Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-11 / 46. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 46-ik szám ÉRMELLÉK. A gazdasági szakképzésről. (R.) Hazánkban pár évtized alatt óriási lépésben haladt a kultúra. De különösen az utolsó években hódított óriási tért s bekopogtatott már az egyszerö földmives ajtaján is, kérve-kéri, térjen el az ősi hagyományos élettől s öltsön magára uj ruhát, hogy boldogabban élhessen. A nép körében a kultúra különösen a gazdasági iskola alakjában jelenik meg a nép között. Ki van adva a jelszó: gazdasági iskolát létesíteni mindenhol, mert ez fogja majd a mai barbár földke­zelési rendszerünket átalakítani, illetőleg gazdáinkból modern gazdászt nevelni. Nagyon szép és helyes gondolat, de saj­nos, arról megfeledkezünk, hogy gaz­dáink, a végzett növendékek hol és mi­ből legyenek jó és modern gazdák. Tegyük fel, hogy gazdasági iskoláink derekasan elvégzik a kitűzött feladataikat: jó gazdákat neveltek. A paraszt gyermek­ből modern gazdász lesz, jobban ki tudja használni (legalább elvileg) a földet ki nem tudom hányás-forgási rendszer al­kalmaz, illetőleg alkalmazna, de hol és hogyan ? Ez a nagy kérdés. Tudjuk hazánk milyen szegény és bizony a paraszt csa­ládoknak átlag alig van több 5 hold földnél és ha hozzá vesszük, hogy e bir­tokon két fiú osztozkodik, hogyan lehet ebből megélni ? Harmadfélholdból, ha mé<T oly intenziven is műveli az iskolá­zott gazda a földjét, nem lehet a csa­ládját eltartani. Ilyenkor azt szokták mondani : mu­száj mindenkinek a saját gazdájának lenni. Ott van az uraság rengeteg birtokaival, kell oda jó gazda, jó földmivelő. Bár kellene. De sajnos nagyon is korlátolt számban kell oda a jó földmivelő, mert ott nem törekszenek a birtok teljes ki­használására, hanem épen csak annyira, amennyit az uraság fel tud használni. Tehát, ha a gazda saját földjéből nem tud megélni, de ahol meg is tudna élni a nagybirtokon nem kap munkát, mit csináljon ? Még gondolkodik : ha itt nem, amott csak megéltek valahogy : elhagyja szülőfaluját és vagy az ország valamely nagyobb városába megy, vagy Amerika felé vándorol, de mindkét eset­ben proletár lesz belőle. Munkás lesz, még pedig ipari munkás. A negyven gazdasági iskola, melyet a kormány felál­lítani óhajt, ipari munkást és nem „jó gazdászt“ fog nevelni. Majd meglátjuk, hogy igy lesz és mindennél igy is van, ha valamit egyoldalúan kultiválunk. Nem elég gazdasági iskolát felállí­tani, hanem módját kell ejteni annak, hogy a végzett tanulók, ifjak és aggok, hol végezhessék nemes munkájukat, hol vegyék hasznát annak, amit tanultak. Utat kell nyitni a valamicskével nagyobb bir­tok szerzésre, módot kell találni, mint már mondtam, hogy a jó gazdász ér­vényesüljön. Nehéz, fogas kérdés. Vagy talán megoldva látjuk a dolgot a nagymérvű parcellázás által ? Parcelláznak ugyan, de a bankok, kik uzsorakamatot szednek a pénz után s mivel tudjuk, hogy csakis a szegény ember van rászorulva az ilyen üzlet megkötésére, ez tehát ismét csak ott van, ahol volt. Itt gyökeres, átalakulás kell a birtok- rendszerünkre, mert csakis ezen a mó­don válik hasznossá a gazdasági intéze­tek létesítése, mert hisz hiába vannak magasstilü iskoláink, ha ezen iskoláknak a gyakorlati életben hasznát nem ve­hetjük. Birtokrendszerünk reformja szün­tetne meg minden bajt, ez szüntetné meg az óriási emberveszteséget, mellyel ne­künk magyaroknak, főképen pedig föld- míves osztálynak kell most Amerikának adózni. HÍREK. Biharvármegye törvényhatósága fel­hívja az érdekelteket, hogy mivel a 624/1911. sz. alatt a vásárrendtartásról alkotott szabály- rendeletének a módosítására az utóbbi időben a törvényhatóság majdnem minden közgyűlése elé érkezik kérelem, amely körülményből való­színűleg látszik, hogy szóbanforgó szabályren­delet a mai viszonvoknak meg nem felel, ja­vaslataikat folyó hó 20-ig a hivatkozott sza­bályrendelet módosítása, illetve átdolgozása iránt a törvényhatósági bizottsághoz tegyék meg. Áthelyezés. Mezei Gyula tb. szolgabirót felettes hatósága áthelyezte Élesdre, az oly tra­gikus módon elhunyt Beöthy Dávid szolgabíró helyébe. Kitüntetés. Magas kitüntetés érte dr. Ga- rán János államvasuti orvost, amennyiben f. hó 3-án a magyar államvasutak orvosi tanács­adója címet kapta. Gratulálunk. — Buzási Al­bert a bihari h. é. vasút székelyhídi osztály­mérnökségének vezetője, a M. Á. V. felügyelővé lépett elő. A képviselőválasztás utóhangja. Dr. Dóczi Imre volt kisgazda-párti képviselő jelölt a legutóbbi választás alkalmából bűnügyi fel­jelentést tett több érmihályfalvai polgár ellen nyomtatvány által elkövetett rágalmazás és be­csületsértésért. Folyó hó 3-án volt ez ügyben Nagyváradon az esküdtszéki tárgyalás. A vád­lottakat Fényes Ödön ügyvéd védte. ítéletet az esküdtbiróság nem hozott, mivel a bizonyítás kiegészítése végett több tanú kihallgatása vált szükségessé, igy ki fogják hallgatni Biharmegye főispánját, akinek Dóczi, mint munkapárti jelölt kérte a támogatását, továbbá Markovics Manó volt érmihályfalvai h. főszolgabírót, Makucs Gyula állomás főnököt, Meskó György dohány­beváltó tiszttartót és még többeket. Bucsuzás. Bratz Jánostól, a Székelyhidról Nagyváradra áthelyezett adóhivatali főnöktől, hivatalnok társai, barátai és tisztelői a Fürdő­vendéglő nagytermében tartott vacsorán vettek búcsút: Acél Izidor a tisztviselőtársak, dr. Stet- ner János a jóbarátok, Tandly József pedig a város közönsége nevében mondott istenhozzádot a távozó köztiszteletben álló tisztviselőnek. Képviselőtestületi gyűlés. Székelyhid község képviselőtestülete f. hó 4-én délután tartotta november havi rendes gyűlését. Tár­gyaltattak : 1. A községi választók összeírására kiküldettek : Biró, jegyző, Balogh András, Tó­háti János, Tímár József, Karca Sándor, Ban- csik Dániel, Timaróczky Gyula. Az igazoló vá­lasztmányba beválasztattak Olasz József és Bo­ros Sándor. 2. Az 1910. évi anyakönyvi dija­kat újabb határozattal átengedték az a'nyakönyv- vezetőnek. 3. Fridman Miklós budapesti lakos ajánlatot tett petroleum gáz izzó fény beveze­tésére. Az ajánlatot a képviselőtestület azért mellőzte, mert nem akar a villanyvilágítás be­vezetése előtt más világítással kísérletezni. Nem fogadták el Kovács Lajos képviselő azon igen helyes indítványát sem — hogy legalább a piac-téren állittassék fel egy ilyen ivlámpa — amivel pedig az uralkodó egyiptomi sötétség legalább a piacon .gyökeresen orvosolva lett volna. 4. Képviselőtestület tanácskozási ügy­rendjét Biharvármegye törvényhatósága jóvá­hagyja. 5. Éppen igy jóváhagyást nyer a Tűz­oltó vendéglő átalakítása, melyre a képviselő- testület 1600 koronát irányzott elő. 6. A köz- igazgatási bíróság kiskorú Nagy Sándort 7. Biharvármegye alispánja pedig Kiss Mariát székelyhídi illetőségűnek mondotta ki. Ez utóbbi határozatot a képviselőtestület megfelebbezte. 8. Jóváhagyatott az aljegyző fizetésének 1400 K, a segéd jegyző fizetésének 1200 K s az Ír­nok fizetésének 900 koronára emelése. 9. Ugyan­csak jóváhagyást nyert a segédjegyzői állás rendszeresítése. Tunyoghy Lajos képviselő in­dítványára elhatározták, hogy a felszedett palló deszkádat csomóba összehordva nyilvános ár­verésen értékesítik. Halálozás. Súlyos csapás érte Kinczel Endre kalapos-iparost. Kis fia Jóska 9 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Te­metése folyó hó 3-án volt. Megsemmisített választás. 1911. január 18-án a székelyhídi ref. egyház főgondnokául Gönczi Jánost, gondnokául Orbán Sándort, tanitó-presbiteréül Laczkovics Lászlót válasz­tották meg. A választás ellen a presbitérium felebbezést adott be az egyházmegyéhez. Az ér- melléki ref. egyházmegye időszaki bírósági ta­nácsa f. hó 6-án tartott az ügyben vizsgálatot; helyt adott a panaszosok kérelmének és Göncy János, Orbán Sándor és Lackovics László vá­lasztását megsemmisítette. Az illetők felebbezést nyújtottak be az egyházkerülethez. Adomány. Dr. Horváth József a székely­hídi kaszinónak egy értékes órát adományozott. Betörések. Múlt számunkban rámutattunk arra az állapotra, ami Érmihályfalván uralkodik és a közbiztonságot tarthatatlanná teszi. Ennek a következménye aztán az, hogy úgy látszik napirenden vannak a betörések és lopások. Vasárnapra virradóra betörtek Hintalan Ede szatócs-üzletébe. Az utcai ablakot törte be a betörő, az ablakba kirakott tárgyakat mind ki­szórta az utcára, hogy ott be tudjon hatolni az üzletbe. De mikor ez már majdnem sikerült neki, Hintalan figyelmessé lett a mellék szobá­ban, ahol aludni szokott, kiment az utcára, hogy meglepje a betörőt, de az is észrevette a bajt és kereket oldott. — Ugyanazon éjjel még Grünfeld Márton szatócs-üzletébe is be akartak törni, de itt sem sikerült nekik. A homoki bor értékesítése. A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete a homoki bor értékesítését tagjai részére elvállalta. Az egyesület borértékesitő osztálya a 40 filléres

Next

/
Thumbnails
Contents