Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-04 / 45. szám

2-tk ckh'. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 45-ik szám. Ügyész: dr. Vetzák Ede. Olyan kezekbe van letéve az egyesület to­vábbi működése, akiknek agilitása és ismert fáradalmi helyzete garantálja a most megalakult ifjú fiókegyesület lelkes előrehaladását. Bizalommal tekinthetünk igy a humánus eszme utáni haladásra. Bizhatunk abban is, hogy azok buzgalma és testvágya, akik ezt az eredményt elérték, lankadni ezután sem fog s oly erőssé széppé, naggyá alakulhat idővel a megalakulásában is már impozáns fiókegyesület, amely büszkeséggel tölthet el bennünket váro­sunk s annak i társadalma iránt, mert a huma­nizmus jegyébén való előhaladás sikere, vagy sikertelensége kritériuma a város haladásának a korral, az uj eszmékkel és modern irányza­tokkal. Ezért üdvözöljük különös örömmel a Jó­zsef kir. herceg Szanatórium-Egyesület nagy- károlvi fiókjának vasárnapi ünnepélyes megala­kulását. Állatvédő egyesület. Lapunk 32. számában foglalkozunk már egy alkalommal az állatvédelemmel. Mivel az állatvédelemre irányuló kormányintézkedésekkel egyidejűleg az utóbbi időben úgyszólván pár­huzamosan a társadalom is felkarolta az állat- védelem eszméjét, újra alkalmasnak találjuk az időt arra, hogy az állatvédelmi propagandának ha még oly szerény szolgálatot is tehessünk, Mindazok, akik az ország haladása iránt komolyan érdeklődnek, ismerjék eh,azt a gaz­dasági esztétikai tekintetben egyaránt nagyfon- tosságu jelentőséget, amely az állatvédelem or­szágszerte leendő felkarolását szükségessé teszi. Ez a nagy fontosság hozta létre Magyaror­szágon az Országos Állatvédő egyesületet. Az egyesület célja, hogy az állatvédelem eszméjé­nek terjesztésével az ország közgazdaságának szolgálatot tegyen és a népnevelés érdekeit, az erkölcsök nemesítése utján előmozdítsa. Ezen cél elérésére az egyesület többol­dalú humánus munkálkodást fejt ki. A nemzet vagyonának nagyjelentőségű részét képező házi­állatokat megvédeni, azoknak értékét emelni, a mező és erdőgazdaságra nézve hasznos mada­rakat védelmezni és azok szaporodását előmoz­dítani az állatkínzás üldözése és az állatok iránti való szeretet felkeltése, ápolása által sze- lidebb erkölcsöket vinni a tömegbe — a ter­mészet szeretetén.ek ébresztésével emberséges érzésű nemzedéket nevelni — mind olyan esz­mék, amelyekkel, ha valaha, a mai Jkorban lé­nyeges szolgálatot teszünk a társadalomnak. Minden valóban müveit, humánusán gon­dolkodó, szívvel és érzékkel rendelkező ember helyes tapintatta] mindig és mindenütt megta­lálja, hol szükséges az oktalan állat védelmére fellépnie, azonban elmaradhatatlan a siker elé­rése az, hogy a közönség érdeklődését az ügy iránt felélesszük és ébrentartsuk. Ezért igyek­szik az Országos Állatvédő egyesület működé­sét az egész országra kiterjeszteni, hogy vidé­ken is minél több állatvédő egyesület alakuljon, amelynek utján szakszerűen szerkesztett folyó­iratokkal, hozzáértő egyének előadásával az állatok iránti kíméletek, a szép és jó ügy iránt erős érzéket neveljen. A sajtóhoz fordul azért elsősorban az egyesület, tudva, hogy ezzel á közvélemény irányításában oly hatalmas tényezőt nyer meg, állít az állatvédelem szolgálatába. Ennek utján igyekszik a közönséget rábírni arra, hogy ül­dözze az állatkínzást ott, ahol látja, foglaljon állást az állatkínzók ellen, hasson a rendőrségre az állatkínzás megakadályozása és büntetése iránt, szorgalmazzon és eszközöljön ki ható­sági és rendőri szabályokat, melyek az állat­kínzás ellen irányulnak. „Annak a nemzetnek nyújtanám a művelt­ség pálmaágát, amely nem éri be többé azzal, hogy gyönge, védtelen embertársát oltalmazza a nyomorgót felsegíti, az elhagyottat keblére öleli, hanem kiterjésZ}í jóindulatát, védelmét és gyámolitását a ,nálánál alsóbbrendű, de mégis csak élő lényekre;, az.állatokra is“ — mondja Hermann Ottó. — A népet azonban vezetni egy tányért, egy korsót s azzal kibékült szív­vel fog a kávézáshoz, (Előbb azonban egy kis incidens is történik, amelynek szenvedő hőse Jóska ur: ez azonban a család legfelsőbb titka s mint ilyen, nem a nagy nyilvánosság elé való.) Uzsonna után a pap nagybácsi Jóska urat felveszi az ölébe s kenetes hangon mondja : — Ebből a gyerekből püspök lesz. Bol­tozatos homloka, nagy esze eleve elárulják a magas hivatást. Aztán a hangja is, a hangja is, édeseim ... Ha szépen kifejlik s rágyújt a szent zsolozsmára: bizony nem marad szem szárazon, nem marad szív a megváltás édes­sége nélkül . . . Hát csak nőjj, nőjj, kedves kis fiam 1 Most a kapitány nagybácsi veszi ölbe Jóska urat. de úgy, mintha lóhátra ültetné. — inkább generális lesz belőle, kemény vitéz, félelmet és gáncsot nem ismerő lovag. Ä lába hosszú és vékony : pompásan fog futni. .. azaz: jobban fogja kergetni az ellenséget . . . Gyi, gyi, gyi, meg se állj, amig a muszkát le nem vered . . . Hopp ! hopp ! Apja időközben megirigyelte a sok ajná- rozást. Hogy hát ő semmit se kapjon a saját fiából ? Pedig hát egy kis köze neki is van hozzá. Felültette a térdére, összevissza csókol­gatta ... azaz, hogy tele szurkába tüskés baju­szával az arcocskáját, akárcsak tésü-virágot csapdosott volna hozzá. S legérdekesebb az. hogy lóska ur úgy kacagott e tortúrára, hogy a könnyei is hullottak belé. — Hát én nem nevelek belőle sem ezt, sem azt, én csak jó magyart nevelek belőle, a többi a jó Isten, i;meg a körülmények dolga. Lehet ő ez is, azr-is, csak az a fő, hogy erős. színtiszta, nyakas magyar legyen . . . Tanulunk-e egy szép nótát, gyöngyöm, porontyom ? ... Ide hallgass és fújd utánam : Kossuth Lajos azt üzente: elfogyott a regimentje!... Jóska urnák kitűnő hallása volt, akár egy cigánynak, a hangja is éles, csengő. Nyomban megtanulta a dalt, aztán fújta hangos rivalgás- sal, hogy csengett belé a szoba. No, ilyen szép ünnepnap, mikor a család szemefénye igy cenzúrázott a zenei tudományá­ból, bizony nem volt még ebben a házban. Pe­dig jó száz esztendeje épült. Ennek a szép nótának azonban folytatása is van. Nem szebb, nem is lelkesitőbb ennél ; azonban a magyar ember mégis eifujja, ha na­gyon meggyűlt szivében a keserű harag. A ci­gányok sokszor úgy szokták játszani, éjfélutá- uakon, hogy rángatják, ropogtatják a hurt s kiürült borosüvegeket verdesnék hozzá, hogy nagyobb zenebona támadjon .v. Erre a nótára Marci bácsi, a kocsis tanította meg Jóska urat, amikor uzsonna után kisietett az istállóba. — Ide hallgass, fiam. Szép nóta ez na­gyon, amit odabent tanultál, de ez sokkal szebb, amit én tudok: „Jaj, de huncut a német!