Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-25 / 21. szám

XVI. évfolyam.

Nagy-Károly, 1899. május 25.

21-ik szám.

sze^piiodLsolxacs-i és ismn.eretterjesüz.'t© IbLetlla/p. NAGY KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE

Megjeleli minden csütörtökön.

Előfizetési árak:

Egész évre 4 fit. Félévre . . 2 fit.

Negyedévre I frt. Egyes szám 10 kr

Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Deák-Ferencz-utcza 40. szám.

(A római kath. elemi iskolával szemben.)

Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

Bérmentetlen leveleket

Nyilttér sora 15 kr.

előttünk ismeretlentől nem fogadunk el.

Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr.

Kéziratok nem adatnak vissza.

A viczinálisok reformjáról.

Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter az ö nagyjelentőségű költség- vetésében többek közt szóba hozta a viczinális vasutak reformját is és beszédéből arra enged következtetni, hogy erős kezekkel fogja megragadni a helyiérdekű vasutak elhanyagolt ügyét. (Igazán itt az ideje, hogy ez irányban tegyünk valamit.) Mindeddig hidegen hagyta az illetékes köröket a viczinális vasút ügye. Nem tudtak rajta semmikép fölemelkedni. Ha csináltak is valamit, azt is immel-ámmal tették, éppen hogy meglegyen, mert meg kell lennie.

Ilyen mostoha bánásmód mellett nem csodálható, hogy nálunk ily viszonyok uralkodnak és uralkodni fognak, ha még idejekorán föl nem karolják a viczinálisok ügyét és czélszerü reformokkal előbbre nem viszik.

Öreg hiba, hogy a kiknek a helyiérdekű vasutak épitési előmunkálataira engedélyt adtak, azok nagyobbrészt nem tudták megtalálni a helyes iránynak praktikus kiaknázását, mert jobbadán az önérdek nyomult előtérbe. Innen van az is, hogy oly sok viczinális vasút jövedelme megdöbbentően, csekély, nagyon alatta ál Iván a középszerű vasutak jövedelmén.

Itt csak gyökeres reformok segítenek. A szép terveket nem csupán terveknek kell meghagyni, hanem tántoríthatatlan buzgalommal munkálkodni a helyes irányban. Ügyes, avatott kezekre bízni a kivitelt.

Mi bízunk Hegedűs Sándor nagy- tudásában, fényes tehetségében és tapintatos eljárásában, ö megfogja találni a helyes utat. Kifejtett reform eszméje diadalmaskodni fog, ha erős akarattal, vagy kitartással hozzá lát terve kiviteléhez.

A ki meglátja még az elrejtettebb bajokat, a ki nem huny szemet semmi elöl, nem retten vissza a kivitel nehézségeitől, rámutat a kinövésekre és azoknak orvoslását sürgeti, annak működése csak áldásos lehet.

A viczinális vasutak ügye a mostani stádiumban elrémitő. Igaz, hogy az elhanyagoltabb bajokat nehezebb gyógyitani, de ha aczélizmokkal áll neki az ország ez idő szerinti kereskedelemügyi minisztere, akkor kétségkívül eleget tehet.

Hegedűs Sándor nem az az ember, ki igéi* és nem cselekszik, ö a tettek embere és megfogja mutatni, hogy a sokat hangoztatott és a guny tárgyául oly gyakran szolgáló viczinális vasutak ügyét a lehető legjobban megrend- szabályozza. Adja Isten!

A fogymnasimiii sególyző- egyesület közgyűlése.

Folyó hó 20-án szombaton délután tartóim a helybeli róni. kath. főgymnasium évi rendes közgyűlését az intézeti torna- csarnokban. A gyűlést az egyesület védnöke Hám József igazgató nyitotta meg lelkes beszéddel, melyben örömének adott kifejezést, hogy minden magasabb helyről jövő támogatás nélkül a virágzásnak ezen fokát elérte. A haladó korszellem által megteremtett versenyben a mi intézetünk sem maradhat el, a magunk erejével kell tehát létrehoznunk azt, a mit máshol egyes tehetősebbek bőkezűsége megalkotott. Az ifjuság és a közönség eléggé megtette az idén is kötelességét és van remény arra nézve, ha a közönség jobban és jobban megismeri a sogélyző- egycsület czélját és áldásos működését, még többet is fog tenni.

Az ülés vezetését Poór János tanár elnök vette át. Felolvastattak az elnöki és számvizsgálói jelentések, melyek hű- képét adják az egyesület ez évi működésének, azért úgy véljük, kedves dolgot teszünk vele a közönségnek, ha azokat egész terjedelműkben közöljük. Az elnöki jelentés igy szól:

„Vezetni valamely testületet, élén állani egy fontos egyesületnek, nem valami könyü feladat. Mert kivívni sokaknak tetszését, megelégedéssel találkozni mindenütt vájjon ki képes? Nem is követelem magamnak a pálmát ez évi működésünkben, de pár szóval jellemezni kívántain a nehéz szerepet, moly nekem jutott, hogy mentségemre szolgáljon, ha valamit rosszul tettem. Az egyesület ez évben is szorgalmasan haladt kitűzött utján, de ez természetes is, hisz oly hivatott kezek vezették, mint Főtisztelondő Védnökünk és Tanár elnökünk. A végzett munkáról részletesen beszámolni a következőkben fogok. A tisztikar és a választmány a következőkép alakult meg: Az egyesület elnökéül Nagy József, titkárául Soós Zoltán, pénztárosául Debreczeni István, könyvtárosául Kovács József, számvizsgálókul: Altmann Miksa és Zanathy László lettek megválasztva.

Az egyesület választmánya a következő tagokból alakult: Bródy István, Máriássy E., Rót Imre, Szilágyi Péter VIII., Becski J., Katz Ferencz, Totós János és Ziring Béla VII , Ember József, Berger József, Réti Ernő és Takács Béla \ I., Czukor István, Fichtner Ferencz, Szintay

L. és Tóth Kálmán V. o. t.

Az egyesület ügyének vezetése a tisztikar kezébe van letéve. Míg az egyesületet közelebbről érdeklő ügyek megbeszélése, a tanulók segélyezése a választmányi tagok hatásköréhez tartozott. A feladat elvégzésére és a tisztikar mikénti eljárására a választmányi testület 5 ülést tartott. Főt. Tanár elnök ur és a deák elnök vezetése alatt. Az egyesület február 3-án tandíj segélyezés ügyében tartott ülést. 15 folyamodvány érkezett be, melyből 12 tanuló segélyeztotett s 3 visszautasittatott. A pénztáros kezelte az egyesület minden vagyonát, 20 frton felüli összeget kamatozás végett átadott Főt. Tanár elnök urnák. A számvizsgálók 4-szor tartottak könyv- és pénztárvizsgálatot s a kezelés pontosságáról mindannyiszor teljes elismeréssel nyilatkoztak, de különös elismerést érdemel a könyvtáros, ki lehető legnagyobb pontossággal és lelkiismerettel végezte hivatását, jóllehet a könyvtár sokkal nagyobb. Az egyesület tisztikara és választmánya mindent elkövetett arra nézve, hogy az egyesület anyagilag gyarapodjék, mit mutat az, hogy ogy 100 frtos, 3 busz frtos alapitó tagja lett. 100 frtos volt tek. Vetzák Edéné úrnő, 20 frtos tek. Czukor Lajos orvos úr, főt. Soltész Imre ur és a nagy károlyi kath. fogynin. ifjúsága, mely szeretett igazgatója névünnepe emlékére az egyesület alapiló tagjai sorába iratkozott. Volt az egyesületnek 61 adományozó és pártoló tagja s 153 rondos tagja.

Ez az egyesület működésének rövid vázlata. Hogy jó, vagy rósz volt, arról én nem tehetek, azt én meg nem Ítélhetem, ele legyenek meggyőződve, hogy tőTARCZA.

Verses könyvemből.

Bár maradnál mindig gyermek, Szenvedély ne dúlja kebled, Andalogj a kis virágon Álmatag szép gyöngyvirágom.

Bár maradnál mindig gyermek.

Bár maradnál mindig gyermek, Tiszta álmai szívednek Hímezzék be szem pilládat,

Hogy a felleget ne lássad,

Bár maradnál mindig gyermek.

Bár maradnál mindig gyermek, Ábrándja a szerelemnek Ra&y°g lelked játszi szárnyán Sejtelembe, égbe szállván . . .

Bár maradnál mindig gyermek.

Bár maradnál mindig gyermek. Rózsaszirma a menyeknek,

Földre suhant tiszta lélek

Oltárképe a reménynek

Bár maradnál mindig gyermek.

Bár maradnál mindig gyermek, Védangyala életemnek Álmim képe, gyöngyvirágom Harmat e sivár világon . . .

Bár maradnál mindig gyermek.

Hívsz Henrik.

Shocking.

To Sárikáiba elgondolom, hogy mi kettőn négy hét múlva asszonyok leszünk, igazán, nevetnem kell. Hahahaha! Mit gondolsz? nem ám színpadi asszonyok, liánom valódi méltóságteljes feleségek, akiknek igazi uruk van, nem csak amolyan harmadfélórás, akik elegáns, piros bojtos házikabátban, hímzett sapkában, hozzá lakk-czipöben, szépen kifestve, gyönyörűen felkunkoritott bajusszal mókáznak a közönség előtt és szinlog meg is csókolják az asszonyt; hanem tényleges férjek ; úgy bizony; akikben reggelenkint csurgóra álló bajusszal, homlokukon összo- csapzódott hajjal, az alvástól petyhüdt arczczal és puffadt szemhéjakkal, hosszú, fityegő hálóköntösben, lábukon slamp- czipővel, nyitott ingolővel, (igen nyitott ingelővel! mert tudd meg, hogy a férfiak sohsem gombolják be háló ingeinket; ez már bevett szokás náluk) fogunk gyönyörködhetni. . . .

