Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-16 / 38. szám

II. évfolyam.. Nagykároly, 1911. szeptember 16. 38. szám. Nagykároly ‘és Emellek Politikai és társadalmi hetilap. - A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. _____ 91 1IX 17 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. {„Kr,Icsey-nyomda r.-t.“)-5#*: Hirdetések szintén ott vétetnek fel. ^ Nyiltfér sora 50 fillér. Főszerkesziő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Föinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. 1 DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. “M A LAP ELŐFIZETÉS! ARA: Egész évre.......................................8 korona. Fél é vre . ........................., . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Egy sz ám ára.............................20 fillér. Na gykároly város 1912. évi költségelőirányzata. A városi számvevő most terjesztette Nagykároly város 1912. évre szóló, a Tanács és a pénzügyi bizottság által le­tárgyalt költségelőirányzatát a képviselő- testület elé. Érdemes átböngésznünk. Ér­demes foglalkoznunk kissé a költségelő­irányzattal, mely Nagykároly város veze­tőségének .1912. évi programmját is ké­pezi. Ami a költségelőirányzat kézbevéte­lénél örvendetes jelenségként szembe tűnik az állami adóalapnak emelkedése. A tavalyi 180,000 korona adóalap az idén 205,000 koronára emelkedett. Ör­vendetes jelenség volna rendes körülmé­nyek között, mert hiszen az adó alap a város, illetve lakosai vagyoni előrehala­dását, megizmosodását, teherviselő ké­pességének emelkedését jelenti. Ez az adóalap emelkedés azon^'i nálunk nem sok részben mondható öi.uidetes jelen­ségnek, mert nem jelenti kizárólag azt, hogy a város polgára i vagyonosodnak hogy teherviselő képességük emelkedik, mert ez az adóalap emelkedés legnagyobb részben annak az eredménye, hogy az idén működött adókivető bizottság ala­posan elbánt a város közönségével, más­részt, hogy az L kerületben az általános házbéradó hozatott fee. Az általános ház­Vallomások. Irta: Hinta. Kese Mozi lakodalma. Kese Mózi szerette Fehér Emikét. Sze­rette illendően, tisztességgel, úgy amint azt egy tisztaerkölcsü faluban megkövetelik. Úgy sze­rette, mint a galamb a búzát, szerette úgy, mint leendő, eljöveneő életpárját. Mindenki tudta a dolgok ilyetén való állását, mindenki belenyugodott, csak a mi öreg szolgálónk, a Kati néninek volt kifogása ellene. Sehogyse tetszett neki, hogy mindaketten olyan gazdagok, a Kese Mózi is, az Emiké is. — „Meglássa az asszony, meg, meg, én mondom, és már sokszor láttam effélét, dehát soh’he volt még az ilyennek jó vége. Nem. nem. Én mondom. Én pedig már láttam osztán ilyent.“ S csendesen bólongatta hozzá a fejét. béradó behozatala kröülbelül 12,000 koro­na évi állami adóemelést jelent az 1. kejü- let sze rencsés lakóira, anélkül, hogy ezért bárminemű ellenértékét kapnának, anél­kül, hogyjövedelmük gyarapodott volna. Ha hozzávesszük a 12,000 kor. évi adóhoz a községi pótadót és egyéb törvényes já­rulékait, megállapíthatjuk, hogy körülbe­lül 26.000—30,000 koronával köteles az 1. kerület többet fizetni a jövőben éven- ként, mint tavaly fizetett. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen évi járadék 609,000—700,000 korona tőkének felel meg, elképzelhetjük, hogy milyen pusztitáe visz véghez az általá­nos házbéradó behozatala az I. kerületi lakosság vagyoni viszonyaiban. Egy ki- sebbszerü földrengés ez vagyonjogi kö-| vetkezményeiben. Ezen óriási tehereme- lésnek a következménye aztán, hogy da­cára a költségvetésben számos és nagy kiadási tétel van.beállítva, a pótadó 1 százalék csökkenést mutat.. Rendezni óhajtja e kölségelőirány- zat a városi rendőrszemélyzet fizetését. Ennek csak örvendeni tudunk. Reá­mutattunk egy ízben e lap hasábjain arra, hogy a rendőrlegénység fizetése oly cse­kély, hogy ilyen fizetés mellett megfelelő és állandó^személyzetet kapni nem lehet, amely körülmény hátrányosan hat Nagy­károly város közbiztonságára. A rendőr­személyzet fizetésének felemelésétől a városi közbiztonság javulását várjuk, mert megfelelően díjazott rendőri állást állandó alkalmazásként is érdemes lesz ara való, megfelelő egyénnek elfoglalni. Helyes intézkedés e költségvetésben, hogy a város szabályozás végleges ter­vét elkészíteni akarja. Szabályozási tér­kép, utcarendezési terv nélkül nincs rendszeres városfejlődés. Nincs biztos alapja a rendszeres fejlődésnek. A mai viszonyok mellett egy háztulajdonos sem tudhatja, dacára, hogy a szabályozási vonalban épített pár év előtt házat, váj­jon holnap nem fog-e a képviselőtestü­let más szabályozási vonalat megállapí­tani, vájjon valami újabb „szabályozás“ által nem devalválódik-e háza értéka 60—70%-ra. Egyrészt az adóval túlterhelt háztu­lajdonosok, másrészt magának a város­nak érdeke megköveteli, hogy az egysé­ges és végleges szabályozási és utca­rendezési terv elkészíttessék. E kérdéssel kapcsolatban rendezi, a városi mérnök fizetését is és az eddigi 1600 korona fizetés és 240 korona lak­bér helyett 4400 korona fizetést és 910 korona lakbért állapit meg részére. Helyeseljük, ha a város tisztessége­sen dotálja tisztviselőit és alkalmazottait, mert csak jól dotált és elégedett tiszti­karral lehet jó közigazgatást csinálni, azt azonban, hogy egy tisztviselőnek a fizetését egyszerre 150%-al, lakbérét csaknem 3000/o-al emelje, mégsem tart­Tovább is motyogott még magában, mintha önmagát is mégegyszer meg akarná győzni, hogy helyes és igaz, amiket beszél. Petiig hát ki vette fel a Kati néni beszédét ?! Senki, ép­pen senki. Kese Mózi azért minden vasárnap ott volt Fehér Emikénél. S minden vasárnap délután újra elmondta, hogy megházasodni készül, csak az öregeivel nem tudja, hogy fog megegyez­hetni. Mig a házassági terveit szövögette, mig az életnek, az eljövendő életnek ezerféle örömét, ezerféle jóságát emlegette, addig Emikének örö­kösen pityergőre ált a szája széle, mikor az­tán az akadályokról beszélt, amik a házasságot megnehezítik, amig a nehéz életről, a sok baj­ról perorált Mózi, akkor meg Emikének lett kacagósan bolond jókedve. Olyan két-egy em­ber voltak, kik csak ketten tudhattak élni egy egész életet, Fele öröm, fele bánattal. Éveken keresztül tartott igy. Akkor aztán egyszerre minden megváltozott. Amit az Isten jól csinált, az nem tetszett az embereknek. S elrontották az Isten dolgát. A Mózi anyja kezdte: — Te mózi! Már láss utánna az asszony­nak ! Én már vén vagyok. Én nem birom. Mit akarsz? Hát csinálj valamit? — Jó, jó édesanyám — felelt egykedvűen Mózi s ezzel egyidőre véget is ért a dolog. Később megint újra kezdte Biri néni, a Mózi anyja: — Te Mózi, azt mondják a faluban, hogy te azután a Fehér leány után futkározol. Mit akarsz ,he ? Csak ebbe a szép nagy vagyonba nem ülteted bele azt a semmiházit? Mi? Mózi, vigyázz magadra! Mózi megint hallgatott. És mindétig is mindétig is hallgatott, mikor az anyja ezekről beszélt neki. A sok beszéd végre a faluba ke­rült. A falu pedig nem azért falu, hogy ami Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében kizárólag saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindeúnemn cipők és csizmákra. Javításokra különös gond forditiatik. Szives pártfogást kér tisztelettel: Eiy: jó munka, szolid és pontos kiszolgálás! az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents