Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-22 / 8. szám
4-)k clda!. NAGYKÁROLY ES ÉRMELLÉK. 7. szám. amelyben testi és szellemi képességeinket a legalkalmasabb módon kifejthetjük. A spekuláló képesség gyakorlására jó példa a sakk, ámbár ez már fáradságos voltánál fogva közel áll a munkához. A kártya-„játék“-ról jobb nem beszélni. Ez ma már egyáltalán nem játék, hanem kenyérkereső, „komoly“ munka. Itt haszon és kár érheti az embert. Másnak a játékában is akkor fogunk gyönyörködni, ha abban szerintünk értékes testi vagy szellemi tulajdonságok fejeződnek ki. Ami már most a táncot illeti, melyikben fogunk gyönyörködni? Melyiket fogjuk szépnek tartani ? Itt beleütközünk a szép évszázados problémájába. Mi a szép ? Hát bizony a szépség azok közé a dolgok közé tartozik, melyek nem hagyják magukat elskatulyázni. Az esztétika évszázadokon keresztül hiába próbálta meghatározni a szép fogalmát. Nem boldogult vele. Mit volt mit tenni, az esztétikusok kisütötték, hogy a kérdésre nem is lehet feleletet adni. A kérdés rosszul van föltéve. Nem valamely dolog maga szép, hanem mi tartunk valamit szépnek. A hangsúly nem a dolgon van, hanem mi rajtunk. A kérdés tehát úgy teendő fel helyesen, hogy mit tartunk mi szépnek. A mai esztétika tényleg inkább a gyönyörködés lélektani tényével foglalkozik, mint a gyönyörködés forrására, a szépre vonatkozó szabályok megállapitásával, amivel a régi esztétika oly buzgón viselődött. Nem akarjuk itt hirtelen megoldani ezt a szinte megoldhatatlannak látszó problémát, csak a tánc, illetőleg az apas- és kokas-tánc kapcsán próbálunk róla egy kicsit diskurálni. Bizonyára azt a táncot fogjuk az előbbi játék-magyarázat szerint szépnek tartani, amelyben olyan mozdulatok vannak, melyek a komoly, való életben is értékes mozdulatokból, elemekből van megkomponálva. Hogy egyszerű példánál maradjunk, a csárdás délceg, férfias mozdulatai bizonyára tetszeni fognak minden egészségesen gondolkodó embernek. Gondolkodásról szóltunk. Pedig úgy tűnhetik föl a dolog, hogy ennek a kérdésnek semmi köze a gondolkodáshoz. Csakhogy a gondolkodás mindenütt jelen van, akkor sem alszik, mikor gyönyörködünk. Azok a mozdulatok tetszenek a csárdásban, amelyek a való életben is egészséges, munkára, életre képes testalkotásró! tesznek tanúbizonyságot. Holmi rusnyaforma ember ne is próbáljon csárdást táncolni, mert nem a csárdás szép, hanem a csárdást táncoló jófor- máju ember mozdulataiban gyönyörködünk. Mert célirányos, a való életben célirányos testszerkezetről tesznek tanúbizonyságot. Nagyanyáink lánykorukban szemérmesen tipegtek a csárdásban, a női illedelmességnek a való életben is becsült erényét stilizálva a kecses mozdulatokban. Az apas-tánc minden effélének híjával van. Nemtelen lelkivilágnak tökéletlen, nyomorúságtól. bűntől elformátlanodott test vonagló mozdulataiba való beleoltása ez az egészségesen gondolkodó ember számára visszataszító tánc. Tagadhatatlan, hogy a betyárromantika szele kicsap belőle s el is bódit egy kicsit, ebben a bódulásban aztán bizonyos romantikus izt keverünk hozzá s ez elveszi kellemetlen hatását. Csakhogy mig pl. a Rózsa Sándor-féle betyárromantika legutóbb testileg ép embereket, sőt gyönyörű szál embereket hazudott a színpadra, kik gyönyörűen ropták a testi épségről rengő csárdást, a jasszromantika teljes realizmussal ereszt össze testileg, lelkileg degenerált alakokat az apas-táncban. Ha egy csepp igaz van abban, amit a játékról mondtunk, körülbelül ez volna az oka annak, hogy miért nem szép az apas-tánc. Ugyanígy vagyunk a kokas-tánccal. Sőt még rosszabbul. Sexuális irányú vonatkozások, mozdulatok vannak minden táncban. Olyan vonatkozások, melyek a két nem egymással való együttélésében célirányosak. Sőt már maguk a csárdás délceg mozdulatai is tulajdonképen a férfi magakelletése hölgye előtt. Ezt az oldalt azonban teljességgel kidomborítani, pláne csak ezt domborítani ki, csak ezt hangsúlyozni egy táncban, több mint Ízléstelenség. Az ízléstelen pedig hadi lábon áll a széppel. Ezért nem szép a kokas-tánc. * Bent az erdőn. Igaz gyönyörűségben volt része annak a kevésszámú közönségnek, amely oly hízelgő szeretettel tapsolt ennek a pedig nem is olyan elsőrangú, de a dialektika minden ötletességével megalkotott műnek az előadásán. Az őstermészetbe visszavadult nyugalmazott kulturejnbernek s pénzre, hatalomra még mindig éhes, tényleges szolgálatban levő kultur- emberpárnak a rémregények hátborzongató levegőjétől át meg átjárt drámája ez a mü. Határozottan, élesen megrajzolt jellemek, megjátszani való alakok. Kevés, négy, alak, de mindegyiknek lelke jó-rossz tartalomtól görnye- désig terhes. A Füzes Anna szerepe volt a legkisebb, de ennek a kicsinek naggyá alakításával túlnőtt mindnyájuk fején. Volt ugyan benne — csodálatos — valami a népszínmű stilizálásából, ami kirítt a többiek naturalizmusából, de tán csak igy tompulhatott szelidebbre az a vad, lelke mélyén háborgó gyűlölet, amely aztán a baltát adja a kezébe, hogy a másiknak a fejét szétverje. Radó Rózsitól nem voltunk annyira elragadtatva, mint régebben. Most is, akár az Éva boszorkányban, nagyon sablónosaknak éreztük már sziszegő beszédét, szeme fehérjének gyakori mutogatását. Boros, úgy látszik, ismeri már a kifejezés minden eszközét. Az elvadult ember lomha semmitevésébe is tevékeny lelket lehelt. Horváth ritkán jutott ilyen jó szerephez. Meg is játszotta derekasan. Csak tán a hangja gyengesége akadályozta abban, hogy teljes hatást érjen el. * Heti műsor: Hétfőn : „Bent az erdőn.“ Kedden : „Tatárjárás.“ Szerdán : „Ostrom.“ Csütörtökön : „Lengyelmenyecske.“ Pénteken: „El- nökné.“ Szombaton: „Baba.“ Vasárnap este: „Leányvásár.“ HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. j A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 10 órától 12-ig. Február 22-én a Polgári Takarékpénztár közgyűlése d. u. 4 órakor saját helyiségében. Eljegyzés. Dr. Kölcsey Ferenc, szatmárnémeti ügyvéd, eljegyezte Csaba Karát, Csaba Adorján vármegyei főispán s neje Domahidy Olga úrnő leányát. Áthelyezett nagykárolyi adótiszt. Buray István nagykárolyi kir. adóhivatali tisztet, a pénzügyminiszter, saját kérelmére, Lúgosra helyezte át. Utódja Reich Mór székelyhídi adótiszt lesz. A nagykárlyi O. M. K. E. Az országos magyar kereskedő egyesület nagykárolyi fiókja a múlt vasárnap tartotta évi közgyűlését a kereskedők székházában Brichta Miksa elnöklete alatt. A közgyűlés megnyitása után az évi jelentés olvastatott fel, amely beszámolt a fiók működéséről. E szerint a nagykárolyi fiók foglalkozott az újabb adótörvénnyel, a vasút-, a telefon-kérdéssel s erről a központot is értesítette. Zárszámadása szerint bevétel volt 685 K 20 fillér, kiadás 277 kor. 40 fillér, pénztári maradvány 407 kor. 80 fill. A folyó évi előirányzat 500 kor. bevétellel szemben csak 200 kor. kiadás mutatkozik. Áthelyezés. Az igazságügyi miniszterPosz- vék Zoltán mátészalkai és Kiss Lajos halmii járásbirósági jegyzőket kölcsönösen áthelyezte. Gyászeset. Özvegy Kubinyi Károlyné született Biró Eszter asszony folyó hó 18-án 70-ik évében Érszőllősön elhunyt és folyó hó 20-án tétetett örök nyugalomra. Az elhunyt úrnőt Kubinyi Berta férj. Lendvay Sándorné, özv. Fejes Istvánné, Kubinyi Bertalan, Kubinyi Béla gyermekei ; Lendvay Sándor veje; Buttyán Mária, Kubinyi Etelka menyei ; Fejes Margit, Fejes Jolánka, Kubinyi Mariska, Kubinyi Sándor, Kubinyi Béla unokái gyászolják. Szatmárvármegyei uj ügyvédek. A szatmárnéti-i ügyvédi kamara dr. Bartos Mihály ügyvédet Mátészalka székhellyel, dr. Helmeczy József ügyvédet Szatmárnémeti székhellyel, dr. Nagy Gábor ügyvédet Szatmárnémeti székhellyel, dr. Losonczy Nagy Vince ügyvédet Szatmárnémeti és dr. Mandel Jenő ügyvédet az ügyvédi névjegyzékbe Szatmárnémeti székhellyel bejegyezte. Bimbóhullás. Komlóssy József, nagysom- kuti járási számvevő Margitka leánya rövid 2 hónapi élet után meghalt. Temetése szerdán d. u. volt városunkban, a nagyapa, Medvey Ede házából nagy részvét mellett. A nagykárolyi kereskedő-társulat a m. vásárnap tartotta évi rendes közgyűlését a kereskedők székházának tanácstermében. A közgyűlést délelőttféltizenegykor nyitotta meg Brichta Miksa, a társulat elnöke. Lukács Lajos jegyző felolvasta az évi jelentést. E szerint a házépítéshez szükséges pénz, illetőleg adósság rendezésére a társulat 20.000 koronát a városi gyámpénztárból és 5100 koronát pedig az önsegélyző banktól vett fel kölcsön. Az évi zárszámadás szerint az elmúlt évben összes bevétel 31,002 K 05 f., kiadás 30.221 K. 84 f., készpénz maradvány 770 K. 21 f. A zárszámadás elfogadása után a folyó évi költségvetést olvasták fel. Előirányoztatik bevételként 2570 korona. Az előirányzatot a közgyűlés elfogadván, a gyűlés véget ért. Hirtelen halál ragadta ki az élők sorából a múlt szombaton a m. kir. adóhivatal derék főellenőrét. Munkás férfikora delén hunyt el, mélységes gyászba borítva hozzátartozóit, barátait, kartársait. A család a következő gyász- jelentést adta ki: Özv. Bálint Ferencné szül. Gönczy Ilona úgy a maga, valamint a nagyszámú rokonság nevében is szomorodott szívvel tudatja a szerető jó férj Bálint Ferenc m. kir. adóhivatali főellenőr f. évi február hó 15-én, este 10 órakor életének 47-ik, boldogságának i4-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai f. hó 17-én délután fél 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli mesterrészi sirkert- ben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 18-án reggel 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1913. február hó 16-án. Áldás és béke poraira ! Temetése hétfőn délután fél négy órakor volt. Testületileg jelentek meg a korán elhunyt főtisztviselő koporsójánál kartársai, a m. kir. pénzügyigazgatóság s a mellérendelt számvevőség tisztikara. A temetőben Buray István adóhivatali tiszt mondott búcsúbeszédet. A Katholikus Legényegylet múlt vasárnap ismét tanulságos Uránia-előadást tartott. Előtte Mihálka Mariska és Napkori Juliska kisasszonyok ügyes monológjait s Ernyei István szavalatát tapsolta meg szívesen a szép számú közönség. Majd Vitek Károly vezetése mellett férfi-négyesben előadott magyar dalok gyönyörködtették a közönséget. — Holnapi műsor: Bálint Ferenc.
