Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-21 / 38. szám
2-ik oldal. 38. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. lést eredményez ezen tulajdonság elös- merése, ha ezen elösmertetést mindjárt a hatóság erős nevelése váltja is ki belőle.. Mindéin dolog megvalósításánál a fő az eredmény s az az eszköz a helyes, amelylyel ez az eredmény elérhető. Elvégre a cseléd kérdés társadalmi kérdés,, a társadalom minden szervének igazgatása pedig hatósági, vagyha jobban tetszik, közfeladat. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. .......Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester 10 órakor a közgyűlést megnyitván előadta, hogy nehány sürgős ügy elintézése céljából rendkívüli .közgyűlést kellett összehívnia. Átt érve a napirendre, bemutatta a pénzügyminiszternek a pénzügyigazgatóság mikénti helyezése ügyében kelt már ismert leiratát, a mely szerint a pénzügyigazgatóságot egye|őre az eddigi helyiségekben kívánja, hagyni s igy a város által az uj helyiség {elépítésére vonatkozólag .telt. ajánlatot tárgyalás alá njem veheti. A jog és pénzügyi bizottság a leirat tudomásvételét javasolta és a miniszterhez'.egy felirat intézését határozta el annak közlése iránt, hogy a pénzügyigazgatóság részére milyen méretű épületet kíván, mert a város hajlandó a teljesen újonnan építendő helyiségeket ugyanolyan összegért a kincstárnak bérbeadni, mint amennyit a mostaniért fizet. Dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag szólalt fel ezután s kifejtve azt, hogy mennyire, nincs megoldva e-'kérdés a piiniszteri leirattal, a bizottsági javaslat oly kiegészítését hozta ■jáVasfatbb, hogy'.a^Képvisölöfestület által meg-; jelöjt valamely telekre vonatkozólag készíttessen a tanács egy előzetes költségelőirányzatot, hogy mennyiből lehetne az igényelt épületet előállítani s aztán tegyen a tanács e tekintetben oly időben javaslatot, hogy az épület 1913. juliüs hó 1-re elkészíthető legyen. . E kérdéshez dr. Vetzák Ede, Csipkés András, Reök Gyula, Rooz Samu képviselőtestületi tagok hozzászólása és elnöklő polgármester fel- világcsitésa után egyhangúlag elfogadtatott a bizottsági javaslat a fenti kiegészítéssel s a terminus kihagyásával. Egyúttal a képviselőtestület a Wagner-féle *és a helybeli ktatus-quo izr. hitközség Széchenyi-utcai házastelkét kijelölte, mint olyanokat, amelyek kombinációba jöhetnek és megbizatott a városi mérnök, hogy ez előzetes költségelőirányzatot készítse el. A városi villámösfélép kibővítése tárgyában' múltkor hozott véghatározaföt a képviselőtestület módosította és a Schjic-Nicolsohn gép-, waggon- és hajógyár részvénytársasággal a motorok, dynamo és, tartozékai szállítására vonatkozólag, megkötőt szerződést, a viUamosmü. felügyelő-bizottsága javaslatának elfogadásával jóváhagyta azzal a változtatással, hogy a fizetésre kikötött határidőben joga van a városnak vagy készpénzzel,, vagy tiz évre egyenlő részletre kiállított s a fizetéskor kiadandó pénztári utalványnyal fizetni. A képviselőtestület elrendelte a Luby-táb- lán nyitott két uj pácán, valamint a Fény-utca Árpád-utca felőli baloldalán a villamos közvilágítás bezezetését! Elrendelte továbbá a képviselőtestület á Nefelejcs-utcán a /.^áltulajdonosok terhére a jobboldalon egy méter szélességben a gyalogjárda elkészítését.,, Dr. Adler Adolf és társainak a Gaál jó.. ", • :• . ' ‘V '. 3JO‘ s f '■ : ■ ' ' zsef-utca, valamint, a Tyityilká János és társainak a Fazekas-utca kiköveztetése iránti kérelme megfejelő alap hiányában, ezúttal teljesíthetőnek nem taiájtatotf. A munkás ^záÉszérvezetek által városunkban fetesitenclő Munkás-Otthon céljaira a képviselőtestület .^QÖ'^ronát megszavazott. A polgári fndskoja parallel-ósztalyá elhelyezésére, a kereskedelmi társulat még egy tantermet átengedvén, ezzel együtt összesen három tanterem 1912—13. évi iskolaév és a múlt iskolaév évi bérébe a képviselőtestület a már megszavazott 250 korona hozzáadásával 1500 korona béit szavazóit meg s felhatalmazta a városi, tanácsot, hogy ezen összeget úgy utalja ki, hogy ebből a jövő évre legfeljebb 500 korona essék. Ezzel kapcsolatban polgármester bejelentette, hogy a ■ közoktatásügyi miniszter a parallel-osztály felállítását engedélyezte, a tanerőt kinevezte, az iskola S osztályúvá fejlesztése tárgyában pedig mindaddig nem intézkedik, mig Békéscsabán és Orosházán felállított iskolák eredményét nem látja, mert addig ily fejlesztésekről egyáltalán nem lehet szó. Ezzel a gyűlés tárgysorozata ki lévén merítve,- polgármester a -közgyűlést berekesztette. Internátust a polgári fiúiskola mellé. (S. -I.j -AV mai kor által a boldoguláshoz megkívánt intenzív nevelés szükségességének belátása mind; felvirágoztatja azon intézményeket, amelyek ezen célt csak. a legkevésbé is szolgálják. ) l •,■ ij . v: ’ • ' . ! • Az iskolák kellő szigora a jövőben nem; lehet réme a gyermeke jövőjéről okosan gondolkozó szülőnek, mert a mindennapi élet szolgáltatja a példát, hogy a selejtes,, a gyenge a cél elérhetése- előtt elbukik. A tanítás érdekét szigorúan szem előtt tartó intézet nevel ifjúságot a mai életre valóban s mert ez: igy van, kell, hogy az: iskola érdekét előmozdító család és környezet is átalakuljon az iskola s közvetve a megélhetés céljához. A szülői gondoskodás- ezt be is látja, mert kénytelen belátni, hiszen maga is érzi a kenyérkérdések körüli torzsalkodás legmesszebbmenő harcát, melyből győztesen csak nagy protekcióval,, vagy alapos készültséggel! fehet kikerülni. Ennek a készültségnek alapját pedig elvitázhatatlanul a középiskolák rakják te, sőt emellett ezen intézetek első irányitól a gyermeki, majd ifjút Féléknek, első; formál-öP^ Férfiúi jellemhék. S ha a helyben lakókra: nézve ezen iskolai feladatoknak támaszai á jó nevelést az iskolákkal párhuzamosan nyújtó családok, úgy Őnkéntéléftül felmerül a kérdés,, hogy vájjon a vidéki "tanulókra nézve mely intézmény pótol— Már hogyne emlegetném, hogyne emlegetném, te bolond ! — fakadt ki a nagyasz- szony. — Halhatatlan bánatom ez nekem ! És két nehéz könnycsepp szivárgott le a fénytelen' szeméből. De Anikó nem hallgatta tovább-a--sriráiik©zást, kivitte a kávés- edényt és nem jött vissza a szobába, nyilván nem akarta végighallgatni az ezerszer hallott történetet. ' így hát csak magában kesergett az öregasszony. — Negyven esztendeje! — sóhajtotta és maga előtt látta a viruló . arcp, lobogó szemű tizennégy éves fiát. — Óh, ha még egyszer láthatnám ! —gyü- gyögte száraz ajkával. — Dé mit is beszélek! — söhájtozfa aztán — régen meghalt már, ki tudja, mely hant borul az édes porára. Ha nem mentem volna újból férjhez, szegény Szabó Jánosnak halála után, még élne a fiam, még meg volna, fölnőtt volna mellettem, most becézve kényeztetne; álomba csucsujgatna! De férjhez kellett mennem újra, mert a nyomorúság dörömbölt az ajtónkon: A Jani érdekében tettem, hogy férjhez mentem ehhez a gazdag, kegyetlen' SziráKy Ferenchez. De ki hitte volná — mily mézes-mázos szóval, mily édes ígérgetéssel' kérte rrleg a kezemet — ki hitte volna hógy ily' gonosz mostoha lesz belőle, az Isten nyugosztalja. Igaz, pajkos volt a Jani - gyerek, sok csínyt követett el, de mégsem kellett volna vele oly. keményén3;bánniá. Hát bizony, az apjára ütött, egy. kicsit körtnyüvérü volt, akkor, augusztus hetedikéh is á szomszéd dinnyélo- páson ette a gyereket; Óh, de édes, jó isten« kém^ygy. megverni..érte a szegény férget, úgy megverni, hogy világgá ment, ó, istenem,‘ez sok, sok egy dinnyéért! Ó mennyit sírtam, mennyit szenvedtem, éjjeli párnám örökké köny- nyel fehérítettem! Miből is van hát az a szív, hogy nem tud megszakadni?! Ó, édes fiam, nem kellett volna azért elmenned! Nem az ütésre kellett volna gondolnod, hanem titokban simogató kezemre ! Vagy ha már elmentél, vittél volna magaddal! De hogy is tudtál úgy eltűnni ? Vagy el is tettek tán láb alól, én szegény, édes magzatom?! Dé, hogy se élve, se halva meg nem kerültél. Pedig mennyit kerestettelek ! Tiz éven át nem varrattam magamra semmit, hogy meglegyen a költség a kutatásodra. De soha semmi hir 1 Ha legalább hült testedet szoríthattam volna forró szivemhez ! De az enyém vagy, az enyém vagy igy is, folyton látlak, csókollak egyre a szememmel, édes, szép fiatal magzatom 1 Így .sirdogált az öregasszony — ez a sirám volt negyven év óta a mindennapi imája — a fülledt, meleg, homályos szobában. Aztán fölvette a mázos kancsót az asztalról és megöntözgette az ablakpárkányon álló virágokat. KocsirobogáSra lett figyelmes, egy leeresztett födeíü, nagy,, sárga hintó gördült a ház félé a nagy porban és megállt a kapu előtt. — Ki lehet ez?5 — gondolta a vén asz- szon és úgy megijedt, hogy- majd leejtette kezéből a kancsót. Visszament az aszfejboz, letette az edényt és megállt, ijedt-ellenségesen füleivé. Valami nagy, nagy vésredéhiféf séjíétt és irtózva gondolt arra, hogy valami uj, valami szokatlan dolog, valami .változás fog történni. Hallotta, a mint becsapódott a kapu, lépteket hallott a kapu aljában. És várt, ellenségesen, harcra készen. Egyszerre fölszakitják az ajtót és Anikó pöndörödik be a szobába. Egy névjegy volt a kezében, azt lobogtatta. — Ki az, mi az ? — kérdezte a nagyasszony. — A fia van itt, a fia, a Jani, — lihegte a vén szolgáló és halálos ijedelemben remegett minden tagja, — A fiam ? — kérdezte az öregasszony és halottfehér lett az arca. — A fia, azt mondja legalább, hogy a fia, -- felelt á cseléd és odanyomta az asszony kezébe a névjegyet. Most az öregasszony előkereste a varrása közzül a szemüveget, az orrára tolta és olvasta a névjegyet-: : Mr. JoHri Szabó Chicago. Kétszer is elolvasta. : Modern ruhafestés: bármily divatszinre. Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón! hi(U! Nagykároly, Szcchenyi-utca 34. sz. a róm. kattí. elemi i*c tm«i ,'iMftpMi ■HU'jPtí&i -5ÄSX& .«OÜŐSV fasrj.á g ii mriiiO * SS fej i, tea 1 fiúiskola mellett. ■sv,'í,rr> \b\ r,,v. >
