Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-25 / 48. szám
48 -ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal.' A polgári fiúiskola. Örömmel értesülünk arról, hogy nemsokára immár megkezdik városunkban ama hatalmas épületnek a felépítését, a mely épület hivatva lesz a polgári fiú- és leányiskolát magába foglalni. Nem kevésbbé örvendetes jelenség, hogy városunkban a jelen iskolai évben nyílt meg a polgári fiúiskola negyedik osztálya. Ezzel egyenlőre, azt hisszük, befejezést nyert az iskola fejlesztése, úgy hogy állandó munka- programmról és rendszeres tanításról lehet szó. Az a körülmény, hogy a polgári fiúiskola állami kezelés alatt áll, elég garanciát nyújt arra, hogy a tanítás a modern paedagogiai elvek mellett, szakértő tanférfiak vezetésével fog történni, amint különben már eddig is úgy történt. Az iskola kulturális szempontból nagy jelentőségű városunkra már azért is, mert vannak bizonyos pályák, amelyeknek eléréséhez a polgáriiskolai képzettség elegendő, sőt a pálya szempontjából talán jobb is, mint a gimnázium. Látjuk, hogy az iskola folyton népesedik, ami bizonyára csak az intézet jókirnevének tulajdonítható. Mindezek dacára nem mulaszthatjuk el, hogy az intézet egyik másik fogyatékosságát fel ne tüntessük s ezeknek orvoslására fel ne hívjuk az illetékes tényezők figyelmét. — Paedagogiai szempontból nagyon hátrányos a megüresedett tanari állások késedelmes betöltése. Így van ez pl. a rajztanári állással, amely fontos állás, mert a gimnáziumban is csak egy tanszék van rendszeresítve. Már most mi történik? Az eltávozott rajztanár órait felosztják a többi tanárok között, ami még nem volna nagy baj; ha rövid időre szólna, de hovatovább egy negyedév is elmúlik a betöltésig. Hozzáértő emberek meg tudják ítélni, mit ér ez a hosszas helyettesítés. Szakember hiján a tanítás rendes menete megakad: a helyettesitőnek legtöbb esetben sem hajlama, sem kedve nincs az efféle passzióhoz, aminek legegyszerűbb oka, hogy ezzel több órát kell magára vállalnia s lévén előtte a rajz — terra incognita — óráról-órára készülnie kell, mint akár a kinai vagy japán nyelvből. Az ifjúság pedig és a csók közti kapcsolatot is. Könnyű volt. A könyv már ott volt a Mariska táskájában. Ottmarasztottak papirgaluskára. Engemet is, őt is. Én az édes anyámra gondoltam s folytonosan sírtam. Mikorra hazakerültem, az édes anyám kacagott, az édes apám komoly arccal magyarázott valamit a pipaszár rugalmasságáról vagy valami ilyesmiről. Szemlesütve hallgattam. Szégyeltem magamat. Nem egyébért, csak azért, hogy engem, az igazgató fiát kellett, ott marasztani papirgaluskára. És ártatlanul. Ártatlanul, de erről hallgattam otthon. A büszkeségem sefh engedte volna, hogy erről beszéljek. Másnap külön ültették a Mariskát tőlem. Aztán nemsokára végképen elváltunk. A szülei elköltöztek a faluból nagy városba, hol orvos is van, patika is, iskolák is. Éreztem, hogy nagyon fájt valami, ott belül, mikor elbúcsúztam Mariskától. Azótától egyedül jártam az iskolát. El is végeztem, újba is kezdtem megint. S mikor újra viszontláttam Mariskát, már nem tegeztük egymást, már elfeledtük a könyvet is, akkor már csókolódnunk sem lehetett. hátramarad, mert egy programmot nem lehet ötletszerűen megvalósítani. Van egy orvosság tehát, amely többet árt, mint használ. A modern paedagogia nemcsak a szellemi kiképzésre fektet súlyt oly értelemben, hogy tudást nyújt, hanem a művészeti és a testi nevelést is hathatósan elő akarja mozdítani. A művészeti nevelést többek között a zene és énektanítással, a testi nevelést a tornával. Mi sem természetesebb, hogy a paedagogiai elvnek az felel meg, hogy csak szakember végezze ezt. S mit látunk ? A polgári fiúiskola négy éve áll fenn s ebben az évben rendszeresítették az énekoktatást: természetesen szakemberrel. Önként felmerül az a kérdés: három éven keresztül mi volt az énekkel és zenével ? Két eset lehetséges: vagy nem tanították, vagy igen, de az órafelosztási recept szerint. Ha néni tanították, könnyelműség, ha órafelosztással csinálták, annak hátrányát már fejtegettük. Van-e tudomása erről a felsőbb hatóságoknak s ha igen, megengedhetőnek tartották-e ezt az állapotot ? Hasonlóképen vagyunk a testi neveléssel. Tudtunkkal rendszeres tornatanitásról nem lehet beszélni, mert nincs meg a hozzá való szakember. Nos ezt az állapotot a legkülönösebbnek találjuk. Van egy intézet, amely negyedik éve, hogy fennáll, úgyszólván teijes osztályszámmal rendelkezik, s ebben az intézetben szakember nem tanítja a tornát, vagy ha tanítja is valaki, csak úgy kedélyesen. Az ifjúsági tornatanitás manapság már lényeges kelléke a közoktatásnak s túl van azon a balhiedelmen, hogy a tornán csak az ügyességre tesznek szert a növendékek. Erre is, de első sorban s legfőképen a testi nevelés intenzivitásáról van szó. Neveljük testileg is növendékeinket, hogy annál könnyebben bírják a szellemi munkát. 'Ez a modern paeda- gogusok elve. Ezt a nevelést azonban csak szakember végezheti* más senífi. Mert ugyan kit is vonnak felelősségre az esetleg beálló szerencsétlenségnél, ha nem szakember tanítja a tornát?!! Ifjaink ilyformán el vannak zárva a racionális testi neveléstől s a tornában szintén csak cirkuszi produkciókat látnak. Ami sem az ő egészségük, sem paedagogiai szempontból nem ajánlatos. így állunk tehát szépen fejlődő polgári iskolánkkal. Hogy kit terhel mindezekért felelősség, nem tudjuk, de annyit konstatálhatunk, hogy mindez a felsőbb hatóság tudta nélkül aligha történhetik meg. Az elmondottak után kíváncsian várjuk az illetékes tényezők szives felvilágosítást, esetleg útbaigazítását!! Censor. pTRŐL-jlÉTRE. A világsajtót az elmúlt napokban két szenzációs hir járta be. Az egyik, hogy György szerb trónörökös egy francia katonai iskola felvételi vizsgálatán megbukott; a másik, hogy Vilmos császár a német' trónörököst 30 napi szobafogsággal büntette meg. Ez tény! De hát mit is csináltak ezek az urak tulajdonképen ? Szónokoltak. A különbség csak az, hogy György urfi rosszul, a német trónörökös rossz időben. Pedig György urfi csak konzekvens volt önmagához. Hisz a trónörökösi vizsgán is épen a szónoklás miatt bukott meg. A lapok azt ir- ják, hogy Györgye buskomor lett. S ez érthető is! Hogyne, hisz a német trónörökös mint volt kadét kapta a szobafogságot, Györgye pedig mindkét bukásakor csak kadet-aspiráns volt. Ami már most a két Cato szerepét illeti, akik igy büntettek,, valószínű, hogy nem az erkölcsi igazságszolgáltatás eszméje vezette őket, hanem az egyéni érdek. A francia Cato csak mint modern Herostrates bizonyította be, hogy a születéssel nem okvetlenül jár a tudás is, mert kétségtelen, sőt bizonyos, hogy hadügyminiszterének a fiát pl. hasonló körülmények között nem buktatta volna meg. A német Cato pedig, úgy látszik, saját tapasztalatain okult, az ő szónoklása ugyanis elég bajt szerzett már minisztereinek. Van ennél azonban még nagyobb szenzáció is. Egy ravasz német mechanikus állítólag olyan ébresztő órát talált fel, amely kellő időben felébreszti a jámbor halandót s ezzel egyidőben meggyujt egy kis petroleum lámpát, felforralja a tejet, kávét önt hozzá, sőt még cukrot is tesz bele. Végre hármat csenget annak jeléül, hogy kész a reggeli s ég a lámpa. Nos, ha ez a találmány bevállik, akkor a feltaláló rövidesen multimilliomos lesz. Hogyne, hisz az agglegények egész légiója fogja 'igénybevenni. Hát még akkor, ha a leleményes konstrucktör tökéletesíti a találmányt s nemcsak ébresztői és lámpagyujtogatási, hanem a szakácsnői és a hetesi szerepkört is sikerül betöltetnie az órával. Akkor már csak az újságolvasás marad hátra a boldog agglegénynek, meg az a kellemes tudat, hogy a mellényzsebben felejtett aprópénzt senki sem fogja elcsenni. Cyrano. HÍREK. Ünnepi szt. mise. Holnap a konviktus megáldásával kapcsolatosan d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz, amelyet Fetser Antal félsz, püspök Öméltósága fog pontifikálni. A misén a gimn. ifjúság énekkara adja elő egy kiváló szerző miséjét. Betétek : Ecce sacerdos magnus, az öffertoriun után: Szűz Mária, hazánk reménye, mise végén pápai hymnus. Az egész mise zenei szépségekben rendkívül gazdag, felhívjuk reá olvasóink figyelmét. Az egészet Braneczky József tanár tanította be s a főpróbán meggyőződtünk arról, hogy elsőrangú műélvezetben lesz részük azoknak, akik ifjúságunk fáradságos munkáját értékelni tudják. (Szerk.) Estély a kastélyban. Özv. gróf. Károlyi Istvánné szül. Csekonits Margit grófnő f. hó 21-én fényes estélyt adott, amelyre városunkból hivatalosak voltak: Csaba Adorján feleségével és leányával, Ilosvay Aladár és neje, Debreczeni István és neje, özv. Serly Gusz- távné, Jurcsek Béla és neje, Péchy László és neje, Dr. Schönpflug Béla és neje, Dr. Vetzák Ede és neje, Dr. Kovács Dezső és neje, özv. Mosony Györgyné, Plachy Gyula, Récsei Ede, Madarassy Gyula, Cseh Lajos, N. Szabó Albert és Gallasz Ödön. Jubileumi díszközgyűlés. A nagykárolyi róm. kath. esperesi tanítótestület 25 éves jubiláns közgyűlése méltó dísszel és fénnyel folyt le f. hó 23-án. A diszközgyülés 9 órakor ünnepélyes szentmisével kezdődött, amelyet a püspök képviselője dr. Jordán Károly apát celebrált fényes segédlettel. A diszközgyülés a róm. kath. fiúiskola nagytermében a himnusz eléneklésével kezdődött, amelyet a dalárda adott elő. Jordán Károly mint a püspök megbízottja lelkes szavakkal nyitotta meg az ülést. Beszéltek még a programmon kívül Benkő kanonok, a szatmári káptalan : képviseletében, Bodnár tanfelügyelő a tanfelügyelőség nevében, Bodnár Gáspár a tanítóképző intézet nevében mondott lelkes beszédet. A diszközgyülés után 94 terítékű bankett volt a „Magyar Király“-ban, amely derűs hangulatban folyt le. Szép felköszöntót : Gallérok gőzmosása: ITáltáí*»!* l^ál Kézimunkák, glassé keztyük, tűkörfénnyel hófehérre «MJ UIJvl * Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
