Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-18 / 20. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. dozó század csöndben zajtalanul vonult volna el felettünk. A magyar faj művelődési képessége ma már teljesen be van igazolva, csak az a kérdés, képesek leszünk-e rövid idő alatt a nemzet egészének köztudatába bevinni, hogy az igazi hazafiság a leg- nagyobbtól a legkisebbig megkívánja hogy tehetségének legjavát, még áldoza­tok árán, a közműveltség előmozdítására szentelje. Magyarország életképességét, tekin­tetbe véve, hogy mind az a mivel bir, egy­néhány évtized műve, népességéhez ké­pest aránylag magas fokú műveltsége mutatja legjobban. A mely nép oly roha­mos fejlődésre képes mint a magyar, abban meg kell lennie a természetes képességnek is, mert a mint alap nélkül házat építeni nem lehet, úgy kultúrát arra valóság nélkül létrehozni képtelenség. Ha nézzük a statisztikai adatokat, úgy a szellemi, mint az anyagi téren, Magyarország Ausztria nélkül is előkelő helyet foglal el. Van 19 ezer népiskolánk minden ezer lakosra jut egy. Ausztriában van 22 ezer, ott minden 1090-re jut egy. írni olvasni tud nálunk a lakosságnak 61%-a, Ausztriában 73%? Francziaország- ban 68%• vesszük azt, hogy az Írni olvasni nem tudó öregebb emberek még abban az időben maradtak el, mikor még nálunk a kulturális törekvések gyermek­korukat élték, tisztában vagyunk azzal, hogy az az egy pár évtized, mely az öregek helyébe más nemzedéket állít, óriási változást fog e téren létre hozni. Az anyagi téren való előhaladást a mindinkább növekvő forgalom, s e for­galom eszközeinek gyarapodása tünteti ki. Magyarországnak van 13,200 kilomé­ter vasútja, Ausztriának 17000. Száz négy­szög kilométerre nálunk 4 kilométer, Ausztriában 5 kilométer esik. Tekintettel arra, hogy hazánk kiválóan földmivelésre alkalmas ország, a lakosság legnagyobb zömét lefoglalja a mezőgazdaság, s igy ipari és különösen gyári termelésre ke­vesen vállalkoznak, a feldolgozott áruk pedig melyekre nekünk szükségünk van, drágábbak mint a kivitt nyerstermények. Ennek daczára sikerült annyira vinnünk, hogy a kivitel és behozatal értékei már közel állanak egymáshoz. A behozatal értéke körülbelül 563 millió, a kivitelé 504 millió. A munkás kezek gyarapodá­sával fel fog lendülni a gyáripar is, s akkor mi, akik a nyerstermények nagy­részét itthon kapjuk, jelentékeny előny­ben leszünk. A tudomány, irodalom és művészet terén a haladás biztos, egyenletes és bá­mulatot keltő. Erezhető a hiány az iparos és kereskedő osztály előhaladásában. A közszellem, a közmeggyőződés hiányzik még nálunk, mely tanítaná, hogy ezek a pályák ma már egyáltalán nem dehonesz- tálók. hogy az intelligentia épen úgy meglehet egy gyáros és kereskedőben, mint a hivatalnokban. Hiányzik nálunk az a meggyőződés, hogy a vagyonnal, tőkével rendelkező ember gyermeke nagyobb szolgálatot tesz hazájának, ha anyagi erejét és műveltsé­gét nem a közhivatali, hanem a közgaz­dasági téren értékesíti. Menjünk fel a Az előadás első órája Páter Móré volt. Midőn megjelent, minden egyetemi hallgató keble sajgó szorongáson ment át; sziveik csaknem hangosan dobogtak s égő arczuk a kétely bizonyos jellegét tükrözte vissza. Az a halotti csend, ami más alkalom­mal a tudomány fölkent mesterét tisztelte, ma az emésztő kíváncsiság pokoli kín­jába fűlt. Látta ezt a jezsuita éles szeme s fürkésző tekintetét férfias bátorsággal hordta végig a hallgatóság sürü sorain. — Kedves gyermekeim 1 — szólalt meg végre imaszerü hangon — „az Isten utái kifürkészhetlenek“. A gyönge ember, habár szabad akarattal bir, törékeny já­tékszer a szeszélyes sors kezében, melyet a kegyes Ég csak akkor fordít jóra, mikor látja, hogy a hajótörött ember nem for­dul el tőle hanem szive egész melegével és szilárd reménynyel tekint föl hozzá . . . Önök mind megannyi kérdőjelként tűnnek föl előttem. És méltán, mert tegnap egy oly szokatlan jelenetnek voltak szemtanúi, a mi eddig páratlanul áll rendünk tör­ténelmében . . . Megnyugtattom önöket: ama úrnők leányaim. Csak Isten és a természet sarkalatos törvényeinek enged­tem tehát, midőn homlokon csókoltam őket.... Halják röviden élettörténetemet. Grófi ágyból származom ; kora ifjúságom óta boldog családi életet folytattam 40 éves koromig; az Isten után szeretett nőm három leánykával áldott meg. Atyai hivatali létrán egészen a legfelsőbb fokig, találunk-e olyan független, elhatározásai­ban le nem kötött, anyagi előhaladásra inkább képes egyént, mint a kellő szak­értelemmel és tőkével rendelkező iparost vagy kereskedőt? A régi kornak téves világnézlete még folyton kisért közöttünk, még mindig vannak elfogultak, kik az emberi boldogságot a nemesi névvel örö­költ földbirtokban, vagy a kormányzatban való részvétel, tehát a mások fölött való uralom gyakorlásában vélik feltalálni. Sokat haladtunk már, de még messze vagyunk Francziaországtól, hol az ország legfőbb tisztségével egy gyárost tiszteltek meg. Meg lesz ez nálunk is és ezt két ! tényezőnek fogjuk köszönni, az állam- hatalom czél tudatos működése és a köz- gazdasági pályán működők jóakaratu tö­rekvésének. Amaz czélszerii kultúrpoliti­kájával kezdeményezi, emez becsületes szorgalmával megvalósítja. Ha mind na­gyobb és nagyobb számmal lesznek való­ban szakszerűen müveit iparosok és keres­kedők, önmagától fog leomlani az a választófaj, melyr a tudományos és gyakor­lati pályán működőket elválasztja. Most, az ezer éves fennállás ünne­pének emléknapján, midőn hazánk további fennmaradásának biztosítékául első sor­ban a gazdasági előhaladást jelöltük meg, nem lesz szerénytelenség megemlíteni, hogy talán egy porszemet ezen biztosítéki hoz a mi iskolánk is ad, legalább annyit* hogy a mi szerény társadalmi viszonyaink között igyekszik azt az előbb említett közszellemet létre hozni, terjesztvén az elvet, hogy az intelligentia nem ellenke­zik a kereskedő foglalkozásával, sőt nél- külözhetlen kelléke a jó kereskedőnek. A hazafias érzés, a becsületes gondolkozás és illendő viselkedés pedig, melyre ez iskola tanítja növendékeit, meggyőzi leg­alább azt a néhány embert, kinek szeme rajtunk függ, hogy hazánk említett nagy érdekeinek, ha nem is nagyon erős, de legalább jóakaratu munkásai vagyunk és akarunk lenni. JPoőr János. HÍREK. — Lapunk t. előfizetőinek és munka­társainak boldog pünkösti ünnepeket kívánunk! — Városi közgyűlés. Városunk közön­sége e hó 14-én rövid közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester mindenek előtt bejelentette, hogy néh. Jelinek Rozália a Serly telken a vasúthoz vezető utcza költsé­gére 2000 frtot, a helybeli jobb osztályhoz tartozó 5 szegénysorsu nőnek minden évben karácsonykor leendő segélyezésére 1000 frtot, főgymnasiumi ösztöndíjra 1000 frtot, a kór­háznak 1000 frtot, a szegényalapnak 200 frtot, az óvodának és gyermek menháznak 500 frtot hagyott végrendeletileg. A polgár- mesteri bejelentés tudomásul vétetvén, a kegyes adakozó emléke jegyzőkönyvileg meg- örökittetni határozhatott. A Tóth Antal és Schnébli Károly féle szerződések tárgyalása miután kellő számú képviselő nem volt jelein a f. évi szeptember 3-án tartandó közgyű­lés napirendjére tűzetett. Vetzák Ede es örökségem s boldog emlékű nőm ho­zománya uradalmakra terjedt; tizon- nyolcz évig teljesen boldog voltam, de akkor meglátogatott az Ur s szomorú özvegységre jutottam. Gyermekeim 16, 13 és 9 évesek voltak ... Idők múltán árváim szerencsésen férjhez mentek, sőt a két idősb boldog anyává lett. Uradal­maim háromnegyed részét fölosztottam köztük, a többit pedig megtartottam ... Özvegységem sok töprengésre adott okot. Egy üdvös gondolatom támadt. Fölkeres­tem a rend generálisát s jezsuita letteüi. Vasszorgalommal végeztem tanulmányai­mat s midőn verejtékes küzdelem árán elnyertem a kettős tudori koszorút, ennek örökemlékeül s gyermekeim hozzájárulá­sával az angol banknál elhelyeztem meg maradt birtok részemet, az önök által is jól ismert — félmilliót. Nagyon termé­szetesen oly világos kikötéssel, hogy csak az veheti kézhez, aki hitelt érdemlőlog beigazolja, mikép volt Lojola fiai közt csak egy is, ki azt a kárhozatos elvet lírásban vagy szóval vallotta... Ha egy évszáz alatt senki föl nem veszi, a Vatikán fog azon valamely katholikus világegye­temet állítani. Később Innsbruckba egye­temi tanárrá neveztek ki s ma nevem ps állásom : Pátor Mór ... A szerzetes elhallgatott. Tanítványai pedig lélekben mélyen megilletődve ál­lottak föl a padsorokban, hogy a teremből távozó mestert a szokottnál melegebb vonzalom közt kisérjék le az egyetem kapujáig. neje által a főgymnasium részére tett 1000 frtos alapítványról kiállított alapítólevél jóváhagyatott. A szatmárvármegyei nőipar­iskolától átvett 14018 frt 42 krból 3291 frt ; 22 krnak a polgári leányiskolái építés czél- Ijaira leendő felhasználásának engedélye­zése czéljából a kereskedelmi miniszterhez felirt, egyben kimondta, hogy az ösztöndíjra évenkint kifizetendő 480 frt biztosítására 10,727 frt 20 kr. értékű 4-5%-al kamatozó regálekötvényt vásárol. Frank Lajos bér- leszállitási kérelmének helyt nem adott s kimondta, hogy ha kívánja, a bérszerződés , 3 év után felbontható. Ezzel a közgyűlés ' véget ért. — Ebéd. Gr.' Hugonnai Béla várme- 1 gyénk főispánja f. hó 12 én ebédet adott, a melyen résztvettek: ifj. Böszörményi Sán­dor, Luby Béla, Kováts Béla, Kemény Ala­jos, Szentandrássy Antal, dr. Adler Adolf és Steinkogler János titkár. — Választmányi ülést tartott folyó hó 10 én a helybeli régi kaszinó Kacsó Károly igazgató elnöklete alatt. Az ülés első tárgya volt azon elnöki bejelentés, hogy néhai Jelinek Rozália végrendeletileg a kaszinónak 3000 frt készpénzt hagyományozott és ezen­kívül a háza értékének a felét hagyta. A hagyatéki tárgyalásra a kaszinó képvisele­tével megbízták az igazgatót és ügyészt. Minthogy pedig a házra nézve már vételi ajánlat van, a ház értékesítésére az igazgató az ügyész és Nonn Gyulából álló bizottságot küldtek ki, a mely annak idején javaslatát beterjeszti. Az önkéntes kölcsön ügyében | azt fogja a választmány a közgyűlésnek java­solni, hogy a 60 frtos részvényeket most már 30 írtra szállítsák le. Ugyancsak egy bizottságot küldtek ki a törlesztéses kölcsön ügyének előkészítése czéljából. E bizottság tagjai lettek az ügyész, N. Szabó Antal, dr. Adler Adolf, Kaufmann Ignácz és Debreczeni István s utasították e bizottságot, hogy ha a pénzügyi helyzet javul, akkor kezdje meg a tárgyalásokat a pénzintézetekkel. A kaszinói közben levő bűzös árok beboltozása iránt kérvényt fognak beadni a polgármesterhez, hogy a város költségén azt készítesse el és | a köves utat a kaszinó kapujáig meghosz- Iszabitsa, illetve mindezt a képviselő-testület- , nél vigye ki. Végül dr. Adler Adolf indít­ványára azt fogják javasolni a közgyűlésnek, hogy a túlságosan felemelt kártyapénzt szállítsa le. — Istenitisztelet. Pünköst ünnepén az 1 istenitisztelet az ev. ref. templomban követ- , kezőleg fog megtartatni. Első napján d. e. I 10 órakor ünnepi egyházi beszédet mond I Asztalos György lelkész, urvacsorai ágendát Veres Gusztáv segédlelkész; d. u. 3 órakor egyházi beszédet tart Lukács Mihály tanító. Második napján d. e. 10 órakor Veress Gusztáv segédlelkész, d. u. 3 órakor pedig Lenkey Lajos tanító mond egyházi beszédet. — Főgimnáziumi ünnepély. A főgimná­zium kebelében működő „Kölcsey-önképző- kör“ folyó hó 13-án tartotta meg évzáró ünnepélyes közgyűlését, a városi tornacsarnok­ban. Igen szép és intelligens közönség jelent meg, mely mindvégig figyelemmel hallgatta az ifjúság által előadott programmot. Öröm­mel jegyezhetjük meg, hogy az önképzés nemes eszméje főgimnáziumunk ifjúságánál igen jó talajra talált s a kik végig hallgatták a kör ez évi működéséről szóló jelentést, megelégedéssel hallgatták, hogy az önképző­kör minden alkalmat megragadott, hogy nemzeti ünnepeinket nagyjainknak emlékét megünnepelje. A pályadijak nagyszáma bizo­nyára buzditólag hatott az ifjúságra, de mutatja az élénk érdeklődést is, melylyel úgy a tanári kar, mint városunk egyes áldozatkész tagjai viseltetnek az ifjúság iránt. Az ünnepély programtnja a zenekar játékával vette kezdetét, mely igen szépen játszotta el Schleich indulóját. Azután egy melodráma következett. „A vár és kunyhó“ czimü köl­teményt szavalta Szintay Gábor VIII. o. t. melyet Sternberg Ottó VII. o. t. kisért zongorán, nagy hatást érve el a gondosan előadott darabbal. Azután az énekkar éne­kelt égy „Vadászdalt“ melyet Bródy István VIII. és Czukor István V. o. t. zongorakettőse követett, mind két szám élénk tetszésben részesült. Altman Miksa VII. o. t. „Mátyás király arája“ czimü pályanyertes történelmi j novellájának felolvasása után a zenekar adott elő vig népdalegyveleget, mely kiváló tetszést aratott, majd Bródy István VIII. o. t. adta I elő Gabányi Árpád „Philippo“ czimü vig monológját, nagy gonddal és igazán ügyesen, természetesen élénk hangulatban tartotta a közönséget. Meglepő szép s a műsor ki- 1 emelkedő pontja volt a Gsilléry Ferencz IV. o. t. által előadott Oberon ábránd. A fiatal előadó oly szép rutint s a zongora játékba már is oly számottevő tehetséget tanúsított, mely arra enged következtetni, hogy idővel egyike lesz a zene leghivatottab művelőinek. Ezután Gájássy Sándor VIII. t. az önképzőkör főjegyzője olvasta fel a kör ez évi működéséről szóló jelentését. E szerint a kör vezető tanára Gsóti Márk, ifjúsági elnöke pedig Soós Zoltán \ III. o. t. volt. A kör 25 ülést tartott, melyeken a beérkezett munkákat bírálták el és szavala­tokat adtak elő. A folyó évben megalakították az ifjúsági könyvtárt is, melynek már 426 kötet képezi tulajdonát. A pályakérdések nyertesei a következők voltak: Erzsébet királynőnk halálára kitűzött pályadijat, egy szinnyomatos képet dr. Gzirbusz Géza tanár ajándékát Balogh Béla VIII. o. t. nyerte meg elégiájával. Hatala József tanár diszkönyvét Gájási Sándor kapta okt. 6-ára Írott alkalmi felolvasásával. Valdman Samu VIII. o. t. Sophokles Antigoneje ez. görög mennyiség- tani dolgozatáért 10 frt. Soós Zoltán „Himfy szerelmei“ czimü aesthetikai dolgozatával szintén 10 frt. Gájási S. Madách „Ember­tragédiája“ czimü dolgozatával egy darab 10 koronás aranyat (Bródy Lajos ügyvéd aján­dékát), Altmann Miksa VII. o. t. pedig a „Karthauziról“ irt fejtegetésével Hám József igazgató aranyát nyerte meg. Rózsa István tanár 10 frankos diját a physikai tételre egyedül pályázó Gályási ; a Palczer Ernő házfőnök márcz. 15-iki diját egy drb aranyat ugyanaz nyerte meg, mig Altman Miksa Poór János tanártól Heine egy munkáját kapta márcz. 15-ére irt dolgozatáért; dr. Aáron Sándor Kölcsey emlékére adott ara­nyát Soós Zoltán és a történeti pályadijat (Gájási Sándor ajándéka) Altman Miksa kapta. Szavalatokért jutalmaztatlak Szintay Gábor és Reich Sándor Vili. o. t. A ver- senyszavalláson nyertesek valának Bródy Ist­ván VIII., Szintay Gábor VIII. és Makoldy Sándor VII. o. tanutók. Ezeken kívül szor­galmas munkásságukért jutalmat kaptak: Soós Zoltán VIII. o. t., ki a helybeli Kölcsey- Egyesület könyv-ajándékát és dr. Schönpflug Richárd 10 frt ajándékát kapta. Gájásy Vanke József 10 írtjával, Nagy Lajos Berger Ármin egy drb aranyával, Papp Aurél ügyes rajzáért Sternberg Sándor egy drb 10 már­kás aranyával, Makoldy Sándor Hám József igazgató által adott Petőfi életrajzával, Nagy József dr. Gzirbusz Géza könyvével és Alt­man Miksa dr. Gzukor Lajos egy drb ara­nyával jutamaztatott. A pályadijak kiosz­tása után az énekkar énekelt igen ügye­sen, mely után Hám József igazgató tar­tott alkalmi beszédet, melyet a közönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatott meg. — Beszédében utal arra, hogy ő mint a főgyimnazium vezetője adósnak érzi magát s az adósságát óhajtja törleszteni akkor, midőn köszönetét mond mindazoknak, kik úgy a gimnázium mint annak ifjúsága iránt érdekkel viseltetnek. Első helyen em­líti fel városunk tanácsát, mely mint a gimnázium protektora oly híven teljesiti feladatát, azután az egyes nagylelkű adako­zóknak, majd a nagy közönségnek mond köszönetét, mely annyi érdeklődéssel kiséri az ifjak munkálkodását. De kifejezi elisme­rését és köszönetét a tanári karnak és kü­lönösen Gsóti Márknak az önképzőkör kiváló vezetéséért, Holóssy Bélának a zene és ének­kar tanításáért és Dankó karmesternek is, ki igazi lelkesedéssel vezeti és tanítja a zenekart. Majd felemlíti és beszámol a se- gélyző-egylet működéséről, melynek Poór János tanár lelkes vezetője s felhívja a közönséget a nemes egyesület támogatására. Az igazán szónoki hévvel előadott beszédet szűnni nemakaró éljenzés kisérte. Végül a zenekar játszotta el Bródy István VIII. tan. által szerzett „Anna keringő“ czimü csinos darabot, mely után az ünnepély véget ért. — Eljegyzés. Algay Ödön a nagykál- lói postahivatal főnöke e hó 16-án Nyíregy­házán eljegyezte Sztárek Krisztina kisasszonyt, néh. Sztárek Ferencz leányát, Papp Béla ügyvéd, lapunk szerkesztőjének sógornőjét. — Halálozás. Idősb Papp József, volt 1848—49-iki nemzetőr, ma reggel 4 órakor, életének 89-ik évében elhunyt. Temetése holnap pénteken délután 4 órakor lesz. — Béke poraira! — A szinügyi bizottság folyó hó 15-én Nemestóthi Szabó Antal elnök elnöklete alatt ülést tartott, hogy véleményt adjon a beér­kezett játszási kérelmek tárgyában. Két kér­vény érkezett be és pedig Csóka Sándor és Kunhegyi Miklós igazgatók részéről. A bizottság az engedély megadását egyhangúlag Csóka Sándor igazgató részére véleményezi, mint a ki úgy a bemutatott személyzeti névsorral, mint a műsorral garancziát nyújt arra nézve, hogy városunknak élvezetes színi évadja lesz. Fentartotta magának azonban a bizottság, hogy a heti műsor az ő közré- müködésével állíttassák össze, elhatározta továbbá, hogy a páholyok az idén is felál- lihassanak s hogy a színtársulat érdekében a közönség pártolása végett felhívást bocsát ki. A játszási engedély megadását augusztus és szeptember hónapokra véleményezi. — A nagykárolyi kereskedő ifjúság által folyó hó 13-án a polgári olvasókör dísztermében rendezett tánczmulatság sem sikerült úgy, mint az előző években. Egyál­talán nem tudjuk megérteni a közönség rendkívüli közönyét, az idei mulatságok iránt, pedig a kereskedő ifjúság kedélyessé­géről hires mulatsága megérdemelte volna

Next

/
Thumbnails
Contents