Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-06 / 14. szám
14. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 1-V tidal. ÉRMELLÉK. Megváltás. A pogány ó kor szellemi és fizikai termékei még romjaikban is fennen hirdetik az öntudatra ébredt ember gondolat és érzésvilágát. S ez a világ az ő milieujével olyan köntösben jelent meg, amely örök időkre biztosítja számára a klasszicitást és ezzel együtt a hallhatatlanságot. S mégis ! Ha figyelemmel nézzük e letűnt kor fényes emlékeit, egy fájdalmas érzés vesz rajtunk erőt. Fájdalmas érzés, amely a forma és a kivitel tökélyében is eszünkbe juttat egy mementót: ezekből hiányzik az élet. Egy rhodusi kolosszus, egy Cheops pyramis, a Sassanidák palotájának relieftömege a nagyságot, az imponáló erőt érzékiti meg, miként egy milói Vénus utolérhetetlen bája és beszédes mozdulata csak arra jó, hogy kánont állítson a jövő nemzedék elé: de mindezek az örök múlandóság bélyegét viselik magukon s nem vitathatják el a kriptaszerüséget. Ami e korok romjain felépült uj erkölcsi és világnézetbe életet öntött, ami Michelangelo Mózesét, Ráfael Madonnáját beszédessé tette, ami ezeken az élet viruló rózsáit fakasztotta s egyben a sasszárnyakon szálló szabadságot hirdette, az a megváltás dicső szelleme volt. A megváltásé, a mely a lélek halhatatlanságának Örök eszméjével egy ősi kinyilatkoztatást pecsételt meg s a nyitott sir fölött táncoló ember életét nem siralomházzá, hanem édenkertté varázsolta, amelyben az erény bűbájos illatú virágai a szabaddá lett öntudatos emberi akarattal az életet az örök abszolút boldogság előkészítőjévé avatták. Ez az élet szabta meg az ember társadalmi és szellemi értékét, amely minden megnyilvánulásában a kiszámíthatatlan nagy természet okait igyekszik kifürkészni, azét a természetét, amely a nagy isteni Gondviselés, egy mindenható Teremtő igazságos és jóságos kezét hirdeti. De ez a megváltás nyugvópontot is jelent. Nyugvópontot az emberi szellem örökké vajúdó vízióiban. Mert lehetne-e öröm az örökös tépelődésben, bizonytalanságban? Lehetne-e öröm abban, hogy cél nélkül éljük le az életet amely nem volna egyéb, mint a test, az anyag szükségleteinek időszerű kielégítése? A megváltás határozott célt tűzött ki: az öntudatot ennek szolgálatába rendelte. S az ember él, de nem azért, mert testének anatómiai szervezete ezt megkívánja hanem azért, mert életének van célja, tartalma. S nekünk, kiknek nemzeti életében több a jeremiád, mint a győzelmes pean, nem megnyugtatóbb-e, hogy lesz feltámadás. Feltámadás, amely naggyá, hatalmassá teszi a nemzetet s nem kell fájdalmasan elzengenünk: Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban ? A hajnal még csak dereng! Itt lesz a pirkadása, hisz van feltámadás !!! Petronius. lelzálogilag biztosított peróvadékokról. Irta: Rácz Béla bankár. Debrecen, 1912. március 3. Köztudomású, hogy kötelezvények, biztosítéki okiratok avagy adóslevelek bekebelezésekor, ha az konvertálás tárgyát nem képezi, a 7/io% bekebelezési illeték a kir. kincstár részére lerovatik. De ugyanakkor rovatik le a kölcsöntőkével egyidejűleg bekebelezendő peróvadék (költségbiztositék) után felszámított 7io°/o bekebelezési illeték is. Szerintem ezen per vadék illetéke a kir. kincstárt jogosan nem illetheti. Konvertálás esetén, a konvertálandó kölcsön összege erejéig a 7/io0/o bekebelezési illeték az olcsóbb kamatú kötelezvény-kölcsön bekebelezésekor elengedtetik; ellenben a régi konvertált kölcsön peróvadéka figyelembe se vétetik; azonban a konverzionális uj kölcsön peróvadékai összege után a 7/io%> bekebelezési illeték az adóssal mindannyiszor megfizettetik, ahányszor csak kölcsönét konvertálja. Ez véleményem szerint méltánytalan és igazságtalan. Mert ha a konverzionális uj kölcsöntőke illetékmentességben részesül, miért ne részesülhetne illetékmentességben a hozzátartozó peróvadéka is? Hiszen ez a peróvadék, per esetére kebeleztetik be; azt sem az adós, sem a hitelező igénybe nem veszi és az csakis per esetén használtatik fel; de akkor is abból csakis annyi összeg, amennyit a perbeli bíróság, a perben hozott Ítélet alkalmával megítél, megállapít. Ennélfogva, igazságosan és jogosan csakis a bíróság által megállapított, — bekebelezett — perköltségek után vethető ki a kincstár részére a 7/io% bekebelezési illeték; annyival is inkább, mivel némely esetben a perköltségek kölcsönösen lesznek a bíróság által megszüntetve. Így tehát a jelzálogilag előre biztosított perköltségek a hitelezőt, illetve a felperest illetik. Vannak hitelezők, kik kevés peróvadékkal megeiégszenek. Ám vannak olyan könyörtelen, keményszívű hitelezők, akik horribilis költségbiztosilékot kebeleztetnek be: p. o. 1000 K kölcsön bekebelezésekor tetszés szerint kebeleztetnek be a hitelezők 50, 100, 200, 300 stb. kölcsönbiztosítékot (peróvadékot). A kényszerhelyzetbe jutott szegény adós nem kötelezhető arra, hogy hitelezője által a minden rendszer nélkül, önkényüleg — tetszés szerint — bekebeleztetett peróvadék után megfizesse a kir kincstárnak éppen nem járó 7/io%-os bekebelezési illetéket. A peróvadék bekebeleztetése csakis a hitelezőnek érdeke, annak bekebelezési illetékét ő neki kellene megfizetni — méltányosan és igazságosan. igaz ugyan, hogy a kölcsön bekebelezése alkalmával a hitelező lerójja a 7/io%> bekebelezési illetéket; azonban azt a kölcsön folyósításakor a felmerült bekebelezési kérvény-bélyeg és felszámított ügyvédi munkadijjal együtt az adóstól szokás szerint a hitelező levonja; igy tehát végeredményében mégis csak a szegény adós kénytelen megfizetni a peróvadék 7/io% bekeb. illetékét. A mai nehéz megélhetési viszonyok miatt az adósok kényszerítve vannak bekebelezett, kölcsön-tartozásukat olcsóbb kamatú és előnyösebb fizetési feltételű kölcsönnel kicserélni. Igen gyakran ugyan cseberből vederbe esnek és a sok cserélgetések folytán a konvertálással járó újabb és újabb tetemes költségek miatt lassan-. ként annyira megterhelik birtokukat, — leginkább a tájékozatlan szegénysorsu kisbirtokosok, — hogy utoljára kénytelenek lesznek ingatlanukat potom áron eladni. Fent kifejtett indokaimnál fogva, a kir. kincstár csakis azon bekebelezett kölcsön peróvadéka után követelheti jogosan és igazságosan a 7/io% bekebelezési illetéket, amely esetleg peresítve lesz. Az előre bekebeleztetett peróvadékból is csupán annyi összeg után róható ki a 7/io% b. illeték, amennyit a perbeli bíróság a felperes hitelező javára megítél, illetve megállapít. Mert a hitelező nem fixirozhatja a kir. kincstárnak ezúton befolyó jövede mét, a mely mintegy lekötelezővé teszi a kir. kincstárt a kölcsönt nyújtó hitelezővel szemben az által, hogy a peróvadékot minden rendszer nélkül a hitelező állapítja meg, kisebb-nagyobb összegekben a szegény adósok rovására. HÍREK. Marjay Péter öröké. Marjay Péter a volt nagylétai esperes állását legközelebb be fogják tölteni. Nagylétáról vasárnap a ref. egyház 25 tagú küldöttsége járt Sárrétudvariban, ahol Tarcsa Mihály segédlelkészt hallgatta meg, akinek megválasztása érdekében lelkes mozgalmat indítottak. Halálozás. Kurta József köztiszteletben álló szijgyártó-iparos, életének 48-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetésén, mely folyó hó 3-án délután 3 órakor volt, nagy számban vettek részt az elhunyt nagykiterjedésü rokonságán kívül jó barátai és páros társai. Az ipartestület testületileg vett részt a temetésen, a sírnál Timkó István ipartestületi jegyző mondott az ipartestület nevében bucsu-beszédet. Koszorút küldtek az elhunyt ravatalára a rokonságon kívül: Spilaner Frigyes és neje, Venter Kálmán és neje, Timkó István és neje, Csiri Sándor és neje, Vajda József és családja és hálás keresztgyermekei. Egy halott esküvője. Nem mindennapi esetben döntött tegnap a belügyminiszter. Bi- harmegye Tönköd községben történt, hogy Hol- liák Tandig- nevű legény egy évvel ezelőtt feleségül vette Tagadómegyesen Morrár Annát. Az esküvő után, mikor a házassági anyakönyvi kivonatot a házastársak kiváltották, akkor látta a férj, hogy ő nem Morár Annát vette feleségül, hanem Morár Máriát, aki pedig még 1912- ben meghalt. A férj és feleség rohantak az anyakönyvvezetőhöz, mert a házassági anyakönyvi kivonat szerint a férjnek egy halott volt a felesége, Morár Anna pedig nem törvényes felesége Holliáknak. A kétségbeesett házaspár sehol sem kapott vigasztalást. Az anyakönyvvezető előterjesztést tett, hogy a házasságot semmisítsék meg, mert az egyik fél a házasságkötéskor már halott volt. Megindították az eljárást. Ekkor kiderült, hogy Plestyán Vazul görög katholikus lelkész tévedésből a Morár Anna keresztlevele helyett Morár Máriáét adta ki s ennek alapján is kötötték meg a házasságot. Az ügy a miniszter elé kerüli. A miniszter kijelentette, hogy a házasság érvényes, mert a házastársak szeretik egymást és jogosnak ismerik el a téves okmány alapján kötött házasságot. Italmérők ügye. A nagyváráéi m. kir. pénzügyigazgatóság italmérési illeték felszólam- lási bizottsága, mely az italmérési ügyekben történt fellebbezéseket másodfokon bírálja el, április 17-én és 18-án délelőtt 9-től 1 óláig
