Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-11 / 7. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7. szám. Lajos dr., bér. Kovács Sándor választmányi ta­gokkal kiegészített, hogy a kiállítási nagy bi­zottság névsorát állítsa össze. A választmány f. hó 22-én ismét ülést tart. Ezzel az ülés lel­kes hangulatban véget ért. A HÉT politikai krónikája. Még mindig a bankvita ! Ma azonban már ijesztően unalmas! Maguk az ellenzékiek sem veszik most már valami nagyon lelkiismeretesen a dolgot. Mig ott bent egy-egy ellenzéki hon­atya tüzes villámokat szór a közös bank ellen, addig ők a folyosókon egész más dologról tár­gyalnak. Különben már az általános vita hal­doklik. De a zárszó jogával élni kívánó húsz képviselő beszéde is el fog tartani még egy hétig, mig a részletes vita Isten tudja, hogy meddig. Van is aztán nagy ijedelem (bár min­denkép titkolni szeretnék) a kormánypárt kö­rében az ujoncjavaslatok sorsa miatt. De hogy márciusban, sem áprilisban nem lesz már so­rozás, az tény. A heti kiemelkedőbb mozzana­tok a következők: A képviselőház szombati ülésén egy nép­párti fiatal honatya kívánságára és felszóllitá- sára Justh Gyula bemutatta a Háznak azt a memorandumot, amelyet a Lukácscsal folytatott tárgyalások alapjá 1 annak idején a király elé terjesztett. E memorandum-ügy még ezen a héten is igen elénk pertraktálás tárgya volt, bár igen sok rosszakaratú pletykát némitott el, amennyiben kitűnt, hogy a függetlenségi párt minden körülmények között, tehát akkor is, a midőn a kormányrajutás forgott kérdésben, hü és következetes maradt az önálló bankhoz. A hétfői ülésen az ifjabb Polónyi rende­zett egy kis heccet Banjamin horvát képviselő mentelmi esete miatt, e miatt aztán zárt ülés is volt. A bankvitában e nap csak két Kossuth- párti vett részt: Csatos Andor egy kurta be­széddel, mig Désy Zoltán annál hosszabban beszélt. A keddi ülésen a munkapárti Rónai Jenő kísérletezett a közös bank mellett igen szeren­csétlenül, mig az ellenzéki Bakonyi Samunak és Róth Endrének annál nagyobb volt a si­kerük. Szerdán Kun Béla és Bizony Ákos száll­tak síkra az önálló bank mellett, mindketten nagy tudásra és hazafias lelkesedésre valló beszédükben. A csütörtöki nap szenzációja gróf And- rássy Gyula igen érdekes, mindvégig ellenzéki hangú beszéde. Bár beszédében újból hangoz­tatta, hogy a közösbank hive és a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául el is fogadta, mégis nyilvánvalóvá vált, hogy igen rokonszenvez a bankvita rendezőivel. — Ügyesen védte meg Justhékat Lukácscsal szemben, kit a legauliku- sabb politikusnak nevezett. Igazi ellenzékévé lett aztán az ötödik szakasz elleni érvelésében, melyben az alkotmány legnagyobbfoku megsér­tését látja. Az ellenzék zajosan ünnepelte s Lukács László nyomban felállt, hogy a maga álláspontját védje s hosszasabban felelt And- rássy vádjaira. Közben mig a képviselőházban ez a bank­ról és memorandumról való üres lárma zug, a közfigyelem teljesen elterelődik a hadügyi költ­ségekről, ki beszél ma Schönaich hadügymi­niszterről,'ki ;a delegációban megtette azon vér- fagyasztó kijelentését, hogy 1915-ig a hadse­regnek és a tengerészének ötszáz millióra lesz szüksége. Holt biztos, hogy ezt az összeget a delegáció megszavazza; mert évi részletekre osztották fel és ha az elsőt megszavazza, a többinek menthetetlenül kell utána következni. Csak a szocialista párt mozdult meg és lázadt fel e katonai követelések miatt: szerte az or­szágban népgyüléseket tartanak; igy Nagyká­rolyban is, ahol a népgyülés holnap, azaz va­sárnap délután 3 órakor lesz a Nagypiacz-téren. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. hírek. Tájékoztató m gyűlésekről, hangversenyekről, táncmulatságokról. Február 11-ikén a Kossuth asztaltársaság tánc- mulatsága a Polgári kaszinóban. Február 12. A Nagykárolyi ^Kereskedő Társulat rendes évi köz- és tisztújító gyűlés d. e. 11 órakor a Központi Takarékpénztár tanácstermében. Február 12-ikérf, A Zeneműkedvelők matinéja d- u. 5 órakor a polgári leányiskola dísztermében. Február \2-ikén. A Polgári Olvasókör közgyű­lése. Február 12-ikén. Műkedvelői előadás a Polgár* kaszinóban színre kerül a : „Falu rossza“ cimü népszínmű Február 12-én d- u. 3 órakor a nagykárolyi szo- ciálista munkások gyűlése a nagypiac terén. Február 15-ikén este 8 órakor a kézi munka karácsonyi vásár elmaradt, tombola estélye tánccal egy­bekötve a Magyar királyban. Február 10-én d. e. V* 11 órakor a Kölcsey-nyomda részvénytársaság közgyűlése a Nagykárolyi Takarékpénz­tár Egyesület helyiségében. Február 19-én d. u. 2 órakor Ipartestületi köz­gyűlés a városháza tanácstermében. Február 26-án az „Oltáregylet“ telolvasó estélye a városi színházban. Márczius• 26-ikán. Az O. M. K. E. alakuló köz­gyűlése. Mi történt a városi közgyűlésen ? Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 5-én tartotta meg rendes évi közgyűlését a város­háza nagytermében. A tárgysorozaton valami érdekesebb pont nem szerepelt és igy az érdek­lődés ennek megfelelőleg igen gyenge volt. Először is a bizottságokban megüresedett tag­sági helyek kerültek választás utján betöltésre. A városi pénztárvizsgáló bizottság tagjai let­tek : Brichta Miksa, Róth Károly és Nonn János. Az esküdtkép,es egyének alaplajstromát összeállító bizottságba pedig megválasztattak: Csipkés András, Merts Imre és Reök Gyula. A Nagykárolyban tervezett iparvasut előmun­kálati költségeire a tervező társaság 2000 ko­rona segélyt kért a várostól, a közgyűlés azon­ban úgy határozott, hogy a kért segélyt nem adja meg. Serly Ignácz városi írnok kérvénye kedvező elintézésre talált, amennyiben a köz­gyűlés méltányossági okból 100 korona tisz­teletdijat szavazott meg a kérelmezőnek a köz­gyűlési jegyzőkönyvnek leírásért. A rendőrök, tűz­oltók, hajdúk, kézbesítők, utkaparók és kocsisok fizetésjavitás iránt nyújtottak be kérvényt a köz­gyűléshez. A közgyűlés oly formán döntött, hogy nevezetteket kérelmüknek az 1912. évi költségvetés tárgyalása előtti időben való bea­dására hívta fel. A mozi ügyben a közgyűlés a szinügyi bizottság javaslata alapján döntött, nevezetesen kimondotta, hogy mozgófénykép előadások czéljaira a színházat árverés utján a legtöbket ígérőnek fogja bérbeadni. — Özv. Ungvári Zsigmondné és társait a kéjnők tartás­diját emelni ezélzó kérelmükkel egyhangúlag elutasította a közgyűlés. — Úgyszintén elu­tasította a Hunyady utcza kiköveztetése iránt beadott kérvényt is, azon az alapon, hogy a város nem tér el az utak kikövezésére vonat­kozó rendes programmjától. A január havi pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvet egy-1 hangulag tudomásul vette a közgyűlés. Uj udvari tanácsos. Dr. Jordán Fe- renczet, a Rókus korház főorvosát, városunk fiát, a király az udvari tanácsosi czimmel tün­tette ki.-j- Luby Géza. Benedekfelvi Luby Géza országgyűlési képviselő f. hó 5-én, Bádapesten 63 éves korában hosszas betegség és szenve­dés után elhunyt. Luby Géza ősrégi nemesi család sajra, kinek családi nemessége egész 1150-ig visszanyulik. Egyik őse a hires Luby György Rákóczynak volt hires-neVezetes ku- rucz ezredese, ki bátor, hősies küzdelemmel Árva és Likava várát a labanczoktól elfoglalta. Anyai ágon dédatyja llosvay György szintén hires generálisa volt Rákóczynak. A család kü­lönben a gróf Károlyi családdal is vérszerinti rokonságban van. Luby Géza hosszú időn át — évtizedeken keresztül — volt tagja a kép­viselőháznak s a függetlenségi pártnak, amely­nek lelkes s igen tevékeny tagja volt. Ő szer­vezte Szatmárvármegyében