Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-09-21 / 38. szám
NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. lett megpendítve. A mostani ünnepély alkalmával az utóbbi, a szerelmi dal- költöt jelképező szobor felállítását czélzó eszmét helyeseljük, azonbán a helyre nézve N a g y-K á r o 1 y t s nem Erdödöt tartjuk alkalmasnak, nem csak azért mert itt találkozott először Szend- rey Júliával s ö maga is innen számítja útleírásában uj életét, hanem azért, mert Erdődön emléke úgy is meg van örökítve: a restaurált vártorony, az ott elhelyezett mellszobra, az emléktábla eléggé őrzik emlékét. Magát a községet is jelentéktelenebbnek tartjuk, mintsem még ott szobrot is állítsunk fel. Nagy-Károlyban pedig egy művészi kivitelű, a legnagyobb magyar lírikust feltüntető, monumentális bronz-szobor, szemben a kerttel (a polgári leányiskola előtti parkban), hol Júliával találkozott, legméltóbban hirdetné a költő emlékét. A Petőfi emléke megérdemelné azt, hogy országos adakozás utján eme szobor minél impozánsabb kivitelben állíttassák fel. Három évvel ezelőtt e lapokban felvetettük az eszmét, hogy emléktáblával jelöltessék meg a hely, hol Petőfi és Szendrey Julia városunkban találkoztak, országos ünnepélyesség mellett megvalósul most az eszme, ez alkalomból a szobor felállítás eszméjét is megpendítjük azon óhajjal; vajha ez is megvalósulást nyerne a közel jövőben. ifj. Schnébli Károly. A házalás ellen. Rég idő óta érezte a kereskedők és iparosok testületé ama verseny káros hatását, a mit nekik a széliében engedélyezett házalás okoz. Több város, igy legutóbb Nagy- Várad és Szombathely szabályrendelettel gátolta meg a házalást. Városunkban is felébredt a kereskedők és iparosok testületé s az alábbi indítványt nyújtotta be a városi képviselő- testülethez. Nem szóllunk bővebben a kérdéshez, hiszen az indítvány eléggé kommentálja azt, csupán felhívjuk reá a közfigyelmet, midőn azt egész terjedelmében közöljük. a leánynak ? Nem is volt biztos magáról. Ha meglátja azt a karcsú alakot, azt a ragyogó szempárt, minden bölcs elhatá rozása romba dőlhet s elköveti a legsu lyosabb, a helyrehozhatlan hibát, a melyet expiálni aztán csak a házassággal lehet. És ezt nem akarja, nem mindhalálig! Ostoba egy eseti Lehetetlen vele beszélnie. Legjobb volna el se menni. Erre a gondolatra megriadt egy kissé. Micsoda hitványság volna hiába fárasztani és várakoztatni egy hölgyet. De csakhamar elkezdett okoskodni. Az a hölgy egy tapasztalatlan fiatal leány, a kire semmi jó se származhatik abból, ha a Szedresben huszártiszttel találkozik. Olyan huszártiszttel, a kinek semmi komoly szándéka sincs vele. Rosszul fog esni bizonyára, sírni is fog talán, de később valamikor majd belátja, hogy Gusztáv nagylelkű és korrekt gavallér volt. Még hasznos leczke lehet ez neki s bizonynyal igen tisztességes asszony válik majd egyszer belőle ezután a keserű csalódás után. Mire ebédelni indult, egészen elhatározta magában, hogy nem megy el a találkozásra s majdnem sikerült magával elhitetnie, hogy ugyancsak szép dolgot cselekszik evvel. Valamelyik asztaltársa véletlenül azt mondotta: „Két óra“. Hangosan förmedt rá: „Nem megyeki“ Az csak elbámult a jámbor. Hanem egyszerre csak észrevette a sebesen gyülekező sürü felhőket s kétely kezdte háborgatni. Vájjon csakugyan olyan igen jól cselekedett-e? Az esőre valóban nem számított. Az már túlságos kegyetlenség, hogy a szegény Lenke még meg is ázzék. Pedig már alig kerülte ki. Igazi szerencsétlenség, gondolja magában; méltán lesz halálos ellenségem. Örül a zápornak, mely bőrig áztatja, jogos büntetésnek tekinti a meghűlést, melynek szántszándékkal kiteszi magát s igyekszik elgondolni, mit csinálhat most az a lány. (Vége köv.) Somossy Mik/ósné. Az indítvány igy szól: Tisztelt képviselőtestület! Ismeretes a t. képviselőtestület előtt ama szomorú jelenség, hogy az ipar és kereskedelem városunkban a legutóbbi években nemcsak fellendülést nem nyert, hanem ellenkezőleg napról-napra hanyatlik. Ama számtalan tényezőknek, melyek ezt előidézik, egyike amaz egészségtelen verseny, melyet az iparosok és kereskedőknek a házalás okoz. Mig ugyanis az iparosok és kereskedők kénytelenek üzleti jó hírnevük fenntartása érdekében tartós jó árukat kiszolgáltatni a vevő közönségnek, a melynek természetesen minőségéhez megfelelő ára is van, addig a házalók elárasztják a várost olcsó, de ehhez képpest selejtes árukkal, mit a közönség olcsóságánál fogva mégis szerez s csak utóbb látja be, hogy olcsó pénzért silány árut is kapott. Ez eljárás pedig nemcsak az iparosok és kereskedők, de a nagyközönség érdekeivel is ellentétes. De ha tényleg jó árut bocsátanának is a vevő közönség rendelkezésére, a házaló kereskedés nem volna megengedhető még akkor sem, azon indokból mert a helybeli iparosok és kereskedőknek, — kik a közterheket viselik, — érdekeit a város jól felfogott érdekében meg kell védeni az idegen versenytől, s nem szabad megengedni azt, hogy a városi közönség pénze a város területéről idegen helyre vitessék. De fel kell hívnunk a képviselőtestület figyelmét egy másik visszaélésre is, mely abban nyilvánul, hogy általánosan szokásban van, miszerint iparjogositvány- nyal nem bíró egyes városi lakosok is házalnak egyes helybeli czégek megbízásából, s kiselejtezett áruikat ily módon varrják a jóhiszemű közönség nyakába, mely természetesen szintén sérti a kereskedők és iparosok érdekeit. Eme röviden vázolt indokokból szükségesnek látjuk, miszerint városunkban — ép úgy mint az országnak több az egészséges fejlődés iránt érzékkel biró városaiban már behozatott — a házaló- kereskedés eltiltassék, s a helybeli jogosulatlan házankénti árusítás megrend- szabályoztassék. Miért is van szerencsénk a t. képviselőtestület elé terjeszteni a következő indítványunkat: 1- ször: Mondja ki a képviselőtestület, hogy városunkban a házaló-kereskedést megszüntetni kívánja, s e czélból utasítja a tanácsot, hogy annak betiltása iránt szabályrendeletet alkosson, s azt tárgyalás czéljából mielőbb terjeszsze a képviselőtestület elé. 2- szor: Utasítja a képviselőtestület a rendőrséget, hogy az iparjogositvány nélkül házankénti elárusitást teljesítő egyéneket kisérje éber figyelemmel, s a netaláni törvényellenes üzelmeket szigorúan fenyitse meg. Kérjük ezen indítványunk elfogadását. Színészet. Csütörtökön, szeptember 14-én, Ecsedi Kovács Gyula a költő-művész vármegyénk szülöttének szobor alapja javára volt előadás, sajnos — közepes közönség előtt. Először is a Hymnuszt énekelte el a társulat, azután Poór János tanár „E. Kovács Gyula emlékezete“ czimü versét szavalta igen szépen Baghy Gyula, majd E. Kovács Gyula szerzeményét, a „Kétszer nyílik az akáczfa virága“ kezdetű dalt énekelték, végül „A király házasodik“ Tóth Kálmán vigjátékát adták elő igen jó előadásban, melyben Breznay (Dnus Balbo), Vihary (fráter Guidó), Győré (Korit) igen jól alakítottak. Feltűnést keltett Abonyi Aranka (Erzsébet), a ki nemcsak kedvesen játszott, de naponként magasabb színvonalon álló alakításával lepi meg a közönséget. Pénteken, szeptember 15 én, Géczi pályanyertes népszínműve „A gyimesi vadvirág“ került színre. Csongory Mariska (Magdolna), mint mindig, úgy ez estén is köztetszésben részesült. Breznay (Törpe Csura), Tharasszovits Margit (Csuráné) kitűnő komikus alakok voltak. Jó volt még Baghy (Imre), Huckstedt Irén (Mária), Győré (Prezsmer Péter). Szombaton, szeptember 16-án Csongory Mariska jutalomjátéka volt. A telt színház, a fel nyújtott több igen szép csokor, tanúságot tett róla, mennyire ked- venczévé lett közönségünknek a jutalmazott. „A virágcsata“, ez a többször látott víg operette volt kitűzve s mégis telt házat csinált. Az óvácziók nem maradtak el és Csongory Mariskát (Ilon) többször hívták a lámpák elé. Sokat nevetett a közönség a Kanabokák személyesitőin (Breznay, Győré, Vihary, Hunfi), jó volt még (Huckstedt Irén (Féder Róza), Tharasszovits Margit (Malmos Judit). Égyszóval kitünően sikerült est volt. Vasárnap, szeptember 17-én délután gyermek- és népelőadásul „Mátyás király az igazságos“ adatott, este pedig a „Gésák“-at ismételték most már harmadszor e szezonban. Hétfőn, folyó hó 18-án, egy igen mulatságos operette a „Nap és hold“ került színre, csekély számú közönség előtt. A szereplők igyekezete sok derültséget idézett elő, Csongory Mariska élénk, kedves játékát és Huckstedt Irén szép énekét élvezettel néztük és hallgattuk, Breznay (Ivalabázás herczeg) kitűnő alakítása, Bethleni, Hunfi, Győré és Ráthonyi Stefiké egyöntetű játéka sikerültté tették az előadást. Kedden a társulat egyik rokonszenves, törekvő tagjának Győré Alajosnak jutalomjátéka gyanánt, városunk közönsége előtt egy kedves emlékekhez kötött vígjáték „A szabinnők elrablása“ került színre. E darabot évekkel ezelőtt egy műkedvelő társulat adta elő nagy sikerrel s azt hittük, hogy nemcsak a jutalmazott érdekében, hanem a kedves emlékért is szép számú közönség fogja az előadást végig nézni. Annál inkább sajnáljuk, hogy a színkör csak úgy kongott az ürességtől, pedig az előadás egyike volt a legsikerültebbeknek, s a csekély számú közönség kitünően mulatott és sokat tapsolt az igazán igyekezettel játszó szereplőknek. Győré, mint Rettegi Fridolin, pompás színigazgató volt, s valóban megérdemelte a sok tapsot, melylyel a közönség kitüntette. Vihary (Bányai Márton) szerpéből egy igen mulatságos, sikerült alakítást csinált s Breznay Marosán Bogdánja semmi kívánni valót nem hagyott maga után. Baghy, Keresztessy, Abonyi, Huckstedt, Ráthonyi mindnyájan oly jókedvvel, pompásan játszottak, hogy igazán sajnálhatják azok, kik e kitünően sikerült előadást meg nem nézték. hírek. — Személyi hir. Főispán ur ő méltósága f. hó 18-án este városunkba érkezett és a 19-én tartott rendkívüli vármegyei közgyűlésen elnökölt, mely után ismét visszautazott Kömlődre. Szombaton az esteli vonattal ismét székhelyére érkezik, ez alkalommal hosszabb tartózkodásra. — A helybeli Kölcsey-egyesület választmánya folyó hó 18-án délután 5 órakor a vármegyeháza kis termében ülést tartott, a mely alkalommal Nagy László elnök jelentést tett arról, hogy Budapesten lévén, személyesen akarta meghívni Dr. Wlassits Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert a folyó hó 24-én tartandó Petőfi-ünnepélyre, de a miniszter a gyermekvédő kongresszus által való elfoglaltsága miatt nem fogadott s igy úgy a közoktatásügyi minisztert, mint a miniszterelnököt Írásbeli meghívóval hívták meg. Ez alkalommal jelentés tétetett arról, hogy a meghívók elküldettek, hogy a fogadtatás és elszállásolás tekintetében az eljárás folyamatban van. Elhatároztatott, hogy a disz- gyülés kedvező idő esetén a városháza udvarán tartatik meg, hogy az államépitészeti hivatal megkerestetik, miszerint a Kölcsey- szoborhoz és a Petőfi-féle emléktáblákhoz vezető utakat hozassa rendbe, megállapit- tatott a közebéden elmondandó toasztok rendje, a szónokok megválasztása az elnökségre bízatván; megállapittatott a szin- házi díszelőadás műsora, mely szerint a helybeli dalárda énekli a „Talpra magyar“-t, ezt követi Nagy László költeménye, „Petőfi emlékezete“, szavalja Baghy Gyula; ezután Jókai „Apotheozis“ czimü költeményét szavalja Győré Alajos, ezt követi „Petőfi“ színmű 1 felvonásban Rudnyánszky Gyulától. A díszközgyűlésen és a szinielőadáson a rend fentar- tására Dr. Adler Adolf, Baudisz Jenő, Bornemissza Géza, Csorba Gyula, Demidor Ignácz, Gallasz Ödön, szeniczei Gáspár Pál, Kállay Ödön, Dr. Kőszeghy Andor, Nagy Sándor, Szoboszlay József és Dr. Schönpflug Béla kérettek fel, kik jelvénynyel lesznek ellátva. A városház karzata a főgymn. ifjúság részére lesz fenntartva. A közebéd alkalmára karzatjegyek a polgármesternél lesznek kaphatók nők részére 1 frt, férfiak részére 2 írtjával. A vendégek elé az egyesület kiküldöttjei Mihályfalváig illetve GiÍvácsig fognak menni s a szállásjegyeket a vonaton fogják átszolgáltatni. Műsorbeli esetleges változások falragaszokon lesznek közölve. — A debreczeni kir. tábla elnöke Ber- náth Elemér e hó 17-én a helybeli kir. járásbíróság megvizsgálása czéljából reggeli 10 órakor városunkba érkezett Galba Lajos törvényszéki elnök és Bakó József titkár kíséretében. Az elnök megvizsgálta a bíróságot, majd a helybeli ügyvédi kar tisztelgését fogadta, mely kart Balogh Kálmán ügyvéd vezette az elnök elé. Balogh Kálmán üdvözlő szavára az elnök azzal válaszolt, miszerint kedvesen veszi a megemlékezést, melyet a bíróság és ügyvédi kar közötti szoros kapcsolatnak tekint. Ezután látogatásokat tett, majd a tiszteletére a régi kaszinóban rendezett társasebéden jelent meg, melyen a bírói és ügyvédi karon kívül városunk intel- ligencziája is részt vett. Ki volt mondva, hogy az ebéden tószt nem lesz, azonban ennek daczára a második fogásnál felemelkedett Nagy László alispán s a következő tósztot mondta: Mióta a világ fennáll mindig az igazságot keressük, Magyarország uj korszakában is ezt látjuk. Óriási haladás van az igazságszolgáltatás terén : e haladás az egyéneket is előtérbe hozta, s oly egyéneket kívánt, kik jellem, tehetség terén is kitűnnek, minő a körünkben tisztelt táblai elnök ur. Mi az igazságszolgáltatás embereit rendesen zordnak képzeljük, de Bernáth Elemérben nemcsak a zord bírót, de a kellemes társadalmi embert is megismertük, kíván neki hosszú életet s kéri, tartson meg emlékében mint mi tiszteletünkben és szeretetünkben mindig részesíteni fogjuk. A beszédre az elnök válaszolt. Volt idő — úgymond — midőn a nemzet ereje karjában volt, liarczi vitézségében rejlett, ma kultúrájában van. Csak az a nemzet erős, melyben a kultúra fejlődés előhaladt. Örömmel tapasztalja, hogy e vármegyében is úgy van, mert mint a múltban első volt a harczokban, úgy első most a kultúrában. Bizonyítja ezt nemcsak a Kölcsey-kultusz, de az a szép ünnep a mit éppen most Petőfi emlékének rendez. Örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy poharát Szatmárvármegye és Nagy-Károly városért emelje. Az ebéd Fátyol Józsi zenéje mellett a délutáni órákig tartott. Az elnök a délutáni négy órás vonattal utazott el. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósága őszi rendes közgyűlését október hó 12-én és következő napjain fogja megtartani. — A nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút létesítésére alakult szervező- bizottság tegnap délelőtt fél 12 órakor a vármegyeház nagytermében ülést tartott, melyen a bizottság elnöke Nagy László alispán bejelentette, hogy az ő vezetése alatt a kereskedelmi miniszternél f. hónap 12-én tisztelgett küldöttség sikerrel járt el, a menynyiben a mátészalkai—csapi vonalszakaszra is az előmunkálati engedély megadását a miniszter határozottan megígérte s másnap az engedély tényleg már meg is érkezett. Örömmel jelzi tehát, hogy a vármegyénkre nézve oly fontos vasút létesítése most már biztosítottnak tekinthető, ha csak az érdekelt községek szükkeblüsége miatt a kellő hozzájárulás megszerezhető nem lenne. Szándéka a rendes őszi közgyűlés előtt az összes városi bizottsági tagokat értekezletre össze hívni, melyen alapos eszmecsere tárgyává óhajtja tenni a tervezett összes vármegyei vasutak segélyezési ügyét. A fedezeti alap tekintetében közötte és a miniszter között levő csekély elvi eltérés — hiszi — könnyen elenyészhető lesz, s ekkor a küszöbön levő 3 vármegyei uj vasút létesülésének útjában mi sem áll. Domahidy Elemér főszolgabíró jelenti, hogy Börvely községe 3000 frt, Kál- mánd községe pedig 1500 frt hozzájárulást már megszavazott, s hogy a többi érdekelt községek közül azokat — melyek az ő járásához tartoznak — reményű még megnyerheti, hogy tőlük telhetőleg a megkivántató áldozatokat saját érdekükben is meghozzák. Dienes Lajos előterjeszti, hogy a mátészalkai járáshoz tartozó s a tervezett vasút által érintett községek átlag 2—8000 frt hozzájárulást szavaztak meg, hátra volna még Nagy-Ecsed és különösen Máté-Szalka, mely községektől nagyobb mérvű hozzájárulásokat joggal várnak, ezek azonban az alispán véleményét kérik ki elébb az összeg nagyságára nézve. Alispán megígérte, hogy a jövő hónap első napjaiban személyesen fogja a nevezett két várost felkeresni s a körülmények tekintetbe vételével közreműködik, hogy az illető képviselőtestületnek mielőbb megnyilatkozzanak. A vasút ügye tehát a lehető legjobban áll, s úgyszólván ki van zárva, hogy még ez év folyamán ne létesüljön, különös tekintettel arra, hogy a legtekintélyesebb és legbefolyásosabb egyének karolták fel az eszmét, melynek létesítése egész Szatmármegyére, de különösen a lápi birtokosságra életkérdés. — Petöfi-ünnepély hölgybizottságának névsorából Bauer Lajosné neve egy sajnos tévedés folytán kimaradt, midőn ezt a közönségnek tudomására hozzuk, egyszersmint tudatjuk, hogy a nagykárolyi Kölcsey-egyesület elnöksége ez irányba a tévedést pótolta. — U] doktor. Nemestóthi Szabó Albert — Nemestóthi Szabó Antal ügyvéd fia — e hó 19-én a jogtudományi szigorlatot a budapesti egyetemen jó sikerrel letette s doktorrá avattatott. Gratulálunk !
