Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-14 / 50. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 50-ik szám. banket volt. Délután pedig a gimnázium önképzőköre tartott ünnepélyes ülést. Az alispán a korcsmák vasárnapi be- zárá a mellett. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület választmányi ülésén — tekintettel a rossz gazdasági és pénzviszonyokra — maga Ilosvay Aladár Szatmárvármegye alispánja vetette fel azt az indítványt, hogy az egyesület Írjon fel a kormányhoz, hogy legalább a jelenlegi nehéz viszonyok és ínséges idő tartamára rendelje el vármegyénkben a korcsmák vasárnapi bezárását. Az egyesület választmánya ily értelemben felterjesztést intézett a kormányhoz, amelynek kedvező elintézése valószínű. Pályázat. A nagykárolyi pénzügyigazgatóságnál pénzügyőri szemlészi állásra pályázatot hirdettek. Vándor-biróságok. Az uj polgári per- rendtartás életbeléptetésével a jogkereső közönség nagy kényelmére, úgyszólván visszaállítják azt a régi rendet, amikor országoló bírák működtek s faluról városra járván a helyszínén tettek igzságot. Az uj rend szerint az egyes járásbíróságok területén több apróbb törvénykezési kerületet kell alakítani. Ezeknek a kerületeknek központját azután egy-két hetenkint, előre'megállapított napokon és időben felkeresi egy-egy biró s tárgyalási napot tart. Meghallgatja a panaszokat, kisebb ügyeket azonnal elintéz rövid utón idézvén be a tárgyalásra a feleket. Hatáskörébe tartoznak a kisebb bűnügyek is s igy például megszűnik az a képtelen állapot, hogy néha egy napi járóföldről félfalut be kell idézni két szomszéd kölcsönösen kétes becsülete miatt. A reform az államkassza bűnügyi általányának is segítségére siet, mert igy kevesebb pénz fog elveszni behajthatatlan ta- nudijak és eg/ébb bűnügyi költségek címén. Most készülődnek országszerte a reform végrehajtására. A védkötelesek kivándorlását a rn. kir. belügyminiszter egy évre betiltotta. A mezőgazdaság és a törvényhatóságok. Január elsején lép életbe az 1912 : XXIII. törvénycikk, amely a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szól. E törvény értelmében minden vármegyei és városi törvényhatóságnál a földmivelésügyi miniszter egy gazdasági felügyelőséget szervez, a melynek vezetősége a törvényhatóságnak a mezőgazdasági szakkérdésekben szakelőadója és tanácselőadója lesz. A hol gazdasági szakelőadói állás van szerezve, ott ez állás megürese- déséig a mostani előadó látja el az ügyeket, azontúl pedig szintén gazdasági felügyelőség szerveztetik. A felügyelőség vezetőjének ügykörébe tartozik a földmivelési igazgatás keretébe tartozó ügyek előadása, az erdészeti, állategészségügyi és vízjogi ügyek kivételével. Figyelmeztetés postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje allatt a küldemények késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2.Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni kell A pecsételésnél véset pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzések (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.), továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére, a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz keli kötni. A papírlapokra irt címeket mind egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat öszszes adatait feltüntető papírlap legyen mágában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, he gy ha, a burkolaton levő cimirat leesnék, ha elveszne vagy pedig olvashadanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hoogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szállitólevelen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomagho? tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalona 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Siket, s. k. Vigyázz!! "TOgj ßtg~ Vigyázz!! jg^fT Kékre festett kirakat! Karácsonyi és njévi : nagyvásár alkalmából : a nagy pénz krízis miatt NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS mellett adatnak az alant felfelsorolt s ezen kívül itt fel nem sorolható árucikkek. K|f 1 mtr. 120. cm. széles costüm szövet _ 72 1 „ Francia grenadin 1 10 i » Bársony többféle színben 1 20 1 . Selyem batiszt — 34 1 „ Selyem minden színben — 90 1 „ Barchetf flanell 75 cm. — 36 1 drb. Selyem schal, divatos 2 10 1 » Gallér-védő — 40 1 . , Női ing, finom siffonból 1 36 1 „ 1 Vattás paplan 4 20 KOSZTÜM KELMÉKBEN óriási választék, jutányos áron. Hímzések. Díszek. Sem kendék. Harisnyák. Meimyasszonyi és látyolok. Ágy-garniturák. Grenadinok, sifonok, kanavászok, szallagok, maradékok. Mélyen leszállított árakon. I I Ifj. Molnár Lukács I DEBRECEN (színházzal szemben). Kossuth és Batthyányi utca sarkán. S Tervezte: Rácz Béla bank és hirdetési irodája Debrecen, Csapó-u. 12 Lefokozásra és börtönre Ítélte a hadbíróság Velemi Miklós és Teszler János szatmári őrmestereket, akik katonaszabaditással és kivándorlás közvetítésével foglalkoztak szabad óráikban. Országos vásárok 1913-ban városunkban. Pálnapi vásár febr. 3-án, Húsvéti vásár április 15-én, Pünkösdi vásár junius 2-án, Aratási vásár julius 7-én, Kisasszonynapi vásár szeptember 15-én, Mindenszentnapi vásár november 3-án, Karácsonyi vásár december 9-én Magyar királyi államvasutak debreceni üzletvezetősége a következő ériesitést adta ki : Hirdetmény. Értesítjük a t. szállító közönséget, hogy az áruforgalom akadálytalan lebonyolitása érdekében Nagykároly állomáson leadásra kerülő minden néven nevezhető gyors és fehéráruk után a fekbérmentes időt 24 órára leszállítjuk. Ezen intézkedés alól csak a posta utján értesített küldemények képeznek kivételt, amennyiben az ily áruk fekbérmentes idejét 24 órával meghosszabbítva 48 órában állapítjuk meg. Ezzel kapcsolatosan a gyorsáruk után fizetendő 100 kg.-kénti 10 filléres fekbér egységtételt 20 fillérre, a feded kocsiban szállítandó teheráruk után 100 kg.-ként fizetendő 6 filléres fekbér egységtételt 12 fillérre, a nyitott kocsiban szállítandó teheráruk után megállapitot 100 kg.- énti 2 filléres fekbér egységtételt pedig 4 fillérre, tehát mindeniket a díjszabás szerint megállapított illetékek kétszeresére felemeljük. Önként értetődik, hogy azon szállítmányokra, melyek raktározásáért díjszabás szerint magasabb fekbért kell fizetni, illetve amelyekre a fentinél rövidebb fekbérmentes idő van megállapítva, jelen intézkedésünk nem vonatkozik. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák folyó évi junius 14-én kelt 43,309/111. számú rendeletében gyökerező ezen intézkedésünk 1912. év december 1-én lép életbe. A tanítók katonai szolgálata tárgyában kiadott újabb rendelet értelmében az egyéves önkéntesi szolgálat aló! felmentetnek és póttartalékba helyeztetnek azok. kik az 1912. XXX. t.-c. hatálybalépte előtt megnősültek, vagy akiknek háztartását julius 7-ike előtti idő óta édesanyjuk vagy nőrokonuk vezeti. Az Újság jubileuma. Ez év képácsony havában jut el „Az Újság“ fennállásának tizedik évfordulójához. A modern zsurnalisztikában páratlan lendülettel és bámulatos gyorsasággal jutott a vezető és mértékadó napilapok legeslegelső sorába és immár évek óta országos hírnév, megbecsülés és közkedveltség az osztályrésze. S miközben az egyre nagyszerűbben kibontakozó magyar zsurnalisztikában kiküzdöt- te magas és vezető pozícióját, maga is nagyban hozzájárult a modern magyar zsurnalisztika valódi típusának kialakulásához. Jogos büszkeséggel, a végzett munka és a kivivőt sikerekkel megokolt önérzettel tekint vissza „Az Újság“ a befutott első tiz esztendőre, a szárnybontás, a meggyőződés és a pozicióhóditás első nagy etapjára. Maga köré csoportosította az ország nagy intelligenciájának zömét; irói és hírlapírói gárdájával, a zsurnalisztika elit csapatával, otthonossá lett a legszélesebb rétegekben, hangjának komolyságával és előzékenységével, irodalmi szintjével, irányitó, szórakoztató és mindig a felvilágosodást és haladást szolgáló tendenciájával a legmagasabb és legkényesebb igényeket igyekezett sikerrel kielégíteni és politikai, társadalmi, kultuláris és gazdasági életünkben figyelemre méltatott tényezőjévé lett a közvéleménynek. Olvasóinak óriási tömege és sokfélesége legjobban bizonyítja, hogy mindenkor és mindenkinek a legjobbat, a iegszebbet és legértékesebbet nyújtotta hosszé tiz esztendőnek munkájában nap-nap után ... Ezt a jelentős, „Az Újság,,- ra a magyar zsurnalisztikára és bizonyos tekintetben a magy közéletre is nevezetes évfordulót nem ünepelheti meg méltóbb módon „Az Újság“, mint ha karácsony napján jubiláris számot ád ki, mely tartalmánál és terjedelménél fogva felülmúl minden eddig még a külföldön is megjelent ünnepi számot, érték dolgában pedig nem vetekedhetik vele semmiféle naptár és albumajándék. Ezt a jubileumi számot megkapja minden uj el rfizető is, aKi „Az Ujság“-ra január hó elsejével előfizet. Kedves atyafiak. Ifj. Rácz Sándor, cso- maközi lakos, testvérével Erzsébettel f. hó 2-án reggel 3/*7 órakor beállítottak Zsigmond bátyjuknak a Hunyady-utca 58. sz. alatti lakására. Itt Rácz Sándor a bátyjával közös háztartásban élő Lupucz Irmával összeszóllalkozott. A földre teperte, a hátára térdelt, ütötte, verte; mikor már mozdulni sem tudott, egy zsineget csavart a nyakára, hogy úgy tűnjék fel a dolog, mintha Lupucz Irma Öngyilkos lett volna. A rendőrség megkeresésére a csendörség a tetteseket Nagykárolyba kisérte. A velük megtartott nyomozás során a legkonokabb tagadás után keresztkérdések és a terhelő bizonyitékok súlya alatt tettüket beismerték. A tulajdonképpeni tettest, ifj. Rácz Sándort a rendőrség letartóztatta s az ügyészségre kisérte. Öngyilkosság. Rosenberg József nagykárolyi napszámos a Hunyady-u. 43. sz. alatti telken felakasztotta magát. A kiszállott hatóság konstatálta, hogy erőszak nem történt. Az öngyilkost megrögzött alkoholistának ismerték. Széntolvaj. A helybeli vasútállomáson f. hó 10-én Makay Lajos helybeli lakos részére érkezett porosz kőszenet megdézsmálták. A rendőri nyomózás megállapította, hogy Dávid József helybeli lakos vitt el a szénből.
