Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-28 / 44. szám
város polgárainak tönkretétele nélkül keresztülvihető legyen. Egy egész emberre, egy kiváló emberre volt szükség, aki íörhetetlenül, akaraterővel, nagy erélylyel és rátermett hivatotísággal fog hozzá hivatása betöltéséhez, aki egyéb célt nem ismer, egyéb törekvést nem táplált mint a város fejlesztése érdekében való önzetlen munkálkodást. Ezt az egész embert, ezt a kiváló férfiút a képviselőtestület a nagykároíyi járás volt főszolgabírójában Debreczeni Istvánban találta fel, aki főszolgabirósága alatt a nagykárolyi járásból mintajárást csinált és aki a nagykárolyi városi ügyek iránt évek hosszú során át tanúsított lelkes érdeklődésével elérte azt, hogy bár idegen város polgáraként született mégis Nagykároly város első . polgá’a lett. Megválasztása után ambícióval, nemes lelkesedéssel és példás buzgalommal fogott kötelessége teljesítéséhez és kitűzött céljának a város fejlesztésének megvalósításához és ha eleinte találkozott is a tervezett intézményektől való félelem és idegenkedés külső jelenségeivel, let udta győzni azokat nagy emberismeretével, törhetlen erélyével, az ügy iránt való önzetlen lelkesedésével, mert erőt és bizalmat adott neki szándékának becsületessége, eljárásának önzetlensége és a tervezett eszme helyes voltáról való szilárd meggyőződése. És idők folyamán elérte azt, hogy a képviselőtestület, ha uj intézmény létesítésének tervével áll elő, a legnagyobb bizalommal bocsátja a szükséges anyagi eszközöket rendelkezésére. A képviselőtestületben nem tett, nem is szokott nagyhangú program-kijelentéseket tenni, csak csendben, zajtalanul tesz, dolgozik és cselekszik a város érdekében. A tett embere ő, a szó igaz, nemes értelmében. Tettei, alkotásai dicsérik őt a legjobban. E teremben nem szükséges, felsorolnom mindazokat az alkotásokat, amelyeknek létesítése a polgármester nevéhez fűződik, tudjuk, ismerjük azt mindnyájan, de tudja, ismeri ezt a város minden polgára és élvezi is polgármesterségének áldását, amikor az aszfalton'villany- fény mellett sétál, mikor kövezett utcákon ko- csikázik, az állandó színházba jár, gyermekeit modern színvonalon álló óvodába, elemi és polgári iskolába járatja, mikor Szálkára vasúton megy, mikor betegség nehezedik reá és a kórházba kerül, mikor a kies Kossuth-kertben üde levegőt szív, amikor a merengő Kölcsey- ércszobrában gyönyörködik, amikor a lánglelkü Kossuth-szobra előtt hazafias lelkesedést merit. Tudja és érzi a város egész polgársága, hogy mindezek az alkotások Debreceni István polgármesterségéhez fűződnek, de tudja és érd azt is, hogy amig a városi ügyek vezetése az ő kezében van letéve, addig a város fokozatos fejlődése biztosítva van. De nemcsak állásával szorosan járó kötelességeit teljesítette lelkiismeretesen, hanem teljesítette emberbaráti és társadalmi téren azokat a kötelességeket, amelyeket csak a nemes szív sugal. Komoly külseje alatt ugyanis meleg szív dobog kebelében. Érezni véljük azt, mint a városháza komoly falán a virágdíszt megpillantjuk és amint a polgármesteri hivatalos helyiségébe lépve ékes virágok kellemes illata száll felénk. Nagyságos kir. tanácsos, polgármester ur! Ebben az ünnepélyes pillanatban, a midőn rend. tan. Nagykároly város képviselőtestülete nevében őszinte szívből a legmelegebben üdvözlöm, azt kívánom, tartsa meg az Isten minél tovább nemesen érző szivét, alkotó elméjét és munkás kezét Nagykároly város bol- dogitására. 44-ik szám. Az éljenzéssel és „úgy van“-nal többször félbeszakított szónoki erővel előadott beszédet nagytetszéssel fogadtak, megéljenezték és hosz- szan megtapsoltak. Dr. Vetzák Ede beszéde után a városi tisztviselők nevében szónoki lendülettel Néma Gusztáv mondott üdvözlő beszédet, amelyet az alábbiakban közölünk: Mélyen lisztéit Képviselőtestületi Díszközgyűlés ! Mélyentisztelt Ünneplő Közönség! Nagyságos Királyi Tanácsos Polgármester Ur! A város tisztviselőkara nevében van szerencsém üdvözölni Nagyságodat azon alkalomból, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége Nagyságodat a közügyek és Nagykároly város fejlesztése körül kifejtett buzgó tevékenysége elismeréséül a királyi tanácsosi címmel tüntette ki s a midőn Nagykároly város közönsége másfél évtizedet meghaladó időn át a város élén, a város haladása és fejlesztése érdekében kifejtett buzgó tevékenységgel s eredményes működéssel szerzett érdemei elismeréséül és méltánylásául — Nagyságod tiszteletére egybegyült díszközgyűlésen ad kifejezést Nagyságod működése iránti legteljesebb elösmeré- sének és bizalmának. Nem a legfelsőbb helyről jövő kitüntetés s városi önkormányzatunk legfőbb szervének elösmerése az ok, amely a városi tisztviselői kart arra indította, hogy Nagyságod iránt mindig érzett nagyrabecsülésének, tiszteletének s szeretetének ünnepélyen is kifejezést adjon, hanem Nagyságodnak a kötelességet meghaladó mérvű közéletü eredményes tevékenysége s azon személyi tulajdonai, amelyek a legfelsőbb kitüntetésnek s a közönség elismerésének s bizalmának is okai. Ezen ünnepély óhajtott alkalom a tisztviselőkarnak arra, hogy Nagyságodat törhetetlen ragaszkodásáról ismételten biztosítsa. A negyedik évtized telik el azóta, mióta Nagyságod a közélet munkása. Ezen időből több mint másfél évtized óta városunk első tisztviselője. Tizenöt éve múlt, hogy Nagyságodban a város — a haladás é$ fejlődés terén fáradhatatlan buzgalom polgármestert — s a város tisztviselőkara méltányos és igazságos, — a becsületesen végzett munkát megbecsülő s az alája rendelt személyzetet munkatársainak tekintő vezetőt, hivatalfőnököt nyert. Senki sem ismerheti jobban Nagyságodnak a város haladása és fejlődése érdekében kifejtett rendkívüli munkásságát, mint a városi tisztviselőkar, ha mégis erről itt, ez ünnepélyes alkalommal beszélni nem óhajtok, ennek oka egyrészről, hogy ezen rendkívüli munkásság méltatását az előttem szólott tiszelt képviselő- testületi tag ur tolmácsolta városi önkormányzatunk legfőbb szerve, a képviselőtestület részéről, másrészt pedig figyelembe kell vennem Nagyságod közismert szerénységét, mely szívesen térne ki a kitüntetés s elismerés megérdemelt megtisztelő megnyilványulása elől is. Nem hallgathatom el azonban, hogy azon másfél évtized, a mely idő óta szerencsések lehettünk Nagyságod munkatársai lehetni, Nagyságodban nemcsak a kötelességteljesitésben elöljárót, a a vezetése alatt álló tisztviselői karnak s összes alkalmazottaknak megbecsülőjét, — úgy a nagyobbakkal, mint a kisebbekkel szemben jóakaratu, méltányos és igazságos hivatalfőnököt, hanem mint embert is úgy tanultunk megismerni, akihez a legnagyobb bizalom szálai fűznek mindannyiunkat. Nagyságod által a város élén eltöltött másfél évtized összeforrasztotta a város tisztviselői karát Nagyságoddal úgy, hogy Nagyságodat ért méltán kiérdemelt legfelsőbb kitüntetés s a képviselőtestület elismerése és méltánylása méltán öröme s büszkesége a város egész tisztviselőkarának. A közéleti működés s a köz érdekében való munkálkodás ritkán terem babérokat í több benne az eredmény nélküli küzdelem s meg nem érdemelt gáncs, mint az eredmény s az elismerés. Nagyságod kitartó s önzetlen fáradozása, a személyiségétől el nem választható lankadatlan tevékenysége a köz érdekében, megdönthetetlen hite a jónak felösmert ügy sikerében — mig egyrészről jelentős eredményeket tud felmutatni, mésrészről az elismerés és méltánylás NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK __ ké tségtelenül megtisztelő és buzditó megnyilvánulását is elnyerhette. A közügyek s Nagykároly város fejlesztése köröl kifejtett buzgó tevékenység elismeréséül nyeri legfelsőbb kitüntetés — s a város közönségének bizalma, elismerése s megtisztelése virágaiból font koszorúba őszinte örömmel fonja a város tisztviselőkara is törhetetlen ragaszkodása, tántorithatatlan bizalma s őszinte becsüléséből fakadt tisztelete és szeretete virágait. Hiszen a Nagyságodnak méltán kiérdemelt osztályrészül jutott kitüntetés és elismerés nekünk is buzdítás, a Nagyságod erkölcsi meg- jutalmazása mi bennünk is felkelti a hála és öröm érzetét, bennünket is jóleső érzet tölt el, látván a köz érdekében végzett becsületes munkának polgártársainak megbecsülésében nyilvánuló köszönetét. Légyen Nagyságodnak a legfelsőbb helyről jött kitüntetésben, a város közönségének ezen ünnepélyes díszközgyűlésén is kifejezett elismerésében s megnyilvánult tiszteletadásában s a város tisztviselőkarának s összes alkalmazottainak őszinte ragaszkodásában még igen hosszú időn át öröme ; s városunk élén munkaképességének teljében s jó egészség; en. — Isten Nagyságodat igen sokáig éltesse! E beszéd után, melyet több ízben szakított félbe a lelkes éljenzés. — Debreczeni Ist- pán polgármester állott fel, hogy megköszönje lelkes ünnepeltetését és körülbelül a következő beszédet mondotta: Méltóságos Főispán Ur! Tisztelt Díszközgyűlés! Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim / Nagy elfogultságon és mélyen érzett hálám kimentik azt, hogy nem tudom eléggé megköszönni az irántam megnyilvánult jóaka- ratot. Hálás köszönetét mondok Ő Felségének, a legalkotmányosabb királynak, ki a kitüntetést adta; hála és köszönet a főispán ur Öméltóságának, ki ezt nekem átadta; hála azoknak, kik számomra ezt a kitüntetést kieszközölték; hála és tisztelettel vagyok a képviselőtestület iránt, a mely engem a mai határozatával kitüntetett. Kérem a képviselőtestületet, tartsa meg irántam bizalmát továbbra is és én Ígérem, hogy mindaddig mig e helyet betöltőm, a város összeségének a javát szolgálni legfőbb kötelességemnek fogom tartani. A feszült figyelemmel hallgatott beszédet, percekig tartó lelkes éljenzés követte, mely után a közönség kivonult a városháza elé, ahova ekkor már közeledett a zenés fáklyásmenet. Egy perc alatt nappali világosság öm- löttjel a főutcán végig. A fáklyák és lampionok nagy tömegével a városháza előtt állt meg a menet. A dalárda szép üdvözlő éneke után Rooz Samu ügyvéd mondta el a város polgársága nevében az alábbi lelkes beszédet: Nagyságos kir. tanácsos ur. Szeretett polgármesterünk! Nagykároly város közönsége polgármesteri állásod betöltésének 15 éves fordulója és ezen helyen kifejtett áldásos működésednek legfelsőbb helyről nyert kitüntetésed alkalmából tiszteletteljesen és szívélyesen üdvözöl. Az idők végtelen folyásában 15 év elenyészően csekély idő, de rövid tartamra mért emberi életben eltöltött 15 esztendő jelentékeny hosszú időszakot képez, különösen oly 15 esztendő, melyet a társadalomban és közéletben vezető szerepre hivatott férfiú, kitűzött életcélja, ábrándjának, eszményének megvalósítására szentelt munkásságban tölt el, melyhez jövőjét köti, melyhez nevét, becsületét fűzi. Életedből, még pedig férfi korod javából ilyképen betöltött időszakot ünnepelsz Te ma és ünnepel szívvel, lélekkel veled városunk közönsége, minden lakosa. Más téren előzőleg kifejtett munkásságod, vas szorgalmad, képzettséged és jellemed fordították feléd közönségünk figyelmét, midőn 15 év előtt, már először is egyhangú lelkese3-ik oldal.
