Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-24 / 8. szám

Nagykároly és Érmellék Politikai és társadalmi hetilap. — A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) s#l Hirdetések szintén ott vétetnek fel. Kyütfér sora 50 fillér. Főszerkesztő: D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. | DR HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. IMT MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON, A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre........................................8 korona. Fél évre ................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára.............................20 fillér. Az uj kälügyminSszter. Gróf Aehrenthal halálával megüre­sedett külügyminiszteri székre Berchthold gróf, eddigi pétervári orosz nagykövetet nevezte ki a király Őfelsége. A kinevezés a hivatalos lapban is megjelent s igy befejezett tény előtt állunk. A kinevezés egyrészt örömet keltett az egész magyar közvéleményben, mert a magas kitünte­tés egy magyar embert ért, akinek ide­haza is terjedelmes birtokai vannak. — Már most, hogy az uj külügyminiszter magyar érzelmű is egyúttal, az már csak valószínű, de semmiesetre sem bizonyos. Nem bizonyos, mert gróf Berchthold mint nagykövet, folyton idegen légkörben élt, igen könnyen annak a szellemnek lett a hive is s hébe-hóba érdeklődött a ma­gyar ügyek iránt is, ez nem annyira kö- telességszerü és öntudatos volt, hanem inkább szükségszerű és ujságszerü. — Szükségszerű, mert itt nagy kiterjedésű birtokai vannak, ujságszerü, mert a bir­tokon kívül rokonsági kötelékek is fűzik ide. Határozott magyar érzelemről nála nem lehet beszélni, mert ez egyetlen egyszer sem nyilvánult, de a fentebbi indokok miatt el is homályosodhatott. Az öröm tehát csak relativ lehet. Hogy mennyire ez, bizonyítja, miszerint Burián közös pénzügyminiszternek le kell mon­dania állásáról, mert a közös miniszté­riumban két magyar ember nem lehet együtt: de le kell mondania a magyar külügyi osztályfőnököknek is. Magyarán mondva az uj külügyminiszternek hiva­talból osztrákul kell gondolkoznia: ön­ként felmerül a kérdés, mi értelme van tehát egy magyar ember kinevezésének? Semmi, de a magyar embe épen ezért csak látszólagosan magyar, annyira lát­szólagosan, hogy nyugodtan merik rá­bízni az osztrák érdekeket, amiket való­színűleg méltóan is fog képviselni. — Abszurdum azonban az, hogy az osztály- főnököknek is távozniok kell. Miért? Ha eddig megfeleltek kötelességeiknek, ez­után is megfelelhetnek : hisz egy osztály­főnök nem csinál politikát s azért vala­kit büntetni, mert magyar, ez igazán nem válik a paritás elvének dicsőségére. Sokkal fontosabb mindezeknél az, hogy Burjánnak is távoznia kell. Burián eddigi ténykedéseiben az adott körül­ményekhez képest sohasem leplezte me­leg szimpátiáját, különösen a bosnyák kérdésben, ahol méitóképen (ölti be nagy­nevű előde, Kállay Béni örökét. Bosznia annexiójával uj közjogi helyzet előtt ál­lunk, mert Bosznia nemcsak történeti jo­gon, hanem közgazdasági, kormányzati szempontból is hozzánk tartoznék. Az ügy még nincs rendezve : de az átme­neti időszakban is Burián eleget tett kötelességének minden alkalommal ak­kor, amikor a magyar érdekeknél a leg­szigorúbb paritást követelte meg és ér­vényesítette az indokolatlanul túlzó osztrák érdekekkel szemben. Ez mindenesetre alkalmas volt arra, hogy a bosnyák köz­vélemény szimpátiáját biztosítsa a szá­munkra. Most ez az egy reményünk is csődbe jut. Burián távozásával ugyanis a magyar érdekek fogról-fokra háttérbe nyomulnak úgy, hogy nem is kell majd hivatalosan osztrákká minősíteni, azzá lesz automatikusan. Amiből csak óriási kára lesz országunknak, mert tradíciói enyésznek el, közgazdasági szempontból pedig elvesztjük Boszniát, amely eddig minden tekintetben loyalis és megértő érdekbarátunk és kereskedelmi fakto­runk volt. ' Ilyen gondolatokkal foglalkozunk a napi eseményekkel. Magyarságunkon esik csorba, hogy magyar ember osztrák ér­dekek fanatikus zászlóvivője lesz s ezért cserébe nem loyalitást, hanem üldözést is kell szenvednünk. Hol itt a paritás, a méltányosság? Petronius. A külön-biróság intézménye iparjogi ügyekben. Az utolsó ötven év az ipar fejlődésében nem várt eredményeket hozott, a technikai tu­domány szinte meglepetésszerü arányokban bontakozott ki s a korszakalkotó fölfedezések gyors egymásutánja révén méltán nevezzük ezt az időszakot a találmányok korának. Hogy egyebet ne említsek, mi sem bizonyítja jobban a fejlődés rohamosságát, minthogy az észak­amerikai Egyesült-Államokban 1836-ban adatott Kalasanzi szent József, a Kegyes Iskolák alapitója. *) Madách Imre hatalmas conceptióju drá­mai költeményében az emberiség szellemi tör­ténetét tárja, elénk hatásos képsorozatban. Fő­alakjában, Ádámban az eszmékért lelkesedő és küzdő nagy ember értelmi és szivvilágát raj­zolja meg életet lehelő történeti jelenetekben. És midőn Ádám, az eszményi, a nagy ember belátja, hogy a világtörténelem legmagasztosabb gondolatai az emberiség gyarlósága miatt meg nem valósulhatnak a földön; midőn látja a fönséges eszmék és az emberi törp’eség között az áthidalhatatlan űrt és óriási ellentétet — akkor kétségbeesik, de az Urnák égből jövő szózata megvigasztalja s igy az „Ember tra­gédiájáénak véghatása megnyugtató és fölemelő, reménykeltő és fölmagasztositó az olvasóra, vagy szemlélőre. *) E beszédet elmondta : Sróff Gábor, kegyesrendi tanár a helybeli főgimn. 1912. február 2-án rendezett Kalazancius emlékünnepélyen. Ilyen világtörténelmi jelentőségű eszmének megtestesítője, Krisztus szelleméből fakadó s demokratikus alapon nyugvó tanításnak, a ke­resztény irányú népoktatásnak megteremtője s Európaszerte meghonosítója Kalasanzi szent Jó­zsef, a Kegyes Iskolák alapitója .. . Ha képzeletünk szárnyán a piréneusi he­gyek déli aljára ereszkedünk le, hol Aragónián keresztül az Ebró vize hömpölygeti ezüstös hullámait — akkor olyan helyre jutunk, hol a spanyol nemzet történeti múltjának szelleme érinti lelkünket. A múlt ragyogó dicsőségéből immár csak a regélő várromok maradtak meg. E mohos várromok közül a XVI. században virágzó Peraltának Pedro volt az ura, kinek egyik hős elődje az arabokon aratott győzel­méért nyerte jutalmul Kalasanz várát is. Pe­ralta várában élt a királyi családból származó don Pedro Calasanz ritka szépségű és szent életű feleségével, donna Mária Gastónnal; Pe­ralta várában látott először napvilágot második fia, József 1556. év szeptember 11-én, ugyanab­ban az esztendőben, midőn a jezsuita rend alapitója, Loyolai szent Ignác örökre lehunyta szemét. Istenfélő szülei a legjobb nevelésben ré­szesítik szemük fényét; társai „kis szent“ név­vel illetik és rajongó szeretettel veszik körül az ártatlan szivü s nyílt eszü kis Józsefet. A pol­gári s egyházi jogból s Spanyolország leghí­resebb egyetemén a theologiából is oly fényes sikerrel teszi le a doktorátust, hogy hire az egész országban elterjed. Hivatása az egyházi pályára vonza, de atyja katonának szeretné látni akkor már egyetlen fiát, ki a család fen- tartója legyen. Ekkor Kalazancius halálosan megbetegszik s az apja végre beleegyezését adja, hogy fia felgyógyulása esetén hivatásának bpnső szózatát kövesse. Kalazancius felgyógyul, 1583-ban felveszi az egyházi rendet s mint fiatal papot előkelő, de nehéz munkakörrel bízzák meg elöljárói: az urgelli püspök egy­házmegyéjének vizitatorává, majd a maga helye- tesévé nevezi ki. De mintha munkaköre nem elégítené ki, lelkében erős vágy támad, szivé­nek sejtelmes ösztöné a kereszténység főváro­•;» V*»»» »*» V* «• **• #Csak nálam kapható! Ví ivott-e már a szőKE-féie nyers kávékeverékből? * Csak nálam kapható! Vr & Tescheni tea-vaj, Festék- § ff SZŐKE fűszer es csemege LAJOS | „T H E A“. * & féle borok, Sáíránek-féle prágai sonka. KATÁNIAI VERNARANCSOK! ** M»** t'i * * • * •*» M 4*< »*» »*» »’» **» m.*m JA »** »*» íi J.i »V JA JA »?* 5i M »J* fc?« »?» M íi ÍA »’* »J* »*» *»» •?* | Legfinomabb THEÁ-RUMOK. & w

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents