Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-28 / 26. szám

1 VI. évfolyam. Nagykároly, 1913. junius 28. 26. szám. Nagykároly és Ermellék A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-riyomda r.-t.“) ^ Hirdetések szintén ott vétetnek fel. ^ Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: Főinunkatárs: SCHUSTERITSCH BÉLA. DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. • ÍMT" MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. T8W| A LAP ELŐFIZETÉSI ARA: Egész évre ............................. .8 korona. Fé l évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára..............................20 fillér. Dr . Bóth Ferenc. A protekciós görbe utak szomorú hazájában, ahol a „politikai szolgálatok“ összemérhetetlenül nagyobb súllyal esnek latba, mint érdem, rátermettség, munka- szeretet vagy-^TaT^fféle hivságos jeles- ség, ünnepszámba megy egy-egy olyan kinevezés, mint a dr. Róth Ferencé, kit jelleme, szorgalma és nagy tudása emelt a budapesti kir. kereskedelmi‘‘és váltó­törvényszék elnöki székébe. Örömmel töltötte el ez a kinevezés midnyájunk szivét nemcsak azért, mert városunk szülöttét tiszteljük a magas polcra emelkedett férfiúban, hanem mi­vel ragaszkodott is szülővárosához s fejlődni törekvő városunk ügyeit mindig szivén viselte. Régóta nyitva állott már előtte az ut az emelkedésre, régóta ma­gasabb polcon fejthette volna ki képes­ségeit, ha példás szülői szeretete és szülő­városa iránt érzett őszinte ragaszkodása itt nem tartotta volna. Bármily nagy is örömünk, hogy ki­váló képességei oly magas méltánylásra találtak, a szatmári kir. törvényszék élé­ről való távozását őszintén sajnáljuk, mint ahogy mindenki sajnálattal vette tudomásul távozását, akinek csak alkalma volt nemes lelkét megismerni. Már mint albirónak páratlan tekin­télye volt városunkban, már akkor tud­tuk mindnyájan, hogy nagy feladatok várnak rá. Biró volt egész életében, szi­gorú, igazságos, pártatlan biró. A politi­kába sohasem avatkozott, hogy igazán biró maradhasson. Mint törvényszéki el­nök pártatlan, szigorú, de nem gőgös, nem büszke, jóindulatú mindenkivel szem­ben. A rendet, pontosságot kíméletlenül megkövetelte alantasaitól, de aki e kí­vánságának eleget tett, az biztosan szá­míthatott méltánylására. Olyan jelességeket visz magával a budapesti kereskedelmi és váltótörvény­szék uj elnöke, melyek csak a legnagyobb birákat díszítették. Mint embert puritán egyszerűség jellemzi. Előzékeny szjves modora min­denkit lebilincsel. Mint embert és mint bírót szereti mindenki; Szatmár egész társadalma szeretettel teljes tisztelettel ragaszkodik hozzá, Nagykároly mindig büszkélkedő szeretettel veszi körül nagy fiát. Azt a kölcsönös szeretetet, amely őt városunkhoz oly erősen fűzi s amely oly sokáig nem engedte távozni köze­lünkből, a távolság nem fogja csök­kenteni. Az egész város szeretete kiséri az ország első törvényszékének elnöki szé­kébe s kérjük az Ég Urát, hogy böl­csesség, erő és szeretet kormányozza tetteit. á latin feje fölött megkondult a halálharang. Temetni fogják a vadászt, akasztani fogják a hóhért. Minden rendű és rangú diáknép, a szülők ez­rei örvendezéssel vették tudomásul a vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentését arról, hogy törvénycikket fog a ház elé terjeszteni a kö­zépiskola reformjáról. A reform irányát is megjelölte nagyjában a miniszter s ez okozta különösen a nagy örömet. Arról van szó, hogy a latint nem tanítják majd az első osztálytól kezdve, mint most, ha­nem valamelyik felsőbb osztálytól kezdve nyag- gatják csak vele a gyerekeket. Helyébe a német nyelvet hozzák be az első osztálytól kezdve. A reform sarkalatos elve, hogy a termé­szettudományokat és a történelmet intenziveb­ben kell az iskolában tanítani, mint ahogy ez eddig történt. A középiskola annyira nem elégíti ki ma már a sokfelől felszaporodott igényeket, hogy minden reform csak a mai állapotok javítását jelentheti. Különösen örvendetes jelenség a ter­mészettudományok intenzivebb tanítására irá­nyuló törekvés, mert bizony ezen a téren a kö­zépiskola nagyon elmaradt nem is a XX., hanem a XIX. századtól. Mindenesetre nagy most az aránytalanság a klasszikus nyelvek és a termé­szettudományok oktatása között. Egyenesen szégyeletes állapot, milyen gyatra természettudományi ismeretekkel kerül­nek ki gyerekeink a középiskolából. Azt csak Áz uzóndi csoda. Túl a szőke Duna vizén kéklő halmok al­ján terjeszkedik Uzónd, tőle félóra járásra Ka- basd. Bogárhátu házikós igénytelen falu mind a kettő, mégis oly hírnévre tevének szert, hogyha nem is múlták felül Nagykőrös és Kecskemétet, de mindenesetre versenyképesek velők. A két alföldi város példáján felbuzdulva, ezek is unos-untalan törték egymás orra alá a borsot. így többek közt a kabasdiak le akarván főzni az uzóndiakat, napórát csináltattak a templom tornyára. Azonban az esővíz idővel lemosta a numerusokat, igy tehát Zsámboki Menyus kisbiró ajánlatára újból pingáltatták a számokat, de nehogy az előbbeni eset adódjon elő, tetőt helyeztek az óra fölé. No iszen azou- tul sem győztek eleget kacagni a kabasdi nap­órán. Viszont a kabasdiak ágáltak az uzón- diakra. Van ugyan Uzóndnak egy kénesvizü gyógy­forrása. Nemrég egy hóbortos ánglius bérbe­vette a forrást s fürdőházat és parkot létesített. Később azonban részvétlenség folytán kényte­len volt kereket oldani, egy csomó adósság hátrahagyásával. így a fürdő ismét az uzóndiak tulajdonába ment, akik nem tudván boldogulni, teljesen elhanyagolták; a szép parkot azóta fel­verte a gyom, a pipacs, a fürdőházban meg a baglyok és denevérek ütöttek tanyát. — Pedig gyűrött, sárga pergamenten ékesen vagyon leírva, hogy az Urnák 1562-ík esztendejében, mikor ez a vidék is szandzsákság vala, valami Tahir nevezetű köszvényes török bey járt a vidéken, ki is álló két hónapig használván a gyógyerejü forrás vizét, mankóit eldobván, táncra kere­kedett. A tulajdonképeni história pedig, mely Uzónd on is akkor eset meg, mikor Csulalong- korn őfelsége, a sziámi király Budapesten járt, pláne nagy alkalmat adott a két urifátornak a kölcsönös boszantásra. Történt pedig egy szép reggelen, hogy cifra nagy plakátumok hívták fel a kabasdi benszülöttek figyelmét a Panglíánc cirkusz elő­adásaira. Micsoda öröm dominált a hírre Ka- basdon. Nos, ne neked Űzőn. íme egy újabb bizonyíték, hogy mily óriási léptekkel halad Kabasd a civilizáció felé. Az érdemes igazgató direkt elkerülte Uzóndot, pedig átvonult Uzón- don s annak maszatos képű gyerkőcei meg is bámulták egzotikus kocsi-karavánját és őket tisztelte meg először látogatásával. Alig győz­ték várni az előadások megkezdését. És a kabasdiak ezután majd minden este megtöltötték a hevenyében felállított nagy, szel- lős teátrumot, hol is ugyancsak megbámulták a különféle produkciókat. Nagyokat kacagtak az ostoba Auguszt bohóságán, meg a talián direktor „magas iskola“ szerinti lovaglásán, ki 'Az összes tavaszi és nyári divatujdonságok legnagyobb választékával szolgál Rnbletzky Kálmán divatárnháza.

Next

/
Thumbnails
Contents