Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-18 / 47. szám
5-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 47-ik szám ÉRMELLÉK. Az állami gyermekvédelem és teleprendszer. Tagadhatatlan tény, hogy Magyar- országon az elhagyott gyermekek védelmi ügye az 1901. VIII. és XXI. t.-cikkek megalkotásával egész Európában csaknem a legmagasabb nívóra emelkedett (ami viszont nem vet dicsérendő fényt a társadalmi állapotokra) s emiatt a müveit nemzetek részéről már nem egyszer méltó elismerésben is volt részünk. A 15 éven aluli talált és elhagyott gyermekek az állami gyermekmenhelye- ken, és az államtól szubvenciót élvező, nagyrészt azonban a társadalom támogatása és áldozatkészsége folytán létrejött Országos Gyermekvédő Liga, a Rainer püspök vezetése elatt Esztergomban létrejött Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müve, ennek gyermektelepei, gyermekszanatoriumok és egyéb gyermekvédelmi egyesületek intézeteiben olyan gondozásban, nevelésben, szakszerű orvosi felügyeletben részesülnek, amely a szülői nevelést, ha minden tekintetben nem is de igen üdvösen helyettesíti. Hány és hány elhagyott, árva gyermeket neveltek már e menhelyek a haza hasznos és becsületes polgáraivá, hány züllött gyermeket téritett a jó útra a kér. Szeretet orsz. Gyermekvédő Müvének gondos nevelése s~ adott vissza a társadalomnak avagy hány szegény beteg gyermeket gyógyítottak ki súlyos bajából a gyermekszanatóriumok? Azonban évenként a szülői szárnyak melege alól részben akarva, részben akaratlanul kikerült gyermekek száma • oly nagy mértékben szaporodott (a múlt esztendőben 56000 volt, mig a törvény megalkotásakor csak 7000), hogy gondozási neveltetési és ápolásit, — költségeiket, a gyermekmenhelyek fentartási és személyzetének fizetési terheit az állam nem tudta fedezni az országos betegápoiási alapból, sem a belügyminiszter tárcájának keretén belül e célra előirányzott összegből, jóllehet ezt minden esztendőben emelték (legutóbb volt 14 millió korona.) Az állam ekkor egy belügyminiszteri rendelettel segített a dolgon és ahelyett, hogy az igen üdvösen meghozott törvény tendenciái szerint tovább fejlesztette volna az ügyet, fedezett hiányában azon terhet, amit a törvény megalkotásakor a nyakába vett, a községekre, városokra és a szegény földmives, iparos osztályra tolta át. Ugyanis a gyermekmenhelyekbe való fölvételt megszorította azáltal, hogy az elhagyottányilvánitást az illetékes árvaszékek hatáskörébe utalta át (amelyek ügyrendje pedig tudvalevőleg roppant nehézkes és lassú) azonfelül azon hét éven felüli gyermekek tartásdijának megfizetését, akiknek illetősége megállapítást nyert, a községek és városok kötelességévé tette s minthogy az időközben felszaporodott gyermekeket a menhelyek- ben nem tudta elhelyezni, kénytelen volt ‘kiadni egyes községek vagy városok szegényebb sorsú családaihoz csekély havi 8—14 korona tartásdijért neveltetés végett (persze akadtak olyanok a szegényeb sorsuak között, akik gyermeket vállaltak.) Létrejöttek tehát a menhelyek székhelyein kívül álló, de továbbra is ezek fenhatósága alatt lévő helyi gyermektelepek.- Csakhogy ezen gyermeknevelést célzó elevek ,most már a községekre, városokra az iparos és földtnives osztályra nehezednek sőt még egy kevésbbé biztos és évről-évre ingadozó alapra a könyöradotnányokra. Ilyen formában a gyermekvédelem egy napról-napra meg- untajbb teher lesz a polgárságra. Pedig volna erre egy kevésbbé terhes és sokkal biztosabb, reálisabb alap. Tessék az 1901. VIII. és XXI. t.-cikkek tendenciái szerint a fejlődést előidézni az állami költségvetésbe illeszteni ezen kulturális áldozatot, s akkor biztosabb, kevésbbé terhesebb és kevésbbé zaklatóbb lesz a társadalom amúgy is nagyon kihasznált áldozatkészségére. HÍREK. Képviselőtestületi gyűlés. Székelyhld község képviselőtestülete f. hó 11-én d. u. rendkívüli gyűlést tartott képviselő testület tagjai nagyszámmal jelentek meg. Tárgysorozat: 1. A községi pénzek elhelyezése. Többek hozzászólása, után, névszerinti szavazással elfogadták az előadó indítványát. Elhelyeznek 2000 koronát a Gazdasági és Iparbanknál, a többi pénzeket pedig megosztva felerészben az Érmelléki Takarékpénztárnál, felerészben a székelyhídi Népbanknál. — Az elhelyezendő tőkék kamatlábát négy és fél százalékban állapították meg. 2. A bihari vasutak r. t. ragaszkodik a 40,000 korona hozzájáruláshoz. Az építendő nagylétai csatlakozás tekintetében bemutatja a vonalvezetés tervét, mely szerint az ujvonal az érkeserüi átjárónál csatlakozik a mihályfalvai pályához tehát a forduló földek elkerülésével. A képviselő- testület beható vita után 5000 koronával 25000 koronára emelte a hozzájárulást. 3. Hivatalvizsgálatra kiküldettek Berger Benő és Bokor Sándor képviselőtestületi tagok. 4. Bejelentetett, hogy az aszphalt járda átvétel folyó hó 14-én lesz. Az átvételnél közreműködik az elöljáróság a szépítő bizottsággal egyetemben. Tunyoghy Lajos képviselő, indítványt tesz, hogy az átvonuló tisztek ne egyeseknél, hanem a közköltség terhére szállásoltassanak el mert a közteherviselésnek ez felel meg. Pályázat. A december 20-án tartandó megyei közgyűlésen töltik be az üresedésben levő két szolgabirói állást, melyre pályázat hir- dettetett. Mulatság. A bihardiószegi önkéntes tűzoltó egyesület f. hó 19-én Bihardiószegen Toni János vendéglőjében pénztára javára kabaréval egybexötött táncvigalmat rendez. A műsor igen élvezetesnek ígérkezik. Vizsgálat. Szunyogh Barnabás szolgabiró a községi hivatalvizsgálatokat Matics Dezső jár. számvevő társaságában megkezdte. Érolaszi, Asszonyvásár, Érköbölkuton folyt le a vizsgálat, mindenütt jó eredménnyel. Téli estéken. Érköbölkuton hasznosan fogják a hosszú téli estéket tölteni. Mint értesülünk ugyanis november 11-étől kezdve he- tenkint felolvasások és előadások fognak tartatni. Cserép és téglagyár Székelyhidon. F. hó 6-án lett megtartva a székelyhídi járás fő- szolgabirája által a telep engedélyezési szemle a Fabry Sándor és társai által létesítendő cserép- és téglagyár ügyében. — Miután az engedélyezés ellen semmi lényeges kifogás nem merült fel, a telepengedély hamarosan meg lesz és városunk egy igazi közszükségletet pótoló üdvös iparvállalattal lesz gazdagabb. Vasbánya Nagyiétán. Székely Lajos la-. josmizsei lakos a nagybányai bányakapitány- ságt'd engedélyt kapott, hogy a Bagamér, Álmosd; Kákád és Nagylétai határban előforduló gyepvasércet bányászhassa 115000m2 területen. Mint értesülünk a bánya központ Nagyiétán lesz; az üzemet két millió korona alaptőkével három debreceni pénzintézet indítja meg, illetve támogatja. A nyerendő vasércet a bagaméri határban levő Söpjing-féle ingatlanon fedezték fel, a hol a vasérc a legtömegesebben fordul elő. Az üzem egyelőre 600 munkással indul meg. A halál torkában. Vajda Gyula -szíjgyártó segéd a Glück-féle gőzmalomban gép- szijjakat vart, de oly közel ült a nagy hajtókerekhez, hogy az azt a szíjat, amin dolgozott elkapta és magával rántotta Vajtis ^Gyulát is, kinek a lába beleakadt a szijba és már majdnem oda jutott, hogy a kerekek összezúzzák, mikor az elkapott szíj elszakadt s igy Vajda megmenekült a biztos haláltól. Öngyilkosság. Kotvits Ferenc 62 éves téglamester bihardiószegi lakosnak f. hó 10-én a székelyhídi kir. jbiróság előtt előtt 6 napi fogházbüntetés elszenvedése végett jelentkeznie kellett volna. Nagyon elkeserítette ez s emiatt egy zsineggel felakasztotta magát. Hozzátartozói reggel találták meg holtan. POSZVÉK NÁNDOR oki. gazda; a szatmármegyei gazd, egyl. volt titkára. Gazdasági szakirodája. Törv. bej. cég. —— Ingatlan és jelzálog forgalmi iroda.-----S Z A T ffl Á R. Távbeszélő 14. szám. Kazinczy-u. 7. szám Földbirtokok, háza dás-vétele, bérletek, előnyös biztositáso< k 7.etitése, jutányos kamalu jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása, gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítései üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása, becslések, szakkérdésekben felvilágosítás, egyeztető bizottságokban képviselt, bírósági szakértői tisztség elvállalása Kováid gyárban tisztított gallérok, kézelők, ingek :: Q fehérebb, fényesebb, keményebb \ * :: az ujjonnan vásároltnál. :: * Ruhanemüek Vegyfisziiiás és festés által eredeti nj szint kapnak. Felküldés minden szerdán. Egyedüli képviselet Nagykároly és vidéke részére leíkovils Sámuel, füszerkereskedőnél
