Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-04 / 6. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 6. szám. ÉRMELLÉK. A járásbíróság és adóhivatal kérdése. (Folytatás.) Két körülmény teszi különösen indokolttá és immár elkerülhetetlenné az érmihályfalvai járásbíróság felállítását: nevezetesen Érmihály- falva község rohamos fejlődése s földrajzi tekintetben, a ma fennálló furcsaságok. Ami az elsőt illeti, Érmihályfalvának az utolsó évtizedben való fejlődése .páratlanul áll. Nincs Magyarországon egy nagyközség sem, amely a mostani népszámlálás alkalmával oly rohamos fejlődést és szaporodást mutatott volna fel, mint Érmiháiyfalva. A szaporodás 49°,Íjnak felel meg s ha a következő évtizedben is ily erős lesz a szaporodás, mint volt a mostaniban, úgy már csak maga ezen körülmény is okvetlen szükségessé teszi a járásbíróság felállítását. Természetesen e nagymérvű fejlődés Ér- mihályfalva kereskedelmi, ipari és közgazdasági életének minden vonalán meglátszik. Bankjai és iparvállalatai az Érmellék legnagyobb kereskedelmi forgalommal bitó nagyközségévé avatják. E minden téren mutatkozó fejlődés mellett még kiáltóbban beszélnek a járásbíróság felállítása mellett azok a furcsának mondható és indokolatlan területi és közigazgatási beosztások, amelyek ma az Érmihályfalvai járáshoz tartozó egyes községek bírósági hozzátartozó- sága tekintetében fennállanak. így Piskolt nagyközség, amely ma már 2500 lakossal bír, a nagykárolyi járásbírósághoz és szatmári törvényszékhez tartozik, tehát igazságszolgáltatási beosztása idegen törvény- hatóság területére viszi, mig közigazgatásilag Érmihályfalvához tartozik, az adóhivatala pedig Székelyhidon van. Hát ez a beosztás igazán komikus! De ne gondoljuk, hogy csak Piskolt község van ily mostoha helyzetben. Itt van mindjárt Érkörtvélyes község is, amely bár Szatmarmegyéhez tartozik, de Ér- mihályfalvához való közelsége indokolttá teszi azt, hogy ez a község is bevonassák a felállítandó uj járásbiró iág körébe. Nevezetesen azon egyszerű indokból, mert Érmihályfalvához igen közel esik, alig 6 kilométernyi, egy fél óra alatt gyalogosan is bejöhet az ügyes-bajos körtvé- lyesi ember az Érmihályfalvai járásbírósághoz, mig ha Nagykárolyba kell elmennie, gyalogosan egy fél nap is beletelik. Hasonlóképpen igen messzire esik Nagykárolytól Penészlek község is ; vonaton és szekerén 7 óra alatt jut el az ember Nagykárolyból Penészlekre. A nagykárolyi járásbíróság pedig az által, hogy e községek az ő hatásköréből kivonatnak, abszolúte nem veszítene semmit. Hissz’ aoba a helyzetbe jutna, hogy ügyforgalmának közel 25%-tól szabadulna s mégis elég tere maradna, hogy személyzettel az ügy menetét gyorsabbá tehesse. Különben is ezek a községek csak bele tartoznának az uj nagykárolyi t rvényszék hatáskörébe. Földrajzi szempontból hasonlóképpen igen célszerű lesz az uj járásbíróság körébe bevenni: Szalacs és Nyirábrány nagyközségeket is. Az e őbbi, amely 3500 körüli lakossággal bir, igazságszolgáltatásiig a margittai járásbírósághoz tartozik, mig — Piskolthoz hasonlóan, — közigazgatásilag Érmihályfalvához tartozik, adóhivatala pedig Székelyhidon van. Az utóbbi pedig 3250 lakosságával Érmiháiyfalválói alig fél óra járásnyira fekszik. Ezek a közigazgatásilag és földrajzilag már úgy is Érmihályfalvához tartozó • községek bevonása, valamint Érmiháiyfalva 8100 lakosával területi szempontból is indokolttá teszi az új járásbíróság felállításának szükségességét s ezeknek a községeknek a természetes és köz- igazgatási központjukhoz leendő visszahelyezésével, a bírósági beosztások minden nagyobb változtatása nélkül megoldható lesz az uj járásbíróság területi kiterjedésének kérdése! (Folyt, következik.) Képviselőtestületi közgyűlés. Érmiháiyfalva község képviselőtestülete január hó 30-án d. u. 2 órakor közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. Jelen voltak : Berecz István, Csuka Lajos, Dranyeczki László, Glück Benő, Grósz Béla, Hintala Ede, Kuling György, Kun Mihály, Máté Sándos, Mátrai Ákos, Runkai Elek, Timkó István és többen. A képviselőtestület a következő fontos ügyeket tárgyalta behatóan, s hozott azokban határozatot: 1. Glück Benő italmérési engedély iránti kérését egyhangúlag teljesíteni véli, amenyi- ben nevezett, ki a Fő-utca és az u. n. Kis- ujváros közötti telkén gőzmalmot épit s a két utca között átjáratot létesít, oly helyen óhajtja az italmérést felállítani, a hpl ilyen még nincs. 2. A városi vágó-hi'd felügyelő állásáról lemondván, arra egyedül Szentgyörgyi Lajos mészáros pályázott, kit ís a képviselőtestület a régi javadalmazással egyhangúlag megválasztott. 3. A városi ovodák folyó évi költségelőirányzatát a képviselőtestület egész terjedelmében elfogadta azon határozattal, hogy abból a kert bekerítésére felvett 800 koronás tétel töröltessék, miután a javasolt bekerítés nem oly égetően szükséges. 4. Tudomásul vette a közgyűlés a vármegye alispánjának azon leiratát, hogy a Vásártér és Temetőalj-utca vízelvezetési munkálatainak eszközlésére egy évi időtartamra engedélyt adott. A nagyobbszabásu munkálatra a szomszédos városok lapjaiban pályázat kiírását mondotta ki a közgyűlés. 5. Köztudomású dolog, hogy a közmunkák eltörlését egyik muU évi képviselőtestületi közgyűlés elhatározta. Ezen határozatot azonban megfelebbezték. Berényi Sándor előadó jegyző indítványára, hogy afelebbezés eldőltéig a régi szokás maradjon érvényben, a mely szerint a kivetett közmunka felerészben készpénzben, felerészben pedig természetben rovassék le, — a képviselőtestület előadó javaslatát elfogadta. 6. Az utolsó s nagyvitát, mondhatjuk vihart előidézett tárgy a gazdasági ismétlő iskola múlt évi zárszámadásának és folyó évi költségelőirányzatának ügye képezte. Az előadó jegyző által felolvasott tételeket izgatottan, fokozódó ellenszenvvel, általános megbotránkozással s heves közbeszólásokkal és megjegyzésekkel kisérte a képviselőtestület. Nem is csoda! A nagy költséggel, óriási áldozattal létesített és fenntartott iskola nem látszik megfelelni a létesítésekor ho zá fűzött reménynek és tervnek. Az intézmény ahelyett, hogy önmagát fenntartaná, a kiadásokat fedezné, sőt még néminemű anyagi hasznot is hozna a városnak, — csak felette nagy áldozat árán tartható fenn s örökösen segélyezésre szorul. Olyan kielégíthetetlen intézménynek tűnik fel, mint pl. hazánkban a közös hadsereg, mit kielégíteni képtelenség. Most ís csak nem összeroskauásig tulteihelt közpénztárunktól ezreket kér (3400 korona évi segélyt), százakat kísérletezési czélokra, udvar takarításra, stb. Ha oly megbotránkoztatóan szomorú nem lenne ez ügy, valóban kaczagni kellene felette. Mi sem természetesebb, minthogy az egyes felszólalók is hevesen kikeltek és tiltakoztak e nagyon furcsa gazdálkodás ellen, így Grosz Béla első felszólaló valóságos abszurdumnak nevezte a számadásokat s tiltakozott annak elfogadása ellen. Hintala Ede meg egyenesen ellenőrök választását javasolta, hogy e rettenes állapotnak eléje vétessék. A képviselő- testület Grosz Béla indítványát, hogy t. i. sem a zárszámadás, sem a költségvetés ne hagyassák jóvá, a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta, Hintala Ede indítványának tárgyalását pedig ellenőrök választása és alkalmazása ügyében — a jövő gyűlésre halasztotta. Ezzel a viharos és igy emlékezetes közgyűlés véget ért. HSREK. Jakab Rezső a múlt hó 27-én már el is foglalta hivatalát, éppen a legjobb időben ! Fontos feladatok várnak ma megoldásra: községházán építés, villanyvilágítás, az uj bíróság és adóhivatal felállítása, legelővásárlás stb. stb. S hacsak mesterségesen nem gátolják a fejlődést, az ő vezetése és irányítása mellett sokat fog produkálni a község. Községi pénztárnok választás. Az Oláh József lemondásával megüresedett pénztárnoki állás választás utján január hó 31-én lett betöltve. Az állásra jelöltettek: Berecz István, Hintala Ede és Kun Mihály. A 3 jelölt közül 35 szótöbbséggel Kun Mihály választatott meg községi pénztárosnak. Uj ügyvédek. Székelyhidon most február hónapban három uj ügyvédi iroda fog megnyílni. Dr. Barna Miklós Nagyváradról költözik át, mig dr. Gubácsi Sándor és dr. Biró Sándor, most szereztek ügyvédi diplomát. A népszámlálás eredménye. Nincs talán Magyarországon egy nagyközség sem, a mely oly örvendetesen szaporodott volna, mint Érmiháiyfalva. Maguk az érmihályfalvaiak is csodálkozással beszélnek a népszámlálás eredményéről ; látták ugyan ezt a fejlődést az építkezéseknél, hogy az utolsó években egész uj városrészek épültek ki, de hogy tiz év alatt a lakosság száma 5800-ról 8100-ra emelkedjék, hogy a szaporulat 49% legyen, még álmukban se merték reményleni! Hát hogy ha még az adatokat a lakosság pontosan vallotta volna be, úgy lélekszámúk bizonyosan megütné a 8500-at. A Kereskedelmi bank közgyűlése. Az „Érmihályfalvai Kereskedelmi és Iparbank r.-t.“ múlt hó 27-én tartotta meg XVI-ik évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés elnökéül Grosz Béla indítványára Végh József részvényest választották meg, aki a jegyzőkönyv vezetésére az intézet uj ügyészét, dr. Nagy Zoltánt, hitelesitőkül pedig Makutz Gyula és Jakab Mór részvényeseket kérte fel. Napirend előtt megható beszédben emlékezett meg az intézetet ért súlyos vesztességekről, Benedek Mátyás és dr. Reichard Manó haláláról. Indítványozta, hogy a közgyűlés fejezze ki a gyászoló család előtt mély részvétét a csapás felett, s üdvözli az uj ügyészt, dr. Nagy Zoltánt. Ezután a közgyűlés legszebb jelenete következett. Elnök indítványozta, hogy a közgyűlés válassza meg vezérigazgatónak az apa gyermekét, Benedek Zoltánt. Lelkes taps tört ki ez indítványra s egyhangúlag fogadta el a közgyűlés az indítványt. Ezután tárgyalás alá vették az 1910. évi üzleti eredményről szóló jelentéseket, s az élénk eredmény fölött a közgyűlés elismerésének adott kifejezést. Ahol nem járnak iskolába. Érmihály- falván önálló gazdasági népiskola van, a gyermekek azonban nem nagy buzgóságot mutat
