Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-23 / 34. szám

34. szám.

NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK

5-ik oldal.

ségeiben megtartatni. A beiratkozosnál a tanuló születési, iskolai és himlőoltási bizonyítványa bemutatandó. A beirási illeték 5 kor., a félévi tandíj 10 kor. A rendes tanulók javitóvizsgálata szeptember 2-án d. u. 2 órakor, a magántanulók javitóvizsgálata pedig szeptember 4-en d. u. 2 órakor veszi kezdetét.

Népünnepély. A helybeli Dalegyesület szokásos népünnepélyét f. hó 20-án tartotta meg a Lövölde-kertben. Már a délutáni órákban, mikor a rezes-banda rá-rázenditett lehetett látni a közönség érdeklődéséről, hogy az idei népünnepély is — dacára az esőzésnek — meghozza a várt eredményt. Szép számú közönség vonult ki a Löveldébe, hol kezdetét vette a különbnél különb mókaság. Majd megejtették a tárgysorsjátékot, melyben az első dijat 1 arany órát a 685. számú belépődíjas sorsjegy nyert meg. A nyeremények már átvehetők.

Beiratás. A nagykárolyi állami polgári leányiskolában (Nagyhajduváros-utca) a beiratások szeptember 1., 2.. 3. és 4-én eszközöltetnek mindenkor délelőtt 8 órától 12-ig. Szeptember 1-én délután 3 órakor kezdődnek a javító és különbözeti vizsgálatok. Igazgatóság.

Vendéglős változás.-A Polgári Kaszinó ismét vendéglőst cserélt, amennyiben éttermét régi bérlője Öhm (Fejesné) Émilné vette át kezelésébe. Ismerve a volt bérlő előzékenységét s jó konyháját, bizton reméljük, hogy rövid időn belül sikerülni fog a bérlőnek a Kaszinót a régi kellemes szórakozó hellyé tenni.

A „Misztrik-Bioskop“ valóban megérdemli a nem lankadó érdeklődést, melyben városunk közönsége részesíti. Az áldozat kész tulajdonos a állandóan a legszebb, legjobb és legérdekesebb képeket adatja elő. Az Ásta Nielsen, Quo Vadis és Erna inorena darabok után Psylandernek, a világhírű dán színésznek legnagyobb és legszebb alkotását mutatta be: „A tetemrehivás“ c. érdekfeszitő és idegizgató detektivdrámában.

Felfüggesztett adóbehajtás. Teleszky János pénzügyminiszter rendeletet intézett az összes pénzügyigazgatóságokhoz, melyben elrendeli, hogy a véderőtörvény 34. §-a alapján rendkívüli katonai szolgálatra behívott tartalékosok és póttartalékosok adóhátralékának behajtását függeszék föl és ha az iletők család- ládjaikhoz visszatérnek, még további három hónapig szüneteltessék a behajtást, azonkívül pedig az illetők kérelmére a hátralék részletekben való lefizetésére még egy évi határidőt engedélyezzenek.

A gimnáziumi tanulók tandija. Megírtuk hogy a gimnáziumi tanulok postabefizetési lapon kötelesek a tandijat befizetni. Most jelent meg a Hivatalos Közlönyben a miniszter rendelete, amely nemcsak a tandíjfizetés módozatait foglalja magában, hanem uj tandíj- szabályzatod is ad a középiskolák számára. Ennek a tandijszabászatnak nevezetesebb rendelkezései a következő: 1. A dijat négy egyenlő részletben kell fizetni a postatakarékpénztár utján. Az első részlet október 15-ig, a másodikat deczember 3-ig, a harmadikat március 15- ig, a negyediket május 3-ig. Aki ezeket a határidőket meg nem tartja, azt az iskolából kimaradóinak tekintik. Az igazgatónak azonban joga van nyolcz napi haladékot adni, hosszabb haladékot csak a miniszter adhat. — 2. Minden középiskola növendékeinek bizonyos százaléka tandíjmentességben részesül. E tandíjmentességet az igazgató nyújtja azoknak, akik szegénységi bizonyítvány alapján kérik azt. A tandíjmentesség elnyerésének egyéb feltétele, a jó magaviselet és. az, hogy az egyes tantárgyakból kapott osztályzatából több legyen a jeles és jó, mint az elégséges. — 3. Oly szülők, akik több gyermeket taníttatnak felsőbb iskolákban, szegénységi bizonyitvány nélkül kérhetik a tandíjmentességet. — 4. Tanárok, tanitók gyermekei, ha jeles és jó magavisele- tüek, az intézetre nézve megszabott tandijmen- tességi százalék határán tül is tandíjmentességet, az egész középiskolai tanulmányának ideje alatt megtartja a jótéteményt, még az esetben is, ha niás intézetbe iratkozik át. E szerzett jogát csak akkor veszti el, ha vagy a magaviseleté, vagy tanulmányi előmenetele oly mértékben csökkent, hogy a tandíjmentesség feltételéül nem szolgál.

Tartalékosok segélyezése. A hadügyminiszter rendkívüli segélyben fogja részesíteni azokat a tartálékosokat, akik még most is tényleges szolgálatban vannak a 15. és 16. hadtest csapataiban. Zászlóaljanként 2—3 ezer korona lesz a segély és a századokat az ezredparancsnokok felszólították, hogy terjesszék elő a segítségre szoruló tartalékosok névsorát. A megszavazott összegből egy-egy tartalékosra 80 kor. fog jutni.

A rendőrség államosítása. A vidéki rendőrség államosításáról szóló törvényjavaslat a belügyminisztériumban teljesen elkészült és 1914. január elsején életbe is lép. A javaslatnak érdekes és fontos rendelkezése, hogy minden királyi ítélőtábla székhelyén, tehát tizenegy városban szerveznek főkapitányi állásokat. Á főkapitányok hatásköre nemcsak a saját városukra, ha nem a tábla egész területére kiterjed. A főkapitányok és a helyettes főkapitányok közvetlen alárendeltjei a kapitányok lesznek, akik kisebb városokban állanak a rendőrség élére. A főkapitány Ítéleteit a törvény életbeléptetésétől kezdve nem az illető város tanácsához, hanem harmadfokban egyenesen a belügyminiszterhez kell megfelebbezni. Az állam a vidéki rendőrségnek mai státusát csak részben veszi át s a tisztikarba főleg jogvégzett fiatal erőket fog kinevezni.

Elmaradt a galicziai hadgyakorlatok. A lembergi hadtest nagygyakorlatát lemondot- dották. A lemondás oka egyrészt ama pusztításban keresendő, amelyet az árvíz a nagygyakorlat területén okozott, másrészt azon körülményben, hogy a behívott tartalékosok nagy

részét haladéktalanul el kellett bocsátani a me- *

zei munka végzésére.

A vasúti bérletjegyek átírása. A kereskedelem miniszter egy most kibocsátott rendelete a vasúti bérlet jegyek átírási eljárását megszigorította. Az államvasutak megállapítása szerint a kereskedő cégek által az államvasutak vonalaira váltott bérlet jegyekkel ismételve visszaélések történtek és pedig olyképp, hogy egyes cégek bérlet jegyeiket oly személyek részére íratják át, akik azt a fennálló szabályok értelmében nem igényelhetnék. Megállapittatott ezzel szemben, hogy a napilapokban közzétett hirdetésekben megvételre kináltattak bérletjegyek, amiből nyilvánvaló, hogy a bérlet jegyeknek nem oly átruházása forog szóban, amely a szabályok értelmében meg van engedve, hanem ily hirdetések mögött oly üzelmek állanak, amelyeknek az a célja, hogy a bérletjegyekre vonatkozó határozmányok az államvasutak megkárosításával kijátszassanak. A kereskedelmi miniszter ugyanis elrendelte az átírási illetéknek 20 százalékról 50 százalékra való felemelése mellett azt, hogy az átírást kívánó cégnek, az illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonyítványával kell igazolnia, miszerint az a személy, akinek nevére az átírás kéretik, tényleg ugyanazon cég alkalmazásában áll.

Az érendrédi állami elemi iskola tantestülete az újonnan épített iskola megnyitása alkalmából 1913. évi augusztus hó 24-én, az iskola udvarán készített lombsátorban, az állami elemi iskola növendékei kézimunka anyagának beszersésére táncmulntsággal egybekötött cabaret-estélyt rendez.

Országos állatvásárok vármegyénkben. Augusztus 22-én Erdőszádán, 25-én Nagybányán. Szeptember 2-án Szamoskrassón, 11- én Jánkpn, 15-én Nagykárolyban, Sárközön Avasfelsőfeluban, 18-án Erdődön, 15-én Csen- geren.

Beoltják a faraó ivadékát. A belügyminiszter a hólyagos himlő hurcolására megakadályozandó rendeletet adott ki, melyben elrendelte, hogy a cigányok himlő-nyirokkal beol- tássanak. Ezen aktus f. hó 26-án fog városunkban lefolyni.

Mulatság Mezőfényen. Táncmulatságot rendeztek a napokban Mezőfényen s amikor a tetőpontra hágott, egy Lieb Pál nevű legény verekedést provokált, amelybe később az egész bál ifjúsága belekavarodott, sőt a verekedés kezdeményezője még a békiteni akaró Betuker Pált is megtámadta késsel s ha idejekorán el nem kapják a kezét, meg is szúrja a bírót. Szóval a táncmulatság jól sikerült Mezőfényen.

Megszökött Nagy József nagykárolyi hentesmester kit a debreceni törvényszék pénzhamisítás büntette miat egy évi börtönre ilélt. A hentes fellebezett s a törvényszék ezer korona kaució ellenében szabadlábra helyezte. Nagy József azonban megszökött, de tegnapelőtt a fiumei határrendőrség elfogta. A hentesmester Amerikába akart szökni.

Betörés. A nagykárolyi orthodox izr. imaház alelnöke feljelentést tett a rendőrségnél, hogy az imaházban levő perselyeket ismeretlen tettes feltörte és a benne levő — mintegy 20—22 komát eltulajdonította. A rendőrségnek nehéz dolga lesz most már kikutatni ki -a tolvaj ?

Sertésorbánc lépett fel Kismajtényban s ezért a zárlat elrendeltetett.

Csalás miatt tett feljelentést Dózsa Elek debreceni lakos Koch Ignácz ellen. Dózsa jós-, lássál foglalkozik s megbízta Kochot Szatmá- ron, hogy 17 koronát küldjön el Debrecenben lakó feleségének. Az átvett 17 koronát Koch saját anyjának küldte el. A rendőrség a feljelentés alapján áttette az ügyet a bírósághoz.

Lopásra bujtotta fel Juhász Lajosné Schif Bernát helybeli lakos cselédjét s a hűtlen leány már több alkalommal meg is dézsmálta gazdája holmiját, mig f. hó 19-én rajtavesztettek. A rendőrség szolgálat közben észrevette, hogy Juhász Lajosné egy zsák fát akart elemelni Schif udvaráról s kérdőre vonta. Juhászné a rendőröknek azt mondta, hogy a fát Schif cselédjétől kapta. A leány a kihalgatáskor beismerte, hogy a fát tényleg ő adta, de a lopásra Juhászné bujtotta fel. Megindították ellene az eljárást orgazdaság miatt.

Álkulccsal nyitották fel jul. 26-án éjjel Papp Lajos szigyártó-mester üzletét a gr. Károlyi István-utcában, honnan mintegy 50 korona értékű szerszámot vittek el. A rendőrség a feljelentés alapján a tettest kinyomozta s át fogják adni a bíróságnak.

Melyik volt szentebb ? Egyszer két falusi zsidó azon vitatkozott, hogy melyiküknek a rabbija szentebb.

— A mi falunk rabbija — mondja az egyik zsidó — olyan szent, hogy mikor egyszer szekeren utazóit utolérte az eső és nem volt esernyője. És a rabbi elkezd imádkozni. És mit tesz Isten ? Esik jobbra, esik balra, csak ott nem esik, ahol a rabbi szekere halad.

— Mboah — mondja a másik zsidó. — A mi rabbink egyszer pénteken délután szekeren utazott hazafelé valahonnan. És egyszer csak eltört a szekérnek tengelye. Leszállnak, hogy megcsinálják a szekeret, de mire újra elakarnak indulni, már feljött a csillag és beállott a sábesz. Erre a mi rabbink elkezd imádkozni. És mit tesz Isten ? Sábesz jobbra, sábesz balra, mindenütt volt sábesz, csak ott nem, ahol a mi rabbink szekere haladt.

Néhány szám az 1912—1913. évi pénzügyi válság históriájához. A Handelsmuseum, mint minden évben, az idén is kimutatást közöl a monarchiában való külföldi tőkeelhelye zésekről. Az összeállítás szerint 1912-ben a monarchiában mindössze 290 millió korona tőke importáltatott a külföldről, szemben 460 millióval 1911-ben. Ebből Asztriára 160 millió (1911- ben 110 millió) és Magyarországra 130 millió (1911-ben 350 millió) esik. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy a külföldről sok záloglevél özönlött vissza és hogy a francia penziók túlnyomó részben visszavonultak, úgy nyilvánvaló, hogy a monarchia az 1912. év végen a külföldnek