Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-08-24 / 34. szám
NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ játék, a budapesti Magyar Színház felkapott darabja került szinre telt ház előtt. A főszerepeket Huckstedt Irén és Csongory Mariska játszották. Huckstedt Irén Mimóza szerepében mutatkozott be először. Egy szép jövőre hivatott énekesnőt láttunk magunk előtt, ki ritka szép hanganyaggal rendelkezik, a könnyűség és biztonság, melylyel a legnehezebb részeket előadja, meglepett. A műértő közönség lelkes tapsokkal tüntette ki. Csongory Mariska Molly-t személyesítette. Nagyon ismeri a színpadi hatás titkait, énekével és különösen szép tánczával zajos tüntetésre ragadta a közönséget. Breznay (Vun- Hi) kitünően alakított, kupiéi nagy derültséget keltettek. Vihary Elemér, (Imári Márki), kifogástalan volt. Kitűntek még Bethleni László, Rátonyi Stefiké és Hunfi Imre. A zenekar pompásan megfelelt feladatának. Vasárnap, Beöthy László és Rákosi Viktor „Aranylakodalom“ czímü látványos színmüve adatott, a népünnepély miatt félig telt ház előtt. Koltay Jenő szerepében Baghy Gyula, Katalinéban Gsókáné remekelt, ki megjelenésekor egy szép csokrot kapott. Nagyon jó volt Vihary különböző szerepében, de különösen Breznay Géza Krausz Somája emelkedett ki. E különben rokonszenves szerepet igazán művészileg játszotta. Huckstedt Irén szépen énekelt. A huszár- toborzót meg kellett ismételni. Hétfőn csaknem teltház előtt. Her- czeg Ferencz nagyhírű darabja a „Gyurko- vics lányok“ került szinre, mely mulattató j jeleneteivel, mindvégig állandó derültségben tartotta a közönséget. Gsókáné, Rátonyi Stefiké, Markovics Margit, Abonyi Aranka (Katalin, Sára, Ella, Miczi) a négy sikkes Gyurkovics leány, nagyon ügyesek voltak s különösen Csókáné és Abonyi Aranka tűntek ki igazán szép élénk játékukkal. Győré, mint Radványi ezredes, Baghy Gyula mint Horkay Feri pompás alakításukkal megérdemlik teljes elismerésünket. Nagylaki is Gida szerepébe igen jól beletalálta magát. Egyszóval az egész előadás egyöntetű, folyékony volt, egyike a legjobbaknak az eddigiek között. Kedden, Pianquette Róbert legújabb operettéje „A varázsgvürü“ került szinre nagyon csekélyszámu közönség előtt. Pedig nemcsak az operette több részletében nagyon szép zenéje, hanem a közreműködők egyrészének jóakaratu igyekezete is megérdemelte volna a nagyobb pártolást. Huckstedt Irén (Reneé) és Csongory Mariska (Ni- chelette) mindent elkövettek, hogy bennünket gyönyörködtessenek. A jól megérdemelt elismerés nem is maradt el, mert Huckstedt Irént az ő aranytiszta, szépen csengő énekéért, Csongory Mariskát pedig az ő igazán bravúros játékáért többször nyílt színen is megtapsoltuk. Különösen tetszettek ez utóbbinak a „Megyek a regiment után“ czimü coupléja és a Bethlenivel előadott duettje. Ráthonyi Stefiké (Leocadia) rövid szerepét jól megjátszotta és szépen énekelt. Honfinak (De la Garde Georges) szép hangja van, de a játéka nagyon lagymatag, ügy benne, mint Huckstedt kisasszonyban mindig van valami, a mi a szobrokra emlékeztet; s ez nem annyira a plasztika, mint inkább a hidegség. A többi szereplőknek — az egy Bethleni kivételével — közös hibájok volt: nehézkesen játszottak. Már pedig a könnyedség, gyorsaság és kellem elengedhetetlen kellékei minden operettének. Ne a telt ház melegítse a szereplőket, hanem ők ragadják magokkal j a csekélyszámu, de kitartó közönséget. A! zenekar jól megállotta a helyét ; néha azonban nem ártana pianóbban játszani, hogy inkább az énekesnők hangjában gyönyörködhetnénk. Szerdán, Jókai Mórnak, a koszorús regényírónak „Fekete vér“ czimü drámája került szinre. Esztétikai szempontból gyenge mű ez, de a Bachkorszak jelemzetes rajza és az ötletekben és színekben gazdag keret megérdemelte volna, hogy városunk minden hazafias polgára végig élvezze. A dráma szálai a harminczas évekbe nyúlnak vissza, mikor a felvidékről menekülő Lenke Simon br. tábornok felesége (Keresztessy Amália) egy czigányputriban ad életet egy fiúnak, a kit Manga czigányasszony (Csókáné Almássy J.) elcserél a maga fiával. így lesz a báróné fiából Barkó Pali (Molnár Gyula) hires muzsikus, a czigányfiuból pedig Lenke Simon br. (Baghy Gyula). A hazafias érzésű Lenke bárónénak első házasságából van még egy másik fia is, Bárdy Zoltán gróf (Győré Alajos), aki jó hazafi, igazi fehér vér. Lenke Simon br., a megtestesült fekete vér mindent megragad az emelkedésre, s erre alkalmasnak talál egy bosszúálló színésznőt Corinnát (Markovits Margit), a ki az ország kormányzójánál mindent ki tud eszközölni. Ennek a ravasz nőnek eleinte Bárdy gróf is udvarolt, de kiismervén a sötétlelkü nőt, szakit vele. Corinna ekkor bosszúból ráveszi Simon bárót, hogy mostoha bátyját, kit összeesküvéssel vádolnak, jelentse fel. Simon báró ezért kerületi főnök lesz és feleségül veszi Corinnát, de ugyanekkor szemet vet a bájos czigány- asszonyra (Rátonyi Stefiké) is. Corina ezt észrevevén a világhírű czigányprimásra, Barkó Palira veti ki hálóját. Közben megismerjük Lebegus Ottokár (Vihary Elemér, a nemes- szivü beamtert is. Bárdy gróf eközben — kiderülvén ártatlansága — kiszabadul a fogságból s átveszi Simon bárótól a kastélyt és birtokot. Egyszerre csak derengeni kezd a hatvanas évek hajnalpirja s összeomlik a Bachkorszak politikai rendszere. Manga asz- szony előáll a nagy titokkal, hogy a fekete vérű Simon báró az ő gyermeke, Barkó Pali pedig a báró. Ekkor Corinna ráveszi férjét, hogy párosviadalom ölje meg Bárdy grófot, de a végső pillanatban közbelép a czigányasszony, s megakadályozza a vérengzést. Az ál Simon báró erre felkapja Barkó Pali hegedűjét, s muzsikálás közben hal meg. E rövid hazafias történetet Jókai oly élénken adja elő a színpadon, s olyan rokonszenves mellékalakokkal veszi körül, hogy a liallga- gatóság figyelmét folytonosan foglalkoztatja. Az egyöntetű előadás is nagyban hozzájárult az est erkölcsi sikeréhez; anyagi sikerről szó sem lehet, mert igazán megfejthetetlen az a bámulatos közömbösség, a melylyel közönségünk még a hazafias irányzatú darabok iránt is viseltetik. Markovits Margit, Csókáné Almássy J., Keresztessy Amália, Győré Alajos, Baghy Gyula és Molnár Gyula művészetük teljes erejével játszották meg főszerepeiket. Sőt még a mellékszereplők is felhasználták egész tudásukat, hogy Jókainak ezen hazafias czélzatu drámáját érvényre emeljék. Emlékezzünk régiekről. A nagykárolyi r. k. plébánia templom fölszentelésének 121 -i k évfordulója alkalmából. HL Az alapkőnek 1769. május 11-én történt letétele után indult meg teljes erővel az alapozási munka, mely különben igen sok nehézséggel járt főleg a felbugygyanó sok talajviz miatt a déli oldalon. Itt akadlak a munkások egy kutmélvségü gödörre is, melynek betömése tömérdek kőtörmeléket igényelt, de egyszersmint a legszilárdabb boltozattal is födeleit, hogy a majd föléje épitendő falnak terhét is megbirja, a mit mai napig is kifogástalanul teljesít. A kétes j talajviszonyok és az épitendő templom biz- j tossága 8—9 lábnyi vastag alapfalazatot tett szükségessé. A buzgó Gróf Antalnak sűrű tudakozódásaira és rendeletéire uradalmi tisztjei minden mozzanatról hűséges, részletes fölterjesztéseket tesznek, melyek élénken tüntetik föl a munka akadályait, nehézségeit és haladását. De ezeknek vázolása előtt szükséges bemutatni az épités műszaki tervezőit és intézőit. Amint már fönnebb említve volt, Gróf Antal a templom alaprajzának megkészitésé- vel egy nagykárolyi építőmestert, Sieber Xav. Ferenczet bizta meg, a ki azt, bár késedelmesen el is készítette, úgy, hogy 1768. ápr. 19-én a Grófnak be is terjeszthette. A tevezet azonban véglegesen, gyakorlati végrehajtásra azonnal nem fogadtatott el. Sieber csak a szükséges előkészületi munkára kapott felhatalmazást. A góf a nagyszerű emlékműnek sikeres létesithetése végett más szakemberekkel is tanakodott, különösen egy bécsi műépitészszel és tanárral Rosenstingl Ferenczczel, a ki a munka folyamán döntő befolyást gyakorolt minden irányban úgy a részletes tervek alkotásában, mint azoknak végrehajtásában. így tudatja a gróf Sváb Kristóf prefektusával Pestről 1769. febr. 16-án, hogy Sieber Ferencznek tervrajzait bírálat és véleményadás végett átszolgáltatta Rosenstinglnek Bécsbe, a ki a grófnak Bécsben 1769. jun. 6-án kelt levele szerint erélyesen sürgeti a fundamentumnak a földszinig való fölépítését mig kedvező az időjárás ; mellőzhetetlen- nek mondja a terméskővel való alapozást a fakadó viz miatt. 1770. szept. 29-én a részletes építési tervezeteket kéri, egy állandó szakértő mérnöknek alkalmazását ajánlja a Grófnak, a mit ez teljesit is Kiss nevű szakférfiúnak kinevezésével, a ki megfelelő működésével mind a Grófnak, mind Rosenstinglnek teljes elismerését vívta ki. A munka immár kellő vezetés meg felügyelet alatt sikeresen haladt előre. Sieber Ferencz az alapozást igazgatta és ellenőrizte, halála után fia Ferencz, visszatérvén német- országi, különösen párizsi fél évi tanulmány utjából, a nehéz feladatú, nagy felelősséggel járó boltozásnak intézésével foglalkozott. Hiteles feljegyzésekből. A. hírek. — Ünnepélyes istenitiszteletek. Folyó hó 18-án Ő Felsége a király születésnapjának évfordulója alkalmából és 20-án Szent István napján a róm. kath. templomban ünnepélyes isteni tiszteletek tartattak, melyeken az összes helybeli hatóságok tisztikara megjelent. A miséken Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök czelebrált fényes segédlettel. Mindkét alkalommal a helyben állomásozó honvédség egy diszszázada kivonult s a szokásos diszlövéseket igen szépen végezték el. — Meghívás. A képviselőtestület tagjait a fo 1 y ó hó 27-é n délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. augusztus 23. Debre- czeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. A kir. tanfelügyelő értesítése arról, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter ur a polgári leányiskola részére segélyt nem utalványozott. 2. A kir. tanfelügyelő értesítése arról, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a mezőgazdasági ismétlőiskola részére segélyt nem folyósított. 3. A mező- gazdasági ismétlőiskola bizottságának javaslata az 1899—1900-ik tanévre szükséges tanerők beállítása iránt. 4. Vármegyei alispán ur értesítése, hogy a nagy méltóságú m. kir. belügyminiszter ur az 1897. évi gyámpénztári számadást helybenhagyta. 5. A nagy károlyi ev. ref. egyház kérvénye a hit- felekezeteknek az 1868. Lili. t.-cz. 23. §. értelmében iskola fenntartás czéljából arány- lagos segélyezés iránt. 6. Iparos tanon.cz- iskolai bízoltság tagjainak megválasztása. 7. Özv. Dangolovits Ágostonná kérvénye elhalálozott férje gyógykezelésével felmerült 16 frt 68 kr. kifizetése iránt. 8, Rácz Mihályné és társai kérelme a gyümölcs árusításnak sátrakbani elárusitása iránt. 9. Májer Herman köszörűs kérvénye bódéjának köztéreni felállítása iránt. 10. A vakokat gyámolitó országos egyesület megkeresése segélyezés iránt. 1 1. A faiskola fásításról alkotott szabály- rendelet módosítása iránt kiadott földmi velés- ügyi miniszteri rendelet. 12. Az állatmázsa használatáért szedendő dijak módosítása iránt polgármesteri jelentés. 13. A középiskolai tanulói ifjúság részére szükséges játéktér beszerzése iránti miniszteri rendelet. 14. Tömpe Károly nagysomosutczai telkéből elfoglalt 25-88 m2 terület árának megállapítása. 15. Demidor Ignácz gróf Károlyi György téri lakos által elfoglalt 960 m2 terület árának megállapítása. 16. Holczinger István kaplonyutczai telkéből elfoglalt. 54'68 m2 terület árának megállapítása. 17. Darida Sándor kérvénye teremutczai telkéhez csatolandó mintegy 290 m2 terület 50 frtért leendő átengedése iránt. 18. Herskovits Adolf kérvénye telkéből elfoglalt . . . m2 terület árának megállapítása s kútjának megcsinál- tatása esetleg kártalanítása iránt. 19. Buczi Zsigmond térei-utczai lakos által elfoglalt 8'62 m2 terület árának megállapítása. 20. Junius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 21. Julius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. — A honvédség ünnepe. A király születés napjának évfordulóját a helybeli honvédség is a szokásszerü ünnepséggel ülte meg. A templom elé az egész zászlóalj Bar- kóczy Ferencz százados parancsnoksága alatt kivonult. A tisztikar a helybeli csendőr és tartalékos tisztekkel gyarapodva Bauer Lajos őrnagy honvéd állomás parancsnok vezetése alatt az istenitiszteleten jelen volt. Délben a tiszti étkezdében diszebéd volt, melyen körülbelül 30-an vettek részt. — Népünnepély. A népnevelési egylet által Szent István napján —a lövölde helyiségében tartott, népünnepély habár meglehetősen sikerült, de még sem volt olyan j népes, mint az előző években, ennek oka bizonyára a kellemetlen, hűvös időben rejlik, mert vasárnap tényleg annyira lehűlt a levegő, hogy nagyon felfért az őszi felöltő. Hanem azért jókedvben, derültségben nem volt hiány s az egyes versenyekben résztvevők nagy száma nem fogyatkozott meg. A póznamászás, gyertyahalászat, kugliverseny, szamárfuttatás és egyéb gyönyörködtető mulatságok, a tánczhelyiségben nyüzsgő, sohasem fáradó tömeg zsivaja, az egyes versenyek győzteseit kitüntető falrengető éljenzés, a sikerült tűzijáték szerte pukkanó rakétái — az idén is megadták az igazi népünnepély jellegét. Örömzaj, lárma mindenütt s a rendezők izzadságtól gyöngyöző homlokai tanúsították, hogy mily lelkiismeretesen feleltek meg feladatuknak. A sorsolás is megejtetett és mintegy 212 darab nyereménytárgy lett kisorsolva. A négy főnyereményt a következő számok nyerték meg: 1-ső nyeremény. Egy fejős tehén, nyerte 44. szám. 2-ik nyeremény. 6 kés s 6 villa, ezüst, nyerte 306. szám. (Mándy Györgyné.) 3-ik nyeremény. Egy inga óra, nyerte 2746. szám. (Szendrey Viktor.) 4-ik nyeremény. Egy ezüst zsebóra, nyerte 3223. szám. Áz 1. és 4. főnyeremény nyertesei még nem jelentkeztek. Tekintettel arra, hogy a nyeremények jegyzéke még a közönség rendelkezésére Kerekes Ödön ur kirakatában van közszemlére téve, azt csak lapunk jövő számában közöljük egész terjedelmében. — Eljegyzés. Bukovszky Péter m. kir. honv. főhadnagy folyó hó 9-én jegyezte el Lúcz Berta kisasszonyt, Dr. Lúcz Ignácz nyug. főreáliskolai tanár, társadalmi életünk e kiváló tagjának bájos és kedves leányát. Őszinte jókivánatunkat tolmácsoljuk ez igaz szerelemből kötendő frigyéhez az ifjú jegyes párnak! — Kinevezés. A nagykárolyi rendőrkapitányi állásra gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja Demidor Ignácz városi számvevőt nevezte ki. A kinevezés általában megelégedést kelt. Demidor Ignácz, ki évek óta áll városunk szolgálatában rászolgált ezen előléptetésként tekinthető kinevezésre. Mint a helyi viszonyokkal teljesen ismerős egyén, ki azonfelül kiváló egyéni tulajdonokkal is rendelkezik, bizonyára meg fog felelni feladatának, habár oly jeles rendőri talentummal biró előd után, minő Kisfaludy József volt, nemcsak akaratra, ügybuzgóságra, de hivatásszerű tehetségre is szüksége lesz. A rendőrség ma mintaszerüleg van szervezve, begyakorolva, hisszük, hogy e nívóról sü- lyedni nem fog. Különben is, ha az eddigi rendszert folytatja, tapintatosan intézi el a kisebbszerü ellentéteket, de teljes szigort és erélyt fejt ki ott, ahol arra szükség van, az eredmény és elismerés el nem maradhat. Mi bizalommal üdvözöljük az uj rendőrkapitányt kineveztetése alkalmából s kívánjuk, hogy állását a város közönségének teljes megelégedésére töltse be. — Búcsúestély. A városunkból távozó Nagy Tamás pénzügyi titkár tiszteletére hivataltársai és barátai f. hó 19-én a régi kaszinó éttermében búcsúlakomára gyűltek egybe, melyen mintegy 50—60-an jelentek meg. Az ünnepelt — ki mint jóbarát és kedves hivatal társ mindenki részéről tisztelet és becsülésben részesült — szüntelen óváczió tárgya volt. Számos pohárköszöntő hangzott el, igy Kemény Alajos pénzügyigazgató Nagy Tamásra, Nagy Gábor fogalmazó, Debreczeni István polgármester szintén Nagy Tamásért ürítettek poharat. Nagy Tamás elbúcsúzott hivatal társai, jóbarátai és a város közönségétől. Majd ismét Kemény Alajos pénzügy igazgató emelt poharat. A kedélyes búcsúestély csak a késő éjjeli órákban ért véget. — Esküvő. Viczenty Gyula miniszteri számtiszt folyó hó 22-én esküdött örök hűséget Balika Sándor pénzügyi fogalmazó kedves leányának Erzsikének. A polgári házasságkötést Hetey Ábrahám városi főjegyző, az egyházi esketést pedig Rácz Pál nagybányai prépost plébános, a menyasszony rokona végezte. Tanuk voltak Bernáth István ecsedi-láp lecsapoló-társulati pénztárnok és Fogarassy Károly ecsediláp lecsapoló-társulati mérnök. Boldogság kisérje a szívből kötött frigyet! — Áthelyezés. Dr. Nazimeczki Vilmos ezredorvos a helybeli zászlóalj orvosfőnöke jövő hó 1-vel a kassai 9. honvéd gyalogezred 4-ik zászlóaljához Iglóra helyeztetett át. — Jutalomjáték. Gsókáné Almássy Julia, társulatunk drámai hősnőjének f. hó 26-án szombaton lesz jutalomjátéka. Ez alkalom- inai szinre kerül Rákosi Jenő társadalmi tragédiája „Magdolna.“ Eltekintve attól, hogy már magában a darab is rendkívül tanulságos és igazi műélvezetet nyújt, magára Csókáné remek alakítására azok, kik az előadáson részt fognak venni, arra sokáig feledhetetlen kedves emlék gyanánt fognak visszagondolni. Felhívjuk közönségünk figyelmét a jutalomjátékra s reméljük, hogy az minél fényesebben fog sikerülni. Ilyesmit és eddig komoly tudós még nem mert állitani. Nem is vették komolyan, kigunyolták. A nevezetes fizikus de Luc azt szokta volt mondani, Chladninak még akkor sem hinne, ha az orra előtt esnék le egy kő a felhőkből; Lichtenberg a nem kevésbbé hires pedig úgy nyilatkozott, hogy mikor a Chladni érintkezését elolvasta, olyanformán érezte magát, mintha a kő az ő fejére esett volna. Pedig a jó urak, ha Chladni müvét előitélet nélkül olvassák vala, arról jobb véleménynyel lehettek volna. Mert tény, hogy már előbb is százan meg százan észlelték az égből lehulló köveket; sőt ilyen kövek embereket, állatokat is öltek meg. Chladni szerint a világűrben keringő napokon, bolygókon, holdakon és üstökösökön kívül, mozog még abban szám- nélkül való apró test is minden irányban; s ha ezek valamely bolygóval találkoznak, arra le is esnek. „Ha ilyen testek a föld légkörébe kerültek, rendkívül gyors mozgásuk s a levegővel való dörzsölődé- sük folytán megtüzesednek, s mint izzó golyók tűnnek fel.“ (Vége köv.) Mir. IjŰcz itf tt a ez.
