Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-21 / 25. szám

25. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Football-mérkőzés A Nagykárolyi Sport- és Lövészegyesület f. hó 29-én d. u. fél 5 óra­kor tartja első football-mérkőzését a Szatmári Nyomdászok Footballcsapatával a helybeli Lö­völdekertben. A Misztrik-Bioskop napnapután teljesen megtelik. Evvel bizonyítja legjobban az ügyes vállalat, hogy ki tudja elégíteni a közönség igényeit. Pedig ezen a téren már mindenütt igen magas kívánalmakkal lépnek fel. A Miszt­rik-Bioskop elsőrangút nyújt minden tekintet­ben. Képei elsőranguak, legújabban pl. Ásta Nilsen gyönyörű alakításaiban volt alkalma a közönségnek gyönyörködni. A Bioskop orchest- rionja maga a legérdekesebb látványosság. Olvasóink figyelmét ismételten felhívjuk a ki- kitünő Misztrik-Bioskopra. Méhészeti tanulmányi kirándulás. A szatmármegzei „Méhész-Egyssület“ folyó évi junius hó 23-án reggel Nagyecseden tanulmá­nyi kirándulást rendez. Ekkor lesz bemutatva a nagy kaptárral való méhészkedés és a nagy kereteknek dróttal való behálózása. Kérjük az érdeklődő közönséget, hogy minél számosabban jelenjenek meg, mert a nem tagokat is szíve­sen látjuk. Nagyecsed, 1913. évi junius hó 14. Dr. Glatter A. Béla elnök. Országos állatvásárok vármegyénkben. Junius 24-én Aranyosmegyesen; julius 1-én Szatmáron, 4-én Magyarberkeszen, 7-én Nagy­károlyban, 8-án Szamoskrassón, 11-én Kővár- hosszufaluban, 13-án Lrdődön, 14-én Felső­bányán, 18-án Csengerben, 21-én Mátészalkán és Sárközön. Apaállatgondozók jutalmazására a földművelésügyi m. kir. minisztérium Szatmár- vármegye területére 600 koronát engedélyezett. Ez az összeg főleg az apaállatszemlék alkalmá­val kerül kiosztásra. Legelők javítása. Tichy gazdasági fel­ügyelő felterjesztésére Mezőpetri, Csanálos, Gebe és Koltó legelő- és rétjavitási segélyben része­sültek. Ezekben a községekben a kirendeltség 5—5 kát. holdon létesített ingyenes fűmag ve­téseket. A községek elhatározták, hogy közle­gelőiket mind feljavítják; ezekre a munkálatokra a földmivelésiigyi, minisztérium 30% államse­gélyt engedélyezett. Lopás. Friedmann Márton helybeli szabó­segéd lakásáról ismeretlen tettes mintegy 20 korona értékű fehérneműt ellopott. A rendőrség megindította nyomozást. Terméskilátások vármegyénkben. A kedvező időjárás következtében a gazdasági helyzet erősen javult, különösen a kapás növé­nyek indultak erős fejlődésnek. Ami csekély őszi vetés van, az közepes termést mutat, a a tavasziak általában elég jól állanak. Nagy csapás azonban, hogy különösen a fehérgyar­mati, erdődi és nagysomkuti járásokban igen nagy területek maradtak vetetten. Széna, lóhere, lucerna kitűnő. (Magyar Gazda.) Talált tinó. Szalai István zsellérrészi részgazda f. hó 14-én egy idegen tinót hajtott be az Árpád-utcai részházhoz. Tulajdonos'a ott átveheti. A Wagner Lajos-cég csődügyében a csődválasztmányt a szatmári kir. törvényszéK megalakította. Tagjai lettek: dr. Kováts Dezső, dr. Schönpflug Jenő, és dr. Vetzák Sándor ; póttagok : dr. Sternberg Zoltán és dr. Farkas Antal. Anyarozs értékesítése. A gazdaközön­ség figyelmébe ajánljuk az anyarozs gyűjtését, mely 100 kilónként 300—330 korona értékben értékesíthető. A legkisebb mennyiséget is elfo­gadják. Érdeklődők forduljanak a Gazdasági Egyesület titkári hivatalához. Betörés. Tenpfli Jánosgilvácsi lakos la­kásáról ismeretlen tettesek, valószínűleg kóbor cigányok, betörés után nagymennyiségű ágyne­műt loptak. A kár 250 korona. Tűz. F. hó 19-én éjjel háromnegyed kettő­kor a toronybeli figyelő őrség a Térei-utca irá­nyában tüzet jelzett. A tűzoltók két géppel azonnal kivonultak, de szerencsére nem akadt munkájuk. A „tűz“ ugyanis úgy keletkezett, hogy a Térei-utca háta mögött a mezőn téglát égettek s a téglaégető kemence tetejére, hogy az esetleges esőtől megóvják, két szekér szal­mát raktak, ez a szalma aztán véletlenül meg- gyuladt. A tűz színhelyére érkezett Demidor Ig­nác rendőrfőkapitány, tűzoltó főparancsnok, megállapítván, hogy semmiféle veszélytől sem lehet tartani, a kivonult tüzőrséget visszarendelte. Az Ó-Kraszna. Fetser János gilvácsi bíró jelentette a községben tartózkodó járási csen- dőrőrmesternek, hogy az Ó-Krasznának külö­nösen az esteli és reggeli órákban oly ártalmas kigőzölgése van, hogy a mezei munkások alig bírják ki. A posványos vízben a halak töme­gesen pusztulnak el s ez csak fokozza az ár­talmas kigőzölgést. A községi biró előadása szerint a viz az Ujkrasznába leereszthető lenne az egyik gátőrháznál, de az illető gátőr ezt csak az Ecsedi-láp lecsapoló társulat utasítá­sára teheti. A járási csendőrőrmester jelentést tett a főszolgabírói hivatalnak és az intézkedés megtételét kérte. A Nap a magyar újságírás szenzációja. A Nap a magyar közönség legkedvesebb lapja. A 48-as eszmék és a magyar nemzeti törekvé­sek egyetlen hű és törhetetlen szószólója. A legmodernebb, legfrissebb és legkitűnőbb lap. A magyar riport úttörő mestere. Főszerkesztő : Braun Sándor, Dr. Hajdú Miklós társszerkesztő. Munkatársai: a magyar újságírás kitűnőségei. Példányszáma amerikai ujságsiker: 155.000 pél­dány naponkint. Egy szám 6 fillér. Előfizetési Öngyilkossági kísérlet. Pappjános mező­teremi községi írnok a görög katholikus temp­lom kertjében szivén akarta magát szúrni. Az arra portyázó Mészáros János és István János csendőrök kötötték be a sebét, aztán a község­házára vitték s ott kikérdezték. Az írnok előadta, hogy rossz családi élete miatt akart megválni az élettől. Felesége jaj vészékelve ismerte be, hogy férjének oka volt az elkeseredésre. Be­szél Iiiották a helybeli kórházba. — Ott azon­ban csak 5 napig volt, innen a nagyváradi kir. törvényszék körözésére 'több rendbeli csalás miatt a nagyváradi kir. ügyészség fogházába szállították. Takarékbetétek statisztikája. A po­rosz statisztika hivatal kimutatást közöl az egyes államok betétállományáról. A kimutatás­ból kitűnik, hogy az egész világon az Amerikai Egyesült Államokban van a legtöbb takarékbe­tét 17.7 milliárd értékben, utána következik a Németbirodalom 16.8 milliárddal, Ausztria 5.50 Angolország 4.51, Franciaország 4.38, Olaszor­szág 3.43, Oroszország 3.01 s a sorrendben a nyocadik Magyarország 2.08 milliárddal, utána jön Ausztrália és Svájcz 1.25 milliárddal, Dá­nia 996. Svédország 9ől, Belgium 944, Nor­végia 570 millióval s utolsó a sorban Hollan­dia 449 millió márkával. A postatakarékbetétek állomanya az ezen időszakban (1908—1910.) beszerzett adatok szerint Angolországban 2440, Olaszországban 1410, Hollandiában 271, Auszt­riában 190, Magyarországban 61, Svájcban 78, Norvégiában 58 millió márka. Á takarékbeté­tek átlagos nagysága három év alait az összes államokban emelkedétt; legerősebben mégis a Németbirodalomban, Ausztráliában, Norvégiá­ban. Kivételt csupán Anglia és az Egyesült-Ál­lamok képeznek, a hol 338-ról 330-ra, illetőleg 1870-ről 1840 márkára csökkent a betétek át­laga. A betétek leginkább megoszolnak a la­kosság körében Dániában, a hol 100 lakosra 54 és Svájczban, a hol 100 lakosra 52 taka­rékkönyv esik. Legkevesebb betevő van Orosz­országban, a hol 97 és az Egyesült-Államok­ban, a hol 10.2 takarékkönyvecske jut 100 la­kosra. E két utóbbiban legtöbb pénz jut egy- egy takarékönyvre az összes betétekből : Ma­gyarországban ugyanis átlag 1032, az Egye­sült-Államokban pedig 1844 márka egy-egy ta­karékkönyvecske értéke. Ha már most a lokos­ság számát is tekintetbe vesszük, azt találjuk, hogy legtöbb takarékbetét esik egy-egy lakosra Dániában és pedig 360 márka, Svájczban 342 a Németbirodalomban 258, Ausztráliában 257, Norvégiában 238, az Egyesült-Államokban 189, Ausztráliában 179, Francziaországban 112, Ma­gyarországban 100, Angolországban 100, Bel­giumban 100, Olaszországban 95, Hollandiá­ban 72, Oroszországban pedig csupán 18 márka. A haragosok. Koch Ignác nagykárolyi kövező régóta haragban van Orosz György szintén helybeli gazdálkodóval. Haragjának a múlt héten úgy adott kifejezést, hogy mig Oroszék a mezőn voltak, lakásuk ablakait be­törte. Este azonban szavakban is foglalta isszo- nyu haragját s oly lármát csapott az Oroszék portáján, hogy a szomszédok mind összecső­dültek. Harmadnap sem szűnt meg az irtó ha­rag s úgy déltájban a bősz kövező késsel tá­madt Orosz Györgyre. Szerencsére semmi ko­moly következménye nem lett a támadásnak. Orosz György panasza alapján a rendőrség megindította az eljárást. A baraczkfalevelek fodrosodása. A ba- raczkfákon a levelek fodrosodása gyakran for­dul elő, a mely beteges állapot a levelek le­hullását és ez által az egész fának elgyengü­lését okozza. A betegséget egy gomba és pedig az Exoascus deformans idézi elő. E gombának csirái az ágakon telelnek és a következő évben a fiatal hajtásokon elterjednek. Az említett be­tegség ellen csak úgy védekezhetünk, ha a megtámadott ágakat visszametsszük és a fát mielőtt hajtásba indulna, tehát kora tavasszal, 3%-os rézgáliczoldattal permetezzük. Gyógyszertár áthelyezés. A volt Gyurovits-féle „MAGYAR KIRÁLY“ GYÓGYSZERTÁRAT a szomszédban levő NAGYTAKARÉK ÜJ BÉRPALOTÁJÁBA helyeztem át. Nagykároly, 1912. junius hó 18. Tisztelettel: Kleiner Dezső gyógyszerész. ÉRMELLÉK. Buzaszentelés. Az érmihályfalvai magyar ajkú gör. kath. egyház pünkösd másodnapján megtartotta a szokásos buzaszentelést. Nagy örömére a kis egyház híveinek az egész szer­tartást magyar nyelven tartották, ami évtizedek óta ezen alkalommal történt legelőször. — A kis egyház vezető-férfiai mindent elkövetnek, hogy a nagyon kicsi és szűk kápolna helyett meg­felelő templom épüljön, e végből legközelebb megalakítják a végrehajtó bizottságot. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva község képviselőtestülete folyó hó 21-én d. e. : Modern ruhafestés: |VÁ|f#íÍA|* Bá| Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. «MljMIJvI MM Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents