Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-09 / 37. szám
37. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. olyan apró — ezen alkalomra készíttetett kis jelvényeket is, melyek a román színekben tündököltek. Még a magyar képviselője szállásán sem lengett az ország zászlója, pedig még Bukarestben is ott leng a Hotel Bulevarj ormán, az előkelőbb vendég hazájabeli lobogó. A magyar állam képviselője még ennyi megtiszteltetésben sem részesült Balázsfalván, tehát magyar földön. A délutáni néprajzi felvonuláson, a csoportok az egyes politikai külsőségek szerint vonultak el, kék zászlósán és jelzőtáblásan, melyeken ilyen helységnevek voltak feltüntetve : Cistei, Bucerdea, Heni, Rosia, Schini, Tapu, Besinau stb. Egy magyarországi ur, akit a néprajzi dolgok hoztak ide, kezdetben azon csodálkozott, hogy ilyen sokan jöttek Romániából s amidőn felvilágosítottam, hogy e furcsa nevek alatt hazai községeket kell érinteni, rettenetesen felháborodott . . . Bizony, Erdélyben csak igy néz ki Magyarország, nyugtatám meg az előkelő idegent. Az érkező hazai és romániai (ilyenek is nagy számban voltak, még egyenruhás román tisztek is !) vendégek elé lehető fényes fogadó bizottságok vonulnak ki az állomásra, míg a kormány képviselőjét úgy fogadták, mintha nem is fogadták volna. Elemi udvariassági szabály, hogy bármilyen társaságban, a vendéget főhelyre ültetik és pár szóval üdvözlik A magyar kormány hivatalos képviselőjét, (aki a királyt is képviselte, az oláh lapok szerint) pedig az Astra gyűlésén második sorba ültették. A disz- ebéden sem esett szó Magyarországról, sem mint országról, sem mint hazáról, de esett egy szánalmas felköszöntő a kormány képviselőjére, mire ez felállott és áradozó hangon szólt a román kultúráról, melynek fejlődése örömmel tölti el úgy őt, mint kormányát, melynek kedvező jelentést fog tenni a látottakról, végül pedig éltette az Astrát. Az igazsághoz híven megkell emlékezzünk arról is, hogy Astra elnöke felkö- szöntötte az Imperatult is, mire a Gotterhaltéra — Nem 1 — kiáltott közbe a leány szilajon. Szemeiben egyszerre vad láng lobbant fel, egész arcát elöntötte valami megnevezhetetlen forróság. Meglátszott ra:ta, mennyire irtózik annak még csak a gondolatától is, hogy szülőit még egyszer lássa. Az az ember, aki mindennap annyi ilyen szerencsétlen bukó teremtést lát maga előtt, végtelen sajnálkozással nézte a gyönyörű teremtést. — Kérését teljesítem, — hangzott tompán ajkáról a szó. Ezzel el volt intézve az ügy. Jöttek mások utána. A leány szédülten támolygott ki az előszobából, jó idő telte bele, mig magához tért. Azután elsietett, hogy bele vesse magát abba az undorító fertelembe, mely testet lelket öl és minden érzéket ki öl a teremtés koronájából, a nőből. * A nagy raport után egy hónap sem múlott el, a szép leány otthon volt már. Halálos betegen szedték fel egy éjszaka. Azt mondták róla, hogy az éhségtől lett rosszul. Később be is igazolódott ez, mert amint az elalélt leány magához tért, első dolga volt mohón befalatozni az eléje tett ételt. Megmosolyogták érte. Már akkor útban volt a gyászoló apa, ki buskomorrá lett leánya elvesztése miatt. Min- dent tudott már, s mikor az egyszerű kórházi zenditett rá a zenekar nagy lelkesedéssel. Minden szem a főispán és kíséretére tapad, azok nyelnek egyet — és ájtatosan, talpon hallgatják azt végig, hat hazai oláh főpap, számos romániai vendég és közel kétezer magyar polgár kárörvendő, gúnyos mosolyától inzultálva. Egy öregedő magyar ur, este a vasúti állomáson csaknem toporzékolt, a magyar haza és nemzet ilyen arcátlan meggyalázásán s tehetetlenségében bombát, dinamitot kezdett emlegetni. Vaknak és gyávának kell lennie annak, aki még áltatja magát, hogy oláhaink szépszerivel jobb meggyőződésre fognak jönni. Mikor a magyarsággal való minden közösséget nyíltan megtagadnak s e célra hatalmas intézményeket állítanak beleegyezésünkkel és támogatásunkkal, amikor odáig vannak, hogy a magyar hatóságokkal vakmerő alkudozásba fognak s ezeknél elérik, hogy igen tekintélyes külföldi vendégek (romániai egyetemi tanárok, szenátorok, volt államtitkárok, katonák stb.) és a magyar polgárok ezrei előtt otromba módon elsikkasszák Magyarországot, amikor kihívó vakmerőséggel kerülnek minden szót, jelt, mely emlékeztetné a jelenlevőket arra, hogy Magyar- szág földjén vannak: akkor vagy szégyelnünk kell magunkat, hogy magyaroknak születtünk, vagy .ütésre kell emelnünk kezünket . . . Ha az Astra ilyen kultúrát s azt ilyen módon akarja Magyarországon: akkor sem az Astrát, sem a kultúráját e földön még megtűrnünk sem szabad, a mig e földet Magyarországnak nevezik!!! Étvágytalanságban szenvedők sokszor mindenféle csodaszerrel próbálkoznak, melyek a gyomrot megtöltik és ingerük, de a kívánt hatást legfeljebb csak egy-egy alkalomra képesek előidézni. A ki étvágyát állandóan helyre akarja állítani, célját úgy fogja elérni, ha nehány napon át a reggelizés előtt 1—2 deciliter Ferencz József-keseríivizet iszik. A „Ferenc József-keserüvizforrások“ Igazgatósága Budapesten van. ágyhoz vezették, sirva borult arra a fiatal, de már is oly sokat szenvedett „leányra. Azután haza vitték. Ő lett a háznak egyetlen kincse, a nagybeteg leány, aki miatt mindenkinek lábujhegyen kellett jár u, az ajtókat nesztelenül nyitni, csukni. Még a hangos szó is tiltva volt. Felhordották neki mindazt, amiről csak feltenni lehetett, hogy a betegség kínját enyhíti. A kétségbeesett apa egy vagyont ígért annak, aki megmenti a leánya életét. De bizony semmi orvosi tudomány nem segített már azon. A láz oly erővel tört ki rajta, hogy az okvetlenül halállal fog végződni. Hanem azért mégsem úgy történt. A test ereje nagyobb volt a betegség pusztító hatásánál. Leírhatatlan volt az öröm, mit az apa és anya érzett azon, hogy a leány jobban van. Arcáról eltűntek a láz rózsái, a régi fény újra éledni kezdett abban a két szép szemben. Oly kimondhatatlanul boldognak érezte magát. A gyógyulását már biztosra vették mindannyian, még az orvosok is remélni kezdtek. Este szépen elbúcsúztam a drága betegtől, azután elaludt. Reggelre ott feküdt a szép leány, arcán az üdvözültek mosolyával, de a szép szemek örökre lezárultak. A halál mégis erősebb volt, csak pihenőt tartott, hogy azután kétszeres erővel törje le azt, akinek fiatalsága dacára oly sok jutott ebből a nehéz, nagyon nehéz földi életből. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly város parlamentja szeplember hó 3-án d. e. 10 órakor tartotta őszi rendes közgyűlését, melyen alig 20—30 városi képviselő volt jelen. A tárgyalás folyamán kétszer is azon impresszió hatása alatt állottunk, hogy nini: itt obstrukció folyik, mert kétszer is élveztük a névszerinti szavazást. De hát nem ijedtünk meg ezen csekélységen, mert városi közvagyon, illetve terület átengedéséről lévén szó, helyén volt a technikai obstrukció ezen fegyverének használata. A közgyűlés máskülönben egyhangúságban folyt le s a szavazás alá bocsátott ügyek egyhangúlag elfogadtattak. Részletes tudósitásunk a következő: Debreczeni István polgármester üdvözli a képviselőtestület tagjait, megnyitja a közgyűlést s jelenti, hogy az 1912-ik évi költségvetést technikai akadályok miatt nem terjeszthette a mai közgyűlés elé, de igyekezni fog, hogy az még e hó folyamán letárgyaltassék. Tudomásul vette, hogy a kereskedelmi miniszter a Vasutipar részvénytársaságnak előmunkálati engedélyt adott, miszerint városunkban gőz vagy villany rendes nyomtávú ipar vasutat építsen. Nagyvárad varosának Osztrák- Magyar Bank részvényeinek vásárlására irányuló átiratát tudomásul vette, de fedezet hiányában a közgyűlés nem határozhatta el, hogy azok öl tényleg bevásároljon a város. Czegléd városának a képviselőházhoz benyújtott azon kérelméhez, miszerint a községi tisztviselők, papok, tanítók stb. fizetésük után községi pótadót ne fizessenek, pártolólap hozzájárul. A város légóta sürgeti a máv. igazgatóságánál, miszerint a Kálmánd-utcai vasúti átjárót áthidalással tegyék a közlekedésre veszélytelen”' A máv. nem látja indokoltnak a sokba kerülu mmdalást s megígéri, hogy midőn az úttesten nagyobb lesz a forgalom, akkor a máv. nem fog sokat tolatni. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a városi köz- és gyámpénztár különféle alapú felesleges pénzkészletét a következő 6 pénzintézetben fogja gyümölcsöztetni: Nagykárolyi Takarékpénztár, Önsegélyző Népbank, Kereskedelmi és Iparbank, Központi Takarékpénztár, Hitelbank, Ipari- és Gazdasági Hitelszövetkezet s hogy ezen pénzintézetek betétkönyveit a városi vállalkozásoknál bánatpénzül elfogadja. Utcaszabályozás folytán betömetett az Atilla-, Akác-, Fény- és Hunyadi-utcákon keresztül vonuló árok, mely városi vagyon lévén, most az érdekelt szomszéd háztulajdonosok között megosztatott és pedig az Atilla-utcán átvonuló részből □ m-ként 3 K, Hunyadi-utcai terület 2 korona. Ezek után jelenti a polgármester, hogy a Korparét eladása a mai napig nem sikerült, annak bérbeadása ismét előtérbe lép. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Korparétet ujabbi 3 évre bérbe adhassa. Elhatároztatott, a tisztviselői telepen az eddig kiépített házak előtt a tulajdonosok költségén aszfalt gyalogjáró építése; Jakabffy Gábor telkéhez csatolt 1355 m. terület árát msenként 6 koronában megállapítja s fizeti az aszfalt áthelyezési munkálatokat; Páll Gáspár Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében kizárólag saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennem n cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Szives pártfogást kér tisztelettel: Elv .• jó munka, szolid és pontos kiszolgálás! az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja.