Ha elképzelem vőlegényemet, a miniszteri fogalmazó urat, azt a gáncs és félelem nélküli lovagot, kinek nyakkendő csokra mindég kifogástalan lezsér, mintha csak oda volna lehelve, sinokhígjának szabása egy miliméterrel som tér el az utolsó divattól, cilindere állandóan frissen vasalt, és kimondhatatlanjai pláne a szürke szin minden skálájában diszlenek. No meg frizuráját azzal a kínosan egyenes választékkal, szóval a megtestesült chic-ot, az imént leirt metamorfózisban hahaha, oldalnyilalást kapok a nevetéstől.

És elhiszed-e, hogy gyakran legpoe- tikusabb ömlengései közepette, ha igy magam elé képzelem a díszes urat, olka- czagom magamat de úgy, hogy nagyon csudálom, hogy még a faképnél nem hagyott, mivel o nevetési rohamok nagyon gyakran ismétlődnek és igy méltán ! azt hiheti, hogy a felső traktusban nincs ! egészen rendén minden.

Persze, hogy nyomban találok valami elfogadható ürügyet és mivel bolondul utánam az ipse, llát menten ki is engesz- telődik

De Évike, az Istenért! hogy beszélhetsz igy ! és honnan tudod te mindezt? kérdé Sárika hüledezve.

Honnan — honnan... hát csak eleget látom Laczit! —

Mit Laczit! az én vőlegényemet!

Hát kit mást, te kis bobé, hiszen csak bátyám !..

Az nem igaz! Az én vőlegényem, az én eszményem, nem jár reggelenként nyitott... oh, ki sem tudom mondani! som pedig összecsapzódott hajjal. Hogy is ne, azok a szép hullámos fürtök ... ezt kikérem magamnak, tudod-e! nem tűröm az ilyen lealázást... Halmos Gabiről, a te vőlegényedről, föltehetsz ilyet, az a te dolgod... de Laczit hagyd békével, érted 1 mértén védeni fogom az ilyen ráfogások ellen az utolsó lebeletemig.

De Sárika, honnan tudnám ha nem . .

Csitt! Hallani sem akarok többé e dologról. Meg is mondom Laczinak hogy .. hihihihi!

Tovább nem bírta Sárika, leborult az asztalra és úgy zokogott.

De édes Sárikám, kérleli Éviké és ezer pajkos ördögöcskók czikáznak hamis szája és fitos orrocskája körül.

Do édesem, ne sírj hát! én igazán nem tudhattam, hogy — hát hisz neked igazad van, te egyetlen lány vagy, se apád, se bátyád, inig nekem hál’ Istennek vagy egy édes atyuskám, (akinek még el lehet nézni a nyitott ingelőt, a haja meg épen nem jön . rendetlenségbe, mert nincsen szegénykének) de Laczi — brrr .. .

E szavaknál már az ördögöcskók utat törtek maguknak és úgy kaczagott, mint egy vásott gamin. Sárika meg annál jobban pityergett.

' Ezt látva Évike, a legnagyobb orő- megfeszi léssel, rendbe szedte kaczagó arczizmait, hirtelen tragikus képet öltött, mi végtelen komikus hatást tett, elővette kis batiszt keszkenőjét és anyai gondoskodással törülhette szerencsétlen barátnője sírástól duzzadt szemeit.

Ne sírj hát te holló gyermek, látszik hogy fél évvel idősebb vagyok nálad; mert anyád lehetnék ami tapasztalataimat illeti. Hát, hisz tudok én kibúvót. Négy hét hosszú, idő, még addig sok minden történhetik. Teszem azt, mit szólnál hozzá, hanem esküdnénk meg? Kérjünk egy évi halasztást. Majd találok én erre ürügyet. így megtartjuk vőlegényeinket még egy álló esztendeig epedő udvarlóknak és nem jutunk abba a kellemetlen helyzetbe, őket dorangirt hajzattal és nyitott — nem, ez az átkos szó ne hagyja el többé ajkaimat. (Az ördögöcskók már megint, mintha ott bujkáltak volna a

A Ferencz József keserüviz

világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyeken is, most már található és árusítva lesz. A Ferencz József keserű vízből, mint rendszeres adag, egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges.

IbTag^rbani raktár Talpaló és HT'la czégnél IbTag^-ZEZárol^loan-