Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-22 / 25. szám

XVI. évfolyam.

Nagy-Károly, 1899. Junius 22.

25-ik szám.

Táxsadalnai. szep>i.r©<ä-a.l3sn-i és isxxxexetterjeszt© ixetila/p.

NAGYKÁROLY VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE.

Megj elen minden csütörtökön.

Előfizetési árak

Egész évre 4 írt. Félévre . . 2 írt.

Negyedévre I frt. Egyes szám 10 kr.

Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Deák-Ferencz-uteza 40. szám.

(A római kath. elemi iskolával szemben.)

Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr.

Bérmentetlen leveleket

előttünk ismeretlenből nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza.

Ifjuságunk egészsége.

Wlasics Gyula kultuszminiszter az ifjúság testi nevelésének fejlesztésére irányuló figyelemre méltó rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a játékot a testi nevelésre felette fontosnak és szükségesnek tartja. A különböző játéknemeket a középiskolai tervezetekbe fölvette és nagy súlyt fektetett arra, hogy ezek az illetékes körök részéről kellő figyelembe részesüljenek, s a tantervbe fölvétessenek. A kitűzött czél elérése czéljából fölöttébb szükséges a középiskolákat játszóterekkel ellátni, mert e nélkül a játéknemek jó része nem gyakorolható. Sajnálatra méltó, hogy a legtöbb iskola nem rendelkezik ilyen terekkel.

Amennyire elösmerjük a közoktatásügyi miniszter e legújabb aktiójának hasznosságát, épp oly szükségesnek, tartanók, hogy a serdülő nemzedék legdrágább kincsének, gyermekeink egészségének megóvására, nem csak a tornateremben és a gyermekek szabad ideje alatt a játszótereken, hanem magában az iskola helyiségében is fokozott figyelmet fordítsunk.

Mindazok, kik, e sorokat kellő figyelemmel olvassák és elég komolyan fogadják tartalmát, alig szorulnak annak bővebb magyarázatára, hogy a por és bűzös anyagoktól mentes, jó tiszta levegő, mennyire nélkülözhetetlen kelléke az egészségnek és hogy a levegő nem mondható csupán akkor egészségtelennek, ha annak rosszasága és romlottsága már orrunk által is megérezhető. A levegő, melyet belélegzünk, nemcsak a tápanyagot teszi előbb alkalmassá a táplálkozás czéljaira, hanem egyáltalán egy részét képezi táplálkozásunknak. Rossz levegőben nemcsak múló bajok mutatkoznak, mint a milyenek éberségünk, gondolkozó tehetségünk elsatnyulása, nyomás, nehézség és fájós érzet fejünkben, hanem a mint ezt a gyermekek és felnőttek sápadt külseje mutatja, a tiszta levegő hiánya állandó bajok és zavarok forrása is lehet. Vérszegénység, sápkór, gégebaj más egyéb betegség is a rossz levegőben találja, ha nem is kizárólagos indokait, úgy mégis hathatós támogatását a tovább fejlődésre. Valamely betegség keletkezése alatt, a betegséget kedvezően befolyásoló több tényező működik közre és ezek között a friss, egészséges levegő hiánya kétségen kívül, a legelső helyet foglalja el.

Az iskola egészségének kellő ápolása körül, a fennálló szabályok foganatosítása, a gyermekek állandó körének, a tanítónak képezi a feladatát. A levegő tisztaságának fentartása szintén csak az ö értelmiségi és működési körébe sorozható. Hisz a jó, tiszta és egészséges levegőről való gondozás, a legelső sorban a tanító érdekét is képezi; a kinek egészsége a folytonos és fárasztó- beszélés által, a poros levegőben rendkívül nagy mértékben veszélyeztetve van. A gégehurut, gyakran aggályos, sőt veszélyes lefolyásával sok esetben az iskola levegő rosszaságának a követ kezménye. Hogy az iskolában még

nagyon sokat vétenek a levegő kellő felfrisitése ellen, ezt azonnal észre vehetjük, ha főleg télidején egyik vagy másik iskolaterembe lépünk.

Nyáron át könnyű az ablakok nyitvatartása által szükség esetén ablak és ajtók kinyitása által a szünetek alatt kellő friss levegőről gondoskodni. Télen azonban közel áll a veszély, hogy már a tüzelő anyag körüli takarékosság szempontjából is, nem kellően és nemi elég gyakran szellőztetik az iskola termeket. Ajánlatos tehát, hogy falcsatornák vagy kisebb nyílások által az ablaktáblákban lehetővé tétessék, a rossz levegő kivonulása és annak friss levegő által való felcserélése anélkül, hogy a gyermekek és a tanító egészségtelen léghuzamnak legyenek kitéve. Nem elég azonban, hogy a mondott kellékekről gondoskodva legyen, kell, hogy azok alkalmaztassanak is.

Hogy a tanító néhány könnyebb és alkalmas testgyakorlatnak a tanítás közben való alkalmazása és az ablakok kinyitása által nagyban hozzájárulhat a levegő tisztaságához és a gyermekek egészségének a fenntartásához, azt alig kell hangsúlyoznunk.

Csak még egy körülményt óhajtunk fölemlíteni: a por eltávolítását az iskolákban törülgetés és söprés utján — a mely szokás még mindig fennáll sok iskolában. Por az iskolában mindenütt és mindig összegyűl — és nemcsak káros hatást gyakorol a szemekre és lélegzöszervekre, — hanem tetemesen hozzájárul egyúttal a fertőző betegségek csiráinak terjesztéséhez. A törülgetés

és söprés nem egyéb, mint a por felverése, hogy más helyen ismét leeresz- kedhessék. A por eltávolítása az iskola- termekből csak is nedves rongyokkal és kellő vigyázat mellett való söprés utján eszközölhető; legalkalmasabb a söpréshez nedves fürészport használni.

Elégséges világítás mellett a gyermekek szemei is mentek maradnak az elromlástól. A czélszerü világítás egyebekben is fontos kelléke az egészségnek. Az iskolaterein kitűnő világítással rendelkezzék — és kell, hogy a világítás a helyes oldalról is érje az iskola termet annál is inkább, mert az iskolában a gyermekek szemei csaknem folytonosan dolgoznak. A napsugarai, ha elölről érik a munkahelyet, káros hatásúak, a világosság, mely hátulról éri, szintén zavar, mert a gyermek feje a papírra árnyékot vet; a jobboldalról jövő világítás pedig az irokéz árnyéka által válik alkalmatlanná, főleg mert a gyermeket még görnyedt háttal való ülésre is készteti. A különböző oldalakról érkező világosság, változó és nem egyenlő világítás mellett válik alkalmatlanná. Csak a baloldalról érkező világosság nem bir a mondott hátrányokkal.

Annak a szükségessége, hogy az iskolatermek a gyermekek arczirányától tekintve, baloldalról nyerjék a világítást, manapság már általánosan elismert kellék, a melylyel számolni kell.

Az iskolaterem hőmérséklete télen- nyáron ne legyen több, mint 20 °C. (16‘>R.) Az iskolaterem szellőztetése, fűtése, hőmérséklete kölcsönösen kiTARCZA.

Azt Íratta galambom . . .

Azt íratta galambom egy levélben, Sosem apad ki a köny a szemében ; Nem talál a lelke vigaszt, Éjjel-nappal engem sirat;

Nagy a búja, árvasága,

Vissza se száll boldogsága Sohasem !

Levelére azt a választ iratom,

En is, én is egyre csak őt siratom ; Sem nappalom, sem éjjelem,

Bánat veri az életem;

Nem is leszek addig boldog,

Mig a szive itt nem dobog Keblemen.

Szendrői Holozsnyay CyriH.

leoltó eslnöje.

Zsidó történeti monda után. —

Rein und Wahrhaft son der Makel War sein Lied, wie seine Seele — Als der Schöpfer sie erschaffen,

Diese Seele selbstzufrieden Küsste er die schöne Seele Und des Kusses holder Nachklang Rebt in jedem Lied des Dichters,

Das geweicht durch diese Gnade.

(Heine „Ichuda ben Halevy.)

„En bízom a mindenhatóba és esküszöm az örökkön élő Isten szent nevére, hogy a legelső nölclen zsidó férfi, ki hajlékomba lép, Deboráth feleségül kapja."

Halotti csend követte e rettenetes esküt, vannak pillanatok az életben midőn az ember egy hirtelen támadó agyán villámként atczikázó gondolatnak rabja lesz és mintegy elbűvölve egy felsőbb hatalom által majdnem önkívületi állapotba jutva, olyat cselekszik amit józan fővel egyáltalában nem bir felfogni. Úgy történt most is.

Ja da Halérinek1 — ki a költészet birodalmában korlátlanul uralkodott és a világirodalom éden kertjét annyi sok soha el nem hervadó virággal gazdagította — vén napjaira saját külön múzsája adatott: az ő egyetlen gyermeke, gyönyörűséges Deboráhja, ki nem csak véréből való vér, de leikéből való lélek is volt. — Hogy milyen volt Deborah? Hogy csillogott az a finom metszésű ragyogó fekete szempár, melynek átható tekintetében a sziv- nemesség és tiszta józan ész párosulni látszott? Milyen volt az az édes bájos alak melynek rhytmikus mozdulatai egy nagy tökéletes harmóniába olvadtak össze és mely illatot árasztott maga körül mint Hebron rózsája virulásának teljes pompájában? Bűbájos szavú költőnek kellene lennem, hogy leírjam a teremtés e remekét, melylyel az ég egy hű lantosát megjutalmazta.

Alig lett 16—17 éves az előkelő kérők egész serege rajongta körül a ragyogó

*) A b u 1 Hassan Juda Hale vy, a 12. század legnagyobb költőinek ős bölcsészeinek egyike. Spanyolországban Castiliában élt. Különösen világhírűek „Cion“-jai, melyek minden müveit nép nyelvére, le vannak fordítva, magyarra is. — B. D.

szépségű és sziporkázó szellemű Deboraht. Vonzó erejét még nagyban emelte az a körülmény, hogy dúsgazdag örökség várt rája, mert Juda igen jelentékeny vagyon fölött rendelkezett. A leány anyja a jóságos Sulam.it ki méltóságteljes megjelenésével mindenkinek tiszteletet parancsolt, szerette is volna az ő egyetlen kis Debo- rahját minél előbb főkötő alá hozni. Arn Juda hallani sem akart még erről, hogy megváljék Tőle, lelke felétől. 0 szerette volna Deboraht minél tovább magánál tartani, hogy finom érzékű, nagy költői lelke, még tovább is ihletet meríthessen abból az édes bájból a mi Deborahból kisugárzott. Nem úgy Sulamit. Az ő jóságos, szeretetteljes szivének minden ér- zeménye abban az egy vágyban pontosait össze: hogy gyermekét egy derék férj oldalán boldognak lássa, és hogy vén napjait pajkos unokák vig danája és ug- rándozása vidítsa fel.

így telt-mult az idő. Deborah betöltötte már a 20-ik évet. Szépségének és kitűnő lelki tulajdonainak hire messze elszárnyalt. A kérők száma mindennap szaporodott és Sulamit mindjobban unszolta a férjét, hogy adják férjhez lányukat. Anyai hiúsága reszketett attól a gondolattól, hogy férje határozatlansága következtében az ő egyetlen lánya még vén lány marad. Aztán az ő tejére is rányomta minden év kérlelhetetlen szigorral az öregség fehér bélyegét és ez a körülmény csak hatványozta lelkének ama vágyát, hogy ezt a drága, gyönge virágszálat egy erős férfi karjaira bízza, ki azt az élet zord viszontagságainak minden

tövisszurásai ellenében szeretettel megvédi. Juda azonban mindig tudott valami kifogást és mikor későbben neje mindjobban erőltette a dolgot, ideges és rosszkedvű lett. Hozzájárult ehez az is, hogy az ajánlkozók között nem talált kedvére valót. Ő, ha már odaadja valakinek ezt a kincset, melynek kellő értékét csak ő tudta felfogni, legalább az emberek választott ama k egyikét szerette volna, olyat, ki a tudomány messze fénylő szövétnekével jelöli meg hit- és embertársainak a tovahaladás útját. Ha anyagi javak nem is lesznek birtokában csak szelleme legyen kirakva a tudás tengerének igaz gyöngyeivel. Ilyen még eddig nem jelentkezett. — Az anyának ellenben hízelgett, hogy milliomosok versenyeznek Deborah bírásáért és szerette elképzelni, hogy ilyen aranyos, gyémántos keretben, milyen nagyszerűen fog majd érvényesülni a Deborah csillogó szépsége és villogó szelleme.

Egy szép napon, midőn Sulamit Judát .ismételve kérte, hogy vessenek véget már I egyszer ennek az, amúgy is tarthatatlan állapotnak és elősorolt neki néhány igen gazdag és előkelő, máskülönben a Juda szempontjából tudatlan fiatal embert, kik közül választani lehetne, Juda nemleges válaszára, kijelentette, hogy bizony ő már odaüzent Abulafenek, egy nagyon tekintélyes bankárnak, ki este eljön megkérni fia számára Deborah kezét. Juda rendkívül dühös lett: „Es ilyen embert volnál te képes választani a mi lányunknak! Ilyen „ám haarezt“! (Tudatlan, bárdo- latlan ember.) Egy rózsaszál egy fatuskó melletti Hát nem vagyok-e magam elég

Az ezred- M 1 T r fi 1 * l valamennyi hasonnemü viz között, egyedül Ítélte a Nagy Milleniumi

éves kiállítás Cl 1^11 TT1 Érmet, továbbá egyedül tiszteltetett meg Ő Felsége által egy légorvosi juryje \J | U V JDl maeasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizből, mint renda szeres adag, egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges.

Nagybani raktár yfcMy* Kaufmann Jakab és Fia és Weisz Lajos czégeknél Nagy-Károlyban.