Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-12 / 33. szám
33-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 9-ik oldal. ÉRMELLÉK. Omke Érmihályfalván. Harmadik számunk ez már azóta, hogy az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek Érmihályfalvára való kiterjedésével foglalkozunk. Kifejteni kívántuk legalább kis részben azt a missiót, amelyet az Omke teljesít, megvilágítani azt az előnyt, amely éri mindazon városok kereskedelmi társadalmát, amelyek megértve a kor szellemét, csatlakoztak az Omke által megindított mozgalomhoz és ki akartuk domborítani főleg azt a nagy helyi érdekű előnyt, amely Nagykárolyt és Érmihály- falvát azáltal éri, hogy az érmihályfalvai csoport a nagykárolyi fiókba való belépéssel lesz tagjává részben az Omkének, másrészt pedig kapcsot létesít az amúgy is sok tekintetben erősen egymásra utalt városok, Nagykároly és Érmihályfalva között. Annak a kereskedői társaságnak, amely önmagától rájött arra, hogy mit kell tennie, mivel szolgálja helyesebben a saját és a társadalom érdekeit, bővebben nem kell fejtegetnünk az önként elhatározott és megcselekedett lépés nagy horderejét; ezért érintettük csak röviden, ezért vázoljuk csak fontosabb körvonalaiban most is az Omke céljait, terveit és óhajait. A már elmondottakon kívül egy néhány szép és nagy jelszót akarunk még közreadni az Omke programmjából. — Ilyen például az alábbi: Az Omke hasznos, termékenyítő munkára kívánja egyesíteni a magyar kereskedelmet; szolgálatába kívánja állítani az egész magyar közgazdaságnak, az ipari és mezőgazdasági termelés jogos érdekeinek és nagy, nemzeti célok rendszeres szolgálatával akarja bizonyítani, hogy a magyar kereskedelmet védeni annyi, mint az egész nemzet érdekeit védeni; a magyar kereskedelmet szolgálni annyi, mint a hazát szolgálni. Kell-e ilyen programmponthoz ajánlat, kell-e hozzá magyarázat ? Nem érti-e azt meg mindenki, akiben szociális érzék és soviniszta magyar szív lakik? — Az Omke azt akarja, hogy zászlója alatt közös erővel, közös akarattal munkálkodjék a kereskedők nagy társadalma azért, hogy „legyen nagygyá a magyar haza, a magyar kereskedelem és a gazdag, hatalmas magyar hazában találja meg boldogulását minden magyar kereskedő.“ A világkereskedelemben, ahol a német és az angol nemzeté a vezető szerep, talán a legkisebb tere a magyar kereskedőnek van. Sok panaszos cikk, sok buzdító beszéd hangzott már el ennek megváltoztatására, de eredményeket sem az egyik, sem a másik el nem ért. így fogunk csak ezen változtatni, ha egyet akar, egyet tud akarni az egész magyar kereskedelem, ha egyesült súlyával viszi keresztül azt, amit tagoltan elérni nem tudott. Egy nemzet csak akkor lehet gazdaggá, ha másoktól is keres. Önmagából táplálkozni és még másokat is táplálni olyan munka, amelybe a legdusabb Kánaánnak is hamar bele kell roppanni. Az idegenből befolyó pénzforrást pedig első sorban és kizárólag a kereskedelemnek áll módjában megindítani. — így lendíti fel a külföldi összeköttetés a kereskedelmet, igy gazdagítja meg a kereskedelem az országot. Ha a kereskedelem befolyást, összeköttetést szerez magának a külföldön, ezzel beleviszi az egész magyar gazdasági életet a külfölddel, a világgal való érintkezésbe, fellendíti első sorban az ipart, amely itthon kielégítő megélhetésre és munkára nem találván, a világpiacon érvényesülhet legfényesebben és szerezhet anyagi és erkölcsi diadalt a magyar munkának. Ez lesz az Omke feladatának legnagyobb, leghazafiasabb és legszebb pontja, ezzel igazolja be leginkább, hogy munkája igazán hazafias és a nemzet közös érdekében való. Ezzel olyan missiót teljesít, hogy ha terveit keresztül viheti, — diadalának legszebb díszét nyeri meg vele. Az Omkének igy a legnagyobb so- ciális teendők egyike jutott s ha megvalósítja, egyikévé lesz az ország legfontosabb, leghazafiasabb és legkomolyabb testületéinek, amely megérdemli, hogy működése előtt kalapot emeljünk. A székelyhídi petíció. 20,000 korona ügyvédi költség. Az 1910. évben lezajlott általános képviselőválasztásnál a székelyhídi kerületben Fráter Lóránd, a kerületnek ma is köztiszteletben és szeretetheti' álló orsz. képviselője lett megválasztva. A kisebbségben maradt Molnár Ákos- párt — mint az ilyenkor szokás — visszaélésekkel, etetés-itatással, megvesztegetéssel, terrorról stb. vádolta meg a Fráter Loránd-pártot s a mandátumot petícióval támadta meg. A kúria el is rendelte a vizsgálatot, mivel azonban a kérvényezők időközben arra a tapasztalatra jutottak, hogy a kérvényben felsorolt semmiségi okokat csak a választási hévtől elfogultan vélték bizonyithatóknak s azt most meg- valószinüsiteni sem tudnák, visszavonták a petíciót. A napokban vált jogerőssé ez a megszüntetés s fejezte be a kúria az eljárást. Van azonban egy keserű utóize is ennek „peticionálásdi“ játéknak. A kúria az eljárás folyamán szerepelt ügyvédek Fekete Károly dr. védő és Tetétleni Ármin dr. a peticionálók képviselőjének egyenkint tízezer korona ügyvédi költséget állapított meg. Vigasztalódhatnak azonban a szenvedélytől elvakitott peticionálók, hogy még mindig jobb igy mintha a két ügyvédnek fejenkint állapított volna meg húszezer koronát a Kúria. Pedig ezt is megérdemelték volna. HÍREK. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva község képviselőtestülete folyó hó 12-én képviselőtestületi gyűlést tart. Tárgyaltatni fog : 1. Főszolgabíró 2843. 1911. számú rendelete a vágó-hidnál előforduló hiányok pótlásáról. 2. A közbirtokosság ovoda alap alapítványok levelének előterjesztése. 3. A közigazgatósági bizottság 1257/3713. 1911. határozata az ovodák 1911. évi költségelőirányzatára. 4. Az iparos tanoncz iskolák 1910—11. évi zárszámadása ugyanannak a jövő évi költségelőirányzata. 5. Indítványok. Hangverseny. A debreceni iparos Dalkör szeptember hó elején az érmihályfalvai ipartes- testületi Olvasókör javára nagyszabású hangversenyt rendez az iparos kör helyiségében, melyre előre is felhívjuk a népdalt kedvelők figyelmét. Változás a „Takarékpénztár“ tisztviselői karában. Hannus Ferencet a „Takarék- pénztár“ könyvelőjét a „Nagykárolyi Hitelbank r.-t “ könyvelőjévé választotta s állását f. hó 15-én kell elfoglalni. A „Takarékpénztár“ már meg is választottá az uj könyvelőt Stern József debreceni lakos személyében. Bimbóhullás. Nagy csapás érte Derer Mihály jómódú mészárost. Egyetlen kis fiacskája f. hó 9-én hirtelen meghalt, mély gyászba boritotta a vigasztalhatatlan édes szülőit. Szalacs uj körorvosa. Dr. Takács Géza aradi kórházi orvos a szalacsi körorvosi állásra megválasztatott. Székelyhid község képviselőtestülete folyó hó 5-én délután 2 órakor tartotta meg rendes közgyűlését, — s ezen a következő határozatok hozattak : 1. Egyhangúlag elfogadták az 1911. évi pótköltség előirányzatot. 2. Kovács Lajos a Bercsényi-utcán létesített kutszivattyu beszerzése tárgyában lenyuj- tott pótajánlatát visszavonta, s 450 kor. egységárért a munkát befejezi. 3. Dr. Várady Miklós és társai indítványára határozatba ment, hogy a gimnázium létesítése iránt az elöljáróság a kultuszminiszternél a szükséges lépéseket megtegye, a község részéről a legmesszebb menő támogatást ígért. 4. Elhatároztatott a sertés vásártéren levő öt ház előtt kőjárda építése. 5. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a még be nem épített járda vonalakon idomított kőjárdát épit. 6. Egyhangúlag fogadta el a képviselőtestület a szépitő-bizottság javaslatát, hogy az ócska fapalló egy részét az érdekelteknek járda építés céljából átengedi. 7. A szépitő-bizottság javaslatát, amely szerint az aszfaltjárda vonal az Árpád-téren a patakig, és a közjegyzői hivatalig építtessék ki, szótöbbséggel elfogadta. 8. Elhatároztatott a járda építésnél egy ellenőr alkalmazása 2 kor. napidij mellett. 9. Szébeny Gyula és társai kérelmének helyt adott a képv. testület s a Kápolna-téren járdát épített. 10. Dr. Váradi Miklós azon kérelmét, hogy Kossuth-utcai háza előtt aszfaltjárda építtessék elfogadta a képv. test., ha a kő- és aszfalt járda költségei közötti különbözetet viseli. 11. Az Ermelléki Takarékpénztár ajánta- tára mely szerint dr. Hajós Emil és társainak a járdavonal és házak közötti terület aszfaltozására vonatkozó indítványát olcsó s könnyen törleszthető kölcsönnel teszi lehetővé — elvben kifogást nem emelt. Zárlat. Érmihályfalva községét sertésvész miatt a főszolgabíró zárlat alá helyezte, ugyancsak zár alá helyeztetett Nagyiéta község a — tömegesen fellépett — száj- és körömfájás miatt.
