Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-04 / 45. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 45. szám. Helyettesítés. A ref. presbitérium az Ombódra távozó Gv. Kovács Józsel segédlel- készi állásra Kürthy Károly s. lelkészt helyet­tesitette. Az ecsedi-láp lecsapoló társulat köz­gyűlése. A társulat közgyűlését Fény-utcai hi­vatalában f. hó 14-én tartotta meg az érdekelt­ségi tagok nagy részvéte mellett. A közgyűlést a távollévő elnök helyett az alelnök nyitotta meg s a jkönyv hitelesítésére dr. Farkas Antal és Jurcsek Béla érdekeltségi tagokat kérte fel. A közgyűlésen tö b miniszteri- leiratot vettek jóváhagyólag tudomásul és tettek felterjesztése­ket. Első ilyen felterjesztés, amelyet Domahidy István és Hadady József választmányi tagok indítványára fogadott el a közgyűlés az, hogy a pénzügyminiszter utasítsa szakközegeit, mi­szerint az 1909. V. t.-c. alapján az uj földosz­tályba sorozásnál legyen tekintettel a társulat ártérébe eső birtokok súlyos ártéradóval terhelt voltára. Majd az igazgató főmérnök tett jelen­tést a legutóbbi közgyűlés óta tett épitkezések- ről. Ugyancsak jelentést tesz a pénztár szep­tember 1-i állapotáról, amelyet tudomásul szol­gál. A közgyűlés ugyancsak elhatározza, hogy az Amacz község belvizeinek levezetésére szol­gáló csatornát 2000 korona költséggel kiépíti. Érdekes határozatot hozott a közgyűlés a vá­lasztmány javaslata alapján a tisztviselők fizetés emelését illetőleg. A közgyűlés kimondta, hogy azj alapfizetések% emeltessenek5 20 °/o-al és a korpótlékok, illetve személyi pótlék ezen uj alap­fizetések után számíttassanak s az 1904. évi okt. 2-iki közgyűlés 27. sz. határozatával rend­szeresített korpótlékok az esedékes szolgálati idők (10 és 15-évi folytonos szolgálat) az ösz- szes gátbiztosokra is terjesztessenek ki. A lakbé­rek a most megállapított alapfizetések 33 °/o-ában állapíttassanak meg, kivéve az igazgató főmér­nököt, kinek lakbérilletménye 1600 kor- ában annak megfelelő értékű természetbeni lakás él­vezetében állapittassék meg. Az összes gátőrök és hivatalszolgák havi illetménye havonkint és fejenkint 10 koronával nagyobbra emeltessék a jelenlegi javadalmazásnál. Az egyik szolga lak­bére 180 koronában állapittassék meg. Érdekes a határozat utolsó bekezdése, amely azt mondja, hogy a jelen határozattal a fizetésrendezést hosz- szabb időre megállapítottnak tekinti s igy az újabb fizetés-emelés iránti kérvények elutasitan- dók. Tudomásul veszi továbbá a közgyűlés az 1912. évi költségvetést, amely szerint 1.457.000 kor. bevétellel szemben az 1.240.000 kor. kiadás 217.000 kor. maradványt tüntet fel: és köszönetét szavaz a számvizsgáló bizottság fá­rasztó és gondos munkájáért. Ezután megejtik az alapsz. 36. §. értelmében az 1911. évi szá­madások megvizsgálására a bizottság-választást: egyhangúlag elnöknek dr. Schönpflug Richár- dot, tagoknak: Komoróczy Jenőt és Jurcsek Bélát választották. Befejezésül a társulatnak a Tiszavölgyi társulat 1912. évi közgyűlésein való képviseletével az eljárt bizottságot választják meg. Az elnök, alelnök, dr. gróf Tisza István érdekeltségi tagokat és igazgató-főmérnököt bízza meg ezzel a közgyűlés. Több tárgy nem lévén az ülést az elnök berekesztette. A „Nagykárolyi Zenemükedvelők Egye­sülete“ október 28-án este 8 órakor a várme­gyeháza dísztermében hangversenyt tartott. A gondosan összeállított műsor a közönség vára­kozását teljesen kielégítette. Hermann László mostani szereplése csak megismétlése volt azok­nak a fényes sikerek egyikének, amelyeket ő már Nagykárolyban szerzett. Az ő szereplése elé mindig nagy várakozással tekintett a kö­zönség s benne nem csalódott, mert művészi játékával magával ragadta. Kovács Lajosné zongora szólója általános elismerést keltett s kijutott bőven a taps, no meg egy szép cso­kor, melylyel a rendezőség kedveskedett neki. Kevés közönség jelent meg. Elég kár, hogy ilyen magas nívójú hangversenyt, oly kevesen néznek meg. Akik azonban ott voltak meleg lelkesedéssel ünnepelték a szereplőket s a ze­neegyesület, amely a részvétlenség dacára is mindig több áldozattal szerez élvezetes estéket Nagykároly város közönségének. Harmadik alapvizsga Köztudomású tény volt az, hogy a mostani vizsgarend szerint a magyar egyetemeken és jogakadémiákon a közigazgatasi pályára készülő ifjak mennyire hiányos ismeretséget szerezhettek. Nálunk szol- gabiró, rendőr-tisztviselő, vagy rendőrkapitány lehetett anélkül, hogy csak valaha is látott volna büntető törvénykönyvet. Ennek az az oka, hogy eddig sem az áílamtudomány államvizsga, sem az államtuuomány doktorátus tárgyai közt semmi szerep sem jutott az anyagi és alaki büntető jognak: Szükség volt tehát a jogi fa- baltások vizsgarendjének a megváltoztatására, ami meg is történt, amennyiben a hivatalos lap f. hó 25-iki szabályrendelet közöl a tudo­mányegyetemek és jogakadémiák tanulmányi és vizsgarendjéről. Behozza a harmadik alapvizs­gát, amelynek a magánjog és az alaki büntető­jog a fő tárgyai. Ezen kiviil az államvizsgák tárgyaiban tesz némi változtatást. Érthető, hogy a jogász ifjúság nem igen örvend az újabb „megterhelésnek“, de a szabályzat az átlag tu­dást akarja emelni, tehát jogos és ebből a szempontból örömmel kell üdvözölnünk. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, — a kik felejthetetlen jó anyánk végtisztességén megjelenni, vagy szivök részvétével bennünket telkeresni szívesek voltak, — fogadják hálás köszönetét a Bagossy családnak. Jóváhagyás. A belügyminiszter a segéd­jegyzők és községi alkalmazottak országos egye­sületének alapszabályait jóváhagyta. A honvédség átszervezése. A honvé­delmi miniszter költségvetésének megokolásában a honvédség átszervezésével járó változásokról érdekes adatokat találunk. A honvédkerületek uj területi beosztása mellett a székesfehérvári V. honvédkerületi parancsnokságot megszünte­tik. A honvédelmi miniszter tüzérségi felügye­lőséget állít föl 1 altábornagygyal, 1 tüzértörzs­kari századossal, 1 tűzmester-írnokkal és 1 tü­zér küldönccel. A miniszter továbbá két gyalog, két lovas hadosztály parancsnokságot és két uj gyalog dandárparancsnokságot szándékozik föl­állítani. A kiegészítő parancsnokságok területét újra fogják beosztani s az eddigi 28 kiegészítő parancsnokság helyett 47 kiegészítő parancs­nokság lesz. A gyalogezredek számát négygyei fogják szaporítani s minden ezredhez egy mun­kásosztagot és az ujjonnan fölállítandó mind a négy ezredhez 1 két géppuskával ellátott gép­puskaosztagot óhajt a miniszter szervezni. A gyalogságnál az átszervezésnél a vezérkari al­ezredesek számát négygyei, a vezérkari őrna­gyok számát 2-vel és a vezérkari századosok számát négygyei fogják csökkenteni, ezredes ellenben több lesz nyolccal, alezredes 24-gyel, őrnagy 25-tel, százados 51-gyei, főhadnagy kevesebb 84-gyel és hadnagy 66-tal az 1911 -ik állományhoz képest. A zászlósok számát 201-gyei fogják leszállítani. A gazdászati osztályoknál szintén lényeges változások lesznek. A lovas­ságnál a századok létszámát egyelőre 5 század huszárral akarják emelni s összesen 15 uj sza­kaszvezetői állást rendszeresítenek. A csapatok­nál az ezredesek számát 1 -gyei, az alezredese­két 9-cel, a hadnagyokét 15-tel emelni fogják az 1911-iki állomám yal szemben, ellenben a főhadnagyok számát 5-tel apasztani fogják. Az 1912. évi október elején 2 négyüteges ágyu- ezred fölállítását tervezi a miniszter. E két ágyuezred állományához 6 törzstiszt, 14 szá­zados, 32 alantas tiszt, 6 gazdászati tiszt, 2 orvos, 2 állatorvos, 2 műszaki vezető, 24 havi­díjas altiszt, 160 altiszt, 830 főnyi legénység, végül 532 ló fog tartozni. Az avasi járás székhelye ügyében a belügyminiszter a vármegyei törvényhatósági bizottság abbeli határozatát, hogy a székhely Avasujvároson legyen, — feloldotta és utasí­totta a vármegye közönségét, hogy az érdekelt két községgel való tárgyalásokat haladéktala­nul indítsa meg és gondoskodjék arról, hogy e kérdés lehetőleg mielőbb újabb közgyűlési döntés alá kerüljön. Uj adónem. Ne tessék megijedni nem nálunk, hanem Székesfehérváron, hol a város közgyűlésén rendkívül mulatságos eset történt a város költségvetésének tárgyalásánál. A pol­gármester több uj adónemet ismertetett mint olyat, ami a jövőben fokozni fogja a város jö­vedelmeit, de az egyik városatyának, Lies Ée- rencnek nem tetszett sem a házbérfillér, sem a betterment, sem egyéb jó, mert, mint beszé­dében kifejtette, e zek a gazdákat sújtják leg- iobban, hanem „idegen államok mintájára meg­adóztatni kívánja a kövérséget és az agglegény­séget“. Ha Nagykárolyban is behoznék ezt az adóneindt, (bár amott sem hozták még be) szé­pen nyöghetnénk az uj terhek alatt. Hamis 100 koronások. Még mindig jár­nak a hamis 100 koronás bankók. Jó lesz te­hát megfigyelni, hogy inig a valódi bankjegy alaprajzánál a 100-as szám tisztán kivehető, a hamisítvány alapnyomatánál a 100-as szám nem tűnik ki olyan világosan és különösen az alap­nyomát felső részénél — a bankjegy széle felé — nem látható. A hamisítványok úgy a ma­gyar, mint a német oldalán a 100-as szám kö­rüli ugyanaz a keret van, a valódi bankjegynél ellenben a keret alakja a német és a magyar oldalon nem egyenlő. Ha a bankjegyet a bal oldalán hajtjuk össze, hogy a 100-as számot magába foglaló keret egymás mellé kerül, ez az eltérés világosan szembetűnik. Azonkívül a hamisítványnak mindkét oldalán a kép bal és jobboldalt levő keretében a rozetta egyenlő, mig a valódi bankjegynél a német oldalon más, mint a magyarén. Közeledik a gyufa monopólium. Az az általános felzúdulás, ami a dohányárek emel­kedése folytán a monarchia két államában tá­madt, még el sem ült, máris újabb mozgásra van remény. A gyufa ára emelkedni fog. De ez ravaszul kezdődik. Nem az ár fog tényleg magasabb lenni, hanem a gyufa lesz kevesebb. Eddig egy skatulában 40—50 szál gyufa volt s az ára 2 fillér, most az ár megmarad, ellen­ben a gyufaszálak száma lesz kevesebb, 25 szál fog hemzsegni a dobozban. Tehát az ár végeredményben dupla lesz. A pénzügyminisz­ter számítása szerint a gyufamonopolium tiz milliót fog jövedelmezni s már 1913-ban be­vezetik. Adó alá kerül minden zsebgyufatartó és tüzszerszám is, csak ennek a módozatát nem ismerik még. A törvényjavaslat benyújtása a véderővita miatt esetleg csak a jövő ülés­szakra marad. Egyébként az őszre tervezték a képviselőházi tárgyalást. Vicinálisok. A Máv. igazgatóság a sza- bolcsmegyei helyi érdekű vasut-társaság azon elhatározásához, hogy a Nyírbátor—Érmihály- falva—Nagykárolyig terjedő vicinális vonalat kiépíti, hozzájárult. Fizetésképtelenség. Grünvald Izidor helybeli kereskedő fizetésképtelenséget jelentett s most tárgyal hitelezői'el egyezség-kötés tár­gyában. Országos vásárok vármegyénkben. November 6-án Nagykárolyban ; 7-én Aranyos- megyesen és Krasznabélteken; 8-án Nagysomku- ton; 10-én Erdőszádán; 13-án Nagybányán; 14-én Szamoskrassón A virtus. Bál volt Csengerbagoson, mu­lattak a legények és folyt az ital, amint az már ilyenkor szokás. Az ital hamar a fejébe szállt két csengerbagosi legénynek, ifj. Livor Sándornak és Bereczki Józsefnek s csakhamar összeszóllalkoztak. Az összeszóllalkozásból ve­rekedés lett, Livor egy bicskával megszurta el­lenfelét. A kir. törvényszék hat havi • börtönre ítélte. : Modern ruhafestés: IVÁifÁÍAi* Bá| Legszebb ruhatisztitás bármily úivatszinre. MiálJWSJvI JrtfM Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents