Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-15 / 24. szám

1 24-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden­nap d. e. 10 órától 12-ig, Személyi hírek. Peregriny Sándor (Dip­lomata) f. hó 13-án rövidebb tartózkodásra vá­rosunkba érkezett. Jaczkovits Mihály hajdudorogi g. kath. püspöki hely nők f. hó 12-én városunkba idő­zött s Mitrovích Elek g. kath. esperes vendége volt, akihez rokoni kötelékek is fűzik. Géresi Kálmán tanker. kir. főigazgató f. hó 9-én este érkezett városunkba s f. hó 11-én este távozott. Áthelyezések a csendőrségnél. A leg­utóbbi „Rendeleti Közlöny“ jelentős változáso­kat ad tudtul a csendőrség körében. így a je­lenlegi szárnyparancsnok, Wachsmann Vilmos ni. kir. csendőrszázados Nagyszeben be lett át­helyezve ugyancsak szárnyparancsnoki minőség­ben, de megbízva az újonnan rendszeresített határszéli csendőr-őrsök vezetésével. Midőn a jól megérdemelt kitüntetéshez szívből giatulá- lunk, nem mulaszthatjuk el, hogy élénk sajnál­kozásunkat ki ne fejezzük a népszerű csendőr- százados távozása felett, aki rövid ittléte alatta legteljesebb mértékben kiérdemelte úgy a társa­dalom, mint a közigazgatási tényezők legma­gasabb szimpátiáját. Társadalmunk egy ritka képzettségű u. n. grand européer embert vészit benne, aki kiváló kvalitásait uj állomáshelyén is érvényre fogja juttatni. Abban a reményben búcsúzunk el tőle, hogy kellemesen fog vissza­gondolni az itt eltöltött napokra. Helyébe Ádá- mossy Béla ni. kir. csendőrszázados> jön Sze­gedről szárnyparancsnoki minőségben. Egyúttal betöltik a Hubaffy m. kir. csendőrfőhadnagy áthelyezésével megürült szakaszparancsnoki ál­lást is, amelynek élére Forgách Elemér m. kir. csendőrfőhadnagy kerül Makóról. De egyéb változások is történtek. Imre Ferenc m. kir csendőrszázados az előbbi szárnyparancsnok Beregszászból Brassóba kerül törzstiszti helyre, Szabados Kálmán m. kir. csendőrzászlós pedig Belényesről Monorra lett áthelyezve. Mindket­ten ismerősök városunk közönsége előtt s elő­léptetésükhöz nekik is szívből gratulálunk. Eljegyzés Dr. Nagy Gábor ügyvédjelölt, Nagy Gábor p. ü. titkár fia f. hó 9-én váltott jegyet Szatmáron Dr. Nagy Barna ügyvéd és tekintélyes bankigazgató kedves és bájos leányá­val, Margittal. Gratulálunk. A Nagykárolyi Nőegylet f. hó 16-án, vasárnap d. e. fél 12 órakor a polgármesteri hivatalos helyiségben választmányi ülést tart, amelyre az egyesület választmányi tagjait ezen­nel meghívja tisztelettel özv. gróf Károlyi Ist­vánná elnök. A Kölcsey-Egyesület közgyűlése holnap vasárnap f. hó 16-án lesz meg­tartva, a meghivó szerinti programmal. Évzáró ünnepélv a helybeli főgimná­ziumban. A helybeli róin. kath. főgimnázium ifjúsága f. hó 13-án este 6 órakor tartotta a városi tornacsarnokban szokásos évzáró ünne­pélyét. A tartalmasa : összeállított műsor min­den egyes száma nagy buzgalomról intelligens hozzáértésről és fáradhatatlan szorgalomról tett tanúbizonyságot. Ekkor kerültek kiosztásra a „Kölcsey önképzőkör“, nemkülönben a nagy­lelkű adományozók jutalomdijai. A nagysikerű ünnepély rendezését ritka tapintattal és körül­tekintéssel Sróff Gábor és Branyeczky József főgimn. tanárok látták el. A szépen előadott ének és zeneszámok frenetikus tapsvihart értek el méltóképen honorálván Branyeczky tanárnak e téren többizben tapasztalt érdemeit. A szava­latok ügyes rendezésének kétségtelen érdeme Sróff tanáré, akinek ez irányú működése min­denkor úgy a tanügyi körök, mint a társada­lom meleg szimpátiájával találkozott. S a kö­zönség tüntető elismerésének adta jeleit, a si­került önképzőköri beszámoló végesztével lel­kes tapssal ünnepelve az ambiciózus pedagógus, a jóságos tanár nagysikerű érdemeit. Az ünne­pélyen résztvett díszes közönség között ott lát­tuk a sajtó képviselőit is, akik ezután fejezik ki bizalmukat és elismerésüket a két szimpati­kus pedagógus iránt. A magyar szt. korona orsz. vöröske­reszt egyletének nagykárolyi fiókja f. hó 16-án, vasárnap d. e. 3U 12 órakor, Debreceni István lemondása iolytán megüreseeett társ­elnöki állás betöltése céljából rendkívüli köz­gyűlést tart, melyre az egyesület igen tisztelt tagjait ezennel meghívja özv. gróf Károlyi Ist­vánná elnök. A főgimnáziumi tornaverseny-re vonat­kozólag pótlólag közöljük még a következőket. A tornaverseny f. hó 15-én d. u. 5 órakor lesz megtartva a lövöldében. A tornaverseny bírái a következők: Dr. Benkovich István tanár, Csaba Adorján főispán, Cseh Lajos gimn. igaz­gató, Debreczeni István polgármester, Demidor Ignác rendőrkapitány, Jakab Gyula tanár. Ilos- vay Aladár alispán, Dr. Jekel László, Kacsó Károly, Kubunyi Bertalan, Koncz Ödön m. kir. honvédőrnagy, Nonn Gyula, Péchy István vm. főjegyző, Schőnpflug Richárd vm. főügyész, Dr. Schőnpflug Béla iskolaorvos, Dr. Sternberg Géza kórház-igazgató, Szolomájer János torna­tanár. Meghivó. „A tanulótársi barátságnak fen- tartása, a szülőföld iránti kegyeletnek megőr­zése, egymás sorsáról való értesülés és a ne­talán lesújtott társunk segélyezése céljából azon iskolatársak, kik a nagykárolyi római katholi- kus főgymnasium hatodik osztályának az 1891 —1892. tanévben tanulói voltunk, elhatározá­sunk szerint becsületszavunkkal köteleztük ma­gunkat, hogy a húsz éves találkozóra — barát­ságos összejövetelre Nagykárolyban a „Polgári 01vasókör“-ben, ha az Isten életünknek ked­vez — bárhonnan is megjelenünk, vagy le­küzdhetetlen akadályok által gátolva, levélben adunk hirt hollétünkről és sorsunkról.“ Ennél­fogva felkérjük a főtisztelendő tanár urat, a mélyen tisztelt tanár urat, felkérünk téged, mint kedves iskolatársunkat, hogy a jelzett időben a találkozón, mely alábbi programm szerint fog megtartatni részt venni méltóztassék, részt venni szíveskedjél Szállásról levélbeli felszólításra ok­vetlenül gondoskodunk. A határnapot jóval meg­előzőleg értesítést kérünk tájékozás végett a meg vagy meg nem jelenésre vonatkozólag, hogy a további teendőkre nézve jó előre tájé­kozódva lévén megfelelően intézkedhessünk. — Taruca marquis olyan ruhában jelent meg, mely feltűnt egyszerűségével; nem volt rajta semmi arany paszománt, semmi cifra diszités, csak öt gyémánt gomb. De minden gomb tízezer forin­tot ért. A meglepetés moraja hangzott a teremben. Úgy vélték, hogy ennél egyszerűbb és mégis drágább ruhában nem igen jelenhetik meg valaki. De most belépett Czobor gróf. Az ő ru­hára is egészen egyszerű és sima volt, azon még gyémánt gombokat sem lehetett látni. Egy­általán semmit. Mikor azonban csodálkozva kö rül álták, nevetve szólt : — Fordítsák csak meg a ruhám bélését. A ruhája Correggionak egy remek képé­vel volt bélelve. — Ezt százhúszezer forintért vettem Ve­lencében, — mondta nevetve. Százhúszezer forintos képet ruhebélésnek. Ez aztán gavallér. Természetes, sogy a foga­dást ő nyerte mpg s egy hétig az egész elő­kelő világ csak a nemes grófról beszélt II. Harminc évvel később Pesten a hatvan; kapu felé ballagott egy kopott öltözetű öreg ember. A külvárosból jött, melyet az akkor ural­kodó Mária Terézia királyné nevéről Terézia- városnak neveztek el. Ott lakott mindenféle sze­gény nép, majorosok, kertészek, mosónál!. Az öreg ember éppen a mosónéjától jött s hóna alatt papirosba kötözgetve hozta a kis fehérneműjét, amint vágtáivá jött feléje egy pompás négylovas-hintó. — Félre az útból! —kiáltott rá a nyalka kocsis: Az öreg ember fölemelte a botját s intett a kocsisnak: — Hó ! Állj meg ! A parancsoló hang meglepte a kocsist s az megállította a lovakat. Arra a hintóbán ülő fiatal ur kihajolt. — No mi az? S amint látja, hogy csak egy ismeretlen kopott öreg ember, aki megállította a kocsit, bámulva meresztette rá szemét: — Mit akar. jó ember ? Az öreg szánakozó mosolygással felelt: — Csak azt akartam megmondani, hogy ne olyan nyakra-főre, öcsém uram, különben időnap előtt nyomomba er. Az ifjú fölfortyant : — Kicsoda az ur, hogy igy mer velem beszélni ? Olyan közrendü polgárféle embernek lát­szott. Nem volt rajta egy csep uriság sem. Még a hóna alatt is cipel valami podgyászt. — Én, kérem alássan, — szólt az öreg, — hogy én kicsoda vagyok ? Hát én gróf Czobor József vagyok, kérem alásan. A fiatal ember nagy tisztelettel levette sü­vegét : — Megkövetem a méltóságos gróf urat. — Hagyja csak, öcsémuram, — szólt az öreg gróf, — Valamikor én is voltam fiatal ember. Nekem is voltak szép lovaim, értek hozzá. A kocsit is mindjárt megismertem. Bé­csi munka. Drága munka. Nagy uraknak való, Ilyen kocsi, meg ilyen négy ló viszi öcsémura- mat oda, ahol én vagyok most. — De hát a Czobor-nemzetség sok szép régi jószága? — szólt a fiatal ember álmél- kodva. — Volt, nincs, — válaszolt az öreg. — Bi­zony csak abból a- kis évi pénzecskéből kell élősködnöm, amit dicsőségesen uralkodó Mária Terézia királynénk sustentaciomra kegyelmesen resolválni méltóztatott. A fiatal ember még mindég álmélkodott, Nem tudta, kogy a hires Czobor grófi nemzet­ség idáig jutott. De ha meg nem sértené a méltóságos gróf urat, mivelhogy a Czobor-fa- miliával neki is volna néminemű atyafisága, szívesen látná ő méltóságát az ő modestus fa­lusi úri házánál. — Köszönöm, — szólt az öreg gróf szá­razon. — Az utolsó Czobor gróf csak az ő urától, királyától fogad el kegyelmet, senkitől mástól. Isten velük. S tovább ballagott, hóna alatt a fehérne­műjével. :Gallérok gőzmosása: tükörfénnyel hófehérre Hájtájer Pál Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents