Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-10 / 32. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 32. szám. sarkalta a pénzintézeteket arra a kíméletlen el-1 járásra, a mely alatt a magyar kereskedelem most olyan sokat szenved. Kívánatos volna, ha a magyar kereskedők talpra állanának és követelnék a kormánytól, hogy érvényesítse törvényadta befolyását az Osztrák-Magyar Banknál abban az irányban, hogy a kereskedelem hiteligényei a lehetőség keretei közt kielégittes- senek. A jegybanknak feladata és kötelessége, hogy a magyar kereskedelmet a mostani nehéz viszonyok között tőle telhetőleg támogassa és segítse. Itt. K. L. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 10 órától 12-ig. Személyi hírek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja családjával 4 heti pihenőre sályii birtokára utazott. Plachy Cyula kir. tanácsos pénziigyigaz- gató szabadságideje letelvén, f. hó 1-én hazaérkezett és átvette a hivatal vezetését. Debreceni István kir. tanácsos polgármester f. hó 3-án Bikszád fürdőből hazaérkezett és megkezdette hivatalos működését. Coadjutor a püspök mellett. Hire jár, hogy Giesswein Sándor, prelátus, a magyaróvári kerület képviselője püspök lesz. Borom- issza Tibor dr., a szatmári egyházmegye főpásztora, agg korára való tekintettel lépéseket tett, hogy koadjutort nevezzenek ki mellé. A szatmári püspök koadjutora Giesswein Sándor lesz, aki a kormány legteljesebb bizalmát bírja arra nézve, hogy az egyházmegye ügyeit kitünően rendbe fogja hozni. Giesswein cum iure succe- sionis, utódlási joggal kapja meg a koadjutor- ságot, amelyben nem sok teendője lesz, mert az egyházmegye ügyeit Pemp Antal prépost, még Boromissza püspök kinevezése előtt teljesen rendbe hozta. Hymen, Hanák Sebő főhadnagy eljegyezte Nagy László volt kormánybiztos leányát, Erzsikét. Áthelyezés. A közoktatásügyi miniszter Popity Károly helybeli állami és Sarkadi Sándor besztercei államilag segélyezett községi polgári fiúiskolái rendes tanárokat kölcsönösen áthelyezte. Uj ügyvéd. Dr. Papp Kornél az ügyvédi vizsgát letette s irodáját nagykárolyban nyitja meg. Nagybányai országos képkiállitás. Óriási előkelő közönség jelenlétében aug. 1-én, délelőtt 11 órakor nyitotta meg a nagybányai országos képkiállitást dr. Gopcsa László miniszteri tanácsos. A miniszter képviselőjét, ki diszmagyarban jelent meg Égly Mihály rendezőbizottsági elnök csinos beszéddel kérte föl a kiállítás megnyitására, mire Dr. Gopcsa László miniszteri tanácsos nagyhatású beszéddel válaszolt és a kiállítást megnyitotta. A miniszteri kiküldött szép beszédét a közönség riadó éljenzéssel fogadta. Majd Thorma János, Pe- rency Károly és Réti István kalauzolása mellett a kiállítás megtekintésére indult. Minduntalan a legnagyobb elragad atással nyilatkozva a kiállítás meglepő művészi kvalitásairól. A jelen volt festőművészek közül többet bemutattak a miniszteri kiküldöttnek, ki elhalmozta őket gratulációval. Dr. Gopcsa László miniszteri tanácsos, ki megtekintette a Kossuth-utcai áll. elemi iskolában levő kiállítást is, nemkülönben a tornacsarnokban kiállított Aradi vértanuk c. képet is, jóval tizenkét óra után fejezte be körútját. A kiállítás nagy közönsége a katonai zenekar hangversenye mellett még jó ideig együtt maradt, de a délutáni órákban ismét nagy népvándorlás indult meg a kiállítási terület felé. Déli egy órakor mintegy százötven teritékü diszebéd volt a Széchenyi-ligetben. A disz:bé- den igen sokan vettek részt a közélet kitűnőségei közül. A minden tekintetben fényes sikerrel dicsekvő kiállítás ismertetésére legközelebb még visszatérünk. Kinevezés. A főispán Szűcs Gyula ér- körtvélyesi anyakönyvvezető helyettest ezen tisztétől felmentette és helyébe Barta Dezső jegyzői gyakornokot teljes hatáskörrel kinevezte. — Szilágyi József mezőteremi anyakönyvvezető helyettes helyébe korlátlan körrel Renc István jegyzői gyakornokot nevezte ki. Megérkeztek a honvédek. A helybeli honvéd helyőrség három heti távoliét után péntek délután érkezett városunkba. Pályázat. A Nagykároly városi r.-kath. főgimnáziumnál az iskolaorvosi és egészségtantanári teendők ellátására pályázat van hirdetve. Azon orvosok, kik ezen teendők ellátására hajlandók, ajánlatukat orvosi oklevéllel s az 13331 — 1890. sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri utasítás 1. §-ában meghatározott képesítést igazoló bizonyítvánnyal felszerelve f. évi aug. hó 16-ik napjának délutáni 5 órájáig a városi tanácshoz nyújthatják be. Az iskolaorvosi és egészségtantanári teendők a 13331 —1890. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri utasításban vannak részletezve. Tiszteletdij tanévenként 400 korona. A teendők az 1912—13. tanévtől kez- dődőleg teljesitendők. Az Önkéntes Tüzoltó-Egyesület tánc- muiatsága vasárnap este folyt le a Polgári Olvasókör kerthelyiségében, mely alkalomra azt a rendezőség igen ízlésesen diszitette fel. A mulatságon igen szép közönség jelent meg, mely a legkellemesebb hangulatban maradt együtt két óráig, a mikor is vészsip és harang- kongatás zavarta meg a jókedvet, s nagyon sokan odahagyták a mulatságot. A szép erkölcsi siker mellett anyagilag is kielégítőnek mondható eredményről lapunk más helyen számol be a rendezőség. Házszentelés. A helybeli kath. legény- egylet házának ünnepélyes felszentelése mint értesülünk szeptember í -én esetleg 8-án lesz megtartva. A rendezőség az ünnepély sikere érdekében minden este gyűlést tart, melyen a programmot beszélik meg. Az egyesület háza már teljesen kész. Berendezése modern, helyiségei, kényelmesek s a tagoknak egy kellemes szórakozó egyleti helyiség áll rendelkezésükre. A házszentelés programmját legközelebb közöljük. Adózók figyelmébe. Az adófelszóllam- lási bizottság f. hó 12-én kezdi meg működését. — Úgy hát? — Úgy. Hát hiszen jól mén most mindenkinek a sora. — Jól? — Hogyne. Csak a kötélé nem mén jól. Azt mondja a másik: — A kötélé. Már, hogy miért? — Hát — mondja nevetve a kaszás — nagyon kevés nyakra akasztják mostanában. Sokkal többre köllene. A kötélnek most nem mén jól a sora. Kevés a forgalma neki. Hol az igazság? Hiszen régebben voltak bajok. Az aratási munka olyan volt, mint a lutri. Mert vaktában való szerződések voltak azok, amik a hányados osztalékra mentek. A termés eredményétől függött, hogy mit lehetett az aratáson keresni. Hát aztán ha látták, hogy rossz a termés, azt mondták, hogy ekkora osztalékért nem állnak bele a búzába: — Hiszen nem viszünk haza semmit. Különösen a dűlt búzától féltek. Abba semmi áron sem akartak beleáilni. Pedig ebben igen sok igazuk volt. A dűlt búza szépséghiba. Nem szép s arról aligha irja meg a költő, hogy aranykalásszal ékes a rónaság. Hanem másfelől pedig régi gazdai igazság, hogy a dűlt búza tölti meg a zsákot. A dűlt búzák idején termett tizenhárom mázsa holdanként. Hanem vágni nehéz. Szedni is nehéz. Kaszás is, marokverő is erőnek erejéig feszül benne. De, hogy a feszülés árán nagyobb lesz az osztály, arra nem gondoltak. Ők csak a délceg, szép búzát a földre taposva látták s már ettől magától elment a kedvük. Vaunak ilyesmik. Mikor a kendertermelésről elejében szó volt e tájakon, magyarázták a külső munkásoknak. Le kell vágni a kendert, csomóba kötni, ott hagyni a földön. Azután idő múltán, ha jól megszáradt, a kévéket jól a földhöz kell verni hogy a magjuk kihulljon, mert arra nincsen semmi szükség. Ez nagy megütközést keltett a hallgatóság körében. Hát ez is lehetséges? Növényt termelni, érte fáradozni, azután a magját a földre kiverve, otthagyni? Hát akkor miből lesz az osztály, ha a mag elmarad ? Vagy talán csak azér veretik ki az emberrel, hogy később a maguk hasznára összesöpörjék? Egy ember nagyot kiált: — Hogy én ilyent csináljak? Inkább elmék betyárn ik! A másik ember csöndesen rásüvit: — Hova mönne kend ? Hiszen nincsen már erdő, aki szállást adna a betyárnak. Az ám. Már nincsenek réti bozótok: a meghuzódás nehéz, a régi világok apránkint mind mind letelnek. * Mostanában azonban már másfélék az aratási alkuk. Magra megy a szerződés. Például holdankint hetvenöt kiló búzára. Itt már a munkás semmit sem lutrizik, meri akármilyen rossz lesz is a termés, a kész alku szerint kijár. A lutri inkább a gazda részén van. De hát azért csak vannak most is verekedések: az emberek már nem bírnak az erejükkel. Egy párbeszed kisebb alföldi vasútállomáson : — Jó napot, bátyámuram. — Jó napot, uramöcsém. — Hát mire végzi ? Hát az aratás ? — No — mondja a nagyszakállu ősz ember. — A földemen meg vagyok. Hanem emitt van egy kis bérletem, egy kis rozs is van rajta. Mondtam egy régi emberemnek: mennyiért vágod le. Azt mondta: — Levágom felibül. — Felibül! Valamikor tizenharmadábul vágták! — És mit mondott neki bátyám ? Csak úgy legyintett a kezével a levegőbe : — Hát mit mondjak? Azt mondtam neki: hát csak vágd. Aztán mikor három napig dolgoztál, akkor majd fölgyujtom az egészet, hogy neked se jusson semmi, nekem se maradjon semmi . . . * Mint látni való, szép kis alkudozások történnek erre mifelénk. Sz. N. : Modern ruhafestés: áía|* 1|A1 Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. BAJ W|wl Jt Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
