Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-16 / 11. szám
4-ik oidal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLEK 12. szám nem áll arányban azzal a támogatással, amelyben a vármegye annak idején pl. a fehérgyarmati vasutat részesítette, amely 50—54 kilométer hosszúságú és szintén 200,000 kor. segélyhez jutott. Másodsorban, a nagykároly—peéri vasút segélyezésére az érdekeltek felkérték Bihar- és Szilágy-megyéket s ezek határozatiig kimondották, hogy a megyéből kivezető vasutakat intenzivebben nem támogatják, hanem hajlandók km.-ként a vármegye területén 4000— 4000 koronával támogatni. Ezek előrebocsátásával azon az állásponton van, hogy e vasutat, — amely szintén kifelé vezet — csak olyan mértékben támogassák, mint az emlitelt vármegyék. A konverziós kölcsön felvétele nagyon problematikus s meglehetős rizikóval jár. Nem kell tehát praecedenst teremteni, mert a jövőben még sok vasutat s egyéb kultúrintézményt kell majd támogatni. Azért ajánlja a takarékosságot s ily módon való megváltoztatását az állandó választmány határozatának, mert az a jelenlegi formájában könnyen azt a látszatot kelthetné, hogy nem jártak el elég őszintén, vagy nem értették meg. Arra való tekintettel, hogy ez a határozat a felsőbb jóváhagyást is megnyerje, oda módosítsák az állandó választmány határozatát, hogy az útadó alap terhére felveendő konverziós kölcsönből kilométerenként 4000 koronát szavazzanak meg. Az alispán szerint nem lehet bizonytalanságban hagyni a vállalkozót. — A távolság és hozzájárulás között arányt megállapítani nem lehet. Ha tisztába vagyunk a céllal, szavazzuk meg az összeget. A vasút az általános kereskedelemnek éppen oly előmozdítója lesz, mint jelenleg a mátészalkai vasút, mely szintén kivezet a vármegyéből. Kende Zsigmond szerint elegendő 100 ezer korona is most, amikor az utadóalap ily desperált helyzetben van. Annyit adhatunk csak, amennyink van, nem pedig amennyire szükség van. N. Szabó Albert azt állítja, hogy a jelenlegi vasútépítést nem lehet a régi építéshez viszonyítani; 100,000 koronával ez a vasút nem építhető ki. Kende Zsigmond indítványát tehát nem lehet elfogadni. A jövőben a vármegyei vasutakat nagyobb és nagyobb arányban kell támogatni, azért ajánlja az alispán javaslatának elfogadását. Domahidy Pálnak személyes ügyben való hozzászólása után Falussy Árpád dr. előbbi indítványát visszavonja s Kende Zsigmond indítványához csatlakozik s annak elfogadását ajánlja. A főispán ennek alapján teszi fel a kérdést s a közgyűlés óriási többséggel az alispán módosítását fogadja el. A szatmár—fehérgyarmati h. é. vasút igazgatóságába llosvay Aladár alispánt és Szegedy Antal bizottsági tagot, a nagykároly—máté- szalka—csapi vasút igazgatóságába ugyancsak llosvay Aladar alispánt és Jármy Andort választotta meg egyhangúlag a közgyűlés a főispán indítványára. Az avasi járási székhely kérdésében N. Szabó Albert felszólalása után a régi helyen való székhely mellett határoznak. Hozzájárul a közzgyülés Nagybánya város 500,000 koronás, Krasznabéltek Község 49,000 koronás kölcsön felvételéhez, nemkülönben városunk határozatához a Nagykároly—szalacsi h. é. vasút segélyezése tárgyában. Jóváhagyják Turvékonya, Bikszád, Buján- háza és Terep községek határozatát a halmi— bikszádi vasút segélyezése tárgyában. Szatmár- vármegye jegyzői és körjegyzői nyugdíjválaszt- mányának javaslatait az előadó referádája alapján jóváhagyják. Szenvedelmes vitát provokált Spitz Dezső felebbezése Nagyecsed községnek a gróf Károlyi-család ellen indítandó perre vonatkozó határozata ellen. Az állandó választmány javaslata az volt, fngy utasittassék a főügyész a per felvételére. Ez ellen N. Szabó Albert szen- vedelmesen tiltakozott, mint egy község autonómiájával szemben való erőszakos intézkedés ellen. A jogorvoslatnak nincs helye. A cél nyilvánvaló: a bérlő kevesebb pótadót akar fizetni. Schönpflug főügyész, majd llosvay alispán hozzászólása után az állandó választmány javaslatát fogadják el. Kollonay András állatorvos oklevelének kihirdetése után a közgyűlés Pro- dán György hatóságilag kiirtott két lováért kártérítésül az ebadó alapból 300 koronát rendel kiutalványnozi. A tárgysorozat többi pontjait az előadók javaslata alapján fogadta el a közgyűlés, amelyet 12 órakor berekesztett az elnök. HÍREK. Mi bajod Petőfi? Irta :' Járossy Jenő. A mennyország derűs, boldog világában Borongó, fekete nagy szomorúság van. Meghalt a magyarok dicső, szép hazája, Elhervad az Isten virágbokrétája. Elesett honvédek sirdogálnak busán, Még az Úristen is osztozik a bubán. Csak az egy Petőfi nem sir, nem könyezik, Magas, nyílt homlokát babérok övezik, Két tüzes szemében öröm lángja lobban, Az arca mosolyog, szive büszkén dobban. „Ne sírjatok — igy szól a sok bus honvédhez — A magyar név most is méltó nagy híréhez, Nem hull a csatákon hiába a vérünk, Nem győztek le minket, most is szabad népünk! Bár tömlöc fenekén, rabláncokban nyögnek, Véres csatatéren halódva hörögnek, Azért csak szabadok, mert szabad a lelkünk Olthatatlanul ég a szabadság bennük! Tapossák a testét, fűzzék szolgaláncba. Kitör a telkekből] a szabadság lángja ! Halljátok! Az ajkak hangtalan beszélnek, Nézzétek a szemek milyen tűzben égnek. Az ajk azt susogja, a szem azt tüzeli: „Elmegyünk, ha ^Kossuth még egyszer üzeni!'1 Lehull még a bilincs, széttöri még a kar. Ott él a szivükben még a „talpra magyar!“ lm beteljesedett Petőfi jóslata : Lehullott a bilincs? szabad lett a haza. Magas mennyországból száműzve a bánat, A magyar szabadság porából feltámadt. Csak Petőfit hagyta el a büszkesége. Busább napról-napra, busább évről-évre ... „Mi bajod, Petőfi, te lánglelkü költő ?“ Hisz a szabadság már több, mint emberöltő. Virul a hazában. Hisz szabad a nemzet, Szabad sző és sajtó hirdet szabad elvet ? Kérdik a honvédek. S Petőfi busán szól, A hangja megreszket a nagy fájdalomtól: „Vitéz, jó honvédek, sajnálom a vérem, Amit elhullattam lent a csatatéren. Sajnálom, hogy egykor szabadságért vívtam, Sajnálom, hogy egykor „Talpra magyart“ Írtam. Mit ér a szabad test, ha szolga a lélek ? Mindenütt árulás és ocsmány önérdek. Nem szabadság, ami most van a hazában, Rosszabb a rabságnál, mi volt hajdanában ! Megvan az alkotmány, de csak papíron van, Aki elárulja, mindig akad olyan. Sajtószabadságról jobb nem is beszélni. Szolgapénzen lehet szabad elvet mérni ? Aranyborjú lépett a vallás helyébe, Kigunyolja Istent saját teremtménye. Nincs haza, nincs vallás! Elavult fogalmak! Ma csak a pénz beszél, az kell a magyarnak! Pénz, amelyen lehet mámort, üdvöt kapni, Pénz, melyen el lehet hazát, lelket adni! Hogyha a nemzetet százszor összetörnék, Százszor feltámadna, soha meg nem ölnék! De igy meg fog halni, menthetetlen, végre: Önmaga mártja a gyilkos tőrt szivébe. Ez hát a szabadság. Ezért hullt a vérünk. Pénznek, önérdeknek rabszolgája népünk. Kossuth ha üzenne — hiába üzenne, Nem menne el senki már a regimentbe. Hiába mondanám, nem kelnének talpra, Nehéz rabság borult a szegény magyarra !“ TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 10 órától 12-ig. Márc. 24. Róni. kath. egyházközségi gyűlés. Márc. 24. Városi rk. közgyűlés. Márc. 26. Versenytárgyalás a szinérváraljai iskolára. Márc. 31. A Dalárda közgyűlése. April. 6. Versenytárgyalás a nkárolyi polgári iskolára. Március 15-ike városunkban címen múlt számunkban lapunk zártáig történteket részletesen ismertettük. A Kossuth szobornál megtartott ünnepséget a Himnusz eléneklésével kezdte meg a dalárda, amelyet Dienes István, Sallay Lajos és Kürthy Károly hazafias szavalatai követtek. A megkapó szép költemények előnyösen érvényesültek a szavalok eladásában. A szavalatok után Sróff Gábor főgimn. tanár rendkívül ügyes, szellemes beszédben tette le a város babér koszorúját. A kedves ünnepséget a dalárda hatásosan előadott „Szózat“-a fejezte be. — A főgimnázium Vasvári Pál emlék- ünnepélye mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben fényesen sikerült. Az előadott ének és zeneszámok precisitásukkal a közönség tomboló lelkesedését vívták ki. A szavalatok szintén jók voltak. Rendkívül ügyes volt a vetített képek bemutatása Petőfi életéből, amelyet Szőllősy Károly tanár olvasott fel. Az ünnepély fényes sikere Sróff és Branyeczky tanárok érdeme, akiket a közönség lelkes meleg ünneplésben részesített. Az ünnepségek befejezője volt a Polgári körben rendezett bankett, amelyen Cseh Lajos főgimn. igazgató a Kossuth serleggel kezében mondotta el nagyhatású emlékbeszédét. A helyes történelmi tárlat, egy meggyőződéses, lelkes embernek elsőrangú objectivitása, a hazafias érzés sugalta szónoki hév és lendület valóságos apothezissá avatták a gördülékeny stilusu, fordulatos, ötletes és szellemes beszédet. Nagy hatással beszélt még Rédey Károly a hazaszeretetről, Schnébli Károly a tisztesséé „p,—. Csodákat beszélnek arról, 1*1 £ J ...... ^ ------- hogy milyen olcsón lehet most ... J ? BLAU KÁROLY úri- és nőidivat-üzletében Naykároly (Bankplota) ^ £ vásárolni báli keztyüket, harisnyákat, legyezőket, F. P. védj. női fűzőket, férfi fehérnemueket, kalapokat. Selyem nyakkendő 70 fill^^
