Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-07-13 / 28. szám
NAG Y-K ÁROLY és VIDÉKE. törvény 43. §-ához képest — a vármegye minden községi elöljáróságai hivataloskodásuk területéi) szokásos gyakorlat szerint közzétenni, s a névjegyzékek, valamint a beadandó felszólalások iránt a fentebbiek értelmében felelősség terhe alatt eljárni tartoznak. Kelt Szatmár- vármegye országgyűlési képviselő-választást intéző központi választmányának Nagy-Károlyban, 1899. évi julius hó 1-én tartott üléséből. Nagy László s. k., alispán, mint a közp. választmány elnöke. Medvey Lajos s. k., központi vál. jegyző. KÜLÖNFÉLE. — Ártalmas-e a czigaretta ? Kétségtelen, hogy a czigaretta túlságos élvezése mindazoknál, kiknek nincs egészséges, szívós tüdejük, káros hatású ; de kétségtelen az is, hogy tévedés a rossz következéseket a czi- garetta-papirosra és nem egyedül a dohányra fogni. Egy kis számítás mindenkit meggyőzhet erről. Föltéve, hogy egy dohányos naponta 25 drb czigarettát szi el, a mi átlagos számnak már elég tekintélyes akkor is csak körülbelül 0’8 gramm papirost fogyaszt el, melynek hamuja körülbelül 006927 grammot nyom. Hozzá még a hamu alkotórészeiből, úgymint a vasból, mészből, rézből, ólomból, ultramarinból és szillicziumból a 8 százalék hamut adó 0‘8 gramm papirosra az ártalmasabbakból, jelesen a rézből és ólomok- szidból csak 0 000128 gramnyi jut. így hát ha a káros hatású produmoktumok mind a tüdőbe jutnak is — a mi különben sohasem esik meg — a dohányos 25 év alatt is csak 1 grammot szi belőlük magába. Az idegeknek czigarettával való kellemes izgatása tehát, addig, a inig dohány fogyasztása mértékletes, tekintve a czigarettapapirosnak majdnem semleges voltát, egészen és teljesen ártalmatlan dolog. — A dohányfüstről. Az emberek életében nagy szerepe van a dohányfüstnek. Az emberiség legnagyobb része rabja a dohányzás szenvedélyének. Sok helyen, különösen Angolországban, már nők is kezdenek rászokni a pipázásra. Magyarországon még nem vagyunk ennyire, de a nők itt sem haragusznak a pipafüstre, s azt tartják, hogy vészit a férfiasságából azaz ember, aki nem dohányzik. A világ azonban még most sincs tisztában azzal, hogy ártalmas-e a dohányzás ? Pedig ennek a kérdésnek egész irodalma van már. A dohányosok vidám pipaszó mellett el-elolvasgatják azokat a könyveket, amelyeket a pipázás ellen írtak nagy tudósok, — azután újra megtöltik a pipájukat. Legutóbb Lipcsében tartott előadást a pipafüstről egy kiváló orvos. Azt mondotta: semmi alapja sincs annak az állításnak, hogy a dohányzás ugyanazokkal a következményekkel járna, mint az alkoholizmus. A dohányzás — szerinte — nem befolyásolja az emlékezőtehetséget és csak akkor ártalmas, ha nagy mennyiségben szivünk olyan erős szivarokat, a milyenek a virzsina és a havanna. Hat-hét szivart a leggyengébb szervezetű ember is elszívhat naponta veszedelem nélkül. A dohányzás különböző módjai között a pipázás a legegészségesebb s az olyan praktikus népek, amilyenek az angolok és a hollandok, nem is szívnak sohasem szivart vagy czigarettát, de kurtaszáru pipából szívják a jól megszá- ritott dohányt. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a dohányzás csillapitólag hat az emberi szervezetre. Irodalom. * Szem és száj között. A magyar olvasóközönség páratlan rokonszenvvel fogadta Beniczkyné Bajza Lenke regényeinek olcsó, füzetes kiadását. Ebben a vállalatban most ifjabb hat füzet jelent meg, többek között megkezdődik a kitűnő Írónő egy újabb regénye, ezzel a czímmel: Szem és száj között. Ez a regény épen olyan vonzó, élvezetes olvasmány, mint Beniczkyné egyéb munkái, amelyeket a tiszta, derűs társadalmi képek kedvelői annyira megszerettek. Egy-egy füzet ára csak 15 kr. Előfizethetni 6''füzetre 90 kr., 10 füzetre 1 frt 50 krjával. Kiadója Singer és Wolfner Budapesten, Andrássy-út 10. szám. * Uj könyv a Spiritizmusról. A budapesti tudományegyetem hittudományi kara 1898-ban 600 frt pályadijjal pályázatot hirdetett olyan műre, mely a művelt olvasó- közönséget teljesen tájékoztassa korunknak nagyon sűrűn emlegetett és gyakorlatilag is széliében űzött kérdéséről, a Spiritizmusról. A kitűzött pályadijat dr. Wolkenberg Alajos a szatmári papnevelő intézet tanulmányi felügyelője nyerte el, nagy terjedelmű munkájával, mely most van sajtó alatt és f. év augusztus hó közepén megjelenik Szatmáron. A mű megírásában az a czél vezette a szerzőt, hogy tárgyilagosan és a legapróbb részletekre is kiterjeszkedve ismertesse meg a művelt olvasókkal ezt a divatos és talányos kérdést, úgy tudományos, mint valláserkölcsi tekintetben. Hogy czéljának megfelelt, a munkáról adott hivatalos bírálat mutatja, mely a müvet ..abszolút becsű s a tudományt előbbre vivő" irodalmi munkának mondja. A 17—18 nyomtatott ivre terjedő műre előfizethetni, fűzött példányra 2 írttal, kötött példányra 2 frt 50 krral a szerzőnél (Szatmár, papnevelde), ki előfizetés esetén bérmentve küldi művét. * Befőttek könyve. Zilahy Ágnes kitűnő jó magyarosan megirt szakácskönyve mellé megírta befőttekről szóló könyvét is, s ezzel bizonyosan nagy örömet szerzett Zilahy Ágnes a magyar háziasszonynak. Nagyon sok hasznos tanácsot ad a gyümölcsök, főzelékek, saláták épen való eltartásáról, a szaliczil használatáról a befőtteknél, a különféle gőzbefőtt gyümölcsökről, az aszalt gyümölcsökről stb. Nemcsak kezdő gazdasszonyok, hanem tapasztalt háziasszonyok is tanulhatnak számos praktikus dolgot belőle. És a mit különösen ki kell emelnünk az, hogy tiszta, jó magyarsággal van megírva épp úgy, mint a hogy igazán magyaros minden reczeptje is annak a könyvnek. Melegen ajánljuk minden háziasszony és fiatal leány figyelmébe. Ára csinosan bekötve 60 kr., megrendelhető j Singer és Wolfnernél. Andrássy-út 10., de kapható minden könyvkereskedésben is. * Mi a művészet? E czím alatt rendkívül nagyérdekü és szellemes mű jelent meg Gönczi József szegedi könyvkereskedő kiadásában. Szerzője gróf Toltsztói Leó, a világhírű regényíró és filozófus. A mű, mely dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek van ajánlva, a ki e mű ajánlásának elfogadásával újabb tanujelét adta a művészetek iránti érdeklődésének, épp kapóra í jön, mivel alig létezik kulturális kérdés, mely iránt a közönség jobban érdeklődnék, mint a művészet, és pedig nem csupán a festészet, hanem a művészetnek minden ága, a költészet, dráma, zeneiránt. Reméljük is, hogy a miniszter szándékai üdvös eredményekkel fognak járni és nem lesz müveit ember és kivált iskola, mely e szellemes és díszes kiállítású müvet könyvtára számára ne sietne megszerezni. A művészetnek alig van oldala, melyet a nagynevű szerző, a ki e művén tizenöt évig dolgozott, ne érintene, és irodalmunkban, de a világirodalomban sincs esztétikai mű, mely világosabban, szellemesebben és alaposabban fejtegetné a művészet lényegét, fontosságát, feladatait. A műben alaposság szellemmel, rendkívül éles megfigyelés mély erkölcsi felfogással párosul, és nyoma sincs annak, mintha a szerző bármelyik művészi irányt dédelgetné. Minden sorából a tiszta igazság kutatásának vágya szól a német unal- masság és franczia felületesség nélkül, és azért alig lesz olvasó, a ki a kezéből le tudná tenni a művet, mig végig nem olvassa, mert nem nehézkes irályu, tudálékos, pedáns, nagyképü, hanem szellemes, könyed irályu, de azért mély gondolkodásra valló fejtegetéseket fog olvasni, melyek elolvasása után sokkal tisztábban fog állni előtte a művészet kérdése, mint az eddigi zavaros, elvont és egymást íolyton czáfolgató, de a művészet lényegét, szerepét meg nem fejtő tárczák és egyéb felszínes elmefuttatások után. Toltsztói e páratlanul szellemes és a nagy gondolkodót jellemző hatalmas muveben behatóan foglalkozik a következő kérdésekkel: a művészet problémája, a szépség, a művészet és szépség közti különbség, a művészet igazi szerepe, a valódi művészet, a hamis művészet, az előkelők művészete, a művészet elfajulásának következményei, a művészi anyag megfogyatkozása, a homályosság hajszolása, a művészi utánzat, a művészet mint mesterség, a kritika, a művészi oktatás és befolyásuk a művészi utánzásra, Wagner Richárd müvei a művészi utánzás tökéletes mintaképei, a valódi művészet és a művészi utánzat megkülönböztetésének nehéz volta, a művészi hatás a valódi művészet ismertető jele, a jó és a rossz művészet, a művészet szerepének következményei, a művészi megújhodás lehetősége, milyen legyen a művészet. A fordítás gondos, pontos és magyaros és Hegedűs Pál, szegedi állami főreáliskolai tanár műve, aki úgy is mint iró, úgy is mint a magyar irodalom tanára, és az európai irodalmak és nyelvek alapos ismerője és számos nagybecsű angol és franczia mű kitűnő fordítója országszerte ismeretes. A mű díszes kiállításban jelent meg és becsületére válik a szegedi könyvnyomtató iparnak és a Gönczi-féle nyomdának. A kétszáztizenhat! oldalra terjedő vaskos kötet ára 3 korona és j kapható a kiadó Gönczi József szegedi könyv- í kereskedésében. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. 4809-1899. K. sz. Nagy-Károly város képviselőtestülete folyó évi június hó 25-én tartott rendkívüli közgyűlése 77—1899. Kgy. szám alatti határozatával a a teremi-utcza végén levő Lövölde-helyiség telkén leendő felépítését elrendelvén, felhivatnak mindazok, kik ezen, a költségvetés szerint 3582 írtra tervezett föld-és egyéb építési munkálatot elnyerni óhajtják, pályázati kérvényüket folyó évi julius hó 28>ig 179 frt 10 kr. bánatpénz kapcsán any- nyival is inkább adják be, mert a később beadandó pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Az építési részleges feltételek a polgár- mesteri kiadóhivatalban megtekinthető lévén, itt megjegyeztetik, hogy az építkezéshez szükséges összes anyagok — a bádogfedélzethez szükséges bádogon kívül, melyet vállalkozó fog adni — a város által a helyszínén fognak vállalkozónak rendelkezésére bocsáttatni. Nagy-Károly, 1899. julius 12. Debreczeni István, 1—2 polgármester. 4082-1899. k. sz. Haszonbéri árverési hirdetmény és feltételek. Nagy-Károly város tulajdonát képező, a nagykárolyi 1. sz. tjkvben 3026. hrsz. alatt foglalt 11Ö. cat. hold 963 négyszögöl területűnek kitüntetett a „Korparéten“ levő tagoskirtok, ide nem értve ennek a honvédség által lövészeti gyakorlatokra elfoglalt részét, mely bérbeadás tárgyát nem képezi, az alábbi részletes feltételek értelmében 1900. óv január hó 1-től 1905. évi docz. hó 31-ig terjedő 6 évi időtartamra a városházánál a városgazdái hivatalban f. évi julius hó 20-ik napján délelőtt 10 órakor megtartandó nyilt árverésen haszonbérbe ki fog adatni. Árverési feltételek : 1. Kikiáltási ár 786 frt, moly kikiáltási árnak 10 %-a az árverés megkezdése előtt a városi pénztárba, avagy az árverést foganatosító tisztviselő kezeihez bánatpénzül leteendő. 2. A legtöbbet ígérő köteles a megajánlott összeget évnegyedenként előlegesen s egyenlő részletekben a városi pénztárba pontosan befizetni. 3. Haszonbérlőnek megengedtetik a haszonbérbe adott birtok közönséges használata ; tartozik azonban a birtokot a hármas ugar rendszer szerint használni, s a birtok Ve'0*! részét azaz egy- hatod részét évenkint kellőleg megtrágyáztatni s ennek megtörténtét évenkint a városi hatóságnak bejelenteni, különösen kiköttetik, hogy a birtokon termett szalmát, pelyvát ős egyéb töredékeket onnan elhordani nem szabad, hanem köteles azokat bérlő a birtok trágyázásához alkalmazni s felhasználni. Ha haszonbérlő a bérbeadott földbirtok V6 részét évenkint kellőleg nem trágyázná, tartozik minden évben, melyben a kellő trágyázást elmulasztotta, kártérítésül Nagy-Károly városának 150 frtot azaz egyszázötven frtot fizetni; ha pedig bérlő a bérbevett birtokot nem a hármas ugar rendszernek megfelelőleg használná, nevezetesen az évenként ugarnak hagyandó egy harmadrészbe is vetést avagy ültetést tenne, ez esetben tartozik bérlő minden évben, melyben a szerződés szegest elkövette Nagy-Károly városának kártérítésül 200 frt azaz kettőszáz forintot a rendes haszonbéren felül fizetni. 4. Haszonbérlő viseli a bérbeadott földbirtok összes állami adóját, általános jövedelmi pótadóját, mindennemű megyei és városi pótadóját; s a menyiben ezen adókat a város a kir. kincstárnak bérlő helyett előlegezné, azokat haszonbérlő minden évben legkésőbb az év október 1-ón Nagy-Károly várossának megtéríteni tartozik ; haszonbérlő viseli továbbá a szerződés valamint a bérfizetésekről szóló nyugták bélyegeit. 5. Haszonbérlő köteles ezen feltételekben előirt kötelezettségei biztosítására egy évi bérnek megfelelő összeget biztosítókul készpénzben avagy óvadékképes értékpapírban adni, mely óvadéki összeg a bérleti idő elteltével csak azután fog néki vissza adatni, ha bérleti összes kötelezettségeinek eleget tett. 6. Ha a bérbeadott földbirtokból a honvédség részére lövészeti gyakorlatokra még újabb terület átengedése követeltetnék, bérlő köteles leend a a kívánt területet átengedni s ez esetben az átengedett területre aránvszerint járó haszonbér s ennek megfelelő adók bérlő terhéről leíratni fognak. 7. Ha haszonbérlő bérfizetési avagy egyéb kötelezettségének eleget nem tenne, joga lehet bérbeadónak bérlőt szerződési kötelezettsége teljesítésére szorítani, avagy bérlőt a haszonbérletből kimozdítani, mely utóbbi esetben, ha az újabb bérbeadás alkalmával kevesebb bér igórtetnék, az ebből származó kárt bérlő megtéríteni tartozik. 8. A haszonbéri szerződésből felmerülhető pereskedések eldöntésére a nagykárolyi kir. járás- bíróság hatásköre és illetékessége kiköttetik. Kelt Nagy-Károly város tanácsának 1899. évi junius hó 23-án tartott üléséből. Debreczeni István, 3—3 polgármester. ujj Sütt SH2 m és szabadbani tűzijáték, lampion, léghajó, confetti, szerpentin és az excelsior fáklyáinak fölerakata. Különféle fajú kávé, 1 klg. 1 frt 08 krtól feljebb. Hungária kávé 1 klg. 1 frt 20 kr., Kneip malátakávé 1 klg. 50 kr. Elsőrendű gőzmalmi lisztraktár, az eredeti napiárakon. Franczia cognac Czuba Durozier-féle, l üveg 80 krtól feljebb. Bútor és kerevethez való anyagok, u. m.: lószőr, Afrik juttakócz, heveder, zsineg, roletta-zsinór és karikák. Kocsi-, hintó-, bútor- és szobapadlómáz és lack, valamint minden e szakmába vágó kész olajos és porfesték, továbbá mindenféle sörte- és hajecsetek a legnagyobb választékban. A legjobb kivitelű pipaszár és valódi selmeezi pipa. Clavetyl-féle tyukszemirtószer, egy kis üveg 60 kr., nagy üveg 1 frt. Kvizda-féle Korneiburgi barompor, 1 doboz 30 kr. Úgyszintén a dúsan berendezett különféle áruczikkek nagy raktárát a legelőnyösebb árak és szigorú, pontos kiszolgálás betartása mellett ajánlja I^erelres Öd.5n. 3_? Nagy-Károlyban, a Nagypiacztéren. 2v£e geb.1^7-©. A MÁTÉSZALKAI IPAR-ÉS KERESKEDELMI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG folyó évi julius hó 30-án d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre t. czímet ezennel rmeg']nlT7-ja,. Tárgy: Néhai szálkái Schwarcz Jakab ur elhalálozása folytán megüresedett igazgatósági tagság betöltése. Kelt Máté-Szálkán, 1899.'julius hó 10-én. Tisztelettel Mátészalkai Ipar- és Kereskedelmi bank p_i Részvénytársaság.