Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-18 / 12. szám
12. szám. NAGYKÁROLLY ÉS ÉRMELLÉ 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. Március 15. A negyvennyolcadiki szent tavasz az ősi forrás, ahonnan nemzetünk függetlenségi törekvése és liberális haladásának eszméje fakad. Március Idusa minden időknek legszentebb ünnepe marad s minél inkább távolodunk tőle, annál inkább érezzük annak a márciusnak nagyszerűségét, hatalmát, mely uj eszméket adott a magyarságnak, s amely kijelölte a jövő küzdelem s a haladás útját: Március 15-ike szent napját, — amikor ünnepét ül az egész ország. — Érmihályfalva polgársága is a szokott meleg lelkesedéssel ünnepelte meg. A középületek mind fel voltak lobogózva, az iskolákban szünetelt az előadás s minden iskolában hazafias ünnepség volt. A Polgári és Gazdakör este a Nemzeti szálloda helyiségében rendezett nagyszabású hazafias ünnepséget, amelyen a polgárság igen nagy számban vett részt. A sikerült ünnepséget tánc fejezte be. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva község képviselőtestülete f. hó 10-én rendes közgyűlést tartott. Elsőnek Biharvármegye megrovó leiratát olvasták fel, mit a közgyűlés tudomásul vett. A gazdasági ismétlő iskola tanárának azon kérelmét, hogyő a községi faiskola kezeléséért 100 korona évi tiszteletdijat kapjon ,és hogy ez az évi tiszteletdij 5 évre visszamenőleg adassák meg neki, egyhangúlag elfogadták. Ugyancsak kedvező elintézésre talált egy rendes munkás alkalmaztatása iránti kérelme is. Nagyobb vitát keltett Marosi Imre állami ut- biztos ajánlata a községi utak tisztán és jó karban való tartása tárgyában. Jakak Rezső főjegyző, az ügy előadója nem tartja most kivihetőnek Marosi ajánlatát, inig Hintalan Ede és Grünfeld Mór képviselőtestületi tagok csak a Marosi ajánlata alapjan látják az utcák tisztántartásának kérdését helyesen megoldva. Erre főjegyző előadja, hogy Marosi ajánlatát csakis szabályrendelet utján lehet keresztül vinni. Ezek után az utcák tisztítása tárgyában a képviselő- testület úgy .határozott, hogy ezentúl is a régi állapotot tartja fenn. Ezután a község és a ref. egyház között évek óta vajúdó földcsere kérdés került tárgyalás alá ; azonban ezen ügy a hosz- szas vita után is megoldatlanul maradt. Végül Kun Mihály az újonnan megválasztott pénztárnok eskütételével a közgyűlés véget ért. Fráter elleni petíció a Kúrián. Fráter Lóránd mandátuma ellen beadott petícióval f. hó 14-én foglalkozott a Kúria I. tanácsa Sebestyén Mihály elnöklete alatt. Kitűnt, hogy a petíció 15 aláírója közül 14-en elálltak a peticionálástól; egyedül csak Szilágyi Mihály tartotta azt fenn. A választástvédő Szilágyi ellen azt hozta fel, hogy neve a választói névjegyzékben benn nem foglaltatik, mire a Curia a védő ez irányú kifogását elutasította, mert. Szilágyi választói jogosultságát igazoltnak látta. A tárgyalást folytatja a Curia. Halálozás. Boross László iparos f. hó 16-án, hosszas szenvedés után elhunyt. Az elhunytban Kozma János érkörtvélyesi gör. kath. esperes sógorát gyászolja. Gyászeset. Súlyos csapás érte Beck Adolf nyomdatulajdonost. Szeréna nevű leánya f. hó 14-én hosszas szenvedés után elhunyt. IPAR, KERESKEDELEM. Az országos vásárok megszüntetése. A budapesti kereskedelmi és iparkamara mozgalmat szándékozik indítani az országos vásároknak — a termény és baromfi vásárok I kivételével — való megszüntetése érdekében, akár egy bizonyos időtől kezdve azonnal, akár azoknak mind kevesebb és kevesebb vásár engedélyezésével. Igazán komolyan felvethetnék már azt a kérdést, hogy mire is való manapság a kirakodó vásár? Az egykor nevezetes alföldi vásárok jelentősége már rég megszűnt s másnak, mint a termény és bare rnvásárnak nincs is értelme, mert el sem lehet képzelni olyan ruházati és háztartási cikket, amelyet a községek lakói vagy a helybeli iparosoknál, vagy a legközelebbi városban azonnal meg nem kaphatnának, mihelyt szükségük van rá és pedig sokkal olcsóbban és. sókkal jobb minőségben, mint az országos vásárokon, mert az arra való utazgatás, az iparcikkek odaszállitása és a sok időveszteség a vásári iparosnak pénzébe, nagyon sok pénzébe kerül, amelyet természetesen a vásárló közönségnek kell megfizetni. A nép azonban nehezen szakit a hagyományokkal s a régi vásárok némelyikére hónapokon át készülnek faluhelyen, gazdagok, szegények egyaránt, minthogy a helyi ipar részint nem bírta a fogyasztást kielégíteni, részben maga is vásári eladásra dolgozott. Csakhogy régente az olcsó munkabérek , és könnyű megélhetés mellett a kisiparosok nem károsodtak az időveszteség miatt, melyet különben behoztak az által, hogy silányabb minőségű portékát árultak. A régi városokat á nép azért kedvelte, mert ünnepnapoknak tekintette azokat, amikor mind nféle látnivalókban; gyönyörködhetett akár ingyen is, ezenkívül alkalmá nyílt a szükséges holmikon kívül fényűzést’ cikkeket is vásárolni és vásárfiát vinni haza. A budapesti kér. és iparkamará megoko- lása szerint a müveit nyugati államokban a mieinkhez hasonló vásárok már régóta nincsenek, azért, mert a modern korba már sehogy sem illenek bele. — Csakis félig civilizált népek ragaszkodnak ahhoz, hogy csizmát, ruhát, teknőt ne akkor vásároljanak, amikor ezekre a holmikra szükségük van, hanem csupán az országos vásárokon. Manapság az iparosok és kereskedők ezer módját tudják és használják is annak, hogy a fogyasztó közönséggel érintkezzenek s a módok közt vannak az országos vásárok is, amelyek haszna azonban nem áll arányban a rájuk fordított fáradsággal és költséggel. Nincsen tehát az ilyen kirakodó vásárokból haszna sem az ipari termelőknek, sem a fogyasztóknak. Az országos vásárokat a közigazgatás egyébként is korlátozni kénytelen, valahányszor járványos betegségek lépnek föl, miután bebizonyított tény, hogy a vásárokra mindenfelől összetóduló nép mindig széthurczolja a ragályos betegségeket. A kormány tavaly is nagy részben betiltotta az országos vásárokat, a kolerajárvány miatt, némely község azonban ez okból erre az évre vásárjainak szaporítását kéri, de a kérelemnek alig lesz eredménye. A vásározó iparosok a megmondhatói, hogy az országos vásárokra ma már igazán nincs szükség, sőt ha ezek végleg be lesznek szüntetve, akkor az ő forgalmuk csak növe- I kedni fog, amennyiben a vidéki fogyasztó kö-1 zönség egyenesen hozzájuk fordul, mihelyt va lamire szükségük van. Lehet, hogy a vásárok megszűntével be fellegzik a mézeskalácsos, ringlspil és panoráma iparnak, azonban mindez nem jelent Olyan kár:, mint amennyi haszonnal jár a közönségre, a kereskedőre és iparosokra nézve, ha minden! i a megfelelő üzletekben és nem a poros vagy sáros kirakodó vásárban szerzi be szükségletét. Eladó ház. Boros lászló-íéle ház Érmiháiyfalván a Forráskut-utcában * ELADÓ. Értekezhetni lehet SzÜCS JállOSSct Érmiháiyfalván, BOI’OSS Jánossal Den- gelegen. I j Káldor Ferencz | szobafestő-, ezégiró-, mázoló-, aranyozó és tapétázó | - NAGYKÁROLY. =z Elvállal minden e szakmába vágó mun- I kát, u. m.: szoba- és templomfestést, £ aranyozást, mázolást mindenféle faután- t zat szerint, úgyszintén a legszebb kivitelű ~ >: “Ton“ munkák minta szerinti készítését, ■''* | fényezést, butorfestést, padlómázolást '■? I ezégirást és tapétázást í | gyors és pontos kiszolgálás mellett k jutányos árban. É # Kiváló tiszteletlel I Káldor Ferencz. :r >r . v % • r Lakás: Hétsastoll-utcza 12. szám alatt. POSZTOS NiNDOB oki, gazda; a szatmármegyei gazd. egyl. volt titkára. Gazdasági szakirodája. Törv. bej. cég. 1 Ingatlan és jelzálog forgalmi iroda. = S Z A T H Á R. Távbeszélő 14. szám. Kazinczy-u. 7. szán:. Földbirtokok, házak adás-vétele, bérletek, elő nyös biztositások közvetítése, jutányos kamat: jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálásod lebonyolitása, gép k és mindenféle gazdaság? cikkek kedvező beszerző e és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszak: tervek kidolgozása, becslések, szakkérdésekbe : felvilágosítás, egyeztető bizottságokban képvi seiet, bírósági szakértői tisztség elvállalása. A „NAGYKÁROLY és ÉRMELLÉK ' előfizetési ára : Egész évre ... 8 korona Fél évre ... 4 korona Negyed évre . . 2 korona. Előfizetni leltet a lap kiadóhivatalában: Nagykároly, „Kölcsey-nyomda“ Széchenyi-utcza 20. szám.