a függetlenségi pártot, amelynek hosszú időn át agilis elnöke volt s ily irányú hazafias czélokra millióra rugó vagyonát készséggel áldozta. Nagy szerep jutott neki a vármegyei nagy nemzeti ellenállás ide­jén is, a mikoron is nagy tevékenységet fejtett ki. Egyébként is a vármegyei életben rendkívül nagy szerepet játszott. A függetlenségi eszmék e bátor harezosának s nemes alakjának te­metése nagy részvét mellett a ref. egyház szer­tartása szerint — amely egyháznak a boldogult mint a szatmári ref. egyházmegye főgondnoka, kiváló s nagy tevékenységet kifejtett buzgó tagja volt — Budapesten folyó hó 7-én d. e. ment végbe. A boldogult hamvait szerdán d. u. helyezték örök nyugalomra a nagyari családi sírboltban. — Nagyabban — a temetéskor — felette érdekes és mélyen megható eset történt. A mint a templomban vége volt a gyászszer­tartásnak, a koporsót a templom előtt álló gyászkocsira helyezték. A gyászkocsi azonban csak nem akart megindulni. Midőn a nagykö­zönség ennek okát kereste, mély megindultság- gal látta, hogy a nagyari földmives emberek kifogták a lovakat a gyaszkocsiból s ők maguk húzták azt ki a temetőbe, siratva felejthetetlen nagy jó urukat. Az egyszerű nép e mélységes nagy szeretetéről s a tiszteletnek e szép meg­nyilatkozási tényéről könnyek között szóllott a nemesszivü férfiút utolsó nagy útjára kisérő gyászközönség. A nyitott simái ismét több megható beszéd hangzott el, melyekben kiemel­ték az elhunytnak áldott jóságát, az egykori dúsgazdagnak mondható földesuinak a falu egyszerű népe iránt tanúsított atyai szeretetét, példátlan jószívűségét. — Ifj. Luby Géza vár­megyénk árvaszéki ülnöke az elhunytban édes- atyját gyászolja. Az állami polgári iskolai gondnokság megalakulása. A helybeli m. kir. állami polgári iskola gondnoksága f. hó 4-én d. u. 5 órakor tartotta alakuló gyűlését a polgári leányiskola tanári szobájában Á gyűlést Nemes- tóthi Szabó Antal nyitotta meg, szívélyes sza­vakkal üd'özölve az újonnan kinevezett gond­noksági tagokat. Annak bejelentésével, hogy ő lett kinevezve a gondnokság elnökévé, az elő­irt hivatalos esküt letette Debreczeni István polgármester, mint legidősebb gondnoksági tag kezébe. Ezután az elnök kezébe tették le az uj gondnoksági tagok az esküt, neveze­tesen : Debreczeni István, Mitrovics Gyula. Néma Gusztáv, Récsey Ede és Rédei Károly. A gondnokság elnökévé Debreczeni István polgármester lett kinevezve. A gondnokság jegyzővé és gnndnokká a fáradhatatlan buz- galmu, az ügyeket példás pontossággal intéző polgári fiúiskolái igazgatót: Patek Bélát vá­lasztotta meg egyhangúlag, illetve kérte fel a tisztség szives elfogadására. Szatmárvármegye a múlt hónapban. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 10-én tartotta szokásos havi ülését. Az ülésen Csaba Adorján főispán hivatalos elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg, igy az elnöki tisztet llos­vay Aladár alispán látta el, ki megnyitó beszé­dében Luby Géza haláláról emlékezett meg, vázolván az ő tevékeny munkásságát s nem hiszi, hogy azt a nagy űrt, amelyet az ő halála a közigazgatási bizottságban okozott, sikerüljön valahogyan is betölteni. Indítványozza, hogy a gyűlés jegyzőkönyvileg adja részvétének kifeje­zését és erről a gyászoló családot átiratban értesítse. Az inditványt a bizottság egyhangúlag elfogadta. A megnyitó beszéd után a szokásos havi jelentéseket olvasták fel, nevezetesen az alispáni, árvaszéki, adóügyi, pénzügyi, egész­ségügyi, gazdasági, tanügyi, börtönügyi, állam- épitészeti és állategészségügyi szakjelentéseket. Valami érdekesebb dolgot egyik sem tartal­mazott. Az alispáni jelentés szerint január hó­ban útlevelet adtak ki 171 egyénnek, mig Amerikából visszavándorolt 60 egyén. Bodnár

Next

/
Thumbnails
Contents