Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1914-02-28 / 9. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 9-ik szám. SZÍNHÁZ. (Sz. J.) Vasárnap este a primadonna juta­lomjátékául János vitéz került színre. Nem igen értjük, hogy miért került épen ez a darab a primadonnához, vagy ha úgy tetszik; nem ért­jük, hogyan jön, primadonna János vitézhez. Mert ő általában jó szokott lenni nadrágos sze­repekben, de úgy láttuk, hogy ehez a darabhoz, illetve szerephez nem volt valami sok kedve. Továbbá azért nem tartottuk megfelelőnek e darab felelevenítését, mert nincs a társulatnak jó Juliskája. Neményiné nagyon jó szokott lenni a szerepeiben, de ez a szerep igazán nem neki való. Viszont az is igaz, hogy nem volna jobb kreálója a szerepnek nála. Ha azonban a dolog igy áll, nem kell olyan darabokat erőszakolni, melyekre nincsenek minden tekintetben megfe­lelő megszemélyesítők. Különben a darab jól ment. De bizonyos kedvetlenséggel. A nézőtér sem volt egészen zsuffolt, ami a Dalegyesület mulatságának tud­ható be, ahol ott volt a fél város. Epizód sze­repekben jó volt Tóth és Parlagi. Gáspár és Várady igen túloztak. Szépen énekelt Szigethy. F. hó 24-én, kedden Molnár Ferenc egyik legsikerültebb darabját „A doktor ur“ cirnü három felvonásos bohózatot adták, kevés ér­deklődés mellett. Igazán bámulatos Károlyban, hogy egy Operette bármilyen üres, léha, frivol legyen is, szerez magának hallgatóságot, de egy komolyabb darab egy dráma, egy színmű, egy vígjáték vagy pl : egy jobb bohózat, mint „A doktor ur“ is, nem bir hallgatóságot előterem­teni. Sajnos, de igy van ! Bár csekély számú, de hálás közönség előtt s színészeink a legjobb tehetségük és ked­vük szerint adták elő a tőlük már megszokott ügyességgel a darabot. Dr. Sárkány, a nagyra­vágyó és hírnévre törekvő ügyvéd szerepét kitünően adta Marossy. Ő a társulat lelke, ő az ki megállja helyét bármely szerepben. Róla elfogulatlanul mondhatjuk, hogy vérbeli színész, Vécsei Sárkányné szerepét töltötte be. Művészi játékával a közönség tetszésére. Puzsér, a furfangos, kapzsi tolvaj szerepé­ben Gáspár eredeti volt. Pénz után való só­várgás vezette arra, hogy még védő ügyvédjét Sárkányt is meglopja. Az elvetemült tolvajt ki­tünően adta. Nemcsak a jelen esetben, de bár­mikor elismeréssel kell adóznunk Gáspár já­tékának. Akármit is bíznak rá, odaadással, te­hetséggel játsza meg bármely szerepét. R. Tóth József „Csató“ rendőrfogalmazó szerepében ügyes játékáért megérdemelte a kö­zönség tapsait. Nem feledkezhetünk meg Parlagiról, Saj­góról és Némethrő! sem, kik kisebb szerepben ugyan, de szintén hozzá járultak az előadás sikeréhez. F. hó 25-én szerdán „A tolvaj“ cirnü három felvonásos színmüvet adták, mely tár­sulatunk egyik legtehetségesebb tagjának Vé­csei Ilonának volt a jutalomjátéka. Impozáns, alakjával Marie Loiáse szerepét töltötte be. Puszta megjelenésével fel költötte a hallgatóság figyelmét. Ügyes játékával, művészi alakításá­val egyszerre meghódította magának a közön­séget, ki fáradhatatlanságát szűnni nem akaró tapsokkal és virág csokrokkal honorálta. Egy- egy jó szerepben lehet igazán értékelni Vécsei tehetségét, drámai erejét Egyik pillanatban sir, másikban kaczag, harmadikban tombol dühé­ben, ő az ki akaratával bármely pillanatban tud változtatni lelkületén. Méltópartnere volt Marossy, ki úgy lyrai szerelmes mint drámai hős kimagaslik társai közül. Őt dicsérni sem kell, dicséri játéka. Horváth Lagardes Rajmond szerepben az apai szerepet, a tőle már meg­szokott precizitással adta. Felesége Kábellá (Parlagi) szintén dicséretet érdemel. Szigeti Feruonde szerepben az önfeláldozó fiatal embert adta kellő ügyességgel és komolysággal. R. Tóth József közvetlen játékáról sem feledkezhetünk meg, ki Zambaul szerepét leg­nagyobb odaadással játszotta meg. A „Lili“-ben dicsérnem kell bájos direk- tornénkat ki fülbemászó hangjával, finom játé­kával, kedves mozdulataival, elragadó volt. Marossy Antonen Plenchan szerepében termé­szetes játékáért dicséretet érdemel. Gáspár, Horváth, R. Tóth József szintén jók voltak. Érthetetlen, hogy a károlyi közönség nem képes hozzászokni a rendhez. Nap-nap után elkésik az előadásokról. Már javában megy a darab, mikor egyenkint, sokszor tömegesen re- csegős cipőkkel, vonulnak végig a színház első soraihoz. Nemcsak a hallgatóságra, de a sze­replőkre is kellemetlen hatással van ez. Mit szólnának ezek ahhoz, ha úgy mint a főváros­ban, az előadás kezdetekor a színház ajtait be­zárnák és csak a következő felvonásra enged­nék be őket. Azt hiszem, hogy ez ép oly kel­lemetlen lenne rájuk, mint amilyen kellemetlen az előadáson elmélyedt közönségre és a sze­replőkre. Ma pénteken a „Katonadolog“ megy zó­nában. A Vörös Kereszt-Egylet tea-estélye. ügy erkölcsileg, mint anyagilag igen si­került mulatságot rendezett a helybeli honvéd tisztikar a civil fiatalsággal karöltve f. hó 24-én a Legényegyesiilet helyiségében a Vörös Ke­reszt-Egylet helybeli fiókja javára. Dr. Péchy István és Voner Ödön védnö­kök is már teljes garanciák voltak a sikerre nézve, akik mindent megtettek a mulatság ér­dekében. Nem mulaszthatjuk el, hogy ki ne emeljük Berényi István százados érdemeit, ki legtöbbet fáradozott a mulatság érdekében. Nem csak fáradozott, de az eszme is tőle szár­mazott s ő indította meg a társadalomban a mozgalmat a Vörös Kereszt-egylet mulatsága érdekében. A tea-estély este 7-kor kezdődött. Ekkor érkeztek meg a teát szervírozó úrasszonyok, 8-kor kezdődött a teljes számban megjelent közönség felszolgálása, miközben a katona­zenekar szebbnél-szebb számokkal hangverse­nyezett. A tea-eslélyen Csaba Adorján is meg­jelent. Tíz órakor kezdődött a tánc, mely a legjobb és legfesztelenebb hangulatban a késő reggeli órákban ért véget. Jelen volt asszonyok: Dr. Antal Istvánná, Berényi Istvánná, Berger Jenőné, Borody Baby, Borody Györgyné, Borbély Jánosné, dr. Brugós Gyuláné, Csikós Istvánná, Csilléry Dávidné, Dániel Sándorné, Füzesséry Györgyné, Gulácsy Tiborné, dr. Gyene Pálné, Gábor Sándorné, Gáspár Pálné, Hetey Ábrahámné, dr. Jékel Lászlóné, Jurcsek Béláné, Hahn Jánosné, Kleiner Dezsőné, dr. Kovács Józsefné, Lonkay Gyuláné, dr. Melinda Lászlóné, dr. Merts Lászlóné, özv. Moson Györgyné, Reök Béláné, Retsky And- rásné, dr. Rooz Elemérné, dr. Péchy Istvánná, özv. Serly Gusztávné, Solymossy Istvánné, dr. Sternberg Endréné, Sternberg jenőné, dr. Sternberg Zoltánná, Tichy Gyuláné, Torma Ist­vánné, dr. Vetzák Edéné, Leányok: Baudisz Janka, Csaba Kara, Csilléry Ella és Margit, Dániel Katóka és Mi­cike, Gábor Inka, Gorzó Muci, Gáspár Magda és Nica, Illyés Hanka, Hetey Lenke és Józsa, Jékel Dódy, Solymossy Ilonka és Paula, Riln- ner Gizi (Kalocsa), Tonka Iza, Thury Juci. Gyilkolt a szégyen. Nagy szenzációja van a héten Nagyká­rolynak. A rendőrség letartóztatta özv. Nagy Sándorné bábaasszonyt, aki tiltott műtétet vég­zett R. E. helybeli leányon, aki a műtét után mérgezési tünetek között meghalt. R. E. a grófi udvarban volt alkalmazva, a mosó konyhában, mint állandó munkásnő. Még a múlt héten egy reggel igen betegen ment be a konyhába. Teste megdagadt s egy napi szenvedés után elhunyt. Súlyos betegsé­gében bevallotta a mellette foglalkozó asszony­nak, hogy a szégyen élői megyen a halálba. Bevallotta, hogy az előző éjjelt (febr. 14.) özv. Nagy Sándornénál töltötte, ki titkos műtétet végzett rajta, mely azonban nem sikerült, amint azt a szomorú befejeződés is megmutatta. F. hó 20-án feljelentést kapott a rendőr­ség a titokzatos ügyben. Megkérte az exhumá­lásra az engedélyt s 22-én már fel is boncol­ták a holttestet. A orvosi vizsgálat kiderítette, hogy a szerencsétlen leány foszfor (gyufa) mér­gezésben halt meg. A rendőrség nyomban letartóztatta a szü­lésznőt és beszállította a szatmári ügyészség­hez. A bába tagad mindent. Egyelőre a rendőrség a konbinációk terén mozog. A leány halálára vonatkozólag eddig annyi a bizonyos, hogy az operáció csak rész­ben sikerült s a szegény áldozat foszfor mér­gezésben halt meg. A bába konok tagadása miatt nem lehetett még az ügyet tisztázni, .de lehetséges, hogy a sikertelenségen való elke­seredésében maga a leány vette be a foszfor mérget, hogy szégyene elől a halálba mene­küljön. A rendőrség alapos gyanuokok alapján alapos házkutatást tartott a bábánál. Felcsá­kányozták a szoba földjét és az árnyékszéket teljesen kitakarították. így állapították meg a szörnyűséges valót, hogy nevezett szülésznő a magzatelhajtást tnesterségszerüen űzte. Ugyanis több helyen gyermeki testrészek maradványaira találtak. Most, mikor a rég lappangó titok kipat­tant, mondják a szomszédok, hogy a szülész­: Modern ruhafestés: l|Ss|ii#jí ipip flMkl Legszebb rsihatisztitás bármily divatszinre. JttAJIrf&JCíI * dlVegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents