Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-09 / 50. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 50. szám. ébredjen azon lelkiismeretbeli kötelességének, amellyel hozzáférhetetlen, minden befolyástól féltékenyen őrzött köztisztviselői karával szemben tartozik. Az utolsó idők többé nem titkolható keserűsége és kétségbeesése jutott időnként kifejezésre azokben a mozgalmakban, amelyeket különböző állami alkalmazotti kategóriák helyzetük javításáért indítottak szerte az ország minden zugában, százszoros és ezerszeres visz- hang támadt a jajkiáltások nyomában. A sok ígéret után végre közeledik a tett, mint azt a legilletékesebb helyről, a magyar miniszterelnöktől hallottuk. A megoldás nem történik meg úgy, ahogy azt általánosságban remélték, de egészen uj rendszerre helyezkedve: méltányossági alapon oldja meg a kérdést. Ugyanis nem fizetés-emelésről van szó, hanem családi drágasági pótlékról. A rendkívüli segítés megadása annak az elvnek keretében mozgott, hogy a drágaság terhét legnagyobb mértékben a családos tisztviselők és alkalmazottak érzik s igy elsősorban ezeken kell segíteni. 1912-re a családi pótlékból a meghozandó törvény értelmében minden rendű és rangú állami tisztviselő részesedik — fix összegben a családtagok száma szerint. Örömmel vesz erről tudomást, nemcsak az állami alkalmazottak gárdája, hanem az egész magyar társadalom. Végre jut pénz nemcsak ágyúra és hadihajóra, hanem az állam napszámosainak istápolására is. Csak aztán ne szárnit- gassanak, tervezgessenek hónapokig a kiadandó pótlékon, hanem csinálják meg egy-kettőre, mert tisztviselőink alig várhatnak soká az idejében megindult felsegélyezésre. Lapunkból mutatványszámot kívánatra bárkinek ingyen küldünk Képviselői beszámoló. A nagykárolyi kerület országgy. képviselője, dr. gr. Károlyi József f. hó 3-án d. e. tartotta a városháza nagytermében előkelő és nagy közön ég jelenlétében beszámoló beszédét. Az érdeklődést fokozta nemcsak az, hogy kép viselőnk, mint a pártonkivüli függetlenségiek elnöke tevékeny részt vesz a parlament munkájában, hanem az is, hogy képviselőnk társaságában voltak Désy Zoltán p. ü. államtitkár és Preszlv Elemér országgyűlési képviselők, akik tartalmas beszédekben, fejtegették az obs- trukció jogosultságát s a függetlenségi párt elveit. A beszámoló közgyűlést dr. Adler Adolf, a függ. és 48-as párt elnöke üdvözölte lelkes szavakkal s felkérte a jelenvoltakat, a gyűlés- vezető elnök megválasztására. A jelenvoltak egyhangúlag Adler dr.-t jelölték, aki megköszönve a bizalmat, megnyitotta a gyűlést és tekintettel arra, hogy a beszámolóját mondó képviselő vendégekkel érkezett, felkéri a gyűlést, járuljon hozzá, hogy küldöttség hívja meg a képviselőket a gyűlésre. A küldöttség tagjaiul egyhangúlag Szentgyörgyi Jordán Károly dr. apátot, Reök Gyulát, dr. Kovács Dezsőt, Marián Ferencet és dr. Vetzák Edét választotta meg a gyűlés, aminek meptörténte után a gyűlést az elnök felfüggesztette. ____________________ ' A küldöttséggel bevonuló képviselőket lelkes éljenzés fogadta s ennek csillapultával az elnök az ülést újból megnyitotta. Üdvözlő beszédében kiemelte, hogy képviselőnk másfélévi működésével teljesen honorálta a kerület bizalmát s felszólította őt beszámolójának megtartására. Majd Falussy Árpád emelkedett szólásra és szives szavakkal üdvözölte a vendégképviselőket, akik ez alkalommal először lépték át Szatmárvármegye határát. Beszédében kimutatta, hogy a függetlenségi párt 5 hónapos parlamenti küzdelme fényes erkölcsi sikerrel járt, amikor a kormányt rákényszeritette, hogy necsak a császárnak, hanem a„ nemzetnek is szolgáljon. Őszinte szívvel, meleg barátsággal köszönti tehát a küzdelem harcosait. Most dr. Károlyi József gróf emelkedett szólásra, hogy röviden beszámoljon eddigi politikai ténykedéséről s körvonalozza a vezetése alatt áiló pártnak célját, kiterjeszkedvén az obs- trukciónak és szavazati jognak ismertetésére is. Lendületes szavakban fejezte ki, hogy minden gondolata, minden energiája, minden tette a nemzeti eszme szolgálatában áll és állott. A magyar nyelv, a magyar érdek, a nemzeti becsület és önérzet, az erkölcsi és anyagi jólét irányítják törekvéseikben, hogy ezzel is hozzájáruljon Magyarország függetlenségének kivívásához. Legfontosabb kötelesség a nemzeti akarat érvényesülése, ennek szabagsága. Hol nincs igaz és egészséges parlamentáris rendszer, ott nincs valódi népakarat. Valódi népakarat, csak tiszta választásokon érvényesülhet, olyan választáson, amely a nép széles rétegeit juttatja jogokhoz, ahol a corrupc’ó és vesztegetés ki van zárva. Az a rendszer, ami ma nálunk folyik, meghamisítása a parlamentarizmusnak, nem egyéb ez, mint az uralkodó abszolút hatalma parlamentáris formába bujtatva. Ezért függetlenségi s ezért kívánja az önálló magyar hadsereget. Manapság már nem elég az erkölcsi hatalom, arra is kell törekedni, hogy ezt szuronyok meg is védjék. A pártonkivüli függetlenségiek célja kettős volt: először hatásosabban iehetett fellépni, másodszor közelebb akarták hozni a két függetlenségi testvér-tábort, hogy azután a régi pártban harcolhassanak. Az demokratikus és nemzeti eszme, Kossuth Lajos hagyománya, ezért kell küzdeni. Ez kell, hogy vezessen mindenkit a véderőreform és a választójog kérdésében. A választójogot úgy kell megcsinálni, hogy a magyar fajnak nemcsak vesető, hanem állandó és biztos fölényt biztosítson. Magyarországon más part, mint szinmagyar nem lehet. A megvalósításnál a nemzet egyetemére kell tekintettel lenni és csak olyan lehet, amely a szabadakarat megnyilvánulását célozza. A másik kérdés a véderőreform kérdése. A függetlenségi párt alapéllé az önállp magyar hadsereg. De mivel ezt a jelenlegi közjogi keretekben felállítani nem lehet, arra törekszik, hogy a nemzet jogai ezen kereteken belül érvényesülhessenek és figyelembe vétessék mindenkor az ország teherviselő képessége. Mi ne akarjunk először védeni, hanem várjuk meg, mit kell védeni. Magyarország a nagyhatalmi kérdésben vajmi keveset számit s úgy állunk, hogy Magyarország csak fizet, de nem kap semmit. Ha el is viselhetnők a véderőreform terheit, elvileg nem lehet elfogadni. Újításokba menni nem szabad, mig a magyar nyelv, jelvény, kommendó nem lesz biztosítva. Ezért van az obstrukció. Igazolja az ellenzék eljárását a béke, mely a harcot nem a harcért, hanem a béke létrejöttéért indította meg, a nemzet jogaiért, a nép jóléte érdekében. S ha az obs- trukcióval nem is értek el pozitív eredményt, de elhárították a súlyos anyagi megpróbáltatásokat és a parlamenti erőszakot ráterelték az egyetlen okos és természetes eljárásra, a költségvetés beterjesztésére. A város, a kerület érdekeit sokszor, mint exponált ember, aki a hatalom jelenlegi birtokosai előtt vörös posztó, nem viheti és nem járhat el sikeresen. Elveihez hü marad és az érdekekért kgsz mindent megadni, amelyek e város és vidékének előnyére szolgálhatnak. Tartsa meg e város lelkesedését a független, magyar nemzeti eszme iránt, amely e város legrégibb és legszebb hagyománya. Az éljenzéssel és tapssal töbször .megszakított beszéd nagy hatással volt a jelenlevőkre. A tetszés és tapsvihar csillapultával Désy Zoltán mondotta el talpraesett véleményét a véderőreformról és választójogról. Higgadt érvelése, a részletekre is kiterjedő pontossága meggyőző erejűvé avatták tüzes beszédjét, amely elárulta az ügyes politikust, a lelkes hazafit s a hatásokra nem törekvő, de azért mégis nagy sug- gesztiv erővel rendelkező gyakorlott parlamenti szónokot. A tartalmas, szép beszédet helyszűke miatt nem közölhetjük egész terjedelmében, csak vázlatosan. A 67-es kiegyezés nem módosítása, hanem pótlása a 48-nak. 1867. t.-c. az, amelyet másképen értelmez az uralkodó s másképen a nemzet. A közjogi ellenzék célja jelenleg az, hogy ezek az intézkedések nemcsak papíron legyenek meg, hanem az életben is. A kilences bizottság programmjában ennek az óhajnak igyekezett megfelelni, amely Programm tehát minden többségnek erkölcsi kényszere. 1906-ban a koalíció és a korona között megállapodás jött létre, hogy a véderő reformot az uj választójog alapján összeülő parlament fogja megcsinálni. S mit látunk ! A béke, a munka jegyében jött kormány,, két éve kormányoz már, beterjeszt egy súlyos áldozatokat követelő reformot s a többség programmja még sincs végrehajtva. Az obstrukció egyrészt megakadályozta a terhek kirovását és kényszeritette a kormányt arra, hogy az elejtett erkölcsi alapot foglalja el, másrészt bebizonyította, hogy ezek a tényleges szükségnek nem felelnek meg s nincsenek arányban az ország teherviselő képességével. A véderőreform létszámemeléssel jár: ez a közös hadseregnél 50°/o-ot, a honvédségnél 100%-ot jelent. Magyarország ennyit kiállítani vagy egyáltalában képtelen, vagy csak abban az esetben, ha szakértők szerint a mértéket lejebb szállítják, ami sem a hadsereg harci képességének, sen: a kulturális érdekeknek nem felel meg. Sokkal súlyosabbak az anyagi terhek. A reform szerint a közös hadsereg 754 millióba kerül, amiből Magyarországra 274 millió esik: ezt 1915-ig kell beállítani, a honvédség 362 millióba kerül s ezt 1921-ig kell beállítani. 632 millió kell tehát a reformra a kormány bevallása szerint. Nos ezek a tételek nem igazak, nem valódiak, legszebben mondva csak féltételek. Ennyi van kimutatva, hogy az adóból készpénzzel lesz fizetve, de hogy mi történik a vámjövedelemmel, arról nem szól a krónika. A megterhelés ily formán bátran felmegy az 1000 millióra. Hadgyügyi reformért lehet ennyit megkívánni, á hivatalnokokon, a többi tárcák költségvetésében nem ?! Amikor tehát tiz év alatt majdnem 200 milliót kell megszavazni s ha közjóléti, kulturális célokra nincs pénz, nagyon meg kell ezt gondolni. Hisz a hadsereg harc képessége nem a ráköl- tött millióktól függ, ha az nem lesz nemzeti hadsereg. A hadi létszám 2 millió 200.000 fő lenne, ezt sem harcba állítani már a terepviszonyok miatt, sem élelmezni nem lehet. Nem a tömegben van az erő hanem az intenzív kiképzésben, a tagok kulturális képzettségében. A kétéves katonai szolgálat is csak maszlag. Mert hogy is állunk vele? A 159 ezer újoncból 134 ezer két évig, 19 ezer három évig, 6 ezer négy évig szolgál .Ami csakis 4 éves átmeneti idő után volna eszközölhető. Itt hiányzik az erkölcsi alap, hisz bünteti a jó katonát, mert arra készteti, hogy eltitkolja képességeit. Tehát az előkészítés is rossz, mely indokolatlan terheket varr az ország nyakába. Ezért volt az obstrukció. Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében saját készítésű férfi, női és gyermek box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Szives pártfogást kér tisztelettel: eiv : jó munka, szolid és pontos kiszolgálás az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja. kizárólag cipőkből