Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-02 / 36. szám
4-ik cUl'd. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 36-ik szám. jobbrafordultát azonban mi sem jellemzi jobban, mint hogy áz 1899. év végéig 20.009 koronát meghaladó összegre felszaporodott hátralékok évről-évre apadó összeggel, az 1910. év végén már csak 1855 koronával szerepelnek. A testület vagyoni viszonyainak rendezése lehetővé tette azon feladatokkal való foglalkozást is, amelyek az iparosság érdekeinek előmozdítására szolgálnak. 1904-ben a testület már saját házat szerez és épit; 1905-ben munkásszállót és közvetítőt létesit; tevékeny részt vesz az ipari hitel- szövetkezet létesítésénél; ugyanez évben cipész ipari, 1906. évben szabászati, 1909. évben szabómesteri és asztalos szaktanfolyamok szervezése és megtartása fűződik az jpartestü- let működéséhez. 1907. évben a Magyar Védő Egyesület közreműködése, állami és városi segély kieszközlese meiiett igen sikerült helyi ipari kiállítást rendez, ahol 112 helybeli iparos mutathatta be versenyképes iparkészitményeit a nagyszámú látogatóknak. A tanoncok gyakorlati ipari kiképzésének bemutatására évenként tanoncmunka kiállítást rendez s a tanoncokat jutalmakkal igyekszik a haladásra serkenteni. Az ipartestület életének első tizenöt s utóbbi tiz évi időszaka közti különbséget híven jellemzi az ipartestüiet vagyoni állapota is. Mig az első tizenöt év után 1900. év végén 3300 koronát tett ki a félretehető ipartestületi vagyon, tiz év múlva 1910. év végén ezen vagyon ingatlanban 18.000 korona, pénzben és felszerelésekben 3700 korona; s ezenkívül az elaggott iparosok segélyalapja 3080 korona s a'tanoncmunka kiállítási alap 725 korona. Meg kell itt még emliíenem, hogy a tagok száma az alakulás évében 650, az 1910. év végén 670, a legnagyobb taglétszám 1888- ban 811 s a legkisebb 1907-ben 629 volt. Nehogy pedig rám legyen találó a testületi elöljáróságnak 1910. évi jelentésében a negyedszázados fennállás bejelentése kapcsán tett azon kijelentése, hogy az ilyen jubileumi ünneplés rendesen az elmúlt időket átélt egyéneknek sok esetben a túlzásba vitt magasztalával végződik, — csak megemlítem hogy az ipartestület keletkezése óta a következő I tisztviselők működtek, illetve jelenleg is működnek : Elnökök: Keresztszeghy Mihály, Serly Ferenc, Kinczel János s jelenleg Marián Ferenc. Alelnökök: Serly Ferenc, Kuszka Mihály, Bekker Orbán, Marián Ferenc s jelenleg Drá- gus István. Ügyészek : Krasznay Gábor, Papp Béla s jelenleg dr. Adler Adolf. Pénztárnokok : Vida Sándor, Kuszka Mihály, Lukácsovits János, Bordás Imre s jelenleg Miks József. Jegyzők : Egey Bálint, Karaszka György s jelenleg Járay József; kik mindnyájan rászolgáltak arra, hogy a sok bajok közt' is önzetlen s a közjóra irányuló működésűk elösmerésben részesittessék. Az ipartestületnek ez év február 26-án tartott utolsó közgyűlése a 25 évi fennállás emlékére zászlószenteléssel egybekötött ünnepély megtartását határozván el, amidőn ezen ünnepély keretében megtartott díszközgyűlésen a testület múltjára vonatkozó ezen rövid visz- szapillantást befejezem, azon óhajtásomnak kívánok kifejezést adni, ezen ünnepély fokozza az egyetértés érzetét a testület minden egyes tagjában, hogy legyenek mindannyian egyek a kitűzött célok megvalósítása iránti törekvésben ; s ha a múlt tapasztalatai szolgálnak tanulságul a jövőre nézve, a 25 éves fennálás emlékére rendezett ünnepélyen ismét tömörült iparosok testületé megfogja valósítani mindazon célokat, amelyeket keltezésekor maga elé tűzött. Isten áldása legyen a testületen ! A zajosan megtapsolt beszéd elhangzása után a szegek beverésének szép aktusa vette kezdetét. Szeget bevertek: Gróf Károlyi Gyuláné nevében Debreczeni Istvánné, Gróf Károlyi József helyett Debreczeni István, Debreczeni István, llosvay Aladár, Marián Ferencz, Néma Gusztáv, Récsey Ede. Fürt Ferencz, dr. Adler Adolf és még sok más jelenlevő. náljon vájjon ... Ha bejelenti a főkapitánynak — igy tűnődött — cseberből-vödörbe esik. Ez pedig nem lesz jó. Inkább maradjon az ember a csöbörben, ha már muszáj, mint a csávában. Másnap bement Szederváryhoz és ünnepélyes hangon, hivatalosan jelentette: — Főkapitány ur kérlek, szives tudomásodra ádom, hogy a kilenc pogácsát átküldtem az ügyészséghez. Menczi mosolyogva nyújtotta át kezét az íróasztal fölött és .kedvesen beccintett fejével. . . . Retek Annát már rég elfelejtették a püspöki rendőrségen, amikor egy napon Lánczy Tihamér alkapitánv azt olvasta valamelyik újságban, hogy kuruzslás és egyéb bűncselekményekért két esztendei börtönre Ítélte el a vén lélekkpfárt. Azon napon együtt időzött a két főrendőr. Beszélgetős közben, bar erősen türtőztette magát Lánczy Tihamér, mégis kifúrta az oldalát a kilenc pogácsa története. — Te Menczi — hozakodott vele elő úgy éjfél felé — egy :égi bűnöm van, amit meg kell gyónnom! Nem bírja már a lelkiismeretem, nyugtalanul töltöm miatta az éjszakáimat is . . , — Ejnye, te szerencsétlen fickó — pattant föl komoly arcot erőltetve Szederváry — hát miért rejtegeted! ... Ki vele, könnyits a lelkeden. — Emlékszel-e Retek Annára. — Hogyne. __________________________ — Meg a kilenc pogácsára. — Emlékszem. — Hát az a kilenc pogácsa az én konyhámon sült. — Lehetetlen 1 — húzódott hátra a széken a főkapitány. — Szavamra mondom, ott sült. — Talán csak nem voltál társaságban Rétég Annával? Jóizüt nevetett a két cimbora előbb, azután tovább folytatta vallomását a koiiéga: — Persze, hogy nem voltam kompanis- tája ... De az eredeti pogácsák szőre szárán eltűntek akkoriban a szekrényemből és hát mit volt mit tennem, kénytelen voltam otthon süt- tetni másik pogácsát, s azt küldtem át bűnjel gyanánt az ügyésznek. Majd lefordult a székről Szederváry, olyan jót kacagott a „gyónás“ fölött. — És — mondta később — nem nyomoztad ki, hogy ki ette meg az igazii? — Dehogy nem ... Az öreg Vince hajdúm. Azt mondta megnyúlt arccal: nem akarta, hogy megszáradjanak a szekrényemben. Latta, hogy ott hevernek napok óta, kapta, behajigálía egy reggel mind a kilencet. — Azután? — sunyitott a főkapitány. — Azután megivott rá vagy félliter gabona-pálinkát. — Pokoli, hallod, pokoli! . . . És a hatása ! ? — kérdezte később egészen közel hajolva az alkapitányhoz. Az nem birt válaszolni a nevetéstől, csak lankadtan legyintett a kezével. A közgyűlést a dalárda éneke fejezte be s Debreceni Istvánné erre átadta a zászlót az ipartestület elnökének. Délután 200 teritékü ebéd volt a Polgári Olvasókör összes helyiségeiben, hol számos felköszöntőt volt alkalmunk hallani. Este 8 órakor szépen sikerült táncmulatság fejezte be az ünnepélyt. Riesenbach Mór. Szent László konviktus. . A tanügy és nevelésügy lelkes barátai sorra keresik fel a már teljesen felépült Szent László konviktust. Némi földmunkálatot, az udvar egyenletessé tételét végzik még e héten lázas sietséggel s igy a jövő héten már csak lakóit várja a fényes palota. Megtekintettük mi is ezen mondhatjuk a közszüksegletet kielégítő intézményt. Amit láttunk és tapasztaltunk, az felül múlt minden várakozásunkat. Megnyilvánul itt a modern építkezés minden praktikussága s a jó ügy iránti lelkesedés minden találékonysága. Az épület s annak berendezése teljesen megfelel a a paedagógia és higiénia minden követelményeinek. A helyiségeket központi gőzfűtés melegíti és saját vízvezetéke látja el kitőnő vízzel. Az egyes szobák és helyiségek rendeltetése és azok elrendezésénél tapasztalt szakértelem a legnagyobb kényelmet biztosítja a növendékeknek. Az épület áll- a szuterenből, a földszintből és emeletből. — A szuterenben találhatók sorban a gazdasszony előszobával ellátott egy helyiségből álló lakása, továbbá az ebédlő, mely tágas s Ízléses berendezésű, alkalmas volna 60 ember kényelmes kiszolgálására is. Az étterem után a konyha és mosókonyha, kamarák következnek teljesen- elkülönítve és elzárva külön folyosóval, hogy az emeleti és földszinti helyiségek az ételszagtól meglegyenek kiméivé. — A konyhákkal szemben a kazánfűtő szobája van. A földszinti folyosó szegletén vizvezetékes doset kellőleg elkülönítve a többi helyiségektől. Ugyancsak jól el van zárva a betegterem a többi helyiségektől. A földszint többi része tanulásra és szórakozásra s a mindezekre szükséges felügyeletre van berendezve. Itt van a két hatalmas tantermen kívül ugyanis a zeneterem zongora és cimbalommal, egy szórakozási terem játék- és billiárd asztalokkal ellátva s egyébképen úgy is elrendezve, hogy a növendékek a felüdülésre szánt időt a legkellemesebben el- tölthessék s az intézetben magukat jól találják. A két tanteremben minden növendéknek külön asztala van, oly állással és magassággal, hogy a növendéknek testi fejlődésére semmiként sem legyen ártalmas. A földszintről széles és kellőleg ferde folyosó visz az emeletre, hogy az esetleges tolongásoknál, vagy vigyázatlanságnál a növendék testi épsége biztosítva legyen. Az emeleti folyosón áll minden egyes növendék részére ruha s fehérnemű szekrény. A szobák közül egyik a gyermekeiket meglátogató szülök vagy rokonok fogadására szolgál, mig 2 szoba az igazgató-tanár lakásául van berendezve. Az emelet legnagyobb részét azonban a két hatalmas hálóterem tölti be, köztük egy praktikusan berendezett mosdószobával, mely mindkét hálóterembe nyílik és kellő számú mosdó eszközzel rendelkezik, A hálószobákkal szemben van az intézetekben annyira fontos fürdőszoba, 6 zuhanynyal és fürdőkáddal. : Modern ruhaíestés: IVaffáÍA«* V5fel legszebb rehattsziitás bármily űivatszinre. wujvl » AI Vegyileg száraz nton! Nagykároly Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.