Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-18 / 3. szám
IV. évfolyam. Nagykároly, 1913. január 18. 3. szám. Nagykároly és Érmeik A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) 5#l Hirdetések szintén ott vétetnek fel. ^ Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő : D R. VETZAK EDE. Felelős szerkesztő: i Főinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. | DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A LAP ELŐFIZETÉS! ARA: Egész évre ............................. .8 korona. Fé l évre............................., . . 4 korona. Ne gyed évre........................ 2 korona. Eg y szám ára . .........................20 fillér. í A gőr. katholikus egyház feladatai minden esetre messze túl emelkednek a politikai kérdései fölé. A vallásnak, az egyháznak oly céljai, oly törekvései vannak, melyek kivüi és túl esnek minden politikán, sőt minden földi kérdésen. A hivő léleknek nincsenek politikai törekvései, csak Istene van. Az az ország, melyet az egyház kormányoz, a hivők lelkének országa, nem ismer földi határokat, földi érdekeket, melyek az embereket egymástól elválasztják. És mégis a vallások az emberiség földi törekvéseiben is jelentő szerepet játszottak, sőt az emberiség történetét mozgató erők között alig van egy is, amely a valláshoz fogható lenne. Földi emberek vagyunk s földi életünkre is elhatározó hatása van még az olyan kérdéseknek is, melyek nem a földi életet tartják a legjelentősebbnek az ember életében. Nem úgy értjük a dolgot, hogy a vallás erkölcsi szempontból szabályozza földi életünket, amennyiben ezt az életet előkészületnek tartja egy más életre. A vallás s annak földi szervézete, az egyház, oly nagyfontosságu tényezők voltak mindig az emberiség történetében, hogy rányomták bélyegüket az emberiség mondhatni minden cselekedetére. A zsidóság egész története a zsidó vallás története. A kereszténység megváltoztatja a világ arculatát; uj törekvések, uj célok jönnek vele a világra. Szt. István, illetőleg Géza nem csak hivek lelki üdvén munkálkodtak, mikor a magyarságnak a keresztény hitre való térítésén buz- gólkodtak. Magyarország egész történetére elhatározó jelentőségű volt a magyarságnak a keresztény hitre való áttétérése. A protestantizmus és a magyar nemzeti törekvések kapcsolata mindnyájunk előtt ismeretesek. A görög egyháznak még talán a római előtt volt hatása magyarság ügyére. Valőszinü, hogy a görög egyház hivei voltak az első hittérítők. Politikai okok fordították a magyarság szemét a keletitől a nyugati egyház felé, Róma felé. Ha nem is volt irányjelző hatása a görög egyháznak nemzetnnk történetében, hatása mindenesetre volt. Most mikor az uj görög katholikus püspökség ré^én a görög katholikus egyház ismét előtérbe került, nincs mit tagadnunk, hogy nem csak a hivők lelki ügyeire nézve lesz nagy jelentősége az eddigi állapot megváltozásának, hanem a magyar nemzet történetében is áldásos uj korszak kezdetének lesz ünnepe az uj püspökség székhelyének — ha Isten is úgy akarja — városunkban való felállítása. Ünnepe lesz ez az egész magyarságnak, az egész magyar nemzetnek. Nem a harcba készülés ünnepe, hanem a magyarság egyik igen tekintélyes részének önmagára, magyar voltára való eszmélésének büszke, gyönyörű ünnepe. A védekezés, a talpraáliás ünnepe lesz, melyet a magyarság megerősödésének elhanyagolt területen való uj fázisának munkás napjai fognak követni. Méltó büszkeség tölti el szivünket arra a gondolatra, hogy ennek a nagy munkának, az egész nemzet boldogságán való munkálkodásnak vezéreit, katonáit gyönyörű munkájukban városunk is segítheti. A városi segély nagyságát bizonyára senki sem remélte akkorának, hogy arra talán a város egész jövendő fejlődését alapítani lehetne. Ez természetes. Csak segítséget reméltünk, támogatást, nem tőkét, melyből megéljünk. Csakhogy az a 24,000 korona, melyet Nagykároly a városok felsegélyezésére szánt összegből kap, segítségnek is aránytalanul és méltánytalanul csekély összeg. Mindenesetre csekély arra, hogy a város fejlődése, vagy akár csak terheinek könnyítése szempontjából nagyobb jelentősége legyen. Aránytalanul és méltánytalanul csekély azzal a támogatással szemben, amelyben az állam más, segélyezésre kevésbé szoruló városokat részesít. Csak Szatmárra hivatkozunk, ahol maholnap kórházat épitenek állami pénzen. De nem is ezt akarjuk bizonyítgatni, hisz a dolog mindenki előtt nyilvánvaló. Azért tesszük szóvá ezt az égető kérdést, mert alkalom kínálkozik rá, A közhangulat követelte. Irta: Bede lob, I. Grieder Béláról ebben a percben, a mikor a városban az ő szenzációjának hire futott, senki sem mondta, hogy a vadászatok közül a szerencse-vadászatot űzte. Mert nem űzött semmit. Simán, elegánsan és pontosan a szép életet élte. Most kitűnik, beigazolódik, hogy a szép élet művelése meghozza a maga becses eredményét: Grieder Béla feleséget kap, több millió (forint kérem és nem korona) pénzt kap, amit hozománynak neveznek, bejut az após vállalataiba, a bányákba, az erdőkbe, a bankokba, a papírokba, osztalékokba, szelvényekbe, kamatokba, járulékokba és ha az esküvő után azt kérdezed Grieder Bélától, hogy mennyi az tiz korona meg hat korona, józan lelkiismerettel fogja felelni: Én nem tudom és a száz forinton aluli számadást, se az összeadást, se a kivonást ilyen kicsi tételben nem ismerem, nem értem. Egyébként azonban Grieder Bélát mindig nagy jövőre képesített embernek tártottuk és hogy éppen a rengeteg gazdag Éress Fer- dinánd gyönyörű nagy leánya jutott részére, túlontúl nem csodálkoztunk, mert mi váltig hittük, hogy valaminek következnie kell a Grieder Béla szép élete érdekében, avagy ha úgy tetszik, hát a szép élet javára, céljára, hasznára és a követel számlájára. Közelről láttuk tudniillik a fáradhatatlan buzgóságokat, amivel Grieder Béla éveken és éveken át télen, nyáron, fagyban, hóban, esőben, a parketten, a jégen, a szalonban, a színházban, a zsuron, a bálban, az étteremben, a hajón, a hegyen, a tengeren munkáját végezte. Az arca már kissé el is kopott, a haja kihullott, az idegenek úgy hérdezősködtek felőle, hogy ki az az elegáns, érdekes, kopasz, szép aranyfogu gavallér, de Grieder nem fáradt el és reményteljes bizalommal működött. Tessék megpróbálni, ki tudja utána csinálni. Reggel pontosan összeállította egész napra való teendőit. Öt-hat telefon-beszélgetéssel elintézte az ismerősöknek szóló gratulációkat, ha valakit családi öröm ért, ha az apja vagy rokona báróságot kapott, ha a nagyapja jubilált, ha a megválasztották igazgatóságba, ha külföldről hazaérkezett és még öt-hat telefon-beszélgetés, kondoleálások, részvétnyilatkozatok, tudakozódások céljából következett, hisz a jó ösmerősöket is érik bajok, a családokban előfordulnak halálesetek, avagy valaki elcsúszik, kificamítja a lábát, lefekszik influenza miatt, hát az sohase történhetett meg, hogy a részvét és az érdeklődés leggyorsabban ne Griedertől érkezett volna, Griedertől, akit Gridikének is neveztek egy és ugyanazon időben. Hivatala is volt neki, egy kicsike hivatala, oda is betekintentt, hízelgő apró, kedves dolgokat mondott a főnőknek, kis ártatlan pletykákkal mulattatta, udvarius szolgálatoktól elhalmozta a főnök családját és szaladt tovább, tovább, vizitekre, korzóra, a jégre, rohant színházi jegyekért, virágbokrétákér, de megállott a kaszinója előtt, felszaladt pár perezre tájékozódni, pár forintot nyert kártyáni tovább-tovább délutáni teára, színházba, öt páholyvizit, a második Báli és alkalmi újdonságok ngyszintén tüli, : és gazé sálakban a legszebb választékkal Ruble táy Kálmán divatáruháza szolgál Nagykároly, Deák-tér 18. szám.
