Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-09 / 45. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 45-ik szám. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 9-én d. e. 10 órakor ülést tart. Tárgyak: 1. Biharvármegye törvény- hatósága 1350—1912. számú határozata a ki­segítő munkaerő határozat jóváhagyásáról. — 2. U. á. 1595 sz. véghatározata a járvány kór­házban a selyemtenyésztés beszüntetéséről. — 3. Érmihályfalva főszolgabirája 4787—1912. számú rendelete a járványkórházról. — 4. A közigazgatási bizottság 1501. számú véghatáro­zata az ovodák 1910., 1911. évi számadásának jóváhagyásáról. — 5. Hutirai Gyula községi végrehajtó drágasági pótlék iránti kérelme. — 6. Kovács Imre volt útfelügyelő végkielégités iránti kérelme. — 7. Indítványok. Makucz Gyula állomásfőnök ünnep­lése. Meleg szeretettel ünnepelte Érmihályfalva úri közönsége Makucz Gyula állomásfőnököt abból az alkalomból, hogy fő-ellenőrré lett elő­léptetve. F. hó 2-án este a vasúti vendéglőben fényesen sikerült társas vacsorát rendeztek tisz­teletére, amely a legjobb hangulatban a reggeli órákig tartott. Elragadt lovak. Lovass István érmihály- falvai takarékpénztári igazgató három igás ko­csisa betért szerdán este egy pohár pálinkára a Fő-utcán levő Fried-féle korcsmába. A szeke­reket és lovakat kint hagyták felügyelet nélkül az utcán. Mig ők bent voltak, Érkörtvélyes fe­lől jött egy automobil, melytől a lovak meg­bokrosodtak és magukkal ragadták a szekeret, mindent törve-zuzva, mi az utjokba került el­nyargaltak. Két szekeret a lovakkal együtt még sikerült épségben elfogni, de a harmadik sze­kér pozdorjává törve maradt az utcán és a lo­vakat sem sikerült elfogni. Szerencse, hogy emberéletbe nem esett kár. Rendőr visz be, ha lehet, de ez nem minden esetben sikerül, amint mutatja az alábbi eset. A múlt vasárnap délelőtt Hegedűs János napszámos garázdálkodva ment az utcán. Cson- gorádi György rendőr intette a duhajkodót, hogy legyen csendben és menjen haza. De a „pasas“ nem sokat hederitett a figyelmeztetésre, csak ordítozott. Csongorádi látta, hogy itt a szép szó nem ér semmit, be akarta Hegedűst kisérni a rendőrségre, csakhogy ez nem ment olyan könnyen, mert Hegedűs kézzel lábbal tiltakozott a bekisérés ellen és hadonázás köz­ben keze egy párszor érintkezésbe jött a ren­dőr arcával. De Hegedűst csak nem lehetett be kisérni. Csongorádi feljelentette a garázdálkodó embert, ki ellen az eljárást megindították. Politiene et juris sub auspiciis Regis. Dr. GAJZÁGÓ LÁSZLÓ kir. törvényszéki :: Német, Olasz és Francia :: hites tolmács Debrecen, Péterfia-u. 25. sz. a. ügyvédi irodáját megnyitotta. Telefon szám 818. INNEN-ONNAN. A táplálkozás problémája. Ha éhes az ember, nagyon egyszerűnek véli a megoldást. Jól kell lakni, punktum. Az éhezésen túl nincs probléma. Az orvosok azt mondják, ez nem megoldás, főleg nem azok szempontjából, akiknek volna mit enni, mert a jóllakásnál is fontosabb a táplálkozás. Vannak emberek, akik rogyásig esznek és mégsem táplálkoznak. Ez azért van, mert ezek az em­berek enni ugyan esznek, de nem jól és nem okosan. Jól és okosan enni, az egy külön tu­domány. Hogy ez miből áll, arról tartott a mi­nap tanulságos előadást Karl Schwarz dr. egyetemi magántanár a bécsi Urániában, a menyasszonyok számára nyitott háztartási kur­zuson. Előadásának kezdetén a matéria törvé­nyét ismertette a kitűnő tudós. Az állati orga­nizmus csupán a növény segítségével képes életben maradni. A növényben fölhalmozott energia az állati organizmusban fölszabadul és a hő, meg a mozgás energiájává válto­zik át. A táplálkozás tudománya több fejezetre osztható. Az egyik a táplálkozás anyagát tár­gyalja, mindenek előtt ezt kell ismerni. A táp­lálkozás anyagai között igen nagy fontossága van a víznek. Az emberi test hatvanhárom százalék erejéig vízből áll. Ha a zsírszövetek­től és csontoktól eltekintünk, akkor a test víz­tartalmának súlyát hetven és nyolcvan 'száza­lékra tehetjük. Az emberi test roppant sok vi­zet fogyaszt, szüksége van az úgynevezett oldó folvadékra, hogy a táplálékot föloldhassa; to­vábbá a vérképződéshez is vízre van süksége ; aztán epét, gyomornedvet kell termelnie és használhatatlan anyagokat az organizmusból kimosnia és mindéhez viz szükségeltetik. A szükséges vízmennyiséghez azonban nemcsak folyadékok utján jutunk, hanem tömör anyagok által is, mert ilyenekben is vau víz­tartalom. Azonkívül zsírok és szénhidrátok az elégési folyamat során szintén vízzé és szén­savvá változnak át. Nagyon sok vizet fogyaszt el a testi szer­vezet. Négy-öt órai munka alatt körülbelül há- rom-öt kilogramm vizet veszítünk el. Az orga­nizmusnak azonban meg van az a képessége, hogy a víztartalmát szabályozhassa. Egyaránt tud védekezni a vízhiány és a vizbőség ellen. A vízhiányra a szomjúsága figyelmezteti, a bő­séget a fölösleges mennyiség kiválasztásával szünteti meg. A szervezetnek e szabályozó ké­pessége dacára is a bőséges vizfölvétel nagy károkat okozhat. A vizet ugyanis a .véren ke­resztül osztja szét á szervezet, a mi által fo­kozott intenzitásra kényszeríti a szívműködést és a vesék munkáját is fokozza. Túlságosán sok folyadékot tehát nem szabad a testnek adni. Fontos szerepe van a táplálkQzásban a külünféle savaknak is, különösen a nátrium-, kálium-, magnézium- és caleium-savaknak. — Ezek a savak a különféle ételek utján kerülnek a szervezetbe, konyhasó azonban kevés van a táplálkozásra alkalmas anyagokban és mert ezt a sót nem nélkülözhetjük, azért azt a szükséges mennyiségben külön kell a testbe vezetni. Van­nak ugyan népek, amelyek a konyhasót nem ismerik, de ezek csaknem kizárólag hússal él­nek és a konyhasót ezért nélkülözhetik. Akik növényfélékkel is táplálkoznak, nem nélkülöz­hetik a konyhasót, mert a növényételek meg­emésztésével a vér konyhasótartalma erősen megcsökken. A csontképződést leginkább a mészsé se­gíti elő. A csecsemő az anyatejjel kapja a mész- savat; nagyobb gyermekeknek is kell olyan táplálékot nyújtani, amely mészsavat tartalmaz, főleg: tojást, tehéntejet, a gyümölcsfélék közül fügét és szilvát. Húsban, búzában és rozsban kevés a mészsó, az ezekkel való tultáplálko- zást tehát a gyermekeknél mellőzni kell. Igen tanulságosan ismertette Schwarz ta­nár a különféle ételek tápláló értékét is. A hús leves nem táplál, de betegeknek mégis ajánl­ható, mert a szivet és emésztőszerveket foko­zottabb működésre izgatja. Nagyon tápláló a sajt, amely húsz—harminc százalék fehérnyét tartalmaz. Érdekes, hogy a tojás fehérnyetartalma csak tizenkét százalék. A növényfélékben sok a szénhidrát, de kevés a fehérnyetartalom. Öt kilogramm bur­gonyát kellene megennünk, vagy tizenkét kilo­gramm parajt, hogy a szükséges fehérnyemeny- nyiséget a szervezetbe vezethessük. A kitűnő tudós az alkoholélvezetben komoly óvatosságra inti az embereket. Mérsékelt mennyiségben nem ártalmas az alkohol, de aki vigyázatlanul él vele, annak a szervezetét előbb-utóbb el­pusztítja. Hogy készül a történelem. Karácsonyi János „Világbolonditó Tomkó János“ c. dol­gozatát olvasták fel a múlt héten az Akadé­miában. Tomkó János nagystílű szélhámos volt, aki céljainak megfelelően hamisította a törté­nelmet. Nemcsak a magyarokat csapta be a Sylvester-bulla koholásával, hanem, minf újab­ban kiderült, saját honfitársait, a szlávokat, a horvátokat is. — No most: ha a legkevésbé sem kíván a történetiró hamisítani, akkor sem tudja levetkezni teljesen szubjektivitását, akkor sem tudja egy csomó körülmény hatását még csak csökkenteni sem, amelyek munkáját befo­lyásolják; vegyük most ehez a Tomkó Jánosok buzgó munkálkodását, aztán gondoljuk meg egy kissé, hogy milyen gyönyörűen hü lehet az a portré, amelyet pl. hős eleinkről rámáz­tunk be a hazaszeretet gyémántos rámájába. Előttünk folyik le egy elhatározó fontosságú háború; naponként latjuk, mily vígan dolgoz­hatnak a kis Tomkók villanyfénynél. Milyen fütyörészve dolgozhattak a gyertya kora előtt. Hivatalos tudományosdi. Európának golyó van a hasában. Senki sem látja a kive­zető utat a jelen nyomorúságából. A Magyar Társadalomtudományi Társulat pedig, amely a szociológia nemes tudományát volna hivatva pl. a Huszadik századdal szemben „nemzeti alapon“ művelni, Széchenyi-ciklust hirdet. — Egész télen azt fogják magyarázni, hogy volt, mint voit a világ sorja Széchenyi korában, ho­gyan próbálta volna a bajokat Széchenyi orvo­solni.. Hát ez mind nagyon szép és lélekemelő, de ezalatt vérmérgezést kaphatunk a golyótól. Gyűjtenek a török sebesülteknek Bu­dapesten. Hát ez megint nagyon lélekemelő, de ki gyűjt a Balkán-háború magyar sebesült­jeinek, akik ágyban, párnák közt ugyan, de halálra taposva várják a kikerülhetetlen véget. Hogyan élhet az ember sokáig ? Mint minden öreg ember, Erederis Harrison tudós, volt professzor, ügyvéd, történetiró utazó stb. is jogot formál ahhoz, hogy jó tanácsokkal lása el a kehes emberiséget a hosszú életre nézve. „Légy megelégedett azzal, ami van. A dolgokat fogadd nyugalommal,“ hangzik a fő­szabály. Mi öröme lehetett ennek az embernek az életben ? Legföilebb tán abban gyönyörkö­dött egész nap, hogy „ime milyen bölcs is va­gyok én !“ A meggazdagodásra már sokkkai oko­sabb példát, egyenesen példát, gyakorlati min­tát szolgáltat egy pesti uzsorás. Most egy éve egy átszálló jegyet váltott a villamosra. Akkor nem használta föl. Más ember ilyenkor eldobná a csak félig használt jegyet. Nem igy az okos ember, ő eltette s 1911. október 28-tól várt a jegygyei 1912. október 28-ig. Pedig ennek az embernek volt mit a kakaóba aprítani. P.

Next

/
Thumbnails
Contents