belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet az 1879. XL. t.-cz. 5. §-a alapján ezennel megerősítem. Budapesten, 1899. évi márczius 31. Miniszter helyett: iakabfy Imre, m. k. (P. H.) államtitkár. 121—1899. kgy. szám. Kihirdettetett Nagy-Károly város képviselőtestülete által 1899. évi október hó 1-én tartott köz­gyűlésén. Néma Gusztáv, m. k. városi első aljegyző. HÍREK. — Városi közgyűlés. Városunk képvi­selőtestülete nagyfontosságu közgyűlést tar­tott e hó 15-én Debreczeni István polgár- mester elnöklete alatt. Ekkor tárgyaltatott ugyanis a város több utczájának köves úttal ellátása s e czélból 150,000 frtos kölcsön fel­vétele, ennek a vasúti árukra vetendő vámjöve­delemből fedezése s a vámdijtételek megállapí­tására vonatkozó polgármesteri javaslat. A ja­vaslatot bőven ismeri márlapunkolvasó közön­sége s igy elégnek tartjuk csupán azt jelezni, hogy a közgyűlés a polgármesteri javaslatot egyhangúlag elfogadta. Tavaszszal tehát a következő utczák lesznek újabban köves úttal ellátva: A kálrnándi-utcza kiszélesítés mellett 5 méter széles koczkakő burkolattal s ettől jobbra és balra 31/2 méter széles cyclops- burkolattal fog elláttatni. Uj makadám rend­szerű köves utak építtetnek a Kaplony-ut- czán, Zsinór- és Tábla-utczákon, Mezőteremi4 Dohánybeváltó, Szőlő-utczákon, Nagy-utczán, Veselényi, Ref. templom, Külső- és Nagy- Somos-utczákon, Nagyárokparton, Lakatos- és Kossuth-utczákon a börvelyi útnak a vasúti átjáróig terjedő részen és a Császársoron. A gyűlés általában emelkedett hangulatban folyt le. Dr. Adler Adolf indítványára a polgár- mesternek és Kacsó Károly államépitészeti főmérnöknek a munkálatért köszönetét sza­vaztak, a polgármestert pedig többször lel­kesen megéljenezték. — Személyi hir. Főispán ur ő méltó­sága, nejével a grófnéval együtt ma reggel Szatmárra utazott. Holnap délelőtt Pettyénbe mennek, ifj. Böszörményi Sándor látogatá­sára, délután pedig Dobrács-Apátiban meg­tekintik a Mikolics Szeréna vezetése alatti szövöttes gyárat. 22-én 4—5 napi időzésre Nagy-Bányára utaznak. — Á Kölcsey-egyesület irodalmi bi­zottsága f. hó 20-án pénteken délután 5 és fél órakor gyűlést tart a vármegyeház kis­termében. A gyűlés tárgya tanácskozás, a téli felolvasások ügyében, esetleges indítvá­nyok. Mint értesültünk, a felolvasások soro­zata már október hó utolsó vasárnapján kezdődik. Tervbe van véve egy gyászünne­pély Erzsébet királyné emlékére, mely Erzsé­bet napján tartatnék. félkézzel, az urra pedig csak ráfuvok és vége! Érti? Az a leány nekem nő. Most mondom, mig szépen van. Ott hagytam a csatateret, nem akar­tam még a szerelem vértanúja lenni. Végül is csak úgy véletlenül jutot­tam bé egy. nyugalomba vonult fejérnép- szabóhoz. Öt leánya volt és mindenik nagyra vágyott, csak úri emberhez és máshoz nem. Ez volt a jelszó. A nagyob­bik szerencsésen már fogott is magának egy végrehajtót, a másik is jól volt már egy diurnistával, a harmadikhoz én is jó lettem volna. Hát legyen jó. Tisz­tességes hely volt; ha hetenként kétszer, háromszor összeverődtünk, tisztességes vacsorák kerültek ki. így aztán köztem és Lujza közt is egy csendesebb lefolyású szerelem. Tartott és tartott mindig, mig csak végkép el nem kellett jönnöm Enyedről. Váltunk, de a viszontlátás re­ményében. (így szokott minden szerelmes egymástól megválni.) Megható is volt. Oda ültem a lábaihoz egy kis sámel- lire. Sohajtgattam egy darabig és egy­szer csak megkapott valami a szivemnél fogva és elkezdtem kimondhatatlan érze­lemmel dalolni: „Óh babám, én elmegyek, Jaj, a szivem megreped ; Jaj, a szivem, jaj, a szivem, Oh, a szivem megreped." Éreztem, hogy peregnek a könnyei fejemre, azt meg láttam, hogy a balkeze növendék ujjúról csendesen lehúzta a gyűrűt és reá húzta az én kis ujjamra és igy szólt: — Örök szerelem zálogául ! (vagy szerelem örök zálogául, — nem tudom még most sem bizonyosan, hogy hogyan mondta.) Elváltunk. * Másnap a Miki czimborámrnal és kollegámmal útban voltunk haza felé, de az útiköltséget addig-addig számitgattuk ott Enyeden, hogy épen csak Kolozsvárig futotta ki. Eddig járt még abban az idő­ben a vasút. Kolozsvártól bizony csak az apostolok csikóin indultunk tovább. De hát két hosszú nap, mig haza érünk, mit eszünk és mit iszunk ? Miki czimbora reám nézett hosszan és szomorúan úgy, hogy a szivemig ha­tott. Csendesen húztam le ujjaráról az örök szerelem zálogát (vagy a szerelem 1 örök zálogát) s odaadtam neki. — Nesze, keress ki egy alkalmas pihenő helyet. Keresett és vissza jött. Kérdeztem : — Na? A kezembe nyomott két pengő frtot, én pedig egy hosszú sóhaj után egészen megkönynyebbülve kiáltottam fel: Ha csak ennyit adtak rá, nem érde­melt örök életet. — Hivatalvizsgálat. Főispán ur ő mél­tósága titkárja Steinkogler János kíséretében folyó hó 16-án megvizsgálta a város ügy­es pénzkezelését s azt teljesen rendben találta. — Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla vár­megyénk főispánja Földváry Sándor máté­szalkai ügyvédet tiszteletbeli főszolgabírónak I nevezte ki. — Gyászeset. Súlyos csapás érte dr. ; Somosy Ignácz vármegyei alorvost, egyetlen I leánykája, a 11 éves kis Edith folyó hó 16-án agyhüdés következtében megszűnt élni. Te­metése folyó hó 17-én délután 3 órakor történt meg. Őszintén részt veszünk fáj­dalmában. — Vármegyei virilis bizottsági tagok városunkból. A vármegye igazolóválasztmá­nya közzétette a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékét. E szerint városunkból a következők tagjai a vármegyei bizottságnak : Gróf Károlyi István, Nagy László, dr. Serly Gusztáv, dr. Aáron Sándor, Ber­ger Armin, Nonn Gyula, id. Wagner Lajos, id. Zanathy Mihály, Sternberg Sándor, Péchy László, Kaufmann Adolf, Kaufmann Ignácz, Wéber Pál, Friedl János, dr. Áldor Adolf, N. Szabó Antal, Rótli Károly, Cservenyák Antal, Kalafoni Jenő, ifj. Wagner Lajos, Kaufmann Jakab, dr. Czukor Lajos, Csőkör Ferencz, Spitz Antal, Bing Mór, Báthory István, Schiffbeck Mátyás, Schiffbeck Károly, Vetzák Ede, Fitos Ferencz, dr. Sternberg Géza, Palczer Ernő, N. Szabó Pál, Pazucha- nics Ignácz, dr. Somossy Ignácz, Papp Béla, Bagossy Pál, Nonn Ferencz, dr. Adler Adolf, Debreczeni István, dr. Jászi Ferencz, Sternberg Dénes, ifj. Zanathy Mihály, Schiff Abrahám, Rooz Samu, Bunda Miklós, Friedl István, Schusterits Ferencz, dr. Jékel László, Kaufmann Márton, itj. Hahn János, Stuller Sándor. — Eljegyzés. Ifj. Csepreghy Antal bankhivatalnok folyó hó 15-én tartotta eljegyzését Szokolovszky Margitkával, — Szokolovszky Lajos vármegyei árvaszéki nyilvántartó kedves és szép leányával. j Sok szerencsét kívánunk ! — Alapítvány. Kosztra Ignácz esperes, csomaközi plébános lelkészkedésének 25 éves jubileuma alkalmából ezer korona alapítványt tett a csomaközi szegények számára. — Szüret. Kedden, folyó hó 17-én tartatott meg városunkban a szüret. Meg­élénkült a szőlőskert s mindenütt vidámság, I élénk sürgés-forgás keletkezett a máskor sem i néptelen kertben. A szőlősgazdák vendég- 1 szerető házait sokan keresték fel, mozsár- durrogatás, czigányzene hangzott mindenfelé s habár a termés mennyiség tekintetében nem is felel meg a várakozásnak, azért az nem volt befolyással a szüretelők kedélyére. Gróf Hugonnai Béláné és gróf Károlyi Istvánná ő méltóságaik is kimentek megnézni a nagy­károlyi szüretet, — mindketten Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvosnak voltak kedves vendégei. Még tegnap is javában tartott a szüretelés és a szives vendéglátás ! — Megszűnt sertésvész. Értesittetik a város közönsége, hogy Nagy-Károly városban | a sertésvész úgy a bel, mint a külterületen teljesen megszűnt. Felhívom ennélfogva a város közönségét, hogy sertésólaikat kívül- belől bemeszelve fertőtelenitsék, hogy a sertésvész zárlat feloldható legyen ; egyben figyelmeztetem, hogy a fertőtelenités elmu­lasztása esetén a mulasztók ellen a törvény szigora szerint fogok eljárni. Nagy-Károly, 1899. október 18-án. Demidor Ignácz, rendőr- kapitány. — Ujonczok bevonulása. F. hó 6-án ismét megkezdődött az ujoncz kiképzés. Ami­lyen nagy hanggal jöttek a fiatal hadfik, ép oly csendesek most a fegyelem még eddig nem ismert határai között. Az itteni zászló­aljhoz körülbelül 140 ujoncz vonult be, kik a kaszárnya kapuit csak a kiképzés 4-ik hetében hagyhatják el. — Tanári gyűlés. A Szatmárvármegyei Tanári Kör e hó 8-án tartotta rendes őszi gyűlését Szatmáron, a kir. katli. íőgym- náziumban. A szatmári tagokon kívül jelen­voltak : Nagy-Károlyból Hám József igazgató, Holczinger Imre és Poór János, Nagy-Bá­nyáról Kiss Gábor. Ratkovszky Pál elnök az ülést megnyitván üdvözli az egybegyült ta­gokat s néhány kisebb fontosságú előterjesztés után fölkérte dr. Schöber Emil tanárt, hogy „A természetrajz revidiált tananyagának ismertetése s nevelő értéke“ czimü érteke­zését tartsa meg. A rendkívül érdekes és fontos értekezést nagy figyelemmel kisérték s a jelenvoltak közül hozzá szóltak, Kurtz Sándor dr. aki egyrészt védi a philogia mai módszerét az ósdiság vádja ellen. Poór János teljes mértékben elfogadta a Schőber álláspontját. Ratkovszky Pál elnök szerint nincs a felolvasásban semmi polemi­kus elem, a mely kihívná az ellenvéleményt. Kívánja, hogy minden tanárban legyen meg azon ügyszeretet tárgya iránt, mint megvan az értekezőben. A pénztáros számadása tu­domásul vétetett. A központi választmányba Orosz Alajos és Poór János tanárok válasz­tattak meg. A tisztikar következőleg alakít­tatott meg: elnök : Ratkovszky Pál, alelnök : Jaskovics Ferencz, titkár : Orosz Alajos, pénz- - táros : dr. Kurtz Sándor. Gyűlés után a tár­saság a kath. kaszinóba gyűlt társasebédre. Az első pohárköszöntőt Ratkovszky Pál mon­dotta a püspökre. Ezután még igen számos | szellemes tószt hangzott el. — Ellenőrzési szemle. A honvédségi ellenőrzési szemle a nagykárolyi járás terü­letéhez tartozókkal folyó hó 23., 24., 25. és 26-án fog a városházánál megtartatni. — Családi ünnepély. Szép családi ün­nepély folyt le folyó hó I7-én vasárnap Papp István városunk tekintélyes polgára és a kath. legényegyesület érdemdús, buzgó al- elnöke házánál. Ugyanis ekkor ünnepelte 50-ik születésnapját. Este az ünnepelt házá­nál vidám baráti kör gyűlt össze vacsorára, megjelentek a legényegyesület tagjai is, kik­! nek nevében Sallay Lajos mondott szép beszédet, kiemelte a legényegyesület érdeké­ben teljesített buzgó munkálkodását és sike- ; reit s kérte, hogy továbbra is ugyanazon szeretettel, szorgalommal és jóakarattal ve­zesse az egyesület ügyeit, melylyel azokat eddig vezette, — egyben az egyesület nevé­ben egy szép csokorral lepte meg. A szerény­ségéről ismert polgár meghatva köszönte meg az óvácziót, ígéretet tett, hogy az újonnan kinevezett elnökkel együtt mindent el fog : követni az egylet további felvirágoztatása ér­dekében. Vacsora közben Timár Péter kegyes­rendi tanár szellemes beszédben éltette az ünnepelt polgárt, kinél a társaság — Jónás Gyuri zenéje mellett — a reggeli órákig maradt együtt. — Országos vásár. Városunkban az úgynevezett Mindszentnapi országos vásár e hó 30-án hétfőn fog megtartatni. — Eljegyzés. Luczay Mihály helybeli borbély-iparos folyó hó 11-én jegyezte el Rácz Bálint polgártársunk leányát Her­minát. Boldogság kisérje frigyüket! — Halálozás. Néma Dánielné szül. Ka­posi Zsuzsánna folyó hó 17-én életének 64-ik évében meghalt. — A „Nagykárolyi-kör“ Budapesten. Az együvétartozás érzete ma hozta össze a helybeli gymn. volt növendékeit egy szerény vendéglő külön termében, hogy a jelenlegi 1899—1900. tanévre ismét tisztikart szervez­zen a körnek. Nyolcz óra tájban este meg­népesült a kis terem s barátságosan üdvö­zölték egymást a szép számban megjelent tagok. Jóleső érzés fogott el bennünket, látva azt, hogy ifjúságunk komolyan fogja fel körünk nemes hivatását s pártolásával közelebb viszi körünket a kitűzött czélhoz. S kell is, hogy egyszer fel virágozzék e kör, kell, hogy egyszer megszüntessük egyesek­nek elfogult nézetét s megmutassuk, hogy e kör igenis (!) életrevaló, mely gondoskodik mindarról, a mi tagjainak hasznára válik, tudományos, szakkönyvekkel látja el tagjait, a mint lehet segít tagjain s a mellett igyek­szik ápolni a barátság, a szeretet nemes érzelmeit. E tényekről számolt be egyszers­mind ez alkalommal a volt tisztviselőség s igy az ülés kettős jellegű volt: záró- és alakuló gyűlés. Külön-külön tették meg je­lentéseiket, elnök, alelnök, jegyző és pénz­táros. E közben három tagú bizottság (Schil- lervein J., Tóth Zoltán és Schöberl K.) megvizsgálták a napló tételeket s szabály­szerű elismervényt adtak ki az alelnöknek és ellenőrnek. Az alakuló gyűlés gyorsabb lendülettel telt le. Elnök egyhangúlag Papp Ferencz IV. é. m. e. h. lett; alelnök egyhan­gúlag ifj. Kovács István joghallgató; jegyző és könyvtáros egyhangúlag ez idén is Tátor- ján István Il-od é. m. e. h lett; aljegyző egyhangúlag Szilányi Péter I. éves tanár­jelölt, pénztáros ugyancsak egyhangúlag Csipkés József II. é. tanárjelölt, s ellenőr egy­hangúlag Schillervein József Il-od éves m. e. h. lett. A tiszikar ezzel megalakult. Ezután az ügyek elintézésében activ szerepet vivő bizottság alakítására került a sor. Szabály szerint titkos szavazás utján r. bizott­sági tagok lettek: Boross József II. g. m. 12, Schöberl Károly III. g. in. 11, Papp Aurél I. é. rajztanárjelölt 11, Labdavszky János II. rajztanárjelölt 10 és Tóth Zoltán II. jog­hallgató 10 szavazattal; rendes póttag: Stroh- májer József III-ad é. m. lett. Az uj tiszti­kar megköszönte a bizalmat; elnök beszé­dében biztosítja a tagokat, hogy tehetségé­hez képest igyekszik a kört czélja eléré­sében elősegíteni. E buzgóság mindnyájunk részéről megvan, ennek lankadni nem szabad, ha azt akarjuk, hogy egyszer... bár sok idő telik el addig, s igy ifjúságunknak ott­hona is legyen körünknek e közönyös nagy városban. Ez idő igaz, hogy még messze van, de évek során a buzgó munkálkodás meghozza gyümölcsét; csak a pártolás ne hiányozzék s Isten áldása. Az első tőlünk s városunk nemeslelkü közönségétől függ : pártoljuk tehát e zsenge kört s úgy a siker el nem marad. Adjon Isten sok sikert! — A helybeli községi mezőgazdasági ismétlő-iskolába a beírások az 1899—1900-ik

Next

/
Thumbnails
Contents