“ (To­vább énekelte a másik három sort.) No, fújd kell. Tehát azoknak, akik hivatásuknál fogva a nép vezetői, mint a közigazgatási hatóságok, a tanügy férfiai, feladata elsősorban, hogy az állatvédelmet, mely egyaránt szolgálja az ország anyagi javát és az emberséges érzés és gon­dolkozás haladását, jóakaró indulattal karolják fel és vállvetve működjenek közre hogy az országban az állatvédelem eszméinek érdekeit szolgáló minél több egyesület alakuljon. A nép­vezető szerveknek bevonásával a vidéki egye­sületet leghelyesebb volna közigazgatási járásra kiterjedőleg alakítani. Azoknak tehát, akik városunkban az ál­latvédő Egyesület megalakítását tervezik, ilyen irányban volna leghelyesebb a lépeseket meg­enni Az első lépések megtétele, az érdeklődést felkeltése után az O. Á. V. E. felkérésre szak­közegét vagy képviselőjét szívesen küldi a helyszínre, hogy az egyesület megalakítása kö­rül segédkezzék és az alakítandó egyesületek működésének módozataira útmutatást adjon. Szívesen teszünk eleget az Országos Ál­latvédő Egyesület kérelmének és az ideális cél elérésére, a nemes törekvések sikeres elérésére az egész magyar müveit közönség rokonszen­ves közreműködését kérjük. Telefon 2 . w Deák Ferenc-tér 21. SINGER MARTON és TSA villamos berendezési vállalata. Eros áramú osztály: Gyenge áramú osztály: Electmotorok Telefonok Ventilátorok Csengők Wolfram lámpák Elemek Csillárok Billentyűk Vasalók Huzatok Főzőedények. Szerelési anyagok. Költségvetés díjmentesen. szépen, mert az Istenke szereti az engedelmes gyermeket. Ez a mi áldásunk azért a sok jóért, amit ők tettek velünk... Jóska úgy szerette Marci bácsit, akár az apját, lehuzódott a térdére, ráfeküdt a széles mellére, úgy hallgatta az énekét. Aztán meg­tanulta hamarosan ezt is és úgy énekelték ket­tesben, hogy a lovacskák is felviháncoltak . . . liven nóta sem igen hangzott el ebben a ház­ban . . . Aztán eljött a vasárnap. A mama nem rég állt ki egy súlyos betegséget s most, hogy tel­jesen felépült, sietett a jó Isten elébe, hálaadásra. Jóska urat is elvitte magával, aki ujdonotuj matrózruhát kapott. Ez volt életében az első fiu-öltözet, mivel eddig kantuskában kellett jár­nia, mint akármelyik lánynak, nagy boszuságára a növekedő férfias önérzetnek. így most Jóska ur egészen olyan volt, mint egy japán admi­rális és talán csak az bántotta, hogy nem sza­kadt az eső: milyen pompás dolog volna eb­ben a büszke öltözetben eregetni a megdagadt csatornán a papiros hajókat! Istenkém, Isten­kém, miért is nem gondoltál többet a te kis admirálisodra ? Az istenháza tele volt ünnepiesen kiöltö­zött, ájtatos néppel. Milyen szép magas volt itt a világ, mennyi az oszlop, a világ falán pedig szebbnél szebb képek, aztán zászlók, színesek és bácsik, nénik kifaragva kőből. És milyen szép volt a csend, hogy hallani lehetett az emberek léiekzetvételét; egy cifraruhás fiú han. Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében saját készítésű férfi, női és gyermek ci box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Szives pártfogást kér tisztelettel : eiv; jó munka, szolid és pontos kiszolgálás! az Első nagykárolyi ctesszek termelő csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents