Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1914-02-21 / 8. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK.-8ik szám. Postásbál. A helybeli m. kir. postatisztek és altisztikar által folyó hó 14-én — múlt szom­baton — a Polgári Olvasókör összes termeiben rendezett táncmulatság úgy erkölcsileg és anya­gilag igen jól sikerült. A népszerű tánczmulat- ságon a közönség a termet zsufolási megtöl­tötte s az igen kedves és kedélyes estJy a legjobbhangulatban a kora reggeli órákig tartott. Az éjféli szünetkor tombola-sorsolás is volt, amelyen az értékes tombolatárgyakat sor­solták ki. A részletes elszámolást lapunk jövő számában közöljük. Bikavásár Szatmáron. A Gazdasági Egyesület szokásos bikavásárát f. évi március 11 és 12-én tartja, még pedig előbbi napon a magyar fajta, 12-én pedig a nyugati fajta bikák kerülnek eladásra. A vásárra felhajtott minden egyes apaállatot a kiküldött bizottság meg fog vizsgálni s a meg nem felelő bikák állami kedvezménnyel meg nem vehetők. Fel­hajthatok szatmármegyei birtokosok tenyész­bikái. Bejelentési határidő mindkét fajta bi­kára : f. évi március hó. 7 d. u. 5 óra, ezen határidőig bejelentett bikák után darabonként nappalra 1 kor., éjjel 2 kor. térdij, később be­jelentett bikák után e térdij kétszerese fizetendő. A vásár napjain bejelentések nem fogadnak el. Bejelentendő: a bika neve, faja, leszármazása, kora, színe, eladási ára és a felhajtás napja. A térdij a bejelentéssel egyidejűleg az egyesület titkári hivatalához (Szatmár Deák tér 22 féle­melet) küldendő be. A bejelentett bikák legké­sőbb a vásár napjának reggeli 8 órájáig a helyszínére hajtandók. Tenyésztőket ezúton is figyelmeztetjük, hogy a vásárra felhajtott bikák marhaleveleinek Szatmárra való irányításáról községükben gondoskodjanak. Vásárolni szán­dékozó községek megbízottai a hivatalos pe­csétet hozzák magukkal. Miután Szatmárvár- megye gazdasági felügyelője, valamint a szom­szédos vármegyék gazdasági felügyelői e vásáron fogják a községek részére a tenyész apaállato- i kát az állami kedvezmény megadásával besze-1 rezni, felhívjuk különösen Szatmárvármegye I községeinek elöljáróságait, hogy az állami kedvezmények megszerzése céljából már most forduljanak Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelő úrhoz (lakik Nagykárolyban), mert az állami kedvezményt nevezett gazdasági fel­ügyelő ur csak azon városok, községek, gazda­társulatok, birtokosságok és gazdaköröknek adja meg, melyek ez irányú kérelmüket a vá­sárt megelőzőleg terjesztik be nevezett felügye­lőséghez, a vásárnapján benyújtott kérelmek j nem lesznek figyelembe véve. Hernyók és cserebogarak. Tavasz kö­zeledtével megjelennek a hatósági felszólítások a kártékony rovarok irtására vonatkozólag. Rerdőrkapitányi hivatalunk a következő felszó­lítást teszi közé: Minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbben azonban március hó végéig a belsőségekben, majorok­ban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben lévő táit és bokrait a kártékony hernyóktól, illetőleg hernyó fészkektől és lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. A később mutatkozó kártékony hernyók, valamint a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmá­val is megfelelő módon pusztitandók. Ki a kár­tékony állatokat és növényeket a meghatározott időben irtani el mulasztja, helyette az irtást a hatóság, a mulasztó költségére fogja végeztetni. Demidor Ignác, rendőrkapitány. Megfagyott anya és gyer/neke. Bor­zalmas eset tartja elkeseredésben Ilk község lakóit. Egy Papik Ferenc nevű gazdálkodó évek óta vadházasságban élt egy Varga Bor­bála nevű asszonnyal. A házasságból egy két­éves gyermekük is származott. A vadházasság azonban nem volt boldog, a házastársak örökös civakodásban éltek és Papik mintegy két hét előtt elűzte magától az asszonyt, aki kétéves gyermekével együtt a szomszédos udvarok csür- jeiben húzódott meg a fagyos téli éjszakákon. Hasztalan próbálta meg a szerencsétlen asszony, hogy visszakönyörögje magát és ártatlan gyer­mekét Papik házába, a roszlelkíi ember nem akarta őket visszafogadni. A napokban aztán tragikus végett ért a családi perpatvar: Varga Borbálát és gyermekét holtan találták meg egyik szomszéd csürjében. A községben igen nagy az elkeseredés az embertelen férj ellen. Az idei fősorozás elhalasztása. Mint­hogy az 1914. évi fősorozás időpontja most még nem állapiható meg pontosan, a honvé­delmi miniszter értesítette a vármegye alispán- pánját, hogy az általa is már jóváhagyott ujoncozási és működési tervezeteket egyelőre felfüggeszti. A miniszter egyidejűleg elrendelte, hogy a szervezett állandó sorozóbizottságok a megállapított határnapokon kívül március és április hónapokban is — amennyiben ezen hónapban el nem rendeltetnék, egybeüljenek és működjenek. Táncmulatság Mérken. A mérki ifjúság február hó 22-én táncmulatságot rendez Lin- zenbold György vendéglőjében. A rendezőség élén Albecz Mihály és Popomájer Károly áll. Belépődíj személyenként 3 korona, családjegy 5 korona. A zenét Horváth bandája fogja szolgáltatni. Szeszgyári engedély. A földmivelésügyi miniszter Péchy László kamarás nyirmedgyesi birtokára 720 hektoliter és Luby Béláné szül. Böszörményi Vilma nagygéczi birtokára 420 hektoliteres szeszgyári engedélyt adott. Gazdasági cselédek és munkások ju­talmazása. Szatmárvármegye és Szatmárné­meti sz. kir. város főispánja 89 szám alatt a következő hirdetményt bocsátott ki: Valameny- nyi főszolgabíró és polgármester urnák. A ma­gyar királyi földmivelésügyi miniszter ur a törvényhatóság területén a folyó 1914 évre hat oly gazdasági cselédnek, ki példás viselkedés mellett huzamosabb időt töltött egy munkaadó­nál, illetve ugyanazon gazdaságban, valamint hat oly gazdasági1 munkásnak, ki megbízható­sága, szorgalma és józansága által munkatársai közül kivált, egyenkint 100 korona pénzjutal­mat és elismerő oklevelet kíván adományozni. Felkérem, hogy az érdemes gazdasági cselé­deknek és munkásoknak ily módon történő megjutaimazására vonatkozó javaslatát — a kisbirtokos gazdák szolgálatában álló cselédek és munkások kellő figyelembe vételével — hozzám legkésőbb március hó 1-ig terjessze be, ha pedig ottani viszonyok netalán a jutal­mazások mellőzését kívánnák: erről tegyen jelentést. Nagykároly, 1914 jan. 27. Főispán. Fajbaromfiak idei kiosztásra már nem kaphatók. Közöljük baromfitenyésztő gazdá­inkkal, hogy a gazdasági felügyelőségtől vett értesítés szerint, a minisztérium által ez évi kiosztás céljából rendelkezésére- bocsátott faj­baromfiak már túl vannak jegyezve és igy újabb kérvények benyújtásával a gazdák csak ön-ön maguknak okoznak felesleges költséget. Nagybányai ember pesti kalandja. Egy meg nem nevezett nagybányai ember, Sz. János, feleségével együtt felment a télen Pestre. A városukban rosszul ment a sorsuk, felmen­tek szerencsét próbálni. Amint alább kitűnik akadtak is valami efélére. A szerencse először is az volt, hogy mind a ketten kaptak alkal­mazást. Egy fürdőben találtak valamiféle állást. A fürdőben gyakran megfordult egy úri asszony, kinek igen megtetszett a jóképű vidéki ember. Egyszer aztán azzal az ajánlattal lepte meg, hogy hagyja el az asszonyát és menjen hozzá. Az ember nem is igen vonakodott, de kikötötte, hogy előbb megkérdezi a feleségét. Ez azon­ban nehezen tudott bele nyugodni a cserébe. Mikor azonban az urinő 400 K kártérítést aján­lott fel, az asszony belement a vásárba. Ketten a férjjel úgy állapodtak meg, hogy elfogadják a 400 koronát, mert úgy is az lesz a vége, hogy az a bolondos nagysága kiábrándul az emberből rövidesen. Vagy ha nem, akkor meg­szöknek. Úgy is lett. A férj átment az úri asz- szony tulajdonába, honnan azonban egy pár nap múlva megszökött s feleségestől együtt meg se állt Nagybányáig. Országos állatvásárok vármegyénk­ben. Február 24-én Krasznabélteken; 26-án Királydaróczoh. Rendet akart csinálni a korcsmában Givászi János csapos. A Buchmann-féle korcs­mában működött az illető mint csapos. A hét­fői napon sok részeg ember gyűlt össze a korcsmába, akik zajosan mulatoztak A csapos rendet akart csinálni és leintette a zajongókat, mire Junián LásJő szamosdobi lakos úgy mellbe vágta, hogy lefordult. Erre a többiek is peki estek és ütlegelni, szidalmazni kezdték. A csapos becsületsértés és könnyű testi sértésért tett ellenök feljelentést. A kihallgatás során a vád­lottak konokul tagadtak. Van is benne igazuk, mert nem ők, hanem a pálinka verte meg Givászi Jánost. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: Aranyosmegyesen és Barlafaluban ; Veszettség: Avasujváros, Rákosterebes, Ópályi, Portelek. Rühkór: Nagykároly, Kántorjánosi, Börvely, Józsefháza, Sertévész : Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nagykárolyi, szatmári és Szinér- váralyai járásokban. Szatmár-németi sz. kir. város teljesen járványmentes. Nem mindennapi, szinte hihetetlen eset történt özv. Fazekas Jánosné, ópályi-i lakos, 68 éves asszonnyal, mely 36 óra lefolyása alatt kioltotta életét. É hó 4-én ugyanis, amint há­zából az udvarra kilépett, éppen akkor három liba repült az udvaron keresztül, melyek kö­zül egy oly erővel vágódott az idős. asszony gyomrának, nogy az nyomban elájult. Az elő­hívott orvos, bélszakadást konstantált. Az öreg asszony óriási kínok között sérülésébe másnap belehalt. Burgonyavetőgumó beszerzés. A múlt év folyamán uralkodó rendkívüli időjárás folytán az ország némely vidékén a burgonyatermés annyira megromlott, hogy gumója vetési célokra egyáltalán nem használható. Erre való tekintet­tel a földmivelésügyi minisztérium intézkedett, hogy a gazdaközönség méltányos áron jó faj­tájú és alkalmas minőségű burgonyavetőgumót kaphasson. A burgonya beszerzésével és árusí­tásával a miniszter a Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezetét (Budapest, V., Alkotmány-utca 29.) bízta meg. A szövetkezet a burgonyavetőmagot vasúti állomásra bérmentesen szállítva, méter­mázsánként 6 koronáért árusítja s a legjobb fajtákat tartja raktáron. A megrendeléseket a vetési idény beálltakor, a rendelkezésre álló készlet erejéig a jelentkezés sorrendjében elegiti ki a szövetkezet. Mivel azonban megrendelése­ket csak egész vasúti kocsirakományokra fogad­nak el, azok, akik kisebb mennyiséget óhajta­nak venni, a megrendelést összeállva együtte­sen, vagy a községi elöljáróság utján küldjék be a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez. Mezőteremiek a törvényszék előtt. Tizenkét mezőteremi legény állt a múlt héten a szatmári törvényszék előtt. A bűnüket, amiért ide kerültek, Nagykárolyban követték el, a so­rozás alkalmával. Nagykároly város egyik ut­cájában afölötti bánatukban, hogy nem kellet­tek a hazának, egy szegény fuvaros szekerét felborították. Mikor a lármára egy rendőr sietett oda, egyesült erővel neki fordultak. Hatóság elleni erőszak miatt emelt az ügyészség ellenük vádat Vezér Mihály (aki csakugyan vezér volt) és 11 társa ellen. A főbünöst 1 heti, a többit 3—3 napi fogházra Ítélt a törvényszék. Sok a fatolvaj. Az újságok hírei között sokszor szerepelnek a kisebb-nagyobb falopá­sok. A csendőri jelentések eddigi adatai szerint mintegy 400 szatmármegyei fatolvaj ellen indult meg az eljárás az uj esztendő január és feb­ruár hónapjában. Ez világosan mutatja, hogy nagy a fainség a vármegyében. Kevés a fa és ami van, az olyan drága, vagy ha úgy tetszik: a nép olyan szegény, hogy nem tudja besze­rezni. így hát lopja. A bajon csak úgy lehetne segíteni, ha olcsó fát, vagy más tüzelő anya­got bocsátanának a szegénysorsu nép rendel­kezésére. A mostani szokatlanul tartós hideg igen is nagyon éreztette velünk a fainséget, amint ez a 400 eset mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents