Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-02 / 36. szám
36-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. Iparkamarai tagválasztás. F. hó 17-én ejtették meg Székely- hidon a nagyváradi iparkamarai kültagválasztását. A tagok legnagyobb részben székelyhidról kerültek ki s csak egy-egy taggal van képviselve Érmihályfalva és vidéke. Ez idáig rendben van, véli a felületes szemlélő, de aki ismeri a székelyhídi kerület viszonyait, azt csodálkozással tölti el a választásnak ezen eredménye. Az érmihályfalvai ipartestület a székelyhídi választó' kerületben a legtöbb taggal bir, számbeli túlsúlyánál fogva legkompentesebb lett volna arra, hogy az ő tagjai kerüljenek be többségben az iparkamara kültagjai sorába, hol az iparosságot érdeklő igen sok fontos dolog kerül szőnyegre. Hogy ez nem igy történt, hogy csak egy tagja lett az érmihályfalvai ipartestületnek kamarai kültag annak elsősorban és kizárólag maguk az érmihályfalvai iparosok az okai, oka az igazán elszomorító ipar társadalmi élet. Az a nemtörődömség, az a széthúzás, az az egyenetlenség, és gyűlölködés, ami az érmihályfalvai iparosok közt dúl, éreztette e választáson bomlasztó hatásét. Sajnálattal kell azt látnunk és csodáljuk, miért nem látja be az iparosság, hogy ez ha tovább és igy tart, jóra semmi esetre sem vezethet. Sajnáljuk szívből azt a belső h rcot, amely az érmihályfalvai ipartestület kebelében dúl, mert ez fog még több olyan verességet is hozni a testületre, mint ez a választás, szégyenleteset és károsat. Sokkal jobban tennék az egyes iparosok, ha a helyett hogy folytonosan keresik az egyenetlenkedés és széthúzás alkalmait, ahelyett, hogy folytonosan a saját fészküket piszkitják — dolgoznának a közjóért úgy a saját, mint iparos társaik boldogulásáért. Akkor bizonyosan hasznuk volna a szerveszkedésből, akkor nem a folytonos torzsalkodásban merülne ki a testület élete s akkor kellő számban tudná érdekei megóvására magát képviseltetni. — Megszívlelhetnék ezeket a bomlasztó elemek . . . Mit akar a nagyváradi munkás- biztosító pénztár? A nagyváradi munkás-biztositó pénztárnak nem valami nagy rendben lehet a szénája, mert kapta magát s ráirt a biharvái megyei tanítókra, hogy lépjenek be tagjai közzé. Úgy gondolkozik az igazgatóság, hogy a tagok, a napszámosok között miért nem foglalhatnának helyet a nemzet napszámosai is, na meg természetesen miért ne fizettetnék ezek is a tagsági-dijaikat. A biharmegyei tanítóság meg természetesen válaszra sem méltatta ezen jóindulatú figyelmet. A pénztár azonban önkényüleg tagjai közzé sorolta a tanítókat s pénzre lévén szüksége, mivel a tanítók egyszerű felszóllításra nem fizettek, végrehajtás utján szorgalmazta a tanítók tagsági-dijait. A közigazgatási hatóság azonban kellő tapintattal megállapította, hogy a tanítók nem kötelesek a pénztár tagjai lenni s a dijak behajtását megtagadta. Felebbezés folytán Fráter Barna alispán elé került az érdekes ügy s az alispán a belügyminiszteri hivatalba tette át annak aktáit, hogy a miniszter döntsön ezen kétes kérdésben. Kíváncsian várjuk ezen országos érdekű ügyben a belügyminisztérium döntését. HÍREK. Áthelyezés. Tarnay Béla székelyhídi állomás főnüköt Nagyváradra a forgalmi főnökséghez helyezték át. Házasság. Schwartz Dezső nagyváradi fakereskedő szeptember hó 3-án esküszik örök hűséget Pollák Már érmihályfalvai kereskedő leányának Jolánnak Érmihályfalván. A nagyváradi kereskedelmi- és iparkamara vidéki kültagjaivá — miután az 5 évi ciklus lejárt, — Székelyhidról beválasztattak a következők. Kereskedők : Stern Miksa, Weinberger Henrik, Nuszbaum Dezső rendes tagok, Glück Lajos póttag Iparosok: Széchenyi János asztalos, Timaroczky Gyula cipész, Weisz Jakab gőzmalomtulajdonos (Diószeg) rendes tagok, Kovács Lajos rézműves póttag. Csalás. Az érmihályfalvai vásáron még ez év február havában történt, hogy Kovács Péter debreceni disznókereskedő egy magát Erdei Sándor székelyhídi sertéskereskedőnek kiadó embertói 15 drb. sertést vásárolt, kilogrammját 1 K 50 fillérért. A sertést a következő héten kellett volna Debrecenbe beszállítani. Vevő a vásár megpecsételésért 40 kor. foglalót adott. Miután azonban a szállítmány hetek múlva sem érkezett meg, Kovács érdeklődni kezdett vevője után. Ekkor kitűnt, hogy csalónak esett áldozatul. Már bele is nyugodott a dologba, amikor egy másik érmihályfalvai vásáron egyszer csak szembe találta magát az állítólagos disznókereskedővel. Ez utóbbi ismerni sem akarta és eltűnt a vásárosok tömegében. Később sikerült megtudnia az illető kilétét s kitűnt, hogy Gálfi Lnjos bihar- diószegi lakos. Kovács Péter feljelentésért a székelyhídi kir. jbiróság vádlottat körmönfont ravaszsággal kieszelt védekezés dacára csalás vétségében bűnösnek mondta ki s 10 napi fogház büntetésre és 10 kor. pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Gyújtó villám. Nagy zivatar vonult el f. hó 20-án a kora délutáni időben Érmitiályfalva fölött. A villám be is csapott Landa Sámuel szalmával fedett házába, s teljesen elhamvasztotta. A ház biztosítva volt.? Ólmos bot. Érsemjénben f. hó 26-án Papp Sándor este az’ utcán haladt. A sötétben egyszerre három ember megrohanta s ólmos botokkal ütlegelni kezdték. A megtámadott ember különösen a fején szenvedett súlyos sérüléseket. Segély kiálltására a tettesek elrohantak, de mint hírlik a csendőrség jó nyomon van. Az alkohol áldozata. Csonán Ferencz asszonyvásári lakos gyakran lenézett a pohár fenekére, csaknem nap nap mellett részegen tért haza. F. hó 28-án este 8 óra tájban ismét erősen bepálinkázva érkezett családjához. Később a kútra ment vizet meríteni, de elvesztette az egyensúlyát s a kútba esett. Jóval azután mikor feleségének már feltűnt hosszas kinmaradása, vették csak észre a szerencsétlenséget, ki is húzták a szerencsétlen embert de már halott volt. Tüzek mindenfelé. Hétről-hétre meggondolatlan könnyelműséggel okozott tüzesetekről kell beszámolnunk. Egész lisztát lehetne összeállítani a tüzkárosult egyénekből, azonban még sem okulnak a könnyelmű emberek, pedig sokszor nemcsak magukat és vagyonukat, hanem egész községeket teszik ki a veszedelmes elem pusztításának. Most ismét két tűzesetről kell beszámolnunk. Szalai Károly vértesi tanyáján Szabó Károly kazalrakó égőpipá- jából hullott ki a szikra s csakhamar elhamvadt az egész kazal. Bagamér határában f. hó 22-én Lakatos József földjén levő szérű gyűlt ki szintén vigyázatlanságból s elégett az összehordott termés. A szerencsétlenség több kisgazdát sújt érzékenyen. Betörés. Az érmihályfalvai ipartestületi olvasókörbe e hó 27-én eddig ismeretlen tettes betört, a perselyt, amelybe a játék pénzek folynak be felfeszitette és tartalmát elrabolta. A csendőrség nyomozza a tettest, de eddig semmi biztosat nem sikerült megtudnia. Vauházasság vége. Pósa Sándor és Csuha Lidia bagaméri lakosok vadházasságban éltek. Napirenden voltak náluk a perpatvarok, mig a férj 13-án bosszúból meggyujtotta a házat. Ekkor azonban a szomszédok megakadályozták a nagyobb veszélyt s eloltották a tüzet. Pósa Sándor azonban ebbe nem nyugodott bele, hanem 17-én ismét meggyujtotta a házat, amely most már le is égett. Ä gyujto- gatót sikerült a csendőrségnek a nyirabrányi állomáson elcsípni. Beszállították az ügyészségi fogházba. Törlesztéses kölcsönök földbirtokra. Tőketörlesztés és kamat minden 100 kor. után 5 K 70 fill, évenkint. Az összes kötelezvény és jelzálogkölcsönök teljesen bélyeg- és illetékmentesek. Váltókölcsönöket minden irásdij nélkül legolcsóbb kamat mellett ad tagjainak a Nagykároly és Vidéke ipari és gazdasági hitelszövetkezet, mint az Orsz. Közp. Hitelsz. tagja. Iparosok számlaköveteléseit leszámítolja. — Betétek 20 filléres és 1 koronás összegekben is elfogadtatnak (betétjegyekben) nem tagoktól is. — A tőkegyűjtés legbiztosabb és legkönnyebb módja. A hitelszöve'kezet működési köre kiterjed Nagykároly város, Csanálos, Fény, Kálmád, Kaplony és Börvely községek területére. Üzletrész folyton jegyezhető a hitelszövetkezet hivatalos helyiségében, (Széchenyi-utca, Dr. Áldor Adoifné házában, városházával szemben.) Egy üzletrész 50 korona, mely heti 50 filléres részletben is fizethető. Üzletnapok minden hétfő, szerda és péntek déielőtí. A Nagykároly és Vidéke ipari és gazd. Hitelszövetkezet Igazgatósága,
