Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-24 / 34. szám
2-i k cfctol. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 34. szám. ménnyel nézhetünk egy szebb jövő elé, amelyet meg is érdemelne és a mely rá is férne erre a jobb sorsra érdemes sokat mellőzött városra. Az egri érsek halála. Az egri érsek meghalt. Halála nemcsak a katholikus egyház gyásza és veszteség, de az egész közéleté s az egész magyar nemzeté. Azok az erények és azok a képességek, melyek Samassa Józsefet ékesítették, tulhatoltak azon a körön, melyet az egyház élete bezár s nekünk nemcsak nagyszerű, puritán jellemű, áldozatkész és hithü egyházfejedelmet, de a szó igazi, nemes értelmében liberális lelket s egy sajátságosán kiváló, szinte történelmi magyar egyéniséget kell múlásában elbucsuztat- nunk. A különállás és az a nemzeti jelleg, melyet Szent István apostoli tevékenykedése szerzett meg és biztosított a magyar katholikus egyház számára, történelmünk egész folyamatán végig éreztette a maga jótékony hatását s évszázadok folyamán a nagy magyar papok egész sorát nevelte föl az egyház és a nemzeti társadalom javára. Samassa ezek közül a nagy magyar papok közül való volt s ha történelmi jelentőség dolgában nem is emelkedhetett Martinuzzi György, vagy Pázmány Péter mellé, egyénisége azokból a tulajdonságokból szövődött össze, amelyek Pázmány és Martinuzzi emlékezetét közös kincsévé tették az egész magyar nemzetnek. Samassa más időkben született és más korban, más körülmények között töltötte be azt a hivatást, mely a magyar katholikus főpapokra méltóságuk hagyományainál fogva mint kötelesség hárul: a vallásos és hazafias érzések és érdekek összeegyeztetését. Ezt a nagy .célt szolgálta egész hosszú életén keresztül, mely a pátriárkák korára emlékeztet, ennek a célnak szolgálatában sose rettent vissza semmiféle akadálytól és semmiféle kártól sem, mely személyi- érdekeit és nagyratörését veszedelemmel fenyegette. A magyar nemzet sose fogja elfeledni neki, hogy Kossuth Lajos koporsóját, amely mellől annak idején a világi és egyházi méltóságok oly ijedten futa- modtak meg, elkísérte utolsó útjára s hogy olyan válságokban, mikor a katholikus egyház érdekei a látszat szerint összeütközésbe kerültek az állam egyetemes érdekeivel. Samassa bölcs mérséklettel, tapintattal és előrelátással össze tudta egyeztetni ezeket az érdekeket. Ezzel nehéz helyzetekben példaadóan hatott s olyan időkben, mikor a felekezeti izgalmak a legjobbék látását is elhomályosították, megtudta találni az arany középutat. A katholikus egyház a maga históriájában külön felfogja jegyezni Samassa érdemei közé egyéniségének megközelíthetetlen erkölcsi tisztaságát, az egyház ideális céljainak kultuszát, fejedelmi bőkezűségét s nagyszerű ke rmányzó és szervező talentumát, mellyel zilált viszonyok helyébe rendet és mintaszerű fegyelmezettséget tudott állítani. Az egri egyházmegye, a magyar katholikusság gyászában méltán osztozkodik őszinte érzésekkel az egész magyar társadalom. Ingyenes népoktatás. Az elemi népiskolákban a tanítás teljesen ingyenes, sem tandijat, sem harminc filléres tanítói nyugdíj járulékot nem kell fizetni, csupán egy-egy tanuló után ötven- ötven fillér be- iratási dijat, amely összeg kizárólag az ifjúsági és a tanítói szakkönyvtár gyarapítására fordítandó. Szegénység címén azonban ezen beira- tási dij is elengedendő. A népoktatás tehát teljesen ingyenes. A közelgő iskolai év kezdetén azonban önkéntelenül felmerül az a kérdés, hogy a sze- génysorsu tanuló tankönyv és írószer szükségleteit az egész iskolai évre hogyan szerezze be, illetve annak árát miből fedezze. A szegény sorsú tanuló a tandíj és a be- fratási dij fizetése alól szegénység címén eddig is fel volt mentve, tehát tulajdonképen a fizetőképes szülők vannak felmentve az ingyenes népiskolai oktatás folytán a tandíj és járulék fizetésének kötelezettsége alul. A szegénysorsu szülőnek az iskolai év kezdetén nem kis gondot ad a tankönyvek és Írószerek beszerzése, a mi különösen a népiskolák felső osztályaiban számottevő pénzösz- szegbe került kiváltképen, ha a szegény szülőnek több népiskolai tanköteles gyermeke van. A gimnáziumok e téren a segítő egyesületek szervezése ált il már segitségáre sietnek a szegénysorsu gimnáziumi tanulóknak tankönyvvekkel, Írószerekkel. Az elemi népiskolai tanulók, illetve ezek szülei szintén kisegitendők, hogy a tanítótestület munkája a segéd eszközök megadása által megkönnyittessék. Hála a jó Istennek, vannak városunkban jótékonysági intézmények, melyek a szegénygyermekek felruházásáról és a téli időszakban meleg ételükről már évek óta gondoskodnak. A tanév kezdetén milyen áldásos volna, ha a szegénysorsu népiskolai tanulók tankönyv és írószer szükségleteiről is gondoskodás történnék, szervezni kellene a népiskoláknál is a segítő egyesületet olyformán, hogy a szegénysorsu tanulók de kizárólag uj, hanem hasznait könyvekkel és írószerekkel is lehessenek elláthatók, mert a tanítók és tanítónők a szegénysorsu tanulókkal csak akkor tudnak eredményt felmutatni, ha ezeknek a szükséges tankönyvük és Írószerük megvan. likcsa János. ............—\ ................................... .....,== Fi zessünk elő a „Nagykároly és Érmeitekére. városban nem szerették Simon hitsorsosait. Az egyik zugutcában húzódtak meg üzleteik. Ott lakott Lévy is, az ócskaság-kereskedő. A ka- cattal teli szűk boltban Simon néhány kopott könyvet látott. Erről eszébe jutott Janka tanulási vágya. — Lévy, a leányom tanulni akar, nincs valami könyved a számára ? — Van akár egy szekérderékkal is — felelte Lévy. Így történt, hogy a kocsmáros a városból valami három tucat könyvet hozott haza. Janka örömmel vette át, de hamar el is szomorodott. Alig egy-két magyar könyv akadt az ajándékban, a többi német, francia, angol. Még egy vaskos angol nyelvtan is volt a csomóban. És szobája csendjében, magányában a kocsmáros- leány .összebarátkozott könyveivel. Lapozgatott bennük, tízszer is elolvasott egy sort, melyet meg nem értett. Hamarosan a nyelvtan lett a legjobb barátja. A szűk kis kertben csendes délutánokon különös szavak gömbölyödtek ki Janka keskeny ajkáról. Nehéz torokhangok éles sziszegések. Amikor vasárnap a kocsma szobából trágár nóták harsogtak át, Janka hevesen kiáltozta fennhangon a fél múlt, egész múlt, jövő múlt idők hajtogatását. Janka angolul tanult. Egy év alatt keresztül vágta magát a nyelvtan lapjain s akkor élőiről kezdte. Később tanítómestere is akaejt. Janó volt az a félkarú tót, béresük, aki amerikás legény volt. Valamelyik amerikai gyár gépe leszedte a fél karját s akkor néhány dollárjával hazajött falujába. A néhány dollárt eiitta és beszegődött a Simon kocsmároshoz béresnek. Janóval beszélgetett angolul Janka. Kissé fura beszédek voltak ezek. Janó aféle pidjinysnkee nyelven recsegett, amelyet az amerikai gyárakban ragasztanak a bevándorlók nyelvére, Janka angolsága pedig könyvizü volt. De azért megértették egymást. Az angol nyelvtan mellett pedig egészen felnőtt a kocsinárosleány. Melles lett, elefánt- csont arcán róasák nőttek, szürke szemére csodahosszu szempillák borultak, a nagy fekete haja pedig szinte lenyomta a fejét. Reájöttek az álmadozó, hullámos vágyaktól dobogó órák, súlyos, szívig bizsergő elgondolkozások. Nyugtalan napokat élt, úgy, hogy még a semmit meg nem látó Simonnak is feltűnt. És Simon házasságszerzés után látott. Janka a falusi zsidó kocsmárosleányok módjára hamar nászba került volna, ha közbe nem játszik a véletlen, az angol nyelvtan. A szolgabiró jött Görgényfaluba egy májusi délutánon. Négy lovas hintón hajtatott. A soroki gróf jött vele, azé volt a hintó is. A községházára doboltatták a falu népét. Ott állt a nép között Reiter Simon is. A jegyző, a plébános, a kasznár, a tanító és a nemes Molnár Boldizsár, a gróf és a szolgabiró körül hajladoztak. Hamar megértették miről van szó. A soroki gróf vendéget kap. Szörnyű nagy urat, volt amerikai köztársaság elnökét. Gör- gényfalun is keresztül mennek és illendő lenne, ha díszesen, ünnepélyesen fogadnák az államfőt. A jegyző ur gondoskodjék zászlókról, diadalkapuról, amiben a kasznár ur is segítségére lesz. A bíró parancsolja akkor napra ünneplőbe a falu apraját-nagyját. Valami csinos leány csokrot is adhatna át. Égy rövid angol, vagy francia üdvözlő beszéd sem árt. Talán a plébános ur ? De a plébános ur mentegetődzött, hogy elfeledte a régi francia tudását is. Reiter Simont nagy merészség szállta meg. Belekottyant az urak szavába : — Az én leányom tud angolul! — Ki ez az ember? — kérdezte a szol- gabirót a gróf. A szolgabiró tovább adta a kérdést a sze- merebbenesével a jegyzőnek, aki halkan válaszolt : — Reiter Simon, a mi kocsmárosunk, mél- tóságos uram. — Hát hozzák ide azt a leányt! — adta ki a parancsot a soroki gróf. Maga Simon futott haza a leányáért. Janka engedelmesen eljött. Szemébe nézett az úri társaságnak. A gróf is, a szolgabiró is jól megnézték. Csinosnak, sőt szépnek találták. Az angol tudásáról is hamar meggyőződött a grót. r— Kisasszony, csakugyan jól beszél angolul — mondotta udvariasan leereszkedéssel a gróf. — Arról van szó, hogy az Egyesült államok volt elnöke nálam lesz Sorokon egy napig. Itt is megállunk. És maga üdvözli az elnököt angolul, azután virágot ad át neki. És fehérbe kell öltöznie. Vállalja ? Janka szive megdobbant. Amit annyiszor kérdezgetett magányos óráiban, hogy miért tanulja vasakarattal ezt az elébe került idegen nyelvet, arra itt volt a válasz. Egy óriási ország Iskola könyvek az összes vidéki és debreceni iskolák részére kaphatók CSÁTHY FERENC könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Piac-utca 8. (Kereskedelmi akadémia épületében.) Alapittatott 1805-ben. Telefon interurban 296 szám.
