Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-09 / 32. szám
IV. évfolyam. Nagykároly, 1913. augusztus 9. 32. szám. Nagykároly és Ér mellék A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám, („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel. |#=r- Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: Főinunkatárs : SCHUSTERITSCH BÉLA. DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. 8*8“ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Tp® É A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Eg4sz,„étfFe .......................... .8 korona. Fé l évre.............................. . . 4 korona. Negyed évre...............................2 korona. Eg y szám ára..........................20 fillér. Dr . Papolczy Gyula. Az érdemes munkás távozása a legegyszerűbb munka területén is betölthe- tetlennek látszó űrt hagy maga után. A szatmári kir. törvényszék érdemekben gazdag elnökének a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék élére történt kinevezése után a méltó utód kiszemelése annál nagyobb körültekintést igényelt, amennyiben a távozó elnök a legmagasabbrendü szellemi munka legtevékenyebb, legmunkásabb tagjai közé tartozott. Emberek élete felett Ítélkező testület élére kellett férfiút keresni, kivel szemben tudásra, jellemre a legmagasabb igények lépnek föl. Őszinte öröm töltötte el mindnyájunk szivét, hogy a választás valóban méltó férfiúra esett. Olyanra, kinek arra- valóságát nem elhinnünk kell a kinevezés puszta tényére, hanem akinek egész élete, működése szemeink előtt folyván le, bőséges alkalmunk volt, hogy meg is bizonyosodjunk róla. Több mint egy negyedszázados szatmári birói működése maga olyan garancia, amelyben örömmel nyugszik meg úgy a jogkereső közönség, mint a jogászi körök. Az igazság eltántorithatlan sáfárja volt mindenkor; magas erkölcsi nézőpontja, mély tudása, emberséges szive egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a távozó elnök méltó utódját ő benne keressék és találják meg. Az egész megye szeretete és nagyrabecsülése veszi körül mint embert; az igazságos biró társadalmi téren is a nemes eszmék, a nemes ideálok bajnoka. — A birói szék megbecsült méltósága mellett a társadalmi életben elért hely előkelősége méltó módon mutatja ideális életének nemes harmóniáját. A harmonikus, tevékeny élet követésre méltó példája volt egész pályafutása. Az igazságukat kereső felek bizalommal látták ügyüket a pártatlan biró kezében, ki a törvény rideg szigorát, élettelen merevségét az emberi megértés és érzés méltányosságával és melegségével enyhítette. Szigora nem a betű szigora volt, de a megtévedt emberrel szemben érzett részvéte sem hagyta elhomályosodni az igazat. Ismeri az élet szövevényes vonatkozásait, melyek elhatározó módon irányítják a küzdő ember pályáját. Az esküdtszéki tárgyalások gondot, tudást, tapasztalatot igen nagy mértékben megkívánó vezetése méltó módon mutatta meg ilyen irányú képességeit. Tevékeny munkában eltöltött életének elismerése ez a kinevezés. A maga embersége, jeliessége emelte arra a magas polcra, amelyen tudását, képességeit még intenzivebben gyümölcsöztetheti a köz javára. Nemes odaadása uj hatáskörében nagy feladatok előtt áll; erőt, munkabírást kívánunk a méltó helyre állított méltó férfiúnak, hogy megfelelhessen azoknak a feladatoknak, amelyeket nemes lelke maga elé tűzött. * Dr. Papolczy Gyula, a szatmári törvényszék uj elnöke, előkelő szatmárme- gyei családból származik. Szinérváralján született 1853. szeptember 27-én. Miután megszerezte a jogtudományi és politikai tudorságot, 1877-ben ügyvédi oklevelet nyert. De ügyvéd csak kevés ideig volt. 1881-től 1886-ig az igazság- ügyi minisztériumban működött, mint tb., majd mint valóságos segédfogalmazó, 1886-tól 1887-ig a budapesti Ítélőtáblán volt fogalmazó, 1887-ben a szatmári törvényszékhez nevezték ki biróvá és azóta ott működik. Hosszú ideig volt vizsgálóbíró, majd — miután 1900-ban táblabiróvá léptették elő — a büntető felebbviteli és az esküdtszéki főtárgyalási tanácsnak az elnöke. A városi adóhivatal működésére hívtuk fel a polgármester ur figyelmét lapunk 29. számában. A 30-ik számban közöltük Nagy Antal a. ü. tanácsos ur válaszát, amelyben arra hivatkozik, hogy a felettes hatóságok mindig meg voltak elégedve az adóhivatal vezetésével. Nem személyeskedés a célunk, nem egyesek ellen irányult felszólalásunk, ezt úgy olvaPletyka. A resti terraszán egy fiú meg egy lány diskurál. Ki lehet az a lány ? Milyen csinos, vidám! Tyhü, no lám! Hétfőn a piacon libát vesz két asszony, vénasszony. „Hallotta, mi újság, Kampóné asszonyság!“ „Mi újság?" „Tudja mért oly hegyesek Klári meg a Gajdusek ? Jegyesek.“ Zeng. Leánysors. Irta Fehér Ákos. A zene volt a keritőjük. A mélabus magyar nóta akkordjai dobbantották össze sziveiket. Azaz csak az Üdvöske szivét dobbantotta meg egy kissé hevesebben, mint az előző bálokban. A keringő ütemei mintha lágyabban olvadtak volna szivének édes dallamu zenéjébe; mintha most pille szárnyakon röpült volna az Üdvöske lelke a szép mennyország felé, — ahogy azt édes sejtések közepette megálmodta. Annyit mindenki észrevett, hogy a mindég derűs, mindég mosolygó kis Üdvöske lelke valahol fenn járt az égben, mialatt ő maga fá- radatlanul rótta a táncot álmainak megtestesült alakjával. Talán ő maga sem tudta, hogy álom volt-é vagy pedig valóság, hogy őt egy egész éjszaka szünet nélkül táncoltatta, aki után úgy vágyott, akit olyan régen várt, szerelmes szivének legtisztább, legforróbb szerelmével, ügy látszott, hogy az a csábos báli éjforduló pontot jelentett életében, hogy álmatag kék szemei mélyen belekapcsolódtak táncosa szemeibe; hogy lelke örökre beleolvadt annak leikébe. Annyi bizonyos, hogy Szirmai szintén mély vonzalmat érezhetett a leány iránt, mert egész éjen át el sem mozdult mellőle, dacára annak, hogy volt még ismerősei körében több olyan leány, aki bizton számot tartott arra, hogy legalább egyszer, az illem kedvéért, Szirmai körül táncolja velük a termet. Annál boldogabb volt ő, a kis Üdvöske, aki hófehér ruhájában igazán jól festett. Boldog volt. Hogyne lett volna boldog, mikor még álmában is tulmerészségnek tartotta volna azt a csudás, boldog éjét igy elképzelni. Vele lenni egy egész éjen át; közvetlen-közeiről érezni testének melegét, perzselő, édes szemeinek forró villanását, erős két karjának szilaj ölelését, amint a szédítő keringő közben biztosan tartá őt karjai között. Titok maradt mindörökre, hogy milyen nyomokat hagyott a férfi szivében ez a báli éj, csak az volt bizonyos, hogy Üdvöske a kis törékeny Üdvöske szive lángot fogott. Reggel, amidőn lakására ért s mégegyszer átálmodta Az összes tavaszi és nyári divatnjdonságok legnagyobb választékával szolgál Rubletzky Kálmán divatárnháza.
