Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-25 / 13. szám
13. szám. NAGYKÁROLLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. Tudósítókat keresünk díjazás mellett az Érmelléken. Az uj püspök. Gróf Széchenyi Miklósnak, a nagyváradi egyházkerület püspökévé való kinevezése egész Biharmegyében nagy megelégedést kelt. A nagyváradij lapok tudósitől, kik a főpapot győri otthonában felkeresték, a legnagyobb melegséggel nyilatkoznak róla. — Installációja április közepén fog végbemenni, még pedig a főpap családi gyásza folytán a legnagyobb csendben. A Curia Ítélete a Fráter elleni petíció ügyében. A Curia I. tanácsa a Fráter ellen beadott petíció folytán egynéhány körülményre vonatkozólag elrendelte a vizsgálatot és annak keresztülvitelével a nagyváradi kir. ítélőtáblát bízta meg. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva község képviselőtestülete f. hó 21-én rendkívüli közgyűlést tartott a bizottsági tagok mérsékelt érdeklődése mellett. — Elsőnek a tranzverzális müut ügye került napirendre. Berényi előadó javasolja, hogy mivel pénze nincs a községnek, a kért 6000 koronát vonja ki a község a közművelődési alapból. Grósz Béla hevesen ellenzi az előadó véleményét, mert nem szabad az ilyen alapokat más célra, mint eredeti rendeltetési czéljára felhasználni, hanem azt az ajánlatot teszi, hogy vegye fel a község valamelyik pénzintézettől a szükséges 6000 koronát és majd idővel visszafizeti. A képviselőtestület azonban az előadói javaslatot fogadta el. — Ezután a „városház építő bizottság“ jelentése került felolvasás alá. A képviselőtestület egyhangúlag úgy döntött, hogy nem a Katona-féle javaslatot fogadja el, hanem emeletes községházát épit. A közgyűlés meghagyja az elöljáróságnak, hogy a tervpályázatot azonnal hirdesse meg -és a legjobb tervet díjazza is. Városház építés. Lapunk február 18-iki számában mi is részletesen foglalkoztunk a városház építés immár el nem odázható ügyével. A képviselőtestület maga is belátván, hogy e kérdés megoldását tovább halogatni lehetlen, egy bizottságot küldött ki e tárgyra vonatkozólag. E bizottság f. hó 17-én délután ülést tartott, melyen jelen voltak: Jakab Rezső főjegyző, Grósz Béla, Timkó István, P. Kovács Sándor, Oláh József. Elnöklő főjegyző ismertette az okot, mely szükségessé tette a bizottság összehívását. Részletesen elmondotta, hogy a városháza épülete ma olyan rozoga állapotban van, hogy egy uj városháza építését tovább elodázni nem lehet, mivel már igy is veszedelmes a benne való tartózkodás ; kéri a bizottságot, adjanak javaslatot a legközelebb e tárgyban összehívandó képviselőtestületi gyűlésnek az uj városháza mikénti megépítésére vonatkozólag. Katona és társa budapesti műépítészek már a múlt évben készítettek tervet, amely terv szerint úgy lenne az építés megoldva, hogyha Érmihályfalva esetleg járásbíróságot és adóhivatalt kapna, e hivatalok is a városháza épületében nyernének elhelyezést. — A városháza egyelőre csak földszintesre épülne, és mihelyt a járásbíróság és adóhivatal elhelyezéséről lesz szó, akkor a földszintre emeletet lehet hozni és az emeleten helyeztetnék el a fenti két hivatal. Grósz Béla nem tartja helyesnek a városháza ilyen formában való megépítését, mivel a járásbíróság ügye nagyon bizonytalan s kidobott pénz volna a községtől az emeletre számított erős alapépítmény megépítése. Tinkó István úgy látja a kérdést a leghelyesebben és legcélszerűbben megoldhatónak, ha a község egy emeletes, de csak az utcai fronton emeletes városházát épit, ha majd aztán megkapja idővel a járásbíróságot és az adóhivatalt, e két hivatal számára folytatólagosan az udvarban lehet majd megfelelő helyiségeket építeni. Végül a bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy a képviselőtestületnek oly éitelemben tesz javaslatot, hogy az építendő városháza emeletesre építtessék és az összes városi hivatalok abban nyerjenek elhelyezést; ha majd aztán megkapja Érmihályfalva a járásbíróságot és az adóhivatalt, ezek számára folytatólagosan az udvarban fog építkezni. IPAR, KERESKEDELEM. Kövessük a jó példát! A napilapokban néhány nap előtt olvastuk, hogy Arad város közönsége egy mozgalom indítását határozta el, melynek az lesz a célja, hogy a hazai ipart az egész vonalon támogassa, hogy Arad város közönsége szükségletét minden téren csak hazai termékkel fedezze. A társadalmi mozgalmat az aradi kereskedők kívánják elsősorban előmozdítani és pedig oly módon, hogy vevőiket arra igyekeznek majd rábírni, hogy a külföldi cikkek helyett — amennyiben az óhajtott cikkekből magyar gyártmány is létezne — hazai gyártmányt fognak ajánlani vevőiknek. Valóban, ily társadalmi mozgalomra az egész országban rendkívül nagy szükség van s Arad város közönsége hervadhatatlan érdemeket fog szerezni, ha e mozgalmat — mely remélhetőleg mihamar országos mozgalommá fog kifejlődni, — életre kelti. Ki ne tapasztalná sajnálattal ama megmagyarázhatatlan és indokolatlan jelenséget, hogy úgy a magyar közönség, mint a kereskedők, különös előszeretettel viseltetnek a külföldi iparcikkek iránt. Az egész országban általában az a panasz, hogy sok az iparos. Tény, hogy nálunk nehéz az iparos sorsa, de az is bizonyos, hogy mostoha helyzetüket nem a számuk nagysága okozza, mert az ország sokkal több műhelynek, gyárnak stb. tudna biztos fennállást biztosítani, hanem igenis a baj abban gyökeredzik, hogy iparunk külföldi iparcikkek beözönlése miatt nem fejlődhetik s igy az iparosok megélhetése rendkívül bizonytalan talajon nyugszik. A hajdan olyan hires, a külföld által is tisztelt és megbecsült hazai ipar ma már csak árnyéka a réginek. — A hajdan olyan hires céhek elpusztultak s utódaik rettenetesen küzdenek a megélhetés gondjaival. Mi lehet ennek az oka? Talán a hazai iparos osztály nem tud megfelelni hivatásának ? Nem ez az ok, hanem a külföldi iparcikkek terjedése: a hazai iparos osztály meg- rontója. Ausztria egy pár évtized óta valósággal elárasztja Magyarországot a leghitványabb gyártmányaival. — Ami selejtest gyártottak négy évtized óta az osztrák, cseh és morva gyárak, annak mind Magyarországon kerestek és találtak piacot. A hazai közönség kapva- kapott a külföldi portékán, mert 50%-kal olcsóbban jutott hozzá, mint az itthon produkált és jobb minőségű áruhoz. Nem tekintették, hogy meddig tart az idegenből behozott cipő, ruha, vászon stb. Mindenki csak az árak olcsóságát tartotta szem előtt. S Ausztriában ilyeténképpen kifejlődött — a mi rovásunkra — egy hatalmas gyáripar, a mi iparosaink pedig tönkrementek. Ma már ott vagyunk, hogy közönségünk annyira megszokta a külföldet, hogy még akkor is onnan fedezi szükségletét, ha arra nincs is rászorulva. Ha nemzetgazdasági szempontból vizsgáljuk a szomorú tényeket, ha minden egyes polgár tudatára ébredne annak, hogy a hazai ipar pártolása az országban lakó minden egyénnek — nemzetiségre való tekintet nélkül — a saját jól felfogott érdekében szükséges és hasznos, iparunk s ezzel országunk gazdasági helyzete azonnal fejlődésnek indulna, melyből mindenkinek haszna lenne. Ebből a szempontból Arad város közönségének akciója nagy horderővel bir s példája valóban követésre méltó! Eladó ház. Boros iászló-íéle ház Érmihályfalván a Forráskut-utcában ELADÓ. Értekezhetni lehet SzÜCS Jánossal Érmihályfalván, BOFOSS Jánossal Den- gelegen. POSZVÉK NÁNDOR oki. gazda; a szatmármegyei gazd, egyl. volt titkára. Gazdasági szakirodája. Törv. bej. cég. = Ingatlan és jelzálog forgalmi iroda. = S Z A T I Á R. Távbeszélő 14. szám. Kazinczy-u. 7. szám. Földbirtokok, házak adás-vétele, bérletek, előnyös biztosítások közvetítése, jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása, gép k és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerző e és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása, becslések, szakkérdésekben felvilágosítás, egyeztető bizottságokban képviselet, bírósági szakértői tisztség elvállalása. Tanyás birtokot, esetleg belsőséggel, 80—120 holdat, előnyös fizetési feltételek mellett megvételre keres a Gazdasági Szakiroda Szatmár, Kazinczy-ut 7. Kiadó bútorozott szoba. Kaszinó-köz 3 szám alatt egy külön bejáratú bútorozott szoba kiadó. Értekezhetni lehet ugyanott.
