Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-02 / 36. szám

4-ik cUl'd. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 36-ik szám. jobbrafordultát azonban mi sem jellemzi job­ban, mint hogy áz 1899. év végéig 20.009 ko­ronát meghaladó összegre felszaporodott hátra­lékok évről-évre apadó összeggel, az 1910. év végén már csak 1855 koronával szerepelnek. A testület vagyoni viszonyainak rendezése lehetővé tette azon feladatokkal való foglalko­zást is, amelyek az iparosság érdekeinek elő­mozdítására szolgálnak. 1904-ben a testület már saját házat sze­rez és épit; 1905-ben munkásszállót és közve­títőt létesit; tevékeny részt vesz az ipari hitel- szövetkezet létesítésénél; ugyanez évben cipész ipari, 1906. évben szabászati, 1909. évben szabómesteri és asztalos szaktanfolyamok szervezése és megtartása fűződik az jpartestü- let működéséhez. 1907. évben a Magyar Védő Egyesület közreműködése, állami és városi se­gély kieszközlese meiiett igen sikerült helyi ipari kiállítást rendez, ahol 112 helybeli iparos mutathatta be versenyképes iparkészitményeit a nagyszámú látogatóknak. A tanoncok gyakorlati ipari kiképzésének bemutatására évenként tanoncmunka kiállítást rendez s a tanoncokat jutalmakkal igyekszik a haladásra serkenteni. Az ipartestület életének első tizenöt s utóbbi tiz évi időszaka közti különbséget híven jellemzi az ipartestüiet vagyoni állapota is. Mig az első tizenöt év után 1900. év végén 3300 koronát tett ki a félretehető ipartestületi vagyon, tiz év múlva 1910. év végén ezen vagyon ingatlanban 18.000 korona, pénzben és felszerelésekben 3700 korona; s ezenkívül az elaggott iparosok segélyalapja 3080 korona s a'tanoncmunka kiállítási alap 725 korona. Meg kell itt még emliíenem, hogy a ta­gok száma az alakulás évében 650, az 1910. év végén 670, a legnagyobb taglétszám 1888- ban 811 s a legkisebb 1907-ben 629 volt. Nehogy pedig rám legyen találó a testü­leti elöljáróságnak 1910. évi jelentésében a negyedszázados fennállás bejelentése kapcsán tett azon kijelentése, hogy az ilyen jubileumi ünneplés rendesen az elmúlt időket átélt egyé­neknek sok esetben a túlzásba vitt magaszta­lával végződik, — csak megemlítem hogy az ipartestület keletkezése óta a következő I tisztviselők működtek, illetve jelenleg is mű­ködnek : Elnökök: Keresztszeghy Mihály, Serly Ferenc, Kinczel János s jelenleg Marián Fe­renc. Alelnökök: Serly Ferenc, Kuszka Mihály, Bekker Orbán, Marián Ferenc s jelenleg Drá- gus István. Ügyészek : Krasznay Gábor, Papp Béla s jelenleg dr. Adler Adolf. Pénztárnokok : Vida Sándor, Kuszka Mihály, Lukácsovits Já­nos, Bordás Imre s jelenleg Miks József. Jegyzők : Egey Bálint, Karaszka György s je­lenleg Járay József; kik mindnyájan rászolgál­tak arra, hogy a sok bajok közt' is önzetlen s a közjóra irányuló működésűk elösmerésben részesittessék. Az ipartestületnek ez év február 26-án tartott utolsó közgyűlése a 25 évi fennállás emlékére zászlószenteléssel egybekötött ünne­pély megtartását határozván el, amidőn ezen ünnepély keretében megtartott díszközgyűlésen a testület múltjára vonatkozó ezen rövid visz- szapillantást befejezem, azon óhajtásomnak kí­vánok kifejezést adni, ezen ünnepély fokozza az egyetértés érzetét a testület minden egyes tagjában, hogy legyenek mindannyian egyek a kitűzött célok megvalósítása iránti törekvésben ; s ha a múlt tapasztalatai szolgálnak tanulságul a jövőre nézve, a 25 éves fennálás emlékére rendezett ünnepélyen ismét tömörült iparosok testületé megfogja valósítani mindazon célokat, amelyeket keltezésekor maga elé tűzött. Isten áldása legyen a testületen ! A zajosan megtapsolt beszéd elhangzása után a szegek beverésének szép aktusa vette kezdetét. Szeget bevertek: Gróf Károlyi Gyuláné nevében Debreczeni Istvánné, Gróf Károlyi József helyett Debreczeni István, Debreczeni István, llosvay Aladár, Marián Ferencz, Néma Gusztáv, Récsey Ede. Fürt Ferencz, dr. Adler Adolf és még sok más jelenlevő. náljon vájjon ... Ha bejelenti a főkapitány­nak — igy tűnődött — cseberből-vödörbe esik. Ez pedig nem lesz jó. Inkább maradjon az ember a csöbörben, ha már muszáj, mint a csávában. Másnap bement Szederváryhoz és ünne­pélyes hangon, hivatalosan jelentette: — Főkapitány ur kérlek, szives tudomá­sodra ádom, hogy a kilenc pogácsát átküldtem az ügyészséghez. Menczi mosolyogva nyújtotta át kezét az íróasztal fölött és .kedvesen beccintett fejével. . . . Retek Annát már rég elfelejtették a püspöki rendőrségen, amikor egy napon Lánczy Tihamér alkapitánv azt olvasta valamelyik új­ságban, hogy kuruzslás és egyéb bűncselek­ményekért két esztendei börtönre Ítélte el a vén lélekkpfárt. Azon napon együtt időzött a két főrendőr. Beszélgetős közben, bar erősen türtőztette ma­gát Lánczy Tihamér, mégis kifúrta az oldalát a kilenc pogácsa története. — Te Menczi — hozakodott vele elő úgy éjfél felé — egy :égi bűnöm van, amit meg kell gyónnom! Nem bírja már a lelkiismere­tem, nyugtalanul töltöm miatta az éjsza­káimat is . . , — Ejnye, te szerencsétlen fickó — pat­tant föl komoly arcot erőltetve Szederváry — hát miért rejtegeted! ... Ki vele, könnyits a lelkeden. — Emlékszel-e Retek Annára. — Hogyne. __________________________ — Meg a kilenc pogácsára. — Emlékszem. — Hát az a kilenc pogácsa az én kony­hámon sült. — Lehetetlen 1 — húzódott hátra a szé­ken a főkapitány. — Szavamra mondom, ott sült. — Talán csak nem voltál társaságban Rétég Annával? Jóizüt nevetett a két cimbora előbb, az­után tovább folytatta vallomását a koiiéga: — Persze, hogy nem voltam kompanis- tája ... De az eredeti pogácsák szőre szárán eltűntek akkoriban a szekrényemből és hát mit volt mit tennem, kénytelen voltam otthon süt- tetni másik pogácsát, s azt küldtem át bűnjel gyanánt az ügyésznek. Majd lefordult a székről Szederváry, olyan jót kacagott a „gyónás“ fölött. — És — mondta később — nem nyo­moztad ki, hogy ki ette meg az igazii? — Dehogy nem ... Az öreg Vince haj­dúm. Azt mondta megnyúlt arccal: nem akarta, hogy megszáradjanak a szekrényemben. Latta, hogy ott hevernek napok óta, kapta, behajigálía egy reggel mind a kilencet. — Azután? — sunyitott a főkapitány. — Azután megivott rá vagy félliter ga­bona-pálinkát. — Pokoli, hallod, pokoli! . . . És a ha­tása ! ? — kérdezte később egészen közel ha­jolva az alkapitányhoz. Az nem birt válaszolni a nevetéstől, csak lankadtan legyintett a kezével. A közgyűlést a dalárda éneke fejezte be s Debreceni Istvánné erre átadta a zászlót az ipartestület elnökének. Délután 200 teritékü ebéd volt a Polgári Olvasókör összes helyiségeiben, hol számos felköszöntőt volt alkalmunk hallani. Este 8 óra­kor szépen sikerült táncmulatság fejezte be az ünnepélyt. Riesenbach Mór. Szent László konviktus. . A tanügy és nevelésügy lelkes barátai sorra keresik fel a már teljesen felépült Szent László konviktust. Némi földmunkálatot, az udvar egyenletessé tételét végzik még e héten lázas sietséggel s igy a jövő héten már csak lakóit várja a fényes palota. Megtekintettük mi is ezen mondhatjuk a közszüksegletet kielégítő intézményt. Amit lát­tunk és tapasztaltunk, az felül múlt minden várakozásunkat. Megnyilvánul itt a modern építkezés minden praktikussága s a jó ügy iránti lelkesedés minden találékonysága. Az épület s annak berendezése teljesen megfelel a a paedagógia és higiénia minden követelmé­nyeinek. A helyiségeket központi gőzfűtés me­legíti és saját vízvezetéke látja el kitőnő vízzel. Az egyes szobák és helyiségek rendelte­tése és azok elrendezésénél tapasztalt szakér­telem a legnagyobb kényelmet biztosítja a nö­vendékeknek. Az épület áll- a szuterenből, a földszint­ből és emeletből. — A szuterenben találhatók sorban a gazdasszony előszobával ellátott egy helyiségből álló lakása, továbbá az ebédlő, mely tágas s Ízléses berendezésű, alkalmas volna 60 ember kényelmes kiszolgálására is. Az étterem után a konyha és mosókonyha, kamarák követ­keznek teljesen- elkülönítve és elzárva külön fo­lyosóval, hogy az emeleti és földszinti helyisé­gek az ételszagtól meglegyenek kiméivé. — A konyhákkal szemben a kazánfűtő szobája van. A földszinti folyosó szegletén vizvezetékes do­set kellőleg elkülönítve a többi helyiségektől. Ugyancsak jól el van zárva a betegterem a többi helyiségektől. A földszint többi része tanulásra és szórakozásra s a mindezekre szükséges felügyeletre van berendezve. Itt van a két hatal­mas tantermen kívül ugyanis a zeneterem zon­gora és cimbalommal, egy szórakozási terem játék- és billiárd asztalokkal ellátva s egyéb­képen úgy is elrendezve, hogy a növendékek a felüdülésre szánt időt a legkellemesebben el- tölthessék s az intézetben magukat jól találják. A két tanteremben minden növendéknek külön asztala van, oly állással és magassággal, hogy a növendéknek testi fejlődésére semmiként sem legyen ártalmas. A földszintről széles és kellőleg ferde fo­lyosó visz az emeletre, hogy az esetleges to­longásoknál, vagy vigyázatlanságnál a növen­dék testi épsége biztosítva legyen. Az emeleti folyosón áll minden egyes nö­vendék részére ruha s fehérnemű szekrény. A szobák közül egyik a gyermekeiket meglá­togató szülök vagy rokonok fogadására szol­gál, mig 2 szoba az igazgató-tanár lakásául van berendezve. Az emelet legnagyobb részét azonban a két hatalmas hálóterem tölti be, köz­tük egy praktikusan berendezett mosdószobá­val, mely mindkét hálóterembe nyílik és kellő számú mosdó eszközzel rendelkezik, A háló­szobákkal szemben van az intézetekben annyira fontos fürdőszoba, 6 zuhanynyal és fürdő­káddal. : Modern ruhaíestés: IVaffáÍA«* V5fel legszebb rehattsziitás bármily űivatszinre. wujvl » AI Vegyileg száraz nton! Nagykároly Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents