Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-14 / 37. szám
37. szám. 3-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK a pénzügyigazgatóság előtti részét a piactérnek, hogy kocsival bármikor könnyen megközelíthető legyen. E kettőt már rég meg kellett volna csinálni, ha nagy piacterünk végleges rendezését keresztül vinni nem tudják. Városunk aszfaltgyalogjárdára kevesebbet áldozott, mint akárhány nagyközség. Nagysom- kuton pl. a község 2/s-ad részben járul hozzá az aszfalthoz, nálunk az egész költség a háztulajdonos viseli. Az a piac téren lakó háztulajdonos méltán elvárhatja, hogy ha saját háza előtt megcsináltatta az aszfaltot, csináltassa meg a piacon keresztül a város. Avagy csak addig járhat aszfalton, rnig a háza előtt jár, de ha onnan lelép, feneketlen sárba járjon ?! De az a tisztviselő is megkövetelheti, hogy ne kelljen bokáig gázolni a nyaktörő járdán. Valóban érthetetlen az a nemtörődömség, amivel a piactérnek a pénzügyigazgatóság felé eső részével viseltetnek. A pénzügyigazgatóság felé a piacon átvezető kőjárda azelőtt 22 évvel készült. Akkor még mindenütt ilyen volt, de már több mint 10 éve aszfalt van még a szélső utcákon is, a pénzügyigazgatóság előtt még ma sincs. A pénzügyigazgatóság előtt a Kun-féle ház felé vezető járda oly rossz, hogy ilyen még a város szélén sincs. Az átjárók mindenhol koczka kövekkel vannak kirakva, a pénzügyigazgatóság felé vezető járdát három helyen szeli kocsiút, de egyik helyen sincs kockakövekkel kirakya. A háztulajdonos köteles járdáját tisztán tartani, de a pénzügyigazgatóság felé vezető járdát hétfőn nem, csak másnap, vagy harmadnap takarítják, mikor már lejárták a tisztviselők a sarat. Az utcák már majdnem mind kövezve vannak, a piac-tér oldalai is, de a pénzügyigazgatóság előtti tér nincs. Ha a pénzügyigazgatóság nem volna is ezen a helyen, akkor is megkövetelhetnék a a piactér ezen a részén lakó és általános házbéradó alá eső háztulajdonosok, hogy aszfalt gyalogjáró készíttessék. Megkívánhatja ezt a dohánybeváltó hivatal, mely saját telke előtt elkészíttette az aszfaltot. Jó járdát, rendezett utat követelhetnek azon pénzügyi tisztviselők, kik egyelőre itt maradnak. Járdát kérünk, hogy a pénzügyígazgatóság ne csak egyelőre, de véglegesen is e városban maradjon. Egy pénzügyi tisztviselő. A városi közkérbáz működéséről. A városi közkórház 1911. évi működéséről most adta ki jelentését Dr. Sterberg Géza közkórházi igazgató-főorvos. 'A kiadott statisztika fényes bizonyságát mutatja annak, hogy mily áldásos működést fejt ki városi közkórházunk nemcsak városunk területére kihatólag, hanem a szomszéd vármegyék és vidékünk területére is. A közölt statisztika szerint összesen 1318 beteg fordult meg a közkórházban a múlt év folyamán, kik közül gyógyulva távozott 731, javulva 424, gyógyultan 126, meghalt 51 és a folyó évre visszamaradt 65 beteg. A betegségek fajai szerint pedig a következőleg oszlottak meg: Belgyógyászati eset volt 758, Sebészeti eset 339, Szemészeti eset 111, Fülbetegségi eset 12, Női betegségi eset 52, Szülészeti eset pedig 46. A közkórház tiszti személyzete áll: Dr. Sternberg Géza igazgató-főorvosból, Dr. Blum József másod-orvosból és Nagy Elek gondnokellenőrből. Az orvos-pénztárnoki állás üresedésben van dr. Doby Zsigmond halála óta. Ezen állás betöltése véleményünk szerint sürgősen szükséges volna, tekintettel a betegek nagy számára és pedig úgy, hogy a pénztárnoki teendők ellátása kikapcsoltatnék a harmad-orvos teendői közül s ez más tisztviselőre bízatnék, mert a mai korban egy kórházi igényeket kielégítő modern orvost ezen állásra igy nem lehet kapni. Felvétel a kereskedelmi esti szaktanfolyamra. A nagykárolyi „Kereskedő Társulat“ az 1912—1913. tanévben is fenntartja a kereskedelmi továbbképző szaktanfolyamot, ha arra legalább 15 hallgató fog jelentkezni. A kereskedelmi szaktanfolyam célja és feladata megadni azokat a kereskedelmi és irodai szakismereteket és gyakorlati ügyességeket, melyekre egyfelől a kenyérkeresetre utalt egyéneknek, mint üzleti alkalmazottaknak, pénztárosoknak, könyvelőknek stb.. másfelől müveit leányainknak, mint a család tagjainak, az apa vagy férj üzletében és egyáltalában a vagyonkezelés és háztartás észszerű vezetésében szükségük van. A tanfolyamra felvehetők oly egyenek, (fiuk és leányok) kik a kereskedő tanonciskolát, az elemi népiskola 6 osztályát, vagy a közép vagy polgári iskola második osztályát sikerrel végezték. Ilyen bizonyítvány hiányában felvételi vizsgálat alapján történik a felvétel. Nem vehetők fel azok, kik még a kereskedő tanonciskola látogatására vannak kötelezve. A beiratások szeptember 2-tól szeptember 30-ig tartanak. A felvételt Pucser Károly iskolaszéki elnök eszközli. Az előadások október 4-én veszik kezdetüket. A tanfolyamra beirottak tartoznak az előadásokat rendesen látogatni és az összes órákon részt venni. A tanfolyam bevégzése után a tanulók az általuk tanult tárgyakból irás- és szóbeli vizsgálatot tesznek. Az előadások a Kereskedő Társulat székháza helyiségében tartatnak, még pedig kedden, szerdán1 csütörtökön és pénteken este 8-tól 10 óráig. E tanévben tanítani fogjuk a gyors- és gépírást is. Felvételi dijak: beiratási dij 5 korona, tandíj 40 korona. A hallgatók a tanfolyam tandiját egy összegben mindenkor a keiratás alkalmával fizetik. Különös méltánylást érdemlő esetekben azonban az elnök megadhatja az engedélyt a tandíjnak két részletben való lefizetésére is. Végül kérjük az érdekelteket, különösen a kereskedő ifjakat, hogy minél előbb iratkozzanak be a tanfolyamra, nehogy a létszám (40) betekével el kcilesen őket utasítani. Felügyelő-bizottság. — Most — feleltem nagyon komolyan én. Otthon elmondtam Honória testvérnek az egészet. Összeszidott és azt mondta, helytelen volt tőlem ez a viselkedés, mert az a fiú most többre számíthat. — Ha egyszer szeretem őt — mondtam én — akkor a felesége is leszek! Honória testvér erre nagyon szigorú lett. Azt mondta, hogy csak a pénzemre áhítozik és azért akar feleségül venni. Szégyellem leírni, mi történt ekkor, mert a harag bűnébe estem és nagyon gorombán feleltem neki vissza. — Hazugság! — kiáltottam föl sírva haragomban és kimentem a szobából. Honória testvér irt az öreg ügyvédnek és a nagybátyáimnak. Mind megérkeztek. Valamennyi haragudott rám. Honória testvér sirt. Végül fölállt az öreg ügyvéd. Azt mondta, végtelenül sajnálja, az én javamat akarta csak, de rosszul spekulált a pénzemmel, nekem egy krajcárom se maradt. Borzasztó jelenet következstt most. Mindnyájan az öreg urnák támadtak, szidták, bántották. Alig tudtam szóhoz jutni. — Nem hiszek nektek ! — kiáltottam sirva. — Ti most mind rossz szemüveggel néztek. Vegyétek elő a jót ! Nézzétek ! Az ügyvéd bácsi jót akart nenem ... az ő pénzét el is vesztette, hát nem elég baj ez neki ? Aztán édes jó bátyáim, hiszen ti úgyis csak önmagamért szeret- I tetek, mindig azt mondtátok, hallgassatok hát rám. Ne haragudjatok a szegény ügyvéd bácsira. Honória testvér kérem, bocsásson meg, amiért olyan goromba voltam tegnap. — Drága gyermekem — mondta sirva a jó nővér. Te nem maradsz azért szegénységben. Nekem volt pénzein, mig a világban éltem, a felét neked adom. A nagybátyáim is odajöttek. — Kedves kis Elise — mondták — igaz, hogy nem valami fényesen, de nálunk mindig szerető szivek közt élhetsz. Gyere hozzánk lakni. Most megérkezett Artur. Mikor meghallotta, hogy már nincs pénzem, valósággal megörült. — Adják nekem Eliset, úgy, ahogy van, egy szál ruhában és én boldog leszek evvel. Én ugyan nem vagyok gazdag, de van elég fizetésem. Rám mosolygott, de én komolyan néztem rá. — Még nem mehetek el magával, Artur — mondtam. — A szegény ügyvéd bácsi elvesztette a saját pénzét is. Segítenem kell neki a háztartásban, mig talpra áll. Az öreg ügyvéd bácsi valami kiáltásfélét hallatott. Alig értettük, de végül mégis megmagyarázta, hogy nem veszett el a pénzem, csak látni akarta, milyen rosszak az emberek. — Bolond voltam — mondta. — Az Elise szemüvege mindenkit jó emberré tesz. Ezentúl én is viselni fogom. Á távolléti adó. Az 1909. évi uj adótörvényeknek kétségtelenül egyik legszebb, leghelyesebb újítása az u. n. távolléti adó behozatala. E szerint a jövedelmi adó alapjául háromszorosan számítandó mindazoknak az adóköteleseknek, föld- vagy házbirtokukból eredő jövedelme, akiknek az or- szág területén állandó lakóhelyük és háztartásuk nincs és az ország területén a kivetést megelőző évben legalább négy hónapot nem töltenek el. Kétségtelen a törvény e rendelkezésének birtokpolitikai, közgazdasági és etikai jelentősége. Ha meggondoljuk, hogy már több, mint 2 millió kát. hold magyar föld van idegen kézen, ha számbavesszük azokat a milliókat, amiket — különösen mágnásaink egy része—a külföldön költenek el s igy a magyar föld jövedelmét az ország gazdaságából elvonják, e külföldön élőknek súlyos megadóztatását mindenképen csak helyeselni és méltányolni tudjuk. Azonban a törvény nem csak oda sújt, ahová ütni akar és aránytalanul nagy adóval terhel meg olyanokat is, akiknek ily súlyos adóval való megrovása bizonyára távol állt a törvényhozó akaratától s akiket ez adózás alól mindenesetre mentesíteni kell. ii •I •I •I Modern és tartós : : plissézés és gouviározés. Hájtájer Pál : Nagykároly, : : Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. fiúiskola mellet.
