Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-03 / 18. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 18-ik szám. A dalegyes lilét f. hó 1-én csütörtökön d. u. 5 órai kezdettel igen szépen sikerült hangversenyt rendezett.- Nagyban hozzájárultak a siker emeléséhez a közbe szúrt szavalatok, de különösen Szentiványi Béla főgimn. tanár tartalmas előadása a régi magyar, dalról. A Dalegyesület nyitotta meg az előadást Hoppe Rezső három dalával. A kitünően vezetett, buzgó „dalárokról“ most is csak jót, nagyon jót mondhatunk, de feleslegesnek tartjuk őket esetről esetre dicsérgetni Szentiványi Béla előadása után Lányi Ernő uj kuruc mókáiból adott elő a Dalegyesület. Kaizler Erzsiké pompás monológja után Kari Ferenc vándor hárfamüvész mutatta be nem közönséges képeségeit. Kaizler Erzsiké és Hornyák Sándor szavalata után a Dalegyesület Lányi népdalegyvelegével bezárta a nagyon ügyesen összeállított műsort. A felsőbányái főszolgabiróság. Felsőbánya város köriratot intézett a megyebizottsági tagokhoz, hogy a május 8-iki rendes közgyűlésen foglaljanak állást a felsőbányái szolgabi- róság felállítása mellett. Az uj járás 19 községből állana. A Kölcsey Egyesület igazgató választmánya f. hó 28-án d. u. 6 órahor a főgimnázium tanári szobájában gyűlést tartott Cseh Lajos gimnáziumi igazgató, ügyvezető alelnök elnöklete alatt. Ezen a gyűlésen az igazgató választmány kimondotta a Kölcsey Egyesületnek a Zenemükedvelők egyesületével való egybeolvadását. Egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy legközelebb nagyobb szabású művészi estélyt rendez együtt a két egyesület. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátok és ismerősök, kik feledhetetlen jó anyánk elhunyta alkalmából részvételükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton hálás köszönetünket. Nagykároly, 1913. május 2. A testvérek nevében : Varga Endre. Kinevezés. A krasznaszentmiklósi postaügynökségre a keresk. min. Romocsa Györgyöt nevezte ki. A Tüzoltó-Egyesület múlt hó 26-án tartott ülésén Csanalossy József eddigi őrparancsnokot szakaszparancsnokká léptette elő. A társaskocsi-közlekedés a pályaudvartól a Gencs-utca végéig máj. elsejével újból megindult. A Tasnádi Kaszinó f. hó 23-án szerdán este fél 9 órai kezdettel igen szépen sikerült műkedvelői előadással egybekötött táncestélyt rendezett. Színre került „A páholy“ c. 3 felvonásos kacagtató bohózat. A szereplők, Puskás Elek László, Merza István, Gyalokay Lujza, Steinhardt Oszkár, Antal Jenő stb. nagyon derekas munkát végeztek, a közönség egész este nagyon jól mulatóit, nevetett, tapsolt. Különösen kijutott a tapsból Kovács Kató ur- leánynak, aki egy cselédszerep pompás alakításával mindenkit bámulatba ejtett. A rendezés Puskás Elek László bankigazgató nemes buz- gósagát dicsérte. Az estélyen többek közt óit volt Jaczkó Pál, a tasnádiak országgyűlési képviselője is. Előadás után vacsorához ültek, majd tánc következett reggelig. Iklady Mihály holttestére végre ráakadtak a Csikóskert egyik kutjában. Régóta nyilvánvaló volt, hogy elevenen nem kerül elő a szerencsétlen ember, a nyomozás is a Somos- erdő meg a Csikóskertet jelölte meg az öngyilkosság helyéül, magát a holttestet azonban csak most találta meg egész véletlenül a Csikóskert egyik kutjában a kerülő kis fia. Iklady Mihály április 4-én tűnt el hazulról. A valamikor jobb napokat látott ember „pénzügyi zavarokkal“ küzdött s bár a zavarok nem is voltak nagyok, nem birt velük megküzdeni. Ápr. 4-én reggel legrosszabbik ruháját magára öltve eltávozott hazulról. Minden értéktárgyat otthon hagyott, üres zsebekkel indult a másvilágra. Ennyit lehetett akkor megállapítani. Voltak, akik a Somos felé látták menni, beszéltek is vele, a nyomozás természetesen erre a vidékre terjedt ki különösen, de bizony eredmény nélkül. Végre szombat délután jelentették a rendőrségnek, hogy Iklady Mihály holttestét meg^ találták. A rendőrség részéről Csorba alkapi- tány szállott ki Rooz Elemer orvossal a helyszínére. A holttest a viz színén lebegett, válla és fejének egyrésze kiállott a vízből. Miután kiemelték, a kabátzsebének I. M. monogrammjából megállapították, hogy csakugyan az Iklady holtteste. Voltak akik a ruhájáról is ráismertek, az arcára senki sem tudott ráismerni, annyira felpuffadt, eléktelenedett. Kigombolt gombos cipő, egy kopottas nadrág, Jäger-ing, mellény, kabát és téli kabát volt a szerencsétlen emberen. Különösen feltűnt, hogy a cipője ki volt gombolva. Úgy látszik, hogy Iklady mindjárt akkor reggel beugrott a nagyon magas vizállásu kútba, amikor is sietségében a cipőjét sem- gombolta be. A föld színétől két araszra már viz van a kuíban s igy csak egy lépést kellett tenni a kút gádorjárói s benne volt a vízben. A kerülő véleménye szerint azért került elő ilyen sokára a holttest, mert a Csikóskertnek az a kútja igen régi kút, oldal üregekkel s nem lehetetlen, hogy valamelyik ilyen oldalüregben akadt meg legelőször’a holttest. A Csikóskerti kutak gádorait valamikor ép az Iklady felügyelete alatt csinálták, innen ismerte meg ezeket a kutakat. A holttest kezén a felázott bőr keztyüszerüleg felpuffadt s egyszerű érintésre úgy a kézen, mint az arcon azonnal hámlott. Agnosckálás után beszállították a hullát a városi halottas kamrába. Temetése vasárnap délután volt. A választás könnyű, mert a minőség a döntő. A „valódi :Franck:“ fűszeressége, tartalmassága és pompás színe folytán a legjobb kávépótlék, amely állandóan mindenkit kieiégit. 3 Országos vásárok vármegyénkben. Május 5-én Avasujvároson, Fehérgyarmaton, Felsőbányán, Nagypaládon; 8-án erdődön, Jánkon; 9-én Magyarberkeszen; 13-án Szamoskrassón, Krasznabélteken ; 15-én Királydaróczon ; 16-án Csengerben ; 19-én Alsófelsőfaluban, Sárközön ; 21-én Nagysomkuton; 23-án Erdőszádán : 26-án Nagybányán. Kémet fogtak Nagykárolyban s bizony a végén kisült, hogy egyáltalán nem kém a jámbor ember. Egy fiatal ember egy ház falán jegyezgetett valamit a noteszébe. Arra jött egy vármegyei tisztviselő, gyanúsnak tűnt föl előtte az ügy s felszólította a rendőrt, hogy igazoltassa a jegyezgető fiatalembert. Ezt a „kém“ meg is tette, de nem volt hajlandó megmutatni, hogy mit jegyzett a noteszébe. Ez aztán már nagyon gyanúsnak tűnt föl. A rendőr beakarta kisérni, erre aztán a „kém,, meggondolta a dolgot s „bepillantást engedett“ a noteszébe a „hivatalos közegnek“. A noteszben sok minden volt, a „nagykárolyi erődítmények“ azonban sem rajzban, sem írásban nem voltak feljegyezve. A peches nagykárolyi fiatal ember a rendőrrel bejött a kapitányi hivatalba s a rendőr ellen hivatalos hatalommal való visszaélés címén feljelentést tett. A postahivatal közhatóság. A belügyminiszter most publikált határozata szerint az állami adminisztráció körébe eső postahivatal közhatóságot képez. A közhatóság teendőit hivatali jogosítvány mellett teljesítő személy ezen hivatásában közhivatalnokoknak tekintendő, figyelem nélkül arra, hogy a fizetést az államtól, vagy mástól kapja. Közömbös az is, hogy az állami hivatalnokokra nézve fennálló szabályok, vagy ezeknek a hivatalnokoknak egyes külön törvényben, vagy rendeletben megállapított jogai és kötelezettségei a postai hivatalnokokra kiterjednek-e vagy sem. A postai hivatalnokok hivatalos eljárás közben való megsértése tehát a Kbtk. 46. szakaszában körülirt kihágást képez. Tűz. Ágerdőn Mándy Géza uradalmában két kazal szalma és egy kazal törek leégett. A tüzet Virágh Péter gulyás gondatlansága okozta, aki égő pipával járt a kazal körül. A pipából kipattanó szikra aztán felgyújtotta a nagy melegtől jól kiszáradt szalmát. A 4000 koronánnyi kár biztosítás révén megtérül. Rossz pénzviszonyok kedvező hatása az erkölcsökre. Most, amidőn minden ember nyög az átkozottan rossz közgazdasági viszonyok nyomása alatt, amidőn a megélhetés úgyszólván lehetetlen, érdekes feljegyezni, hogy a nehéz pénzügyi viszonyok szerfelett kedvező hatással vannak az erkölcsök megjavulására. Mint ugyanis bírói körökből értesülünk, az úgynevezett korcsmái verekedésekből eredő bűnesetek száma örvendetesen csökkent, ami azt bizonyítja, hogy a szezs nem fogy oly mennyiségben, mint a régi (hej, de nagyon is régi) jó időkben, hogy miért nem fogy oly mértékben, annak az egyszerű oka a pénzhiány. Ha már sok ekzisztenciát tett tönkre az az átkozott pénztelenség, legalább van valami haszna is, habár ez igazán veszett fejszének a nyele. A kútba esett Mezőteremen egy 5 éves kisleány, Szaniszlai György gazdálkodó Anna nevű lánykája. A gyerek 11 éves testvérével vízért ment a kútra s mig testvére a vödörből öntötte a vizet, a gyerek felmászott a kút gádorára s bele esett a mély kútba. Mikor kihúzták, már halott volt. Mozgalom a munkásbiztositó törvény ellen. Az ország kereskedő és iparos közönsége élénken érzi a munkásbiztositó törvény hibáit s ezért a törvény oly irányban való módosítása iránt indítottak mozgalmat, hogy a munkaadó minden felelősség alól mentesittesék és a bejelentés kötelezettsége a munkást terhelje, mint a kinek az érdekéről van szó. Eziránt fölterjesztést intéztek a kereskedelmi miniszterhez, kit az ország valamennyi ipartestületének és kereskedelmi egyesületének küldöttsége fog fölkeresni a törvény' módosítása érdekében. Furcsa lókötés. Farkas Miklós nagykárolyi lakosnak elkötötték két lovát. Ugyanakkor éjjel a szomszédjának meg a szekerét lopták el. Nagyon könnyű volt kitalálni, hogy itt ugyanazok lehettek a tolvajok. Másnapra azonban előkerültek a lovak is, a kocsi is, minden nyomozás nélkül. Egy kisfiú behajtotta a szekeret a Farkas Miklós udvarára, merthogy, azt mondja, neki igy mondta egy ismeretlen ember. A kedélyes ismeretlen embert keresi a rendőrség. Hirdetmény. Minthogy előállott az a veszély, hogy a mezei pockok elszaporodván nagy károkat okozhatnak, felhívom a gazdaközönséget, hogy a mezei egerek és pockok irtását a saját és a köz érdekében a legteljesebb mértékben foganatosítsák. Nagykároly, 1913. ápril. 5-én. Hetey, h. polgármester. A csendes lakó. Kocs Istvánná feljelentést tett a rendőrségen, hogy lakója, Fekete János, vasúti kocsifékező, minden ok nélkül bejött a panaszos lakására s ott férjét forto- gatni meg ütlegelni kezdte, közben egy ablakot is bevert 3 korona 50 fillér értékben. Kocsné becsületsértés és magánlaksértésért tett feljelentést lakója ellen. Másnap azonban a lakó kifizette az ablak árát s most megint szent a ✓
