Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-19 / 16. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 16-ik szám. Veszett macska, veszett ló. Mezőfényen egy macska meg egy ló veszettségben elhullott. Bűnügyi zárlatot rendelt el a rendőrség több pénzintézet kérésére f. hó 18-án Holcz- mann István és neje nagykárolyi lakosok egész vagyonára. Az adósok érzékenysége. Egyik vidéki bíróság igen érdekes határozatot hozott a mi­nap az adósok intésének formájára nézve. Egy iparos levelező-lapon szólította fel adósát fize­tésre, az adós, az adósok természetrajzának megfelelően, igen érzékenynek mutatkozott; be­csületének megsértését látta ebben az intésben és a büntetőbíróság elé állította a hitelező kis­iparost. A feljelentés felmentéssel végződött s a bíróság komondotta, hogy levelező-lapon is le­het áz adósoknak figyelmébe ajánlani a fizetést, ez magában véve nem becsületsértés, ha az intésnek szövege máskép nem bántó. Fehér papirosra feketével nyomtatva látja itt a „valódi : Franck: kávé-pótlék“ gyárjegyét. Kérjük, vigyázon, mert utánzatok is vannak for­galomban. Gyár Kassán. Gyár-jegy. Lépfene járvány lépett fel ismételten Kismajtényban. A vásárban. Szatsák Károly búzát kí­vánt vásárolni a hetivásárban. Meg is alkudott már egy vidéki bácsival, felhágott a szekérre és ragosgatta szét a búzás zsákokat. Mikor aztán fizetni akart, meglepődve vette észre, hogy a pénze hiányzik. Följelentést tett a ren­dőrségen s ki is fejezte abbeli gyanúját, hogy a pénz csak a szekeren lopták ki a zsebéből. A rendőrség megindította a nyomozást s a pénzt a gyanúsítottnál meg is találta. Átadták a bíróságnak. Lopás. Bleier Farkas béréi kereskedő följelentést tett a rendőrségen, hogy ismeretlen tettes két üres hordóját ellopta és egy helybeli kereskedőnek eladta. A rendőrség a tettest ki­nyomozta, a hordót lefoglalta s tulajdonosának visszaadta. Furcsa lakó. Balázs Lajos vámospércsi vasúti őrnek tudomására jutott, hogy Érkörtvé- lyesi házában lakó van, pedig ö nem adta ki senkinek a lakást. Az uj lakó Szőke Mihály személyében mutatkozott be a csodálkozó ház- tulajdonosnak s semmi képen nem hajlandó a házból kihurcolkodni. A háztulajdonos a csen­dőrséghez fordult, annál is inkább, mert Szőke Mihály a zárak feltörése után jutott a házba. A csendőröknek azt a felvilágosítást adta az ötletes lakó, hogy a ház ezelőtt 10 évvel az övé volt, Balázs Lajos árverésen vette meg. Mivel pedig 10 év alatt a lakbér bizonyára behozta Balázsnak azt az összeget, melyet érte vételkor fizetett, úgy véli, hogy most már me­gint az övé a ház s nem is hajlandó belőle kiköltözni. Feljelentették a bíróságnak. Tűz. A penészleki határban Berger Ármin nagykárolyi lakos kárára leégett egy szalmaka­zal, melyben 30 szekér gabonaszalma volt. A kár 300 korona. A tüzet két juhászlegény okozta, akik a kazalhoz közel tüzet gyújtottak. Felje­lentették őket a bíróságnak. 441 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 Füstös Dezsői UTÓDA előnyomda és kézimunka üzlete, fehér és színes hímzés, harisnya fejelés vállalata Debrecen, Egyháztér 3. a Nagytemplommal szembe helyeztetett át. ♦ n ^ Sárgára festett kirakat. ^ M¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*m ÉRMELLÉK. A kisipar állami segélyezésének re­formja. A kereskedelmi miniszfer hozzájárulás végett megküldte a pénzügyminiszternek a kis­ipari állami segélyezésnek reformjára vonatkozó tervezetét. A reform alapelve az, -hogy a kisi­par mint államfentartó elem, külön egyéni vá­logatás és munkanemekre való tekintet nélkül, csupán a megbízhatóságot véve alapul, számít­hasson az államtámogatására. Az állam nagybani árakon szerzi majd be a gépeket és lebonyolí­tással megbízható Országos Központi Hitelszö­vetkezet utján ugyanazokon az árakon osztja szét a kisiparosok között, akiket a kereskedel­mi kamarák szakvéleményének meghallgatása alapján választanak ki. E reform következtében a kisipar igen olcsó árakon jut gépekhez, él­vezi a nagybani vétel előnyeit és minden esetre megvan óva a részletüzlet uzsoraáraitól. A gé­peknek meglelő tőkét a körül ményekhez ké­pest heti vagy havi részletekben fogta törlesz­teni. A visszafizetés elvének ilen módon való érvénye juttatása dacára miniszter egyes mél­tánylást érdemlő esetekben az utolsó évek részleteinek viselését magára vállalja. A gépse­gélyezés eddigi formájában azonban teljesen megszűnik. A megfelelő tőkét a kereskedelmi miniszter az Országos Központi Hitelszövetke­zetnek az iparalapból bocsátja rendelkezésére és az onnan kivet összegeket az Országos Köz- poli Hitelszövetkezettől átvett, megfelelő névér­tékű kötvényeket pótolja Munkásbiztositó-pénztári kiküldöttek választása. A nagyváradi munkásbiztositó-pénz­tár kiküldötteinek választása f. hó 27-én lesz a pénztárhoz tartozó összes községekben. E tárgyban az érmihályfalvai ipartestület folyó hó 20-án délután 2 órakor az Iparos Otthonban értekezletet fog tartani. Nagy hóvihar az Érmelléken. Folyó hó 15-én és 16-án valóságos hóvihar dühön­gött az Érmelléken. Mindkét nap szakadatlan esett a hó. A gyümölcsösökben és szőlőkben mindenütt nagy károkat okozott a zord idő­járás. Öngyilkossági kísérlet. Folyó hó 12-én éjjel Teichler Vencel 47 éves cipészsegéd ön­gyilkossági szándékból mellbe szúrta magát és nyakán is súlyos sebet ejtett. Teichlert az ke­serítette el, hogy Rőzenblath Lajos, volt mun­kaadójának adósa volt 64 koronával, mostani munka adója Nagy Károly czipész iparos volt felelős az adóságért és mert Nagy Károly heti béréből részleteket akart levonni, követte el az öngyilkosságot. Sebei súlyosak, de talán sikerül életben tartani a szerencsétlen cipészsegédet. INNEN-ONNAN. A ludmáj. A termelő és a kereskedő egyaránt arra törekszik, hogy a ludak mája mi­nél nagyobb legyen, mert ezt más részekről el­különítve igen magas árban lehet ma értékesíteni. Nálunk is az ország különböző vidékein eléggé forgalmasnak mondható a ludmájkeres- kedés. Legkivált Léva és Vácz érdemelnek e téren figyelmet. A mi a ludmáj nagyságát illeti, e tekintetben valósággal vezető szerepe jut a váczi termelőknek, a mennyiben ott a felsővá­rosi, az úgynevezett kisváczi asszonyok által piacra hozott ludmájak egyes példányai túl is szárnyalják a hires elzászi ludmájak nagyságát. A ludmájnak túlságos arányban való megnöve­kedése mindenesetre éz állatnak beteges álla­potából ered ; a máj ugyanis azáltal növekszik naggyá, hogy a szívtől túlságos sok vér tódul feléje ; ezt a tünetet az orvosok az emberi szer­vezetnél is tapasztalták és az leginkább az oly egyéneknél fordul elő, a kiket hivatásuk ülő­helyzethez köt; arczuknak sárgás színezetük árulja el ezeknél, hogy vérük a májhoz és az epéhez a kelletnél nagyobb mértékben tódul, minek következtében ezek a szervek a szokott­nál nagyobbra növekszenek. Ebből következtetve, a libáknál is hasonló módon kell eljárnunk ; hogy tehát májuk nagyra növekedjék, legalább is a hizlalás ideje alatt ülőhelyzetre kell azokat fognunk. És valóban, úgy Elzászban, mint egyébütt is, a hol a te­nyésztők a baromfihizlalást okszerűen űzik, a libák, a kappanok és kacsák hizlalása ily mó­don történik. A hízóba vett libák részére olyan fareke­szeket használunk e célra, a melyek az állat ülőhelyzetének megfelelően tojásdad alakuakra vannak szabva s igy azokban a liba sem előre, sem hátra nem mozoghat, de föl sem állhat, mert az alacsony tetőzet is ülő helyzetre kény­szeríti. Így csupán fejét mozgathatja az e célra meghagyott nyíláson át, a mely ala.t a vizes- vályú foglal helyet. A korlátlan vizivás ugyanis nagyban befolyásolja az állatok gyors foltozá­sát, sőt éppen a váczi asszonyok tapasztalata szerint a vizivásban rejlik a libák hizlalásának és májuk nagyranövekedésének titka. A sötét és szűk ól a libahizlalásnál Léván és Váczon is használatos, pár az imént említett rekeszeket sem ott, sem itt nem ismerik. A váci libahizlaló asszonyok tradicionális szokásból nemcsak kavicsot — mint ez általánosan hasz­nálatos — tesznek a ludak ivóvizébe, hanem egy bizonyos fajta kék anyagot, a melynek lei­hely Váczon a Duna partján van, állítólag et­től a kék földanyagtól dagad oly nagyra a li­bák mája. Mindenesetre érdemes lenne a dol­got tüzetesen megfigyelni. A máj megnövesz- tése céljából babonaként a hízásra fogott liba bögyébe néhol krajcárt is tesznek, a mi állító­lag a gyorsabb emésztést segíti elő. Arra ter­mészetesen ügyelni kell, hogy a hizlaló kamra tiszta és száraz legyen. Mozi a gyorsvonaton. Az amérikai va­sút társaság immár nem érik be azzal, hogy a legmodernebb fényűzéssel berendezett gyorsvo­nataik fel legyenek szerelve háló étkező és ki­látókocsikkal, hanem újabban mozi kocsik is hozzácsatoltatnak vonataikhoz. Egyelőre csak a Pittsburg — Uamony — Butler és Newcast- levasut igazgatósága járatja vonalain a kinóko- csikat, de ahogy a konkurráló hajlamú amerikai vasutakat s a minden kényelmi újítást megkö- követelő amérikai utazóközönséget ismerjük, bizonyos, hogy a példát hamarosan követni fogja a többi vasút is. Az ujonan konstruált mozikocsi alakja nagyban emlékeztet a rendes szalonkocsiéra, tehát olyan, mint valami kes­keny, hossza nézőtér, amelynek egyik végén felállítva a vetítőkészülék. A kocsi célja termé­szetesen az, hogy mozielőadásokkal szórakosz- tassa az utasokat. Az előadások közötti szüne­tekben a kocsit a többi kocsi módjóra hasz­nálják, de előadás alatt lebocsátják az ablak redőnyeit, úgy, hogy a kocsi teljesen el van sötétítve. Eleinte attól tartottak, hogy a robogó vonat folytonos rázkódtatása csökkenteni fog­ja a filmképek tisztaságát és viliágosságát, ám a gyakorlatban ez az aggodalom nem igazoló­dott be, mert a készülék a vonat leggyorsabb robogása közben is kifogástalanul működik.

Next

/
Thumbnails
Contents