Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-14 / 42. szám
42-ik szám. jelenben is nagy akadályok, főleg anyagi nehézségek gátolják. Nagykároly város üénepeit polgármestere amikor a tizenötödik határkő mellől visszatekint a város múltjára és tizenöt éves nagy-munkájára, mikor összehasonlítja a tizenöt évvel ezelőtti Nagykárolyt a maival, bizonyára az a felemelő érzés tölti él lelkesedő szivét, hogy olyan emlékekben tette feledhetetlenné nevét a város történetében, amelyek el nem múlnak soha. A polgárok őszinte szeretetének és ragaszkodásának fáklyafénnyel és ünnepi üdvözléssel megnyilvánuló képe az ő puritán lelkének is bizonyára kedvesebb lesz a felsőbb kitüntetést tartalmazó királyi kéziratnál. • • i:- * * * Mozgalmas képe volt a vármegyeházának a csütörtöki megyegyülésen. Minden megye- gyűlésnek legalább megközelítőén hasonlónak kellene leírni. Akkor kellene érdeklődni a bizottsági tagoknak, amikora vármegyei közügyek kerülnek tárgyalás alá, mikor az önkormányzat ténye nem egyesek választására, vagy kibuktatására, hanem speciális vármegyei érdekű kérdésekre vonatkozik. Hiszen oly gazdag tárgysorozata van minden ilyen közgylésnek, hogy napok kellenének a tárgyak részletes és lelkiismeretes megbeszélésére. És mégis azt látjuk, hogy több száz pontból álló tárgysorozatokat hideg részvélen- ség mellett pár óra alatt morzsolgatnak le a referensek. Hanem, amikor arról van szó, hogy X. kerüljön-e be aljegyzőnek vagy Y., ez legyen a szolgabiró, vagy- amaz, akkor itt van az egész vármegya és olyan képe van a közgyűlésnek, mintha országos fontssságu kérdés volna szőnyegen. De is csak addig van úgy, amig eldőlt a választás. Akkor egyszerre kiürül a nagyterem és a pörkölt mellett* sörözgető honfiak miatt ugyan akár halálra is lehetne ítélni az egész vármegyét. Gamma. HÍREK. Kinevezések. Csaba Adorján főispán Dr. Rooz Elemér nagykárolyi városi orvost, Dr. Lacheta Brúnó szatmári orvost tb. vármegyei tiszti főorvosokká, Dr. Weisz Ignác nagybányai ügyvédet tb. vármegyei főügyészszé nevezte ki. Nem tudom, sikerült-e előtted, ha csak nagy vonásokkal és fölületesen is, szemléltetni azt'a harcot, mely igy folyik körülöttünk az egész orszá .ban, a szántóföldeken, a legelőkön, a tanyák udvaraiban, de amelyből a legtöbb’ ember semmit sem tud, semmit se Iát, vagy ha látja és tudja is, nem érti meg. Ti vonaton jártok, a vasúti kocsi ablakaiból pedig az egyik búzatábla éppen olyan, mint a másik, az egyik ló épp úgy viseli-a hámot, mint a másik s az ugató jószágok között is legföljebb annyi különbséget látok, hogy az egyik kutya, a másik — eb .. . De hogy milyen elváltozások folynak ebben a világban, a magyar génusz rovására s hogy van-e ennek valami jejentősége a mi sorsunk és jövendőnk szempontjából is, erre nem hiszem, hogy gondolna valaki. Naivitásnak, túlzásnak vagy elfogultságnak mondhatod, én bevallom, hogy bennem ezek a jelenségek a szomorúság és aggodalom érzését kelt'k. Mert én egy általános, egységes folyamat hullámrészeit látom mindebben. Egy folyamatét, mejy a barázda porában a buza- szemnél kezdődik, de fölhat az emberi lélekig s az eredménye mindenütt ugyanaz: a nemzeti jelleg megtagadása, eihanyatlása, kipusztulása! NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK Főúri esküvő. Fényes főúri esküvő színhelye volt az Egyetem-utcai gróf Károlyi-pziota. A magyar arisztokrácia legkiválóbb családjai már a kora délelőtti órákban szinpompás díszruhában gyűltek .egybe, hogy tanúi légynek Károlyi Juliette grófné és Festetich Sándor gróf nászának. Délelőtt fél 11 érakor vezette oltárhoz dr. Festetich Sándor gróf cssászári és királyi kamarás, hadnagy ő felsége., loyastestőr- századábaiv Tolnáig Festetich Andor gróf" volt föfdniivelésügyi miniszter és neje, verőczei gróf Pejacsevfch Lenke császári és királyi palotahölgy fia, Károlyi Juliette grófnőt, néhai nagykárolyi Károlyi Gyula gróf v. b. t. t. és kamarás az aranygyapjas rend vitéze és erdődi Pálffy Geraldine grófnő, es. és kir. palotahölgy leányát. , Kitüntetés. Reök lstváu m. kir. honvédhuszár főhadnagyot Reök Gyula ny. járásbiró fiát szép kitüntetés érte. Megengedte ugyanis ő felsége a király, hogy neki kitűnő katonai szolgálata feletti legfelsőbb elismerése tudtul adassék. —■ Gratulálunk! Kinevezés. Csaba Adorján, vármegyénk főispánja Vágó Mihály dijnokot az erdődi szolgabirósághoz Írnokká nevezte, ki. A harmadik egyetem. Debrecen városa a harmadik egyetem elnyerése végett, melyért óriási áldozatokat kész hozni, október 20-án monstre küldöttséget vezet a vallás közoktatásügyi miniszterhez, melyben való részvéteire az összes szomszéd vármegyéket megkereste. — Mint értesülünk, vármegyénk nagyszámú küldöttséggel fog e mozgalomhoz csatlakozni. Közgyűlés. Az Ecsedi-láp lecsapoló és szamosbalparti ármeníesitő és belvizszabályozó társulat f. hó 14-én d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében közgyűlést tart. Fényes estélyt rendez a Nagykárolyi Dalegyesület f. évi november hó 19-én a városi színházban mérsékelten felemelt helyárak mellett. A 8 pontból álló programmot a napokban fogják közzétenni. Á színházi estélyt a Magyar Királyban tánc követi. Részletes műsort következő számunkban hozzuk. Lelkészválasz ás. Az ombódi ref. egyház legutóbb tartott gyűlésén Gy. Kovács József helybeli vallástanárt nagy szótöbbséggel papjává megválasztotta. Igazán örvendünk azon, hogy az ombódi eklézsia jeles paphoz jut, kiváló szónokot nyer és lelkes magyar hazafit állít az egyház élére, ami biztos záloga annak, hogy ezen magyar fészek erőben és szellemben gyarapodni fog. Kívánjuk, hogy uj otthonában ne érezze magát rosszabbul, mint minálunk érezte s biztosíthatjuk, hogy tiszteletünk és szeretetünk oda is el fogja őt kisérni. Népgyülés. Több fővárosi lap azt irta, hogy áz elmúlt vasárnap városunkban a drágaság ügyében népgyülés tartatott g, de mint a városunkban több helyen kifüggesztett plakátokból láthatjuk október 15-én tényleg ily célzatú népgyülés fog városunkban, a piactéren lefolyni. Bizony jó volna, ha az általános drágaságot ezzel enyhíteni tudnák. A szüret Nagykárolyban folyó hó 11-én, kedden zajlott le. Ilyenkor mindig eleven, zajos és pezsgő jó kedvű képet mutat a szőlő Ez idén különösen vidáman folyt de a szüretelés. Itt-ott még másnap is vidám cigányzene és nótázás mellett mulattak egyes jó kedvű társaságok. Sőt akadtak olyanok is akik két napnál is tovább ünnepelték a bortado Bacchust és még talán most is mulatnak, ha meg nem haltak. Változás egy eégben. A helyben nemrég alakult Weiler, Mózes és Kertész füszerés gyarmatáru nagybani kereskedés egyik beltagja Weiler a cég kötelékeiből önként megvált, Okt. 6-án a Kath. Legényegyesületben. Október 6 helyett múlt vasárnap tartotta meg a helybeli Kath. Legényegyesület a 48-as hősök, illetve aradi 13 vértanú emlékezetét. A Legényegylet helyisége ez alkalommal megtelt érdeklődő közönséggel; kik Haunstädter József elnök igen magvas beszédjélböl értesültek e nap jelentőségéről. Csanálosi József remek szavalása, Erdélyi József főgimn. tanár hazafias beszédje, Kihán Mariska és Kun Ambrus szavalása mindannyi bizonyítéka annak, miszerint a Kath. Legényegyesületben a vezetők igén hasznos kulturmunkát végeznek. A városi dalárda közreműködésével emelte a hazafias áhitat szent tüzét. — Ugyanekkor ünnepelte a nkárolyi Protestáns Társaskör is ezen nevezetes napot. Itt is Kürthy Károly segéd lelkész magvas beszédet mondott, melynek elhangzása után tisztelői és ismerősei őszinte elismerésüket és megelégedésüket fejezték ki. Volt siké- rült szavalás és ének. A megjelent közönség ezután késő éjjelig együtt maradt és valóban kedélyes estélyben részesült. Kereskedelmi szaktanfolyam városunkban. A Nagykárolyi Kereskedők Társulata által létesített kereskedelmi esti szaktanfolyamot f. hó 3-án nyitotta meg nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében Pucser Károly iskolaszéki elnök. A tanfolyam igen látogatott, a hallgatóság között több hölgy is van. — A tanfolyam igazgatója Darabánt András tanár, aki a magyar fogalmazás és levelezést adja elő. A kereskedelmi jogot tanítja dr. Antal István ügyvéd, a váltójogot dr. Vetzák Sándor ügyvéd, a kereskedelmi számtant Balabán Gyula polgári iskolai tanár, a könyvviteltant Szegő Ödön a Kereskedelmi Bank főkönyvelője. A gyors- és gépirászat tanítására az iskolaszék Dr. Sróff Gábor főgimnáziumi tanárt kérte fel. Még mindig lehet beiratkozni. Évi tandíj 40 korona. A Kereskedő-Társulat házavatása. A nagykárolyi bezeskedök évek óta összehordoz- gatták filléreiket, míg egy tekintélyes összeg lett belőle. Jobb, szebb és nemesebb célra nem fordíthatták azokat, mint hogy a kereskedő ta- noncok részére iskolahelyiséget, a napi munkában elfáradt kereskedői alkalmazottak részére pedig családi otthont és kellemes szórakozási helyiséget szereztek. Ennek a díszes háznak, mondhatni kis palotának a felszentelése volt f. hó 8-án d. e. 11 órakor. A nagykárolyi kereskedő világ igazán kitett magáért, mert azt lehet mondani, a szine-java, teljes számmal jelen volt. Brichta Miksa, Pucser Károly és Góz- nar Kálmán röviden elmondták építkezés történetét, buzdították a tanuló ifjúságot, hogy most már teljes energiával’ lássanak a kereskedelmi ismereteik gyarapításához s buzdították az alkalmazottakat az uj.otthon áldásait hasznosan javukra fordítani. Keresztrombolók. Varga Zsigmond és Porsett János kőmüveslegények az Érendréd és Szalacs közötti utón elhelyezett keresztbe háromszor belelőttek és megrongálták. Az aljas tett kitudódván, bűnök a járásbíróságnál bejelentetett. , Brutális vendég. Frank Lajosnét, a Nemzeti vendéglő bérlőjének nejét egyik vendége Papp István ismeretlen okból megtámadta és súlyos sérüléseket ejtett rajta. A brutális vert- dég ellen bünfeny eljárás indíttatott. __________________________3-ik oldal. Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében kizárólag saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennem n cipők és csizmákra. Javításokra különös gond forditfatik. Szives pártfogást kér tisztelettel: Elv. jó munka, szolid és pontos kiszolgálás! az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja.
