Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-10 / 32. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 32-ik szám. ÉRMELLÉKI HÍREK. Ezüst lakodalom. Dr. Andrásy Ernő ér- miiiályfalvai járásorvos f. hó 3-án ünnepelte házasságának 25-ik évfordulóját. A községben szeretet és beesülésben álló házaspárt sokan keresték fel jókivánataikkal. A margittai mandátum. A margittai nemzeti munkapárt nagyobbszámu küldöttsége tisztelgett szerdán délelőtt Madarassy Gábor pénzügyi államtitkárnál, hogy neki a képviselőjelöltséget felajánlja. A küldöttség szónoka, Bónyi Adorján közjegyző felkérte az államtitkárt a jelöltség elfogadására, mire Madarassy Gábor államtitkár megköszönve a bizalmat, örömének adott kifejezést a megtisztelő felajánlásért s kijelentette, hogy a jelöltséget készséggel vállalja. Közölte a küldöttséggel egyszersmind, hogy vasárnap délben a kerület székhelyén elmondja programmbeszédét. Szatmári Mór a függetlenségi párt jelölését nem fogadta el s igy eddig még a függetlenségi pártnak nincs jelöltje. Halálozás. Széles Józsefné élete 61-ik évében f. ó 3-án, rövid szenvedés után elhunyt. Az elhunyban Bihari Gábor áll. vasúti forgalmi tiszt nagyanyját gyászolja. Az Ipartestület 25 éves jubileuma. Az érmihályfalvai ipartestület augusztus 25-én fogja megünnepelni negyedszázados fennállását s ugyanez alkalommal zászlószentelési ünnepélyt is rendez. A rendezőség most bocsátotta ki a meghívókat, mely a következő: Meghívó az érmihályfalvai Ipartestület által fennállásának negyedszázados évfordulója emlékére, 1912. évi augusztus hó 25-én Nagys. Fráter Loránd országgyűlési képviselő neje sz. Plósz Eugénia úrnő zászlóanya védnöksége, Nagys. Dobozy Kálmán főszolgabíró ur díszelnöksége és a debreceni Iparos Dalkör szives közreműködése mellett tartandó zászlószentelési ünnepélyre és a vele kapcsolatban megtartandó minden egyéb ünnepségre Cimet és b. családját tisztelettel meghívjuk, Dobozy Kálmán r. b. diszelnök. Csiri Sándor ipt. elnök. Báthory Zsigmond ipt. alelnök. Tirnkó István ipt. jegyző. Szikszai József ipt. pénztáros. Tabajdi István ipt. ellenőr. Kovács Imre ipt. ellenőr. Pál Mihály ipt. ellenőr. Barna György, Budai Ferenc, Balogh Ferenc, Bálint Károly, Csókásy Ferenc, Dérer Mihály, Friedmann Márton, Füstös János, Goldstein Izidor, Horváth Lajos, Hadházy Sándor, Kinczel Endre, Ifj. Spett István, Szilágyi István, Vas Gábor, Weisz Adolf, Tompa Sándor, Wilistein Károly ipartestületi előljárósági tagok. Aranyi József, Ádler József, Berecz István, Bernstein Mór, Bácsi János, Báthory GáDor, Báthory Ferenc, Csókásy Károly, Friedmann Dávid, Fekete László, Farkas Mihály, Farkas Imre, Győri István, Hintalan Ede, Hajdú János, Katona Ferenc, Kurta János, Ku- kuts János, Kapitány János, Kovács Sándor, Kovács Gábor, Kiss Lajos, Kiss Albert, Kiss Károly, Kovács Károly, Kolling György, Király Imre, Kovács Albert, Kosztin Lajos, Kosa Géza, Müller Győző, Mándoky József, Nagy Károly Ifj. Oláh Miklós, Praszler György, Pólyák Barna, Pál István, Szűcs Pál, Id. Spett István, Sternberg Mózes, Salánki Gyula, Spielauer Frigyes, Scholcz Lajos, Teigler Lajos, Vojtovics István, Varga György, Szongoth Gyula, Zborai Antal rendező-bizottsági tagok. Aranyi Irma, Berecz Teréz, Csókásy Mariska, Horváth Ilonka, Kovács Juliska, Kovács Zsuzsika, Kovács Etelka, Kincel Erzsiké, Pál Erzsiké, Pólyák Ilonka, Pálfi Margit, Puskás Erzsiké, Szűcs Mariska, Vass Mariska, Aszalós Péter, Borotta György, Kolling Adolf, Kovács Sándor, Kincel Endre, Keller Péter, Keresztesy Sándor, Pál Sándor, Pólyák Barna, Puskás Ferenc, Sajó Géza, Sinka József, Varga György, Vajda Gyula koszorús leányok és legények. — Az érmihályfalvai ipartestület fennállásának negyedszázados évfordulója emlékére 1912. augusztus 25-én rendezendő ünnepségek sorrendje: 1. 1912. aug. 24-én este a vidéki vendégek fogadtatása a vasúti állomásnál. 2. Augusztus 25-én reggel 6 órakor tarack lövések jelzik az ünnepély kezdetét. 3. Reggel 6 órakor a reggeli vonattal jövő vendégek fogadtatása. 4. Reggel 8 órakor díszközgyűlés az ipartestületi ház nagytermében, a) Szózat. Énekli a Debreceni Iparos Dalkör, b) A díszközgyűlést megnyitja Csiri Sándor ipt. elnök, c) Ünnepi beszéd. Tartja Dobozy Kálmán r. b. diszelnök. d) Az érmihályfalvai iparosság története. Előadja Tirnkó Isván ipart, jegyző, e) Alkalmi beszéd. Tartja Dávidházy Kálmán, a debreceni ipt. elnöke, f) Himnusz. Énekli a Debreceni Iparos Dalkör. 5. 9 órakor küldöttség megy a zászlóanyáért, a zászlóanya fogadtatása az ipt. elnök által. 6. Negyed 10 órakor felvonulás zászlószentelésre a róm. kath. templomba. 7. 10 órakor az ev. ref. templomban felavató beszédet tart nt. Szatmáry Sándor ev. ref. lelkész. 8. 11 órakor visszatérés az ipt. helyiségébe, ahol a zászlóanya átadja a zászlót a test. elnökének. — Délután : 1. Fél 3 órakor gyülekezés az ipartestület helyiségében. 2. Három órakor. Szabadságdal. Énekli az Iparos Dalkör. 3. Alkalmi beszéd tartása után kezdetét veszi a 4. Zászlószögek beverése megállapított sorrendben. 5. Este 7 órakor a Debreceni Iparos Dalkör hangversenye. Műsor: Bu- densz Aladár karnagy vezetése mellett, a) Nyitány. Előadja a zenekar, b) „Szól a zene szomorúan“ Szentgály Gyulától. Énekli a Dalegylet, c) Komoly szavalat Előadja Borsy István tanárjelölt, d) Bariton szóló. Énekli Hoffman Lajos, e) „Fehér az én rózsám háza“ Lányi Ernőtől. Énekli a Dalegylet, f) Tánc és ének. Előadja zenekisérettel Ormós Jolánka (6 éves kis leány), g) Kupié, Énekli Kilián Ferenc ur. h) „Édes hazám“ Lányi Ernőtől Előadja a Dalegylet, i) Vig monológ. Előadja Singer Ignác, j) „A merre én járok“ Angyal Armandtól. Énekli a Dalegylet. 6. Este 8 órakor társasvacsora a zászlóanya tiszteletére. 7. 9 órakor táncmulatság az e célra készült díszsátorban. A zenét Krizsán György jóhirü nagykárolyi zenekara szolgáltatja. Társas vacsora személyenként 2 K 40 fillér. Az egész ünnepségre szóló személyjegy 1 K 50 fillér. Családjegy 4 korona. Kéretnek a társas vacsorán részt venni szádékozó igen .tisztelt hölgynk és urak, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb aug. 18-ig az ipartestület elnökénél szíveskedjenek, hogy a vendéglős kellőképen készülhessen. Tűz. Folyó hó 4-én este 9 órakor a harangok vészkongása verte fel a község csendjét, jelezve, hogy tűz pusztít. A tűzoltóság gyors kivonulása azonban megakadályozta, hogy nagyobb baj következzék, mert a polgársággal együtt elfojtotta a tüzet. Állatdijazás Biharmegyében. A Bihar- megyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi kormány támogatásával szeptember hónap 1-én ló- és szarvasmarha kiállítást rendez Nagyiétán. Bejelentéseket augusztus 26-ig fogad el az egyesület titkári hivatala. Egy község pusztulása. Margittá mellet Genyétén irtózatos tűz pusztított szerdán délután. Az iskola közelében Csarló János gazda házatetején lobbant ki a láng, majd szikrazápor szakadt a községre. A lángok vad rohanással nyargaltak át a hosszú utcán s negyed óra sem telt bele, tizenhét ház égett. Átláthatatlan füsttenger borult a falura, amelynek kétségbeesett lakói sírva, jajveszékelve futkostak a felhőkbe csapó lángok között. Két fiatal leányka szorult az égő házba. Csarló János és fia berontottak a már roskadozó hajlékba. A bátor embereknek szerencsésen sikerült kimenteni a két gyermeket, de abban a pillanatban, mikor az ablakon kiadták a füsttől fulladozó leányokat, az égő gerenda recsegve roppant össze s az életmentőket maga alá temette. Az asszonyok húzták ki őket az égő romok alól. Hasonló sors érte Zsolcza Illés napszámost és Hajas Demeter szolga legényt, akik szintén életmentés közben sebesültek meg. A lángoló nádtető omlott rájuk s teljesen összeégette testüket. A négy sebesültet vonaton vitték be Nagyváradra a kórházba. Csarló János és Zsolcza Illés sérülése halálos. Az orvosok véleménye szerint menthetetlenek. Csarló Nisztor és Hajas Demeter sebesülése is életveszélyes. Ezenfelül többen megsérültek oltás közben. Összesen 17 ház égett porrá. Csendélet a Mester-utcában Csinos kis ribiliót csinált folyó hó 3-án este 9 óakor Csepregi Iguácz cipész-iparos és vendége Dr. Fr . ck tanár. Csepregi az egész utcában ismeretes ideges természetéről (ami pedig neki már sok bajt okozott.) Nevezett estén három fiatal ember: Keller Péter, Vajda Gyula és Cser- necki József jött sétálva a vasúti állomástól, amikor Csepregi lakása előtt eljöttek, az egyik fiatal ember azt mondta, hogy itt még hangosan beszélni sem jó, mert Csepregi mindjárt azt hiszi, hogy ötét akarják bosszantani. Csepregi épen az ablaknál állott, amit a fiatalem- emberek nem vettek észre. Alig mentek pár lépést, Csepregi a tanár úrral utánuk rohant és puskát szegezve a mellüknek, éktelenül ordítva elmondta őket mindennek, ami csak a száján kifért: nyomorutt bitangok, gazemberek. Kutyák, mindjárt lelövöldözlek benneteket. Ezek a titulusok olyan hangfogó nélkül lettek elmondva, hogy a szomszédok mind kicsődültek az utcára, a megtámadott fiatalemberek pedig a meglepetéstől és a méllüknek szegzett puskacsőtől még szólni sem tudtak. Később Csepregi az ártatlanul megsértett fiatalemberektől bocsánatot kért, de azok az ügy ilyen elintézésével nem elégedtek meg, hanem Dr. Kepes Ármin ügyvéd utján életveszélyes fenyegetés és becsületsértés miatt beperelték. KÖZGAZDASÁG. Hogyan lehet a bort javítani? A m. kir. Ampelológiai Intézet a magyar borélesztők tanulmányozásával annyira előrehaladt, hogy a főbb hazai borvidékekről kiválasztott nemes fajélesztőit a folytatólagos gyakorlati kipróbálásra még a tavalyinál nagyobb mértékben is a bortermelő közönség rendelkezésére bocsátja. Mint ismeretes, a must sokféle élesztőt — jó és rossz hatásuakat — továbbá penészcsirákat és baktériumokat is tartalmaz, amelyek mind fejlődésnek indulnak s az erősebb és nagyobb mennyiségben jelenlévő fajok a többieket elnyomják. Megtörténhetik már most, hogy a rosszabb élesztőfajták vannak túlsúlyban s aztán a jó hatásuakat elnyomják. Ezért célszerű a természetes erjedési folyamatot támogatni oly módon, hogy a friss musthoz nagyobb mennyiségben kipróbált nemes élesztőtajtát keverünk, mely aztán gyorsan elszaporodva az erjedés vezetését magához ragadja. Külföldön több intézet termeli a tiszta borélesztő-fajokat s évenként sok ezer termelő veszi igénybe és használja azokat. A nemes fajélesztőtől azonban csodát várni nem szabad. Rossz mustból értékes bort a legnemesebb élesztő sem csinálhat, de helyes kezelés mellett a must gyorsabb és tökéletesebb, tisztább erjedését, a bor viszonylag gyorsabb fejlődését, érését bizonyos fokig elérhetjük és a legkedvezőbb esetekben a bor zamatja is fokozódhat. Különösen ajánlható a nemes fajélesztő a rothadt szőlőből szűrt mustok erjesztésére. Ez esetben szükséges a mustot kénezés által le- nyálkázni, hogy a baktériumok és penészek eltávolíttassanak. Hogy a szőlősgazdák a fajélesztő hatásáról s előnyeiről hü képet kaphassanak, célszerű, ha a must egy részét nemes fajszőlővel erjesztik ki, más részét pedig a rendes szokás szerint erjesztik fajélesztő nélkül. A beoltott és be nem oltott mustnak természetesen teljesen egyformának kell lennie, amit előzetes összekeverés és szétosztás által lehet elérni. Szükséges továbbá a beoltott és be nem oltott mustot, illetve bort is teljesen egyformán kezelni. így aztán a kétféle móddal nyert bor összehasonlítása révén megállapítható a fajélesztő hatása. A nemes fajszőlőt a használati utasítással együtt díjtalanul adja az intézet a szőlősgazdáknak, azzal a feltétellel, hogy az első fejtés után mindenesetre s ha a bor időközben nem adatik el, úgy később is a kísérlet eredmé-
