Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-26 / 35. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 35-ik szám. változtathatott volna ezen a gyermekkorban adott egy-egy szülői oktatás arról, miszerint az életpályán nem a külszínt, a csillogást kell keresni, hanem azt, ami az élet feltétele — a biztos mindennapit. És ezen okuljunk ! Az iparos és kereskedő pálya ma már magasan áll, sokkal magasabban semhogy lenézhetné valaki. Vagy, ha akad is valaki, aki ezt megteszi, az üres fejű fenhéjázó ! Nekünk pedig magyaroknak elsősorban van szükségünk kiváló műveltségű, igaz szaktudással rendelkező iparos, kereskedő emberekre mindenek fölött azért, hogy ezek intelligenciájukkal tekintélyt kölcsönözzenek, megkedveltessék e pályát az előítélettel küzdők előtt. — Ha már az első lépés megtörtént s ha csak néhány jobb család adja nem a legtehetségtelenebb, hanem ellenkezőleg a legtöbb szellemi képességgel rendelkező gyermekét a kereskedelmi pályára — az előítélet le van küzdve, meg van az alap egy magas műveltséggel biró iparos-kereskedő osztály kifejlődéséhez. Tehetség és szorgalomnak kell érvényesülni ezen a pályán is, mert ezek nélkül nincs siker — pedig a legtöbb aratásnak, eredménynek mindig a ráfordított munka és szorgalom szokott a lokmérője lenni. [lÉTRŰL-JtÉTRE. A Nap cimü újság már régen provokálta viselkedésével nemcsak a hatóságok, de a jó ízlésű közönség türelmét is. A közönségben még mindig sokan vannak, akikről, ha szójátékkal akarnánk élni, azt lehetne mondanunk, kogy közönséges közönséget képeznek. Ennek a közönségnek az étvágya még nem ment el a közönséges, sokszor csúnya fogásoktól, még nem undorodott meg a sokcimes, keresett, sokszor igen ártalmas, erkölcstelen és helytelen irányú szenzációktól és még mindig el tudja olvasni A Nap tónusában irt újságot. így lesz a közönség bűnrészessé az ilyen sajtó erősödésénél, amikor arra érdemes, tisztességes irányú újságok nem tudnak eléggé boldogulni a szenzációhajhászók konkurrcnciája miatt. A hatóságok türelme azonban már elfogyott. Budapesten és az államvasutak állomásain betiltották A Nap kolportás elárusitását. Ebből aztán olyan dolgot fújt fel A Nap, hogy valósággal országos kérdés lett belőle. Naponként 6—10 oldalon ir 80—100 cim alatt cikkeket a sajtószabadságról, annak letiprásáról, holott irhát most is amit akar, kapható az újság mindenütt, ahol eddig árulták, kivéve a rikkancs-elárusítást. És bejutott az országházba is, ahol interpellációk, izgalmas tárgyalások, zárt ülések követik egymást, honatyák hajba- kapnak miatta és igy valósággal országos kérdés lett belőle. Hogy a már sokszor megbotránkoztatott vakmerő újságot, amely immár mindent megengedett magának, kissé megleckéztették, az nem árt. Fenn is kellene maradni az intézkedésnek, akárhogy is kiabál A Nap. Tartunk azonban tőle, hogy sikerülni fog neki ismét győzni, amivel csak reklámot csinálna önmagának és még nagyobb vérszemet kapna a további garázdálkodáshoz. Hogy meddig viszi még, azt nem tudni. A jó ízlésű közönség azonban már régen kiábrándult belőle és valószínű, hogy pünkösdi királyságának napjai igy is meg vannak már számlálva. Lezajlott Szent István király napja. Meg- iöitént a póznamászás, a versenyszamarazás, a lepényevés dicső versenye elpuffogott este egy pár tűzijáték, kisorsolták a sorsjáték nyereményeit . . . Ennyi. Vájjon maradt-e más emlék erről a nagy napról ? Vájjon gondolt-e valaki egyébre is ezeken kivüi ? Például arra, akit tulajdonképpen ünnepeltünk, illelve ünnepelnünk kellett volna ? Szállt-e egy fohász Szent Istvánhoz ? Gon- dolt-e valaki az ő nagy szellemére? Gondolt-e valaki erre a szegény, szerencsétlen, sokat hányattatott magyar hazára ezzel az ünneppel kapcsolatban ? . . . Azt hiszem, hogy minden egyes kérdésre nem-mel lehet felelni . . . Gamma. Iskolai beiratások. A nagykárolyi állami polgári fiúiskolában az 1911 —12. tanév elején a negyedik osztály is megnyílik. A beiratások szeptember 1., 2., 4. és 5. napjain délelőtt, a javító és a tantervkülönbözeti vizsgálatok pedig ugyanazon napokon délután a Majtény-utcában levő iskolai helyiségben fognak megtartatni. A nagykárolyi állami polgári leányiskola igazgatósága értesíti a t. szülőket és érdeklődőket, hogy a beiratások f. évi szeptember hó 1., 2. és 4-én tartatnak meg az intézet hivatalos helyiségében és pedig d. e. 8-tól 12-ig, d. u. 3-tól 5-ig. A nagykárolyi st. quo izt. iskolában az 1911 — 12-iki tanévre való beiratások az iskolahelyiség első osztályú termében szept. hó 1—4 napjain d. e. 8—11 és d. u. 2—4 óra között fognak foganatosíttatni. Tandíj nincs. Beirási dij : 50 fillér. A st. quo izr. hit-községhez nem tartozó szülök gyermekei a beiratási pénzen felül havonként és tanulónként 2 kor. iskolafenntartási összeg lefizetése ellenében fognak felvétetni. A helybeli ág. hitv. ev. felekezeti vegyes I—VI. oszt elemi népiskolába az 1911—12-ik tanévre a beiratások szeptemberhó 1-től 7-ig fog eszközöltetni Gróf Károlyi György-tér 28 sz. alatt levő iskolai helyiségben. A tanév kezdete 9-én fog kezdődni isteni tisztelettel s a szent lélek hívásával. Iskolánkba csak 30 tanköteles vétetik fel, ugyanazért, kik iskolánkat más vallásu tanköteleseikkel igénybe óhajtanák venni, tanköteleseiket az iskola kezdetén hozzák nehogy kimaradjanak. HÍREK. NAPTÁR. Augusztus 26-án és 27-én este 8 és fél órakor: mozi a színházban. Augusztus 26-án d. u. 5 órakor: a Nagykárolyi Atlétikai Klub közgyűlése a Fény-utcai sporttelepen. Augusztus 27-én : a nagykárolyi ipartestület zászlószentelési ünnepélye. Augusztus 28-án: a szatmári kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség és fogház fűtésére az 1912-ik évben szükségelt 707 köbméter tűzifa árlejtési határideje lejár. Augusztus 30-án az érendrédi körvosi állás pályázata lejár. Szeptember 1-töl 6-ig: beiratások az összes nagykárolyi iskolákban. Szeptember 7-én reggel fél 8 órakor: ünnepélyes Veni sante a róni. kath. templomban. Szeptember 1-étől — október 2-áig: a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület kiállítása Szatmáron. Szeptember 17-én : a Szatmármegyei Tűzoltók szövetségének naggyülése Nagybányán. Szeptember 28-án : az Országos Magyar Gazda- szövetség nagygyűlése Szatmáron. Áthelyezés. Kelen Jenő, a Nagykároly— csapi h. é. vasút osztálymérnöke hasonló minőségben Debreczenbe helyeztetett át. Kinevezés. Az igazságügyminiszter előterjesztésére Ő felsége a király Rozgonyi Viktor, Balázs János, Knoll Béla szatmári törvény- széki bírókat és Dr. Fabó Zoltán vezető ügyészt a VIII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki birákká, illetve ügyésszé kinevezte. Esküvő. Tóth József helybeli nyomdatulajdonos folyó hó 29-én esküszik örök hűséget Róíh Margitnak Krasznamihályfalván. Halálozás. Lobi Jakab helybeli városi állatorvos neje f. hó 17-én Bpesten elhunyt s ugyanott temettetett el. Adler Ernő. Városunk társadalmának, az ügyvédi és újságírói karnak egy köztiszteletben álló tagját, Dr. Adler Adolfot súlyos csapás érte. Egyetlen fia, Adler Ernő jogszigorló folyó hó 21-én, reggel 7 órakor, életének 25-ik évében hosszas szenvedés után elhuyt. A szerencsétlenség nagyságát csak azok foghatják fel igazán, akik személyesen is ismerték a kellemes modorú, müveit, számos nydvet beszélő, kitünően zongorázó fiatal embert, aki úgy diákkorában, mint a jogász pályán állandóan mint eminens tanuló végezte tanulmányait. Már jogszigorló volt, amikor súlyos szívbaja legszebb korában törte ketté a tehetséges, törekvő és ámbiciozus ifjú életét. Városunk egész társadalma osztatlan részvéttel és a legőszintébb bánattal viseltetik a gyászoló család iránt. Törekvései a még fiatal ember elé már zsenge korában azt a célt tűzték, hogy a város társadalmának hasznos, minden szépért, jóért lelkesedni tudó tagja legyen. Nemcsak egy tehetséges ifjú halálát, nemcsak egy fiatal jogász és újságíró eltűnését, nem csupán egy derékban ketté tört már erősödő kis fának az elveszését, hanem olyan egyént is gyászolunk az elhunytban, aki bizonyára a közönségesnél hasznosabb, intenzivebb munkálkodást fejtett volna ki a köz, a város és annak társadalma érdekében. — Temetése f. hó 23-án délelőtt folyt le. A koszorúk egész tömege kisérte el a megboldogultat utolsó útjára s ezek között ott volt fiatal barátainak és jogásztársainak hatalmas koszorúja is. A gyászmeneten olyan óriási tömegben jelent meg városunk társadalma, ami legjobban igazolta azt az igázán általános és nagy részvétet, amely a tragikus véget ért fiatal ember és családja iránt megnyilatkozott. — Fiatal kartársunk emlékét mindig megőrizzük szivünkben ! — A család által kiadott gyász- jelentés a következő: Dr. Adler Adolf és neje Kaufmann Hermin, leányuk Margit és ennek férje dr. Sternberg Zoltán, a kiterjedt rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a forrón szeretet, feledhetetlen jó gyermek, tes- vér. sógor és rokonnak Adler Ernő jogszigor- iónak élete 25-ik évében folyó hó 21-én d. e. 7 órakor hosszas szenvedés után történt uyá- szos elhunytét. Drága halottunk hült teteme folyó hó 23-án d. e. 10 órakor fog a Kossuth- utca 3 számú gyászházból a helybeli izr. sir- kertben örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1911. augusztus 21. — Az izr. Szentegylet ezen alkalommal külön gyászjelentést adott ki. Kinevezés. Vitális Sándor honvédakadémikus a szatmári 12-ik honvéd gyalogezredhez hadnagygyá, Tribold Jenő pedig zászlóssá neveztetett ki. Elmaradtak az ellenőrzési szemlék. A honvédelmi miniszter értesítette az alispánt, hogv úgy a közöshadseregbeli, mint a honvédségi nem tényleges állományú legénység ez idei ellenőrző szemléje elmarad. A tisztekre ez az intézkedés nem vonatkozik. Kiküldetés. Vármegyénk főispánja dr. Péchy István vármegyei főjegyzőt a közigaz- gatási továbbképző tanfolyamra kirendelte. : Gallérok gőzmosása: iWÚÜ# Úi Alt* Dá 1 Kézimunkák, glassé keztyiik, tükörfénnyel hófehérre SU1J M&JIJl üfll Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
