Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-01-17 / 3. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik szám. rossz játékos (aki azonban nem veszt, azt Neméuyi teszi) a károlyi közönség is. Talán nem is biinös, „mert nem tudja, hogy mit cselekszik.“ Sokszos olyan gyenge darabokra telik meg a ház, hogy egy idegen csodálkozna ezen a nagy müpáríoláson, miskor meg kiváló szépségű darabok, gyönyörű előadásban mennek, mit alig néz végig egy gyenge félház. Amire egész jogosan keseredhetne el a kultúrának nevezett érzékeny lelkű valami, ha szólani tudna Az elmúlt színházi hét egyik szenzációja a kinetofon nevezetű csoda vendégszereplése volt. Tálán a nagykárolyi közönség se tudta, hogy micsoda, mint a szindarabbeli paraszt, aki varrógépet vett helyette, mert nem mutatta azt a nagy érdeklődést, amit olyankor lehet várni, ha egy találmánynak az életben először való megnézéséről van szó. Bizton lehetett volna várni mind a négy alkalomra zsúfolt házat, egy csomó kivülmaradt, fájdalmában síró emberrel, aki nem fért be. De nem igy volt. Edison világhírű találmánya nem bírta ki a konkurenciát az ötven százalék helyár felemeléssel. Hiszen ember azért volt elég, azaz hogy sok, de még több is lenetett volna. A közönség elismeréssel tartozhatik Neményinek, aki két napra lemondva saját bevételéről, a személyzete kiadása mellett bele ment még egy külön kiadás kockáztatásába is. — Maga az előadás az újdonság varázslatos erejével hatott és meglepően szép és tökéletes volt. Még a csodaszerüségekhez hozzászokott huszadik századbeli embert is ámulatba ejtette. Hiába láttunk már elég mozit, hallottunk már elég gramofont, a kettőt összekötve is könnyen elképzelhetjük, még is meglep az a hajszálnyi pontosság,' ahogy a kit gép összedolgozik. Meg az is igaz, hogy olyan s ép tiszta, nyugodt képet, meg olyan erős, érthető kiejtésű gramofont még nem találtunk eddig, mint a milyen az Edizon kinetofonjában volt. A gép egyet reccsen és elhallgat. A lemez darabokban hull a földre. A tölcsér is lefordul. Mihály bácsi csak nézi és várja, hogy majd csak kipottyan belőle a r.ótázó ember, hisz elég nagyot ütött a trombitájára. Még pörle- kedik is. — Kutya, köllött ez? Felemeli a tölcsért és a kóta darabját. Nézi, nézegeti. Egyszer csak eszébe jut, hogy talán kárt is csinált. Akkor aztán kezd a kobakja izzadni. — Ej, a terömtőjit! Ekkor bejön a kocsmáros. — Mit csinált kend? — kérdi szigorúan. — Hát sömmit . . . Versönyöztünk, oszt egyször csak lebukott! . . . A kocsmáros nem érti a dolgot. Nézi, hogy mi történt a géppel. És amint vizsgálja, megkérdezi Mihály bácsit: — Nem bántotta kend ? Nem nyúlt kend hozzá ? Mihály bácsinak nehéz a szót kimondani, de végre még is kinyögi: — Nem ! Magátul esett baja. — Hogy tört el akkor a csavarja, itt a lemeznél ? — Tudja a ménkű ! Ránéz Mihály bácsira a kocsmáros. — Ne tagadja kend, mert az magától nem törött el. — Mán pedig eltörött! — Azt én is látom, hogy eltörött, de hogy •'end a mestere, az bizonyos. Mihály bácsi önérzetesen üti fel a fejét és határozottan vágja ki a szót: Hétfőn ismét az eleven színészet jutott szóhoz. Sulamithot, az ős zsidótárgyu énekes darabot adták, igen jó előadásban. Sulamith fájdalmas, borongós, szerelmes alakját Bródy Irén alakította. Játéka olyan finom és szertartásos volt, mint amilyennek írva van a gondosan nevelt főpapi leány szerepe. Énekszámait művészettel adta elő. Nagy kifogást és a közönség füle nevében határozott tiltakozást kell bejelentenünk a zenekarnál. Már régen gyűjtjük. Állandó észrevételnek lehetne tenni, hogy a zenekar túl erősen játszik. Nem egyszer megfigyeltük már, hogy maga az éneklő színész hunyorítja le titokban valamelyik hangos bandista túlbuzgóságát. Úgy harsogtak most is ki a kis szakadékból, mint valami orkán. Például az esketési jelenetnél csak azt lehetett látni, hogy öreg főpap tátog — a hangokat elfujta előlünk a zenekar. Sulamithban jelentős sikere volt Szigethy- nek is, Absolon szerepében. Drámai erővel játszotta meg rövid kis szerepét Szelényi Ilonka. Pompás figurákat csináltak a kérőkből: Várady, Horváth és Marossy. A rendezés igen zagyva, kritikán aluli volt. Kedden Cigányprímás. Az előadás jól gördült. Várady azonban igen fanyar képpel játszott. Tombor valósággal bájos volt ebben a szerepében. Németh Nándornak pedig egyetlen komoly szerepe a Rácz fiáé, amelyben élvezhető. Bródy sehogyse tudta magát beleképzelni a cigánysori állapotba Ez bizony fogyatékosság, mert a színésznek nem lehet mindig az előkelőt adni. Szelényi Ilonka a grófnő, Tóth József a király szerepében mutattak stílusos alakítást. Gáspár Jenőnek ez az alakítása pedig a legjobbjai közé tartozik. Szerdán Bernstein brutális izü drámáját, a Tolvajt játszották. Egy gazdag gyáros feleségétől lopkodja valaki a pénzt. A családfő titkos rendőrt szerződtet a házhoz, aki leleplezi a tol— Nem látta az ur, ne fogja rám ! . . . Jámbor Mihály a nevem, tisztességben éltem idáig. De, hogy most a maga masinája elromlott, azért nem böcstelenithet rnög . . . Nem engedőm ... Nem ám, még tiz ilyen bolond masináért se — mondja és indulna kifelé — Hohó! Várjunk csak atyafi, a kárt fizesse meg! — áll elébe a kocsmáros. — É-én ?! — kérdi megütközve Mihály bácsi. — Kend hát, vagy bejelentem a csendőröknél. — Engöm, Jámbor Mihályt ? — Kendet, Jámbor Mihályt! — Hát jelöntsön. A kocsmáros haragosan fordul meg és úgy tesz, mint aki készül valahová. Mihály bácsi figyeli a kocsmáros arcát s úgy érzi, mintha a iába alatt tüzelnék a földet. Mozgolódik és a földre pislogat. Mikor a kocsmáros ezt észre veszi rászól : — Fizet kend ? — Bár nem illet a fizetség, hát még is fizetők, csak ne mönjön a zsandárokhoz. Jámbor Mihály böcsülete mögéri még a fizetségöt... — Mondja Mihály bácsi és haragosan villog a szeme. — Mit fizetők? — Húsz koronát. Mihály bácsi megvakarja a tarkóját, de azért a pénzes zacskó után kotorász és úgy keresés közben vélekedik : — Az sok! . . . És megroppan a bankó a kezében, mintha sirva búcsúzna régi gondozójától. vájt a gyáros fia személyében. Minden jel végzetesen reá vall, be is ismeri a tettét, de még sem ő a tolvaj, hanem az asszony barátnéja, az üzlettárs fiatal felesége, ki helyett azonban a fiú magára veszi a bűnt, mert szerelmes bele. Mikor azonban ezért a fiatal emberre a Braziljába küldés büntetése várna, a lelkiismeret szava kitör az asszonyból s elkiáltja, hogy ő a tolvaj. És ők mennek a főijével Braziliába. A darabban vannak brutális és lehetetlen jelenetek, ami a Bernstein akarnokságára vall, de általában hatásos és szép darab. Közönség több is lehetett volna. Az előadás nagyon jó volt. Vécseynek volt alkalma kiaknázni a drámai mélységeket, Marossynak pedig drámai oldalát ismételten el inyösen bemutatni. Horváth alakítása az apa szerepében komoly, szép munka volt. A könnyelmű, illetve pazarló nagyúri nőt Parlagi valami sajátságos egyéni felfogással, de igen ötletesen, jól alakította. Kellemes meglepetés volt a Szigethy Antal szereplése. Ebben a siheder-fiu szerepben olyan őszinte és színes játékot mutatott, hogy csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk róla. Csütörtökön került bemutatóra Farkas Imre újdonsága A hónapos szoba. Csupa pesti ötlet, pesti 4z, hazai szin. De nem piros. Ez volt tán a baj, mert akkor többen jöttek volna megnézni. Akik azonban ott voltak, folyton nevethettek. Volt min. Van ebben a darabban minden össze-visszaság, de minden nevetséges. Tombor Olga kellemes játékával segítette diadalra a darabot. Nagyon jó szerepet kapott Vécsey Ilona a hisztérikus nő szerepében. Nagyon jó volt Várady, Marossy, Szigethy, stb. szóval mindenki. A jókedv magával ragadott mindenkit. Pénteken az uj társulat zónában mutatta be A farkast. Az előadás magas színvonalú volt. Minden szereplő a tudása legjavát adta bele. Parlagi igen ügyesen karrikirozia a kegyelmes asszonyt, de operett ízzel. Marossy nem affektáltan, szinte természetesen játszotta a hadvezér, diplomám stb. sokalaku szerepét s nem esett semmiféle túlzásba, ami pedig köny- nyen megesik azokkal, akik ezt a szerepet ját- szák. Tóth József túl alázatos férjnek fogta fel a szerepét, de a maga nemében nagyon jól kidolgozta, Vtcsey kissé erős az álmodozó asz- szony szerepéhez, de az alakítása szép volt. jó epizód alak volt Németh N. A jövő hét műsorából kiemeljük a Kato- nadolog-ot. Különben részletes műsorral nem szolgálhatunk. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelő folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 12 órától 2-ig. Január 25 A Kaíh. Legényegylet táncmulatsága saját helyiségeiben. Február 1. A Dalegyesület táncestélye a Kath. Legényegylet helyiségeiben. Február 1. A Polgári Olvasókör táncmulatsága saját helyiségeiben. Uj vármegyei aiügyész. A vármegye főispánja Uray Endre szatmári ügyvédet tiszteletbeli alügyésszé kinevezte. Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága a múlt hét péntekjén tartotta első ülését ez évben. Elnöklő főispán megnyitó szavaiban reflektált a múlt év csapásairól és kérte a bizottságot, hogy támogassák őt ennek az elmúlt rossz év pusztításai által okozott károk szánalásában. A bizottság megalakította az albizottságokat. Ezek a következőképpen ala-